Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 24., szombat Védjék meg a kisebbségeket Marosvásárhely: román tüntető magyarellenes jelszavakat kiáltoznak és követelik, hogy szüntessék meg a szerintük előjogokat élvező magyar lakosság kivételes helyzetét már­cius 22-én Nem lesz benzinhiány (Folytatás az X. oldalról) nyitani a figyelmet. Érdemi válasz helyett ellentmondá­sos nyilatkozatok hangzot­tak el és hangzanak el mindmáig felelős román té­nyezőktől. Szokai Imre pél­dáiként azt a huzavonát em­lítette, amely a magyar könyvek romániai bevitelét kísérte. Az első változat szerint azt hallhattuk Ro­mániától, hogy nem lehet ilyen könyveiket bevinni, ké­sőbb azt, hogy az oktatási minisztérium címére küld- * hetik a magyar könyveket, utóbbi az hangzott el, hogy bárkinek szabadon lehet magyar könyveket küldeni, történelmi vonatkozású mun­kák kivételével. A bukott Ceausescu-rend- szer taktikáját juttatja a magyar emberek emlékeze­tébe a mostani román ve­zetésnek az az igyekezete, hogy külső okokban keres­sen magyarázatot belső problémáira. Ceausescu módszere volt az is, hogy Magyarországot vádolja a nemzeti ellentétek szításá­val. A magyar külügymi­niszter-helyettes négy pont­ban foglalta össze a magyar kormány kívánalmait a ro­mán vezetést illetően. Min­denekelőtt azt szorgalmaz­zuk, hogy a román fél te­gyen eleget alapvető köte­lességének, védje meg ál­lampolgárait, akadályozza meg. a pogromokat. A magyar kormány köve­teli a marosvásárhelyi ese­mények pontos, tényszerű kivizsgálását, amelynek eredményeként nevezzék meg és vonják felelősségre a bűnösöket. Magyarország elvárja azt is, hogy Romá­nia tegyen eleget nemzetkö­zi kötelezettségeinek, és tiltsa be a népirtó, fajgyű­lölő politikát hirdető szer­vezeteket. Végezetül elen­gedhetetlen, hogy a román vezetés határozottan kiáll- jon a romániai magyarok egyéni és kollektív jogai mellett. Arra a kérdésre, keletkez­het-e területi vita a magyar és a román kormány között, Szokai Imre úgy válaszolt: területi vitához két fél kell; Magyarország azonban nem lesz partner területi vitához. A kialakult helyzet össze­vetése a karabhival arra utal, hogy a tudatosan szí­tott nemzetiségi gyűlölkö­dés a végsőkig intstabillá teheti a helyzetet. Szokai Imre sajnálattal állapította meg, hogy a bu­karesti magyar nagykövetet egyetlen felelős román ve­zető sem fogadta a vészter­hes napokban. A román ve­zetők nem vették komolyan a magyar aggodalmakat, holott így elkerülhető lett volna a vérontás. A román kormány a közvetlen kon­taktusok helyett jobbára az üzengetést választja. Leg­utóbb Petre Roman minisz­terelnök egy nyilatkozatban jelentette be, hogy érintke­zésbe kíván lépni Németh Miklós kormányfővel. A ma­gyar kormányfő várta ro­mán kollégájának hívását, ám az elmaradt. A kormánynak felül kell vizsgálnia a március 21-én közzétett közlemény állítá­sait, mivel ez a dokumen­tum, ahelyett, hogy a tör­téntek megértését, a han­gulat csillapítását és az et­nikumok közötti feszültsé­gek enyhülését segítette vol­na elő, újabb félreértések, célzatos értelmezések forrá­sául szolgált — hangoztatta a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) tegnap este nyilvánosságra hozott dokumentuma. A nyilatkozat kéri, hogy derítsék ki, és tárják a köz­vélemény elé azokat az oko­kat, amelyek a rendfenntar­tó közegék — a rendőrség és a katonaság — beavat­kozásának késlekedését ered­ményezték. Az RMDSZ ja­vasolja, hogy indítsanak vizsgálatot a Rompres saj­tóügynökség és a szabad ro­mán televízió ellen, mert olykor tendenciózusan tük­rözted az eseményeket, s ezzel „olyan benyomást kelt, mintha a történtekért kizárólag a magyar nemze­tiségű állampolgárokat ter­helné a felelősség”. A szö­vetség arra szólítja fel az egész társadalmat, ezen be­lül pedig a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség szervezeteit és tagságát, hogy a súlyos megpróbálta­tás pillanataiban tanúsítson nyugalmat, józanságot, em­beri méltóságtudotot. A kormánynyilatkozattal kapcsolatban a romániai Magyar Szónak adott inter­jújában Király Károly, az ideiglenes nemzeti egységta­nács alelnöke, az RMDSZ tanácsadó testületének ve­zetője kifejtette: a nyilat­kozatot akár egy évvel ko­rábbi dátummal kellett vol­na ellátni... Az ideiglenes nemzeti egységtanács végre­hajtó