Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-30 / 75. szám
14 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 30., péntek EZ VAN! Dzsunka-ingajárat a szupermodern híd mentén Szeto, Japán: A csődtől fenyegetett helybeli komphajótársaság által üzembe helyezett, történelmi időket idéző dzsunka a túlsó partra indul, a Honsu és Sikoku szigeteket összekötő, újonnan megnyitott Szeto Ohasi függőhíd mellett Precíz ujjlenyomat Rabló és pandúr egyaránt tisztában van vele, hogy az ujjlenyomat döntő jelentőségű kettejük korántsem barátságos mérkőzésében. Éppen ezért is figyelt fel a bűnüldözés brit krónikása arra az esetre, amelynek Manchester volt a helyszíne. Megszólalt egy magánház vészjelző-berendezése, a rendőrök a helyszínre rohantak. A lakást kétségtelenül feltörték, azonban semmi sem hiányzott. Sőt, a betörők valamit otthagytak: egyikük jobb kezének két ujjperecét. A corpus delicti az ujjlenyomat keresése közben tűnt fel a páncélszekrény alatt. „Nyilvánvaló—állapította meg Joe Chadwick felügyelő —, hogy a betörő a mackót akarta elvinni, de vagy tapasztalatlan volt, vagy megijedt a vészjelző szirénájától, s a jókora zsákmányt a saját ujjára ejtette. Mindenesetre, köszönet a precíz ujjlenyomatért.” Kocka, kártya, lottó Ha ezt Krisztus látná Hány esztendős lehet az ember játékszenvedélye? Ezt bizony nem lehet pontosan tudni. Képek és szövegek inkább azt őrizték meg, hogy miképpen változott ez a szenvedély időben és térben. Velencében például ma is ismeretes a középkor eseménydús hangulatát közvetítő mondás, miszerint: „Reggel mise, délben játék, este nő." Ezúttal a déli foglalatosságról essék szó, mint ahogy a lagúnák városában is most emlékeznek e korántsem olcsó szenvedély térhódítására. Tény, hogy az első játékkaszinót a szabad ég alatt nyitották meg 1172-ben. Különös története van ennek. Ki tudja, hányadik zsákmánnyal tértek haza a gályák, amikor három hatalmas oszlopot is hoztak. Kirakodáskor az egyik a tengerbe esett. A másik kettővel viszont nem tudtak mit kezdeni, minthogy senki sem tudta felállítani azokat. Egy bizonyos Niccolo Barattieri erőfeszítését azonban siker koronázta. Már csak azért is érdemes megjegyezni a nevét, mert az oszlopok ma is állnak. De ennél is fontosabb, hogy a teljesítmény elismeréseként, a dózse jóvoltából, megnyithatta az első játékteret. Nem tévedés, „kaszinója” ugyanis az általa felállított két oszlop között működött. De oly sikerrel, hogy néhány év múltán elrettentő törvényekkel kellett kordába szorítani a játékkedvet: pellengér, megvessző- zés, orr- és füllevágás fenyegette a hazárdjátékosokat. A feljegyzések szerint nem sok eredménnyel, a kockázatot is vállalták, a szó szerint is, minthogy a kocka, a kártya, a lottó továbbra is dívott. A 17. és a 18. században például már 118 játékkaszinó működött a városban, „mert a pénzét mindenki meg akarta sokszorozni, nemesek, papok, szerzetesek, kereskedők, vándorlegények, gonosztevők és idegenek”. A Serenissima (a felséges köztársaság) tehát illedelmessé tette a hazárdjátékot. A krupié például csak nemesi leszármazott lehetett. A teremben lévőknek álarcot kellett viselniük. A dolgok néhány vonatkozásban még tovább változtak, játékosok gazdagodtak meg, és mentek tönkre, pénzek értéktelenedtek el, és rendszerek buktak meg—csak a nyerési szándék nem csökkent. Hála Istennek, mondhatná az OTP is, a velenceikkel. A televízió kvízműsorában biztos bukás lenne, ha föltennék a kérdést: kik Olaszország legszórakozottabb autósai, kik okozzák a legtöbb gondot a biztosítónak? Nem a rómaiak, nem a nápolyiak, nem a milánóiak. Nem rohanó a fiatalok, nem a kezdő vezetők. Nem a Ferrarik, a Maseratik vagy az Alfa Rómeók tulajdonosai. A statisztika elképzelhetetlent állít az itáliai félsziget közlekedési moráljáról: 1988-ban a legtöbb, figyelmetlenségből eredő balesetet azokkal a kocsikkal követték el, amelyeknek rendszámtábláján ez a három betű olvasható: SVC; Stato della Citta del Vaticano. Vatikánvárosi Állam. Az olasz átlagot messzemenően meghaladó volt a kár. Az átlag ugyanis 2 és fél millió líra, egy balesetre számítva. A vatikáni kocsikkal okozott balesetek után viszont csaknem 12 és fél milliós — pontosan 11,9 millió líra — kárszámlát nyújtottak be, autónként. Az adatok a kötelező biztosítás díjának emelését voltak hivatottak igazolni. Vagyis a vatikáni rekord következményeit azok szenvedik, akik nem is SCV-rendszámmal járnak. Felsóhajthatnak hát az égre nézve, és mormolva az SVC „műfordítását”: Se Cristo