Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
A? XLVI. évfolyam, 53. szám 9&PILM> 1990. március 3., szombat itta A turistáké lesz Kaszópuszia ? (3. oldalon) H Törvénymódosítási vihar után (5. oldalon) Sávoly és környéke I (7. oldalon) Németh Miklós drámai bejelentése egy tavalyi puccsveszélyről Határozatképtelenség miatt abbamaradt az Országgyűlés Emelik a kis nyugdíjakat, gyermektámogatásokat Egyetlen feladat az érdekek védelme A fő cél: lezárni egy korszakot Hegkezdődött a szakszervezetek kongresszusa Üjabb képviselői indítvány kavart vihart tegnap 'a T. Házban. Sztrapák Ferenc három bizottság együttes állásfoglalásával megtámogatva szükségesnek tartotta a nyugdíjak, ta családi pótlék, a gyed, a gyes további emelését. A pénzügyminiszter tiltakozása jellenére a képviselők többsége az indítvány mellett voksolt. Erre előfordult ugyanaz, ami csütörtökön, rendkívüli ülést tartott a kormány. A három illetékes bizottság közös álláspontot alakított ki, majd a honatyák kompromisszumos dön- dést hoztak, elhárítva az ismét fenyegető kormányválságot, segítve a legszegényebbeken. Több kérdésben döntött az Országgyűlés a március 14-i ülésre halasztotta a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a szovjet (bíróságok által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslására benyújtott határozati javaslat megtárgyalását. Elfogadták a Kokor Imre Kiskirályok mundérban című könyv {alapján indított vizsgálat eredményét. A bizottság javasolta: vizsgálják meg a Czinege család vagyoni helyzetét, szüntessék meg a sorkatonák foglalkoztatását magánépítkezéseken. Megszavazták a képviselők a lehallgatási botránnyal kapcsolatos vizsgálatról készült jelentést. Nagyhatású hozzászólása volt a témához Németh Miklós miniszter- elnöknek is, bejelentette, hogy novemberben katonai puccsveszély fenyegette Magyarországot. Németh Miklós miniszterelnök és Békési László pénzügy miniszter az ülésszak szünetében Tegnap reggel folytatta munkáját az Országgyűlés februárban megkezdődött ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Tallósy Frigyes írásban is benyújtotta lemondását képviselői- mandátumáról. Ezt a parlament tudomásul vette. A plénum ezt követően Sztrapák Ferenc (Bács-Kis- kun m., 5. vk.) önálló indítványát tűzte napirendjére. A képviselő az Ország- gyűlés társadalombiztosítási, terv- és költségvetési, valamint szociális és egészség- ügyi bizottságának együttes állásfoglalásával megtámogatva szükségesnek tartotta a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj összegének további emelését. Sztrapák Ferenc felhívta a törvényhozás figyelmét arra, hogy az idei infláció az előzetesen kalkulált 15 százalékot jelentősen meghaladja, s ez hovatovább rendkívüli terheket ró a nyugdíjból, nyugellátásból élőkre, illetve a gyermeküket nevelő szülőkre. A képviselő megrázó példákat sorolva bizonyította, hogy az áremelkedések immár a kisnyugdíjasok puszta megélhetését is veszélyeztetik. Sztrapák Ferenc — a három országgyűlési bizottság támogatását is megszerezve — fölkérte a k-ormánvt, hogy a juttatások emelésének mértékéről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki alternatívákat. és azt még az. Országgyűlés márciusi ülésszakáig nyújtsa be. Javasolta azt is, hogy a kompenzáció forrásául a társadalombiztosítási alapban meghatározottakon túl a költségvetés is szolgáljon. 28—29 milliárd kell a nyugdíj, a gyes, a gyed emeléséhez Békési László pénzügyminiszter drámai hangon reagált a képviselő indítványára, hangsúlyozva: szive és kormánya legjobb szán dékai szerint egyetértő választ adna a felvetésre: azt, hogy vállalják és meg tudják teremteni a fedezetéi. Ezt azonban nem teheti meg — mondotta —, ezért a kormány végleges álláspontjának ismertetése előtt néhány, a témához kapcsolódó információt bocsátott a képviselők rendelkezésére. Elismerte, hogy az 1990-re jóváhagyott költségvetésben és a társadalombiztosítás pénzalapjaiból biztosított koncepció sok tekintetben nem fedezd az áremelkedéseket. Utalt