irodája egészen más következtetésekre jutott, mint a kormány.” Marosvásárhelyen tegnap felmentették az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács (INÉT) városi és megyei vezetősé­gét. Az intézkedést a kor­mánybizottság hozta, azzal hogy a véres események idején sem a városi, sem a megyei vezetőség nem tu­dott hatékonyan intézkedni, elmulasztotta a gyors és szüksége lépések megtéte­lét. Marosvásárhelyen tegnap viszonylagos nyugalom ural­Hogyan tovább Németország? A választások utáni koa­líciós tárgyalásokról a gya­korlott újságolvasó nem túl nagy meglepetéssel szokott értesülni, tudva tudván, hogy ez már csak így van. A polgári demokráciákban — régebben kapitalista or­szágoknak neveztük őket, manapság nagy divat a plu­ralista jelző — az urnák­hoz szólítják a választópol­gárokat, majd az eredmény ismeretében, amikor már tudott, melyik párt milyen arányban kaptak mandátu­mot az új parlamentben, megkezdődik a huzavona: ki alakít kormányt kivel, ho­gyan osztják meg a tárcá­kat. Most is ezt történt, igaz nem kapitalista országban, hanem a ma még NDK-nak kodott. A városban — ame­lyet a hadsereg ellenőriz és a bevezető útvonalakat to­vábbra is lezárva tartja — kinyitottak a boltok, az üze­mekben a sztrájk után meg­kezdődött a termelés. Lapzarta Tegnapi jelentések szerint hat székelyudvarhelyi fia­talember éhségsztrájkba kezdett. Biró Levente, Vasas István, Mózes Levente, Hosz- szú Zoltán, Gerbely László és Sztojka Károly ezzel az akciójával azt követeli, hogy a román kormány tegyen azonnali lépéseket a nemze­tiségek jogainak szavatolá­sára, hogy a tömegtájékoz­tatási eszközök objektív és becsületes módon tájékoz­tassák a közvéleményt, s hogy nyílt tárgyaláson, egy bizottság jelentésében ítél­jék el azokat, akik bűnösök a marosvásárhelyi esemé­nyekben. nevezett (egyelőre) VSZ- tagországban, elsőként ezek közül. Ami történt, kelet­európai szemmel nézve szo­katlan. Már a választási hadjárat is olyan volt, mint­ha máris túllennének a még csak tervezett egyesülési fo­A csütörtöki magyar- szovjet gazdasági tárgyalá­sok záródokumentumai ér­telmében a Szovjetunió — hasonlóan az elmúlt éveké­hez — idén is 6,5 millió ton­na kőolajat szállít hazánkba és pótolja az első negyedév­ben elmaradt 300 ezer ton­nát — közölte Czipper Gyu­la ipari miniszterhelyettes. Ismeretes, hogy az OKGT az elmúlt hónapok kieső té­telét időközben valutáért, Irakból beszerezte, ami Az izraeli külügyminisz­térium utasította budapesti nagykövetét: kérjen magya­rázatot a magyar hatósá­goktól Samir kormányfő „aggodalmának” adott han­got a Malév döntése miatt, amelyet az váltott ki, hogy szélsőséges palesztin körök­ből merénylettel fenyege­tőztek. lyamaton — mármint a két Németország eggyé válásán —, így azután csak kapkod­hatta a fejét a hagyományos „hírek a szocialista világ­ból” rovathoz szokott újság­olvasó, amikor Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szó­nokolt keletnémet városok­ban nagygyűléseken. Tette ezt felettébb szép sikerrel. A CDU, természe­tesen egyelőre a keletnémet Kereszténydemokrata Párt­ról van szó, jócskán profi­tált a nyugatnémet CDU ígéreteiből. Az új keletné­met parlamentben 163 man­dátuma van, s az utána kö­vetkező, ugyancsak mindkét német államban megtalál­ható, nagy hagyományokkal rendelkező SPD jócskán le­Magyar—román párbeszéd címmel kétnapos eszmecse­re kezdődött március 19-én Budaesten magyarországi, erdélyi magyar és román ve­zető értelmiségiek részvéte­iével mintegy 150 millió dollárba került. A jövő évtől konvertibilis elszámolású magyar—szov­jet árucsere-forgalomban az olaj ára várhatóan meg fog­ja közelíteni, vagy el is éri a világpiaci árat, azonban a vezetéken történő szállítás olyan olcsó, hogy a szovjet olajimport továbbra is előnyös marad. Czipper Gyula véleménye szerint a hazai motorbenzin- ellátásban zavarokra az idén nem key számítani. Az Aeroflot szovjet légi- társaság szintén beszüntette a repülőjegyek árusítását azoknak a szovjet zsidó ki­vándorlóknak, akik Buda­pesten keresztül szerettek volna Izraelbe utazni. Az intézkedés nem érinti a tu­ristákat, az üzletembereket, valamint azokat, akik már lefoglalták a helyet. szakadt: 88 képviselője van az új keletnémet törvény- hozásban. Az újságolvasó tehát mos­tantól kezdve kelet-berlini