Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-14 / 63. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 14., szerda Változások a kaposvári autóbusz-közlekedésben Az utóbbi időben vállalatunkat és személy szerint engem is többen megkerestek a kaposvári nagy forgalmú 12-es helyi járatú busz megváltozott közlekedési rendje miatt. Miután ezek a változások igen sok embert érintenek, célszerűnek tartom a sajtó nyilvánosságát felhasználva széles körű tájékoztatást adni az eddigi és a közeljövőre tervezett kaposvári változásokról. A vasútállomás környékének közlekedési rendje és a közlekedési lehetőségek alapvetően megváltoztak. Tagadhatatlanul kedvezőbbé váltak a helyi közlekedés feltételei azáltal, hogy végre elfogadható, az utazóközönség érdekeit érvényre juttató helyi autóbusz-állomást lehetett kialakítani. Megszűnt a 800 méter hosszan elhúzódó, az átszállásoknál rengeteg gyaloglást és bosszúságot okozó, rendkívül balesetveszélyes, az átmenő járműforgalmat zavaró, áttekinthetetlen és irányíthatat- lan helyiautóbusz-végállomás. Az összességében tehát kedvező változások azonban hátrányosan érintették a 12-es busz utasait. A közlekedési rend megváltoztatása miatt a Dózsa György utcában nem maradhatott meg a 12-es végállomása, hiszen ott a hely a járművek besorolásához kell. A nagy forgalmú 12-es járat végállomásának olyan helyet kellett találni, ahol három csuklós autóbusz egyidejű elhelyezése megoldható. Ezt csak a helyközi autóbusz-állomás mellett lehetett megvalósítani. Kérésünkre ezzel egyidejűleg biztosították a megállás lehetőségét a húsáruháznál, mintegy pótolva a Dózsa György utcai megállót. Ez azonban hátrányosan érinti azokat az utasokat, akik itt szállnak fel, hiszen egy megállónyi utazás miatt újabb jegyváltásra kényszerülnek, és gyakran át is kell szállniuk, mert nem ugyanaz az autóbusz folytatja az utat, mint amelyik beérkezik a végállomásra. Vállalatunk ezeknek a gondoknak a megoldására, valamint a megváltozott közlekedési rend miatt jelentkező időtöbblet miatt március 19-vel az alábbi változtatásokat tervezi. — A 12-es járaton csak csuklós autóbuszokat közlekedtetünk, és ezek kizárólag a 12-es útvonalán közlekednek. így a helyközi autóbusz-állomás melletti végállomáson nem kell átszállni, kivéve az 5—6 fordulónként beiktatott pihenőt. Ebben az esetben az induló 12-es autóbusz mindig bevárja a beérkezőt, biztosítva az átszállás lehetőségét. — 6 óra és 17.30 között 2 perccel megnő a járatok követési ideje, vagyis a járatsűrűség 6 perc helyett 8 perc, illetve 10 perc helyett 12 perc lesz. Ezzel egyidejűleg a legforgalmasabb időben 7 órakor és 16 óra 28 perckor a vasútállomási végállomásról még egy csuklós autóbusz végez egy teljes járatú kört, további utazási lehetőséget biztosítva. Ekkor a járatkövetési idő 4 percre csökken. — Az indokolatlan kétszeri menetjegyváltás elkerülése végett a tarifahatárokat szétválasztjuk. A tarifahatár vége a húsáruháznál lesz, a kezdete pedig a helyközi autóbusz-állomás melletti megállónál. A kettő között nem kell jegyet váltania annak, aki a húsáruháznál száll föl a 12-es autóbuszra. Ugyancsak március 19-vel további változtatásokat is tervezünk Kappsvár helyi közlekedésében. így ismét beindul az eddig szüneteltetett 17-es autóbusz, az érintett lakosság képviselőivel folytatott egyeztetések szerint, valamint a zsúfoltság enyhítésére a 10-es vonalán 7.05 perckor egy rásegítőjáratot is indítunk. A jelzett összes változtatást részletesen, hirdetményben és más módon is a Tisztelt Utazó- közönség tudomására hozzuk. Reméljük, hogy intézkedésünk a szűkösen rendelkezésre álló anyagi lehetőségek ellenére is javítja Kaposvár tömegközlekedési ellátottságát. Dr. De Sorgo Tibor igazgató Az elektronikai ismeretek korszerű oktatására a Számítástechnikaalkalmazási Vállalat (Számaik) a világ egyik legnagyobb fejlesztő cégétől, az izraeli DEGEM System Ltd.-től megvásárolta a High Tech— 2000-es, számítógéppel támogatott oktatási laboratóriumot. (MTI-fotó — Balaton József felvétele) Újabb benzináremelés a láthatáron? Csak a félév végéig biztonságos az olajellátás Sajtótájékoztató az OKGT-nél (Munkatársunk telefonjelentése) Sajtótájékoztatót tartott tegnap Budapesten az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Zsengellér István vezérigazgató az ország energiaellátásában 57 százalékkal részesülő szénhidrogén-ellátásról szólva többek között elmondta: az idén a belföldi olajtermelés nagyjából a tervezettnek megfelelően alakul, a szovjet importban azonban sok a bizonytalansági tényező. Az első negyedévben mintegy 350 ezer tonnával szállítottak kevesebb olajat a vártnál, s a második negyedévben is mintegy 50 ezer tonna kiesésével kell számolnunk. így csak az első félév végéig garantálható a zavartalan üzemanyagellátás. A földgáztermelés a múlt évihez viszonyítva is csökkent. A Szovjetunióból az idén 6 milliárd 290 millió köbmétert várunk ebből a fontos fűtőanyagból. A kínálat földgázból jelenleg megfelelő ugyan, bizonytalan azonban, hogy a szovjet belpolitikai helyzet milyen hatással lesz rá. A vezérigazgató nem titkolta, hogy elsősorban az olajimportot tekintve pesszimista. Véleménye szerint hazánknak a biztonságos ellátás érdekében körülbelül egymillió tonna kőolajat más forrásból kell beszerezni. Tekintve a 160 dolláros tonnánkénti árat (ebben a szállítási költségek is benne vannak), újabb nagy kiadásokra kényszerülhet az ország. Azt sem tisztázták még, hogy ki és miből fedezi az OKGT-nek azt a mintegy 800 millió forint (kamatok nélküli) veszteségét, amit az okozott, hogy a szovjet olajszállítás kiesése miatt iraki olajat kellett vásárolniuk. Munkatársunk ezzel kapcsolatos kérdésére — ennek alapján várható-e (a termelői mellett) a fogyasztói, tehát a benzináremelés? —a vezérigazgató igennel válaszolt. Hozzáfűzte, hogy döntés még nincs. A költségvetés azonban máshonnan aligha tudja előteremteni a szükséges pénzt. Az esetleges áremelést — mint mondta — nemcsak a benzinre, hanem a többi olajszármazékokra is ráterhelnék. A szovjet féllel ezekben a napokban fejeződnek be ez ügyben (is) a tárgyalások, és remény van a magánjogi szerződés aláírására. Ám — tették hozzá az OKGT vezetői — magánjogi szerződés eddig is volt, a szállítás mégis akadozott. Az ellátással kapcsolatos bizonytalanságot mind a kormány, mind az OKGT igyekszik csökkenteni, hosszabb távon is megalapozva a szénhidrogénbeszerzést. Ebbe a sorba illik a kuwaiti olajipari miniszter tegnap kezdődött tárgyalássorozata is, amely Magyarország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Németország „házasságával” igyekszik kialakítani valamiféle olajipari együttműködést.. Ebben majd a kormánynak és a parlamentnek kell döntenie. Itt is nehezíti a helyzetet, hogy nem történt meg időben a vagyonelidegení- téssel kapcsolatos rendeletek kidolgozása és elfogadása. A fontos döntések, sajnos, más ügyekben is késnek. Például az OKGT, az ország egyik legnagyobb gazdálkodó szervezete máig Sem kapta meg az önálló exportjogot, s ez rendkívül megnehezíti üzleti tárgyalásait, lehetetlenné teszi a végleges megállapodásokat. A kormány nem siet meghozni a döntéseket, s ez is nehezíti az OKGT helyzetét. A sajtótájéAKI AZ ÉLELMISZERBOLTJÁT BEZÁRJA, VEGYÉK EL TŐLE! Feloldják-e az építési tilalmat? A Balatoni Szövetség első közgyűlése Első közgyűlését, tartotta a Balaton-part települési önkormányzatainak szövetsége Almádiban. A tóparti városok, községek képviselői meghallgatták dr. Gáti Istvánnak, a Szövetség elnökének a beszámolóját a nemrég tartott elnökségi ülésről, majd az — esetleges — megrendezendő világ- kiállítással kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. E napirendi pontot azért iktatták a programba, mert úgy vélték: hallhatnak valamit a központi elképzelésekről (ha már vannak ilyenek). Baráth Etele kormánybiztostól, akit meghívtak a közgyűlésre— ám ő nem jelenhetett meg. A résztvevők megbízták az elnökséget, hogy különböző bizottságok, szakértők bevonásával vázolja föl azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket a világkiállítás megrendezése esetén a Balaton-parton az idegenforgalom minőségi fejlesztésével kapcsolatban kellene elvégezni. A balatoni üdülőkörzet regionális rendezési tervének felülvizsgálata is szükségessé vált. Erről dr. Zala György szakmérnöktájékoztatta a résztvevőket. A tervezés stratégiai elgondolásait elemezte 1957-től napjainkig, amikor a parti sávon kívül a háttér is fontossá vált,.s előtérbe került a tó vízminőségének megóvása. Valós helyzetfeltárásra van szükség — hangsúlyozta, s ebben sokat segíthet a Balatoni Szövetség. Az elméleti kérdések után egy konkrét probléma: dr. Filiszár Tibor, a szövetség titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a balatoni építkezési korlátozások feloldásával kapcsolatban az elmúlt hetekben különböző sajtóközlemények láttak napvilágot, ugyanakkor az erre vonatkozó jogszabály a mai napig sem jelent meg. Az építkezni óhajtók következésképpen a tanácsokat ostromolják engedélyekért, koztatón azt is hangsúlyozták: a tröszt jelezte a gondokat, a döntések hiánya miatt nem terheli felelősség. Márpedig ha nem születik döntés időben, hiány lesz benzinből. A tröszt tőle telhetőén mindent megtesz, hogy növelje az energiaellátás biztonságát. Próbálja megvásárolni azt a mintegy 45 ezer tonna benzint, amit a távozó szovjet katonák hagynak hátra. Az OKGT igyekszik kihasználni a Jugoszláviába irányuló tranzitszállításokat is, amelyekért az idén mintegy 400 millió köbméter földgázt kapunk. Saját erőből meg akarja építeni azt a termékvezeték-rendszert, amely Százhalombattát összekötné egy csehszlovák és egy osztrák finomítóval, lehetővé téve a gyors termékcserét. Vizsgálják, milyen feltételekkel szerezhetnénk be földgázt Algériából és Norvégiából, illetve korszerű nyugati technikával miként lehetne feltárni a magyar szénhidrogénkészlet még földben levő 40 százalékát. Végül igyekszik olyan programokkal vállalkozóként részt venni, amelyek ha közvetve is, de növelik az anyagi lehetőségeket, és kapcsolatba hozhatók az olajellátással. Ebből a meggondolásból kapcsolódik be — főként gépgyárai révén — a magyar Suzuki-programba. Szegedi Nándor sokan már az építőanyagot is megvásárolták, s ha esetleg mégsem történik meg a tilalom feloldása, föltehetőleg ismét „divatba jön” az engedély nélküli építkezés. Javasolta, hogy levélben kérdezzék meg Derzsi András minisztert: lesz-e jogszabály vagy sem? A balatoni üdülőkörzeti fejlesztési alap 1990. évi fel- használásáról Rosta Sándor, a BIB főtitkára tartott tájékoztatót. A többi között elmondta: az idén 170 millió forintot oszthatnak föl (50 millióval kevesebbet a tervezettnél), s ennek 63 százalékát a vízgazdálkodással kapcsolatos tennivalókra (a többi között csatornázásra) fordítják a települések. Az összeg 11 százaléka a közlekedést, 19 százaléka pedig a vízrendezést hivatott fejleszteni. Rosta Sándor hangsúlyozta, hocjy a Balaton 30—35 százalékát „termeli meg” az ország valutabevételének (ha az állampolgárokhoz kerülő valutát is ide számítjuk, akkor ennél is többet), ebből azonban igen kevés jut vissza fejlesztésekre. (A statisztikai évkönyv adatai szerint körülbelül 30 milliárdnyi megtermelt jövedelemből mintegy 3 milliár- dot kap vissza a Balaton-part.) Az infrastruktúra elmaradott, nehézkesen fejlődik. Szállodaépítésre még csak akad vállalkozó, de ki épít itt majd szennyvízelvezetőt, hulladékfeldolgozót és más „életbevágóan” fontos, halaszthatatlan közműveket? E szűkkeblűség értékcsökkenést, majd teljes leromlást okoz. Az idén is például jelentős ivóvízhiányra lehet számítani az északi parton, s lassan — mire a lakosság észbe kap — a vállalatok felszámolják az élelmiszerbolt-hálózatot, s az egyébként sem jó ellátás helyenként katasztrofálissá válik. E gondot feltárandó a szövetség levelet intéz a belkereskedelmi miniszterhez, de ettől függetlenül többen megfogalmazták, hogy az üzleteladások láttán a lakosság méltán zúgolódik, s e gyakorlat ellen szigorúan föl kell lépnie az önkormányzatoknak. Miként Varjú Lajos fűzfői tanácselnök mondta: az üzleteket el kell venni azoktól, akik azokat bezárják, más célra használják fel (hiszen e boltok nagy része egyébként is tanácsi pénzből épült), s az önkormányzati testületek minden bizonnyal képesek lesznek megszervezni (télen is) a lakosság ellátását. Az önkormányzati törvény koncepciójáról Müllerné dr. Raczki Erzsébet, a jogi és igazgatási bizottság elnöke tartott vitaindító előadást, és az iménti sérelmekkel kapcsolatban kifejezte aggodalmát: az önkormányzati törvény megjelenéséig — az említett privatizációs és más törekvések miatt — jelentősen csökkenhet az önkormányzati vagyon, következésképpen valamiféle elidegenítési tilalom bevezetésére lenne szükség. Sz. A.
