Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
1990. február 9., péntek SOMOGYI NÉPLAP 9 EZ, AZ Előjáték Hogy mit csinálnak a mentők Budapesten, amikor éppen nem mentenek, ez a Szomszédok jóvoltából közismert: nyomasztja őket a felelősség. New Yorkban azonban mintha még ennél is többet szenvednének a kollégáik. Ezt enyhítendő — mint az ANSA jelentéséből kitűnik — a technikusok „idöölö szexjátékot szereltek a központ számítógép- rendszerébe.” Már a neve is sokat ígérő: Foreplay — nemi előjáték — s úgy játsszák, hogy a rendszer 35 állomásáról bárki beléphet, megkeresheti „partnerét”. Azaz, a program szerint fölhasználhatja a csábítás számos trükkjét — italokat ajánlhat, randevúzó helyet jelölhet meg, okos vagy éppen szívdöglesztő szövegelésbe foghat — s ha a próbálkozás tetszik a „partnernek”, vagyis a központi számítógépben tárolt programnak, minden elfogadott válasszal közelebb kerül a sikerhez: a hálószobába viheti játszótársát. Pontosabban fogalmazva: a hódítás boldogító és nem utolsósorban feszültségcsökkentő tudatával kelhetett fel a képernyő elől. Nyert egy játékot. Egyébként az ügyre úgy derült fény, hogy a stressztől megszabadító játék hevületében jelentős időveszteséggel indult el az ottani Magenheim doktor és csapata egy életveszélyes esethez. Aki végignézