Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-29 / 74. szám
1990. március 29., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 5 Bennünk van a hiba BEMUTATÓ ELŐTT Ahogy az várható volt, nem sokkal a választások után a televízió megkapta az első dorgálásokat. Az MDF munkatársai jelentették ki: a huszonnégy órás választási show elfogult és tendenciózus volt. Részletesebb magyarázatra eleddig nem volt lehetőség, de ebben az esetben, azt hiszem, fölösleges is hosszadalmasan kritizálni a legnagyobb nemzeti médiát. Egy a lényeg: a bejelentés felér egy letolással és ezt tessék tudomásul venni. Az első és természetesen korántsem hivatalos eredmény szerint az említett berzenkedő párt nyerte a választást. S emí- gyen jó lesz megfontolni a dorgálást. Az persze más kérdés, hogy az eredmény nem éppen gyorsan és a tervek szerinti látványossággal született meg. A tévé önmagát felülmúló egésznapos programra készült, de bármennyire erőlködtek is a legkitűnőbb riporterek, nekünk, a nézőknek is izzadt a tenyerünk. Hiába volt a rengeteg fohász, a számítógépek kutyafülét sem értek. Csak arra voltak jók, hogy huszonnégy órán át bosszantsák a televíziósokat meg a nézőket. Egy moszkvai kommentár szerint a választási adatok magyar feldolgozása hasonlít a szovjet boltokban tapasztalható állapothoz. Ugyanis ezekben az üzletekben korszerű számítógépekbe ütik be az árakat, azután a boltos a golyós masinán ellenőrzi a végeredményt: hátha tévedett a gép. Bár a számológép eddig sohasem hozott ki rossz eredményt, az eladókat ez nem győzi meg: fő a biztonság. Ez a leghiggadtabb kritika, amit a választási adatok feldolgozásáról elmondhatunk. Azt még csak el lehet fogadni, hogy egyik-másik számológép felmondja a szolgálatot. (Néha az emberek is megbetegszenek.) De azt, hogy egy időben több gép is leáll — nos, ez már nagy pech! Kivált azért, mert ezek a számológépek — ha jól gondolom — egységes rendszert képeztek. A többszörös ellenőrzésre konstruált programok itt-ott megakadtak és a szavazat- számláló bizottság tagjai kezdhettek mindent elölről, esetleg kézzel, komputer nélkül. S ha— ne adj’ isten! — sikerült telefonösszeköttetésbe lépni a parlamenttel, bediktálhatták a nem hivatalos eredményeket. Nem titok — egyik napilapunk is megírta —, hogy a telefonösz- szeköttetést néhány megyével Fafúvósok megyei versenye A zeneiskola épülete kedden sem sugárzott a szokásosnál nagyobb ünnepélyességet. Itt tartották a fafúvósok megyei versenyét. A kaposvári zeneiskola kétévente rendezi meg e versenyt a zeneiskolák részvételével. A megmérettetés alapvető célja, hogy a megye zeneiskoláiban megbúvó tehetségeket fölfedezzék, s ezek után munkájukat fokozott figyelemmel kísérjék. Fontos ugyanis, hogy minél előbb útra indítsák azokat a gyerekeket, akik a zenei pályán reményekre adnak lehetőséget. A versenyt megelőzték a helyi selejtezők. így állt össze az a 66 fős mezőny, amely a megye zenei fölkészültségét reprezentálja. Fuvolán, oboán, klarinéton és fagotton négy korcsoportban mérték össze tudásukat a tanulók. Talán Somogy az egyetlen olyan megye, ahol általánossá vált, hogy a tíz éven aluli gyermekek is tágulhatnak már ezeken a hangszereken, így ők képviselték az első korcsoportot. A versenyre neves zsűritagokat hívtak meg. Kovács Béla klarinétművész és Gyöngyösi Zoltán fuvolaművész bírálta el a sok felkészülést igénylő, színvonalas előadásokat. Az erőpróba délután ért véget a negyedik korcsoportosok hangszeres játékával. Az ezt követő eredményhirdetésen bronz-, ezüst és aranyokleveleket adtak át a résztvevőknek. Összesen 15 versenyző részesült aranyfokozatú minősítésben, s közülük öten a kiemeltek mezőnyébe kerültek. Ők a No- votim Gmk által felajánlott nagydíjakat is elnyerték: Sárközi Norbert klarinéton (Barcs, felkészítő tanára Sasvári Attilá- né), Maronics Melinda szintén klarinéton (Nagyatád, felkészítő tanára Kiss Albert), a fuvolások közül pedig Bállá Eszter (Kaposvár, tanára Csupor László né), Fonyódi Lilla és Harmaté Ágnes (Kaposvár, felkészítő tanára Csupor László). A verseny folytatásaként másnap továbbképzésre került sor, s fő napirendi pontja az értékelés volt — ez egyben iránymutató is a következő két évre. A kétnapos rendezvényttegnap este Gyöngyösi Zoltán fuvola- művész hangversenye zárta. (Bánfai) Fotó: Csobod Péter Nem az opera, hanem a dráma Részpróba Tóth Bélával, a rendező: Lukáts Andor egyetemben éppen Kaposvár és Budapest között volt a legnehezebb megteremteni. Még a főpróbán is akadozott a kapcsolat, így azon sem csodálkoztam volna, ha az eredményeket a reggeli expresszel kellett volna eljuttatni a székesfővárosba. Ennek ellenére Gyulai István mind közül legelőször — néhány somogyi adatról tudott beszámolni. Igaz, valamivel éjfél után...?! Nem kell hozzá különösebben jóstehetség: a Controllt ezután nemigen kell reklámozni a tévében. A vasárnapi—hétfői szereplés akkora hirdetésbukás, amilyet kevés cég érhetett meg széles e hazában. Kevés idő volt a munkára — védekeztek a Controll munkatársai —, meg különben is sokáig vitáztak, hogy egyáltalán szükség van-e ekkora show-ra. Hogy költséges volt, az nem lehet kétséges senki előtt. Csaknem biztos vagyok benne, hogy a számítástechnikai cég szemrebbenés nélkül el is fogadja a honoráriumot, azufán kalapot emel, sajnálkozik, és néhány napon belül már senki sem beszél majd áz ügyről. Legföljebb a Controll nem kap még egy hasonló megbízást. Legföljebb. És akkor...? Ha mindez Baló Györgyön múlik majd, akkor biztos lehetünk a válaszban. Többen is megjegyezték, hogy a Tv 2 igazgatója néha elvetette a sulykot: túl nyersen adta a Controll tudtára, hogy az egész munka, amelyet a választás estéjére produkáltak, csapnivaló. Túl nyersen — mondom még egyszer, ízlelgetem az élét, de sehogyan sem érzem a túlzást. Több millió ember ült a tévé előtt, rengetegen talán egész éjszaka. Évtizedek után... Reménykedve. Több millió állampolgár látta, hogy szép lassan csúfot űznek belőle, cseppen- ként herdálják a pénzét. Sokat akartunk. Nem kell show, nem kell egész napos műsor. Csak az eredményeket tegyék közzé. A törvényben meghatározott időben! Faragó László Az operakedvelők fülében ismerősebben cseng a Borisz Godunov, mint a színházbajá- rókéban; Puskin drámája éppen ezért a kaposvári színház évadjának a műsorán a meglepetés erejével is hathat. A pénteki bemutató előtt — a főpróbán — beszélgettünk az előadás rendezőjével, Lukáts Andorral. —A drámát magam is nemrégiben fedeztem föl. Olvasgatás közben találtam Puskin csodálatos művére. Darabot kerestem. Évekkel ezelőtt már döntött a színház arról, hogy a Stúdióban bemutatjuk. Az idei évad nagyszínházi programjában kerülhet sor mégis Puskin Borisz Godunov című drámájának a színre vitelére. Nálunk a színházban is úgy fogadták sokan az ötletemet, hogy a cím hallatán az operára gondoltak... Puskin olyan nagyszerű író, hogy üzenete a mának is szól. A Borisz Godunov kortalanul modern dráma. Napjainkban pedig talán különösképpen időszerű a gondolata a hatalom és az egyén viszonyáról. — Az évadnyitó társulati ülésen a színigazgató, Babarczy László nemcsak azt emelte ki, hogy bemutatóktól zsúfolt tavasz elé néz a társulat, hanem fölhívta a figyelmet a Borisz Godunov bemutatójának hatalmas vállalkozására is. A darao- ban a társulat, a színház csaknem minden tagja, dolgozója részt vesz, szerepel. Ilyen hosszú színlapot, amelyen a szereplőket sorolják föl, aligha olvashattunk ez ideig. — Negyvenöt szereplővel játsszuk Puskin drámáját. Egy kellékesfiú és nyolc díszítő is színre lép a bemutatón. Szent- györgyi István a 3:1 a szerelem javára című operettben — amit Bezerédi Zoltán rendezett — már bizonyított; olyannyira, hogy nyíltszíni tapsot kapott egyetlen mondatáért... — Hajnalban ment haza pihenni, mosttíz óra van, és máris kezdődik a főpróba. Hogy bírja? — A főpróbahét minden bemutató előtt olyan időszak, amikor aludni nem lehet. Két—három, esetleg négy éjszaka áll rendelkezésünkre a színpadi világítás beállítására. Ez történt szerdára virradóra is. Huszonegy képben elevenedik meg a néző előtt Puskin drámája, a Borisz Godunov. — Meghívott vendégként Szigeti Szilvia tervezte a jelmezeket. A fiatal iparművész—textil- művész — hogyan került kapcsolatba a színházzal? — Ismerőseim hívták föl rá a figyelmemet. Szigeti Szilvia első színházi jelmezeit a Csiky Gergely Színháznak tervezte. Nyolc—tíz próbatervet készített, s meggyőzően bizonyította, hogy képes a feladatra. A díszletterveket ezúttal is Khell Zsolt tervezte, akinek munkájával legutóbb az Állatfarm előadásán találkozhatott a közönség. — Kiket látunk a főbb szerepekben, a negyvenötből? — A címszerepet Koltai Róbert érdemes művész játssza, Grigorij — az ál-Dimitrij: Bezerédi Zoltán Jászai-díjas. A női főszerepben Pogány Judit érdemes művész mutatkozik be, szinte főszerepértékű figurát alakít Hunyadkürti György, valamint kiemelkedő fontosságú feladatot kapott még Spindler Béla Jászai-díjas, Tóth Béla és Dánffy Sándor Jászai-díjas. Bemutató: pénteken — Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban. Horányi Barna A kisebbség nagyság... Bemutták a Magyarok című folyóiratot A kisebbség nagyság, de csekély vigasz annak, akinek egész élete ebben a nagyságban telik — mondta Szávai Géza főszerkesztő-helyettes a Magyarok című folyóirat estjén. A Magyarok, ez az új periodika nyolchónapos léte alatt különös szellemi izgalomban tartja szerzőit, olvasóit. Kiadója a Babits Magyar Amerikai Kiadó Részvénytársaság, amely nemcsak a Dátum című napilappal hívta föl magára a figyelmet. A Révai Nagy lexikonénak megjelentetése jelentős anyagi erőforrást igényel, de egyúttal erkölcsi tartást is ad a kiadónak. Bába István, a Magyarok fő- szerkesztője a budapesti Rát- kai Klubban mutatta be az újságot. A Berzsenyi Társaság által szervezett programon ott voltak a folyóirat vezető munkatársai, akik a belső, szerkesztési koncepcióról tájékoztatták a vendégeket. A főszerkesztő azt mondta, hogy a lexikon kiadása a „kályhát” jelenti a Babits számára. Ennek kell biztosítani az anyagi alapot, ez teszi lehetővé, hogy a ma még ráfizetéses lapot megjelentethessék. — Nagy a kihívás már maga a név is—mondta Bába István — , hiszen az újság az egyetemes magyarsághoz kíván szólni. Magyarokról — magyaroknak, Kaliforniától Sepsiszentgyör- gyig minden elmének fóruma kíván lenni ez a folyóirat. Fontos, hogy az önmagunkról való gondoskodás jelenjen meg itt nyomtatásban. 16—17 millió embernek kellene olvasnia a lapot, hogy tisztában legyünk magyarságunkkal, büszkék lehessünk önmagunkra. A Magyarok ezért nem irodalmi beállítottságú, bár esszék, tanulmányok, versek is megjelennek benne. A támogatástól is függ — mennyire tudják megvalósítani elképzeléseiket, hogyan tudják _ a terjesztést megoldani. Elképzelésük szerint a ma még 6 ezres példányszámot szeptemberig 15 ezerre futtatják föl. Ehhez azonban meg kell ismertetni a lapot a potenciális olvasóközönséggel — itthon, Erdélyben, a Felvidéken, a nyugati emigránsok között. Számítanak a diákok érdeklődésére, és egy- egy tematikus számnál a szak- tudományok művelőire, oktatóira is. Ennek jegyében az áprilisi szám Mátyás király személye, uralkodása köré szerveződik, a júniusi Trianon-súlypontozású, a forró júliusban pedig szerelmi antológia képezi a Magyarok törzsanyagát. Szeptemberben a bujdosó magyar irodalomra emlékeznek, s ahogy Büki Attila rovatvezető mondta: ebbe kis híján az egész XX. századi magyar irodalom belefér. Beke György több írásával szerepel majd a folyóiratban, többek között a párizsi béketárgyalások romániai, erdélyi fogadtatásáról tájékoztatja az olvasót. A másfélszáz oldalon megjelenő Magyarok nem könnyű, hét végi olvasmány. Minden szava, gondolata az összefogásért, a magyarságtudat erősítéséért fogant; a rovatok is ezt szolgálják. A hon rovatban aktuális magyarországi eseményeket, gondokat fogalmaznak meg, esetenként példaképül állítva jeles személyiségeket. A Mezsgyékben a határok másik oldalán — Romániában, Szlovákiában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Ausztriában — élő magyarok problémáiról, célkitűzéseiről lehet olvasni, s egy jellemző cím a februári számból: Hétpróbás kisebbségi emberek voltunk... A Nyelvőrség rovat népszerű és kevésbé ismert — határon túli — költők, írók verseit, novelláit, dolgozatait — tartalmazza. A Paletta a képzőművészeti írásoknak ad teret, itthon és külföldön élő magyar alkotóknak, stílusoknak biztosít bemutatkozási lehetőséget. A Műhely rovat a Magyarországon élő vagy a szülőföldről elszármazott tudósokról, az általuk vezetett szellemi műhely munkájáról tájékoztat. A Magyarok szerkesztősége — az olvasók javaslatára — létrehozta az újságot pártoló klubot; ennek Szekszárd a székhelye. A központi klub megalakulásával egyidőben az olvasói igények alapján az ország más városaiban és falvaiban is működtetni kívánják a Magyarok- klubot (feltétele, hogy az adott településen 30 beiratkozott tag legyen). A klubtagoknak a tagsági díj befizetését követően díjtalanul megküldik a Magyarok számait, kedvezményesen a Magyarok Olvasókönyve című könyvsorozatukat, továbbá szerkesztői ankétok, író-olvasó találkozók, előadó estek segítik az összejövetelek programjának kialakítását. Süli Ferenc