arra, hogy a parlament már decemberben is számol azzal, hogy a kompenzációra vissza kell térni, de nem március elején, hanem májusban, ugyanis a gazdasági folyamatokat még nem lehet megfelelően látni. A miniszter a továbbiakban a terheket elemezve kifejtette: a családi pótléknál és a gyermekellátási formáknál indítványozott 300— 400 forintos azonnali növelés, illetve a nyugdíjak minimálisan 5200 forintra emelése 28—29 milliárd forint terhet jelentene. A képviselők emlékezetébe idézte, hogy az Országgyűlés — a kormány javaslatára — a kompenzáció csökkentett mértéke miatt döntött úgy, hogy 4 milliárd forintot bocsát a tanácsok rendelkezésére a legrosszabb helyzetben lévők gondjainak enyhítésére: ez az összeg a helyi tanácsok rendelkezésére áll. A racionalitások alapján a kormány azt kéri. hogy a parlament ne változtassa meg a decemberi döntést, mivél valódi, érdemi döntési alternatívát május előtt felelősen nem tud a képviselők elé terjeszteni. Békési László kijelentette: az új Országgyűlés és az új kormány egyik első feladata lesz, hogy áttekintse az 1990- es államháztartást és költségvetést, s döntsön a legfontosabb ügyekben, közöttük a kompenzációban, s más feszítő kérdésekben. Mintegy 18 200 viharkárt jelentettek be országszerte az Állami Biztosító fiókjainál tegnap délutánig. Galina Béla, az Állami Biztosító igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: a több mint 100 kilométeres óránkénti sebességű szél Pest, Gvőr-Sopron, Fejér és Bács- Kiskun megyében okozta a legnagyobb károkat. A biztosító kárszakértői a bejelentések alapján megkezdték a károk fölmérését, s mindenütt, ahol súlyosnak bizonyul a helyzet, szomAz indítványt tevő Sztrapák Ferenc kijelentette: nem látja be, hogy két hét nem lenne elegendő egy reálisabb javaslat benyújtására, önálló indítványát továbbra is fenntartotta. Az elnöklő Horváth Lajos ezért vitára bocsátotta azt. A képviselői indítványhoz illeszkedően a társadalombiztosítási, a terv- és költségvetési, valamint a szociális és egészségügyi bizottság állásfoglalás-tervezetet nyújtott be. A tervezettel Sztrapák Ferenc azonosult, a kormány viszont azzal nem értett egyet. Miután a vitában senki nem kívánt részt venni, határozathozatal következett. Az Országgyűlés a tervezetet ' 189 egyetértő, 18 ellenző és 55 tartózkodó szavazat mellett- elfogadta. Rendkívüli kormányülés Eszerint a bizottságok szükségesnek tartják az ez évi infláció 15 százalékot jelentősen meghaladó volta miatt —az 1989. évi XLVIII. törvény 3. paragrafusa 4. bekezdése alapján — a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyes és a gyed összegének további emelését. Ezért fölkérik a kormányt, hogy az emelés mértékéről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki alternatívákat, és azt az Országgyűlés márciusi ülésszakáig nyújtsák be. A kompenzáció forrásául a Társadalombiztosítási Alapban meghatározottakon túl. tekintettel a szociálpolitikai szempontok érvényesítésére, a költségvetés is szolgáljon. Ezután váratlanul a kormány elnöke kért rendkívüli szünetet, hogy összeülhessen a Minisztertanács. (Folytatás a 2. oldalon) bat—vasárnapi is dolgoznak. Ha a kár nem haladja meg az 5000 forint értéket, a helyszínen kifizetik a pénzt. Eddig 4500 kárbejelentés érkezett a fiókokhoz Pest megyében; hét végén mindkét napon 8 és 14 óra között várják a kárbejelentéseket a megye 16 ÁB-irodá- jában. Arra számítanak ugyanis, hogy Ráckeve környékére és a Duna-kanyar- ba a hét végén mennek a telektulajdonosok. Föltehe- tőleg sokan jelentkeznek Tegnap a Budapesti Kongresszusi Központban csaknem 1100 szavazati jogú küldött és mintegy 600’ meghívott jelenlétében megkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI. kongresszusa, amelynek végső célja az országos szakszervezeti szövetség létrehozása. A háromnaposra tervezett tanácskozáson öit nemzetközi szakszervezeti szervezet, .valamint 24 ország 32 szakszervezete is képviseltette ' magát. A kongresszust táviratban köszöntötte Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság jdeigle-. nes elnöke. A tagság akaratából előrehozott kongresszus célja, hogy lezárjon egy korszakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett szakszervezeti szerveződés megszűnését, és ezáltal megnyissa az utat egy új alapokon, új tartalommal létrejövő szövetség megalakulása előtt — hangsúlyozta vitaindítója elején Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Koordinúoiős Tanácsának elnöke, aki a SZOT írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. Az 1988 őszén tartott országos értekezleten elindított változásokról szólva megállapította: azok a mozgalomban jó esélyt teremtenek egy valódi fordulatra, amit az erősödő társadalmi-szociális feszültségek miatt nem szabad elszalasztani. Mire milliók kényszerülnek megélni létminimum körüli jövedelmekből, ezrek váltak munkanélkülivé és több tízezer munkahely került közvetlenül veszélybe. Ebben a helyzetben éles konfliktusok vannak a szak- szervezetek és a kormány között, amely nem csak vitatja, de jórészt el is utasítja a szakszervezetek álláspontját, s nem egv esetben mozgásterük korlátozására törekszik. majd a biztosító fiókjainál, a vihar ugyanis Esztergomtól a Csepel-sziget déli csücskéig szinte letarolta a házakat. A fővárosban péntek délig 4200 kárbejelentés érkezett, különösen Csepelről és a budai kerületekből. A biztosítónál elmondták: a kárszakértők folyamatosan dolgoznak ugyan, arról azonban, hogy mekkora kárt okozott a kétnapos vihar, majd egy hét múlva kapnak teljes képet. kadó nehézségekkel is meg kell küzdenie, hogy bizonyos számottevő gazdasági és politikai erők — főként- azok, amelyek ellenőrizetlen, a bérből és fizetésből élők jelentős hányadát sújtó liberális gazdaságpolitikát kívánnak folytatni — érthetően ellenérdekeltek egy erős szakszervezeti szövetség létrehozásában. Az SZDSZ és a Fidesz választási hadjáratában ma már nyíltan hirdeti, hogy a régi SZOT-hoz tartozó, most új szövetségre lépni szándékozó szakszervezeteket szét kell verni, le kell rombolni — mondta. Nem javítja a munkavállalók érdekvédelmének esélyeit az sem, hogy a változások ellenére még mindig az egykori SZOT-tal azonosított szakszervezetek szét- nombolására irányuló kampányhoz az utóbbi időben csatlakoztak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának egyes képviselői is. A közelebbi múltról szólva utalt arra, hogy a szak- szervezetek a '80-as évek közepén — mint ahogy korábban is — lényegében még mindig az állampárt fogságában, és ebből következően saját téves feladat- vállalásuk csapdájában vergődtek. A változások elindí- . tásában, visszafordíthatatlanná tételében vitathatatlanul jelentős szerepük volt az időközben megalakult alternatív szakszervezeteknek -— ismerte el Nagy Sándor. Az új szerepfelfogás igénye a „hivatalos” szakszervezetek másfél évvel ezelőtti országos értekezletén körvonalazódott. Az elmúlt egy év alapvető változásokat hozott a mozgalomban: a korábbi 19, jórészt mesterségesen kialakított ágazati szakszervezethez képest ma már száznál is több olyan szakszervezeti szerveződés működik, amelyet szakmai érdekeik érvényesítésére maguk a munkavállalók hoztak létre. Hozzátette viszont azt is, hogy a változások értékeléséről a tagságon belül is megoszlanak a véleményen. Kétségtelen, hogy hibákat is követtek el, s még mindig cipelnek a múltból sok mindent, amit egyébként meg akarnak tagadni,, de a mozgalom nem hullott szét, eljutott a szövetséggé alakulás kapujáig, s most a kongresszuson a sor, hogy szuverén módon döntsön sorsáról, jövőjéről. Az elképzeléseket vázolva kijelentette: csak az autonom, az önkéntes elhatározáson és az egymás iránti szolidaritáson nyugvó szövetkezésnek van ereje és értelme. A szövetkező szak- szervezeteket kis létszámú, de magasan képzett szakértőkből álló, megfelelő információs rendszerekkel bíró háttérintézménynek kell ki(Folytatás a 4. oldalon) A mozgalomnak abból faHét végén is dolgoznak a kárbecslők Esztergomtól Csepelig tarolt a vihar