keltezésű koalíciós tárgyalá­sokról találhat — nap mint nap és ki tudja mennyi ideig még — híreket a la­pokban. Egyelőre, ugyanúgy, mint bármelyik nyugati or­szágban, hasonló szituáció­ban csak találgatások van­nak, s nyilatkozatok, ame­lyek gyakran homlokegye­nest ellentmondanak egy­másnak. Lesz-e nagykoalí­ció, a CDU és az SPD rész­vételével? Egyik nap felcsil­lantják az érintettek a le­hetőséget, másik nap szen­vedélyesen tagadják a híre­ket. A kérdések kérdése: va­jon mi a jelentősége egyál­talán egy most megalakuló új keletnémet kormánynak? A kereszténydemokraták lát­ványos sikere egyértelműen bizonyítja: a lakosság a mi­nél gyorsabb egyesülés mel­lett voksolt. Ezt a nem köny- nyű feladatot, amelynek el­ső állomása, a várva várt valutaunió már a nyár ele­jén valósággá válik, kétség­kívül a most megalakuló kormánynak kell végrehaj­tania. A leendő miniszte­reknek azonban nemigen kell attól tartaniok, hogy sokat kell majd törniök a fejüket a részleteken: meg­teszik ezt helyettük Bonn­ban, s azután ki tudja med­dig lesz még külön kelet­német kormány, s vajon nem járulhatnak-e nem is sokára ismét az urnákhoz a (volt) keletnémetek, hogy most már a közös parla­mentről szavazzanak. Március 22-én, miután a Drezda—Rostock Iközött közlekedő gyorsvonat belerohant a helyi állomáson veszteglő egyik szerelvénybe, a szerencsétlenség 'következtében öt ember meghalt, mintegy ötven megsérült ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Az INDK-beli parlamenti választások eredménye: a kereszténydemokrata-konzervatív Szö­vetség Németországért elnevezésű koalíció a szavaza­tok 48,15 százalékát szerezte 'meg. — Václav Havel Párizsban kezdett tárgyalásokat. — Belgrádban kez­dett tárgyalásokat a dél-koreai külügyminiszter. — Lemondott utolsó hivatalos tisztségéről Teng Hsziiao- ping. — Felújította ülésszakát a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa. — Sao Paulóban kezdett tárgyaláso­kat Fidel CastTO. — Marosvásárhelyen a tüntető tö­meg megrohamozta a (Magyar Demokrata Szövetség székházát, többen megsérülték, köztük Sütő András, akit súlyos állapotban szállítottak kórházba; KEDD: Foytatódtak az összetűzések Marosvásár­helyen; későbbi értesülések szerint legkevesebb nyolc halottja és több száz sebesültje volt az eseményeknek; Sütő Andrást katonai különgépen gyógykezelésre Bu­dapestre szállították; Magyarország kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. — Ulánbátorban megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt KB 9. kong­resszusa. — Koalíciós tárgyalásokat kezdtek a kelet­német pártok. — A bonni kormány július 1-től ér­vénytelenítette az NDK-ból érkező áttelepülők felvé­telére vonatkozó 1950-es törvényt; SZERDA; Windhoekban kikiáltották INamíbiafüg­getlenségét. — Windhoekban tanácskozott Sevardnad- ze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter. — Maros megyében továbbra is feszült volt a helyzet. — Londonba érkezett Václav Havel. — Mazowiecki lengyel kormányfő Washingtonban kezdett tárgyalá­sokat. — Nyugatnémet—spanyol csúcstalálkozó volt Konstanzban. — A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a Marosvásárhelyen történte­kért. — Csien Csi-csen kínai Ikülügyminiszter Üj-Del- hibe érkezett. — A magyar külügyminiszternek ítél­ték oda a nemzetközi Káröly-díjat; CSÜTÖRTÖK: Dél-Korea és Csehszlovákia diplo­máciai kapcsolatot létesített. — Kolumbiában merény­let áldozata lett a baloldal elnökjelöltje. — Javier Pé­rez de Cuellar ENSZ-főtitkár mérsékletre hívta fel Románia lakosságát; Petre Roman a 'magyar kor­mányfőhöz intézett üzenetében „külső erőket” vádolt a marosvásárhelyi eseményekért. PÉNTEK: Lisszabonban 'megkezdődött az Európa Tanács és a kelet-európai országok külügyminiszteri konferenciája. — Zimbabweban tárgyal Sevardnadze szovjet külügyminiszter. — Tőkés László hazautazása előtt Kanadából ismét Washingtonba látogatott. — Chilébe utazott a mexikói elnök. — Megkezdődött az Észt KP kongresszusa. A hét kérdése Peking: több mint 2700 képviselő részvételével nyílt meg a kínai országos népi gyűlés (a parlament) ülésszaka március 20-án. A miniszterelnök kétórás beszédében Kína győzelmé­nek nevezte az 1989 júniusi demokratikus diákmozgalom el- tiprását Izrael felvilágosítást kért

Next

/
Oldalképek
Tartalom