lo Védéssé. Ha ezt Krisztus látná. Rendőrsztriptíz Sherlock Holmes, a hajdani híres nyomozó, divatot csinált kockás öltönyével és sildes kalapjával. Utódai a Scotland Yardnál nem mindenben követték a példát. Sőt, most már ellenpélda is akad. Marcjaret Thatcher azonnali vizsgalatot rendelt el, amikor megpillantotta a Sunday Mirror elsőoldalas szenzációját: a ió hírű nyomozóiroda egyik főfelügyelőjét női alsónemuben... És természetesen göndör parókával a fején. Bennett főfelügyelő korántsem az alvilág megtévesztésére öltötte föl az intjm álruhát. Ez volt a mániája! Thatcher asszony dühét fokozta a főfelügyelő feleségének vallomása; aki — mint mondta — akkor vesztette el a türelmét és férjébe vetett bizalmát, amikor észrevette, hogy a minden gyanú felett álló nyomozó rendszeresen lopkodja alsóneműjét, és a melltartóját is. Mivel ezeket a kellékeket mostanáig nem rendszeresítették a Yardnál, a vizsgáló hatóság tanácstalan a testületet fenyegető veszély pontos fölmérésénél. Bennett felügyelő ugyanis épp a közerkölcs biztosítása terén szerzett múlhatatlan érdemeket. Most pedig — a Sunday Mirror szerint — markukba röhögnek a pornóüzlet hiénái, e rendőrsztriptíz láttán. Törpék a jégen A hétből hat törpe gyakorol a Zenith Színházban készülve, a Walt Disney „A világ a jégen” show-müsor Hófehérke jelenetére. Hetedik társuk is bizonyosan előkerül a premierig. Tengerészlány koalával Marina Barnheim, az udvariassági látogatáson Sydneyben tartózkodó Carlskrona svéd aknarakó hajó tengerészkadétja, bensőséges barátságot kötött a hadapródi sapkáját vizsgáló koalamackóval, a közeli rezervátumban. Barnheim kisasszonyon kívül még négy női tagja van a hadihajó legénységének Életmentő macska A kutyák előnyben voltak mostanáig. De ki hallott arról, hogy valakinek az életét macska mentette volna meg? Ha szobrot nem is állítanak, Olaszország egyik kisfalujában —Bellante a neve — kegyelettel emlékeznek egy macskára, amiért önfeláldozó módon életét adta a gazdiért. Azazhogy a gazdi helyett. Történt ugyanis, hogy a szó- banforgó család, hazatérve döbbenten észlelte, hogy a kedvenc macska kimúlt. A legtöbb ember az élet véges voltára gondolna hasonló esetben, s nem a nyomozókra. Itt azonban a nyomozókat hívták, akik, mi tagadás, ímmel-ámmal indultak a tetthelyre. Aztán kiderült, hogy az előítélet megalapozatlan volt; a macska előre megfontolt gyilkosság áldozatául esett. A ház ura ugyanis — egy nyugdíjas — családirtásra készült, mert elhagyta a felesége, a fia és unokái. A végrehajtás módjául a mérget választotta:,,szerettei” ünnepi ebédjéhez úgy kívánt hozzájárulni, hogy belekeverte a paradicsomszószba, aztán távozott. Ott maradt viszont az illat, s ez megszédítette a macskát; belakmározott az ünnepi ebédből. A többit tudjuk. A laboratórium szerint olyan mennyiség volt az ételben, hogy az egy elefántnak is elég lett volna. A torkos macska hős lett a faluban. A macskasors iróniája, hogy egérméregnek köszönheti a dicsőséget. GYŐZTES ÉS HÁBORÚS BŰNÖS Negyvenöt esztendővel azután, hogy az utolsó aknát felrobbantották, az utolsó lövedéket kilőtték Európában, még mindig akad bombameglepetés. Annak kell nevezni James Bacque kanadai szerző könyvét, aki Eisenhowertábornok, a későbbi amerikai elnök háborús szerepéről közölt megdöbbentő részleteket. A hadtörténész nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az amerikai fő- parancsnok németgyűlölete folytán hadifoglyok százezrei pusztultak el a táborokban. Eisenhower, mint a szövetséges erők főparancsnoka, utasítást adott arra, hogy atábprokban a legmostohább körülmények között tartsák a nyugati fronton fogságba esett német katonákat. Emiatt — írja James Bacque — 793 ezer hadifogoly pusztult el az amerikai táborokban, 167 ezer fogoly pedig francia fennhatóság alatt vesztette életét, ugyancsak Eisenhower rendelkezése miatt. Az indíték a lövészárok-filo- zófia alapján elfogadható: Eisenhower gyűlölte Németországot. De mivel a fogolynak nincs módja visszalőni, atábor- nokot akár háborús bűnösként is felelősségre lehetett volna vonni — írják a könyvet ismertető kommentárok. A tanulmányt az Egyesült Államok egyetlen kiadója sem fogadta el közlésre. Havel elnök rollere Prága: Bára Stepánová, Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök titkárnője kipróbálja azt a rollert, amelyet Havel kapott híveitől, hogy gyorsabban közlekedjen az elnöki palota hosszú folyosóin. A világhírű drámaíró és politikus, saját bevallása szerint, egyszer valóban használta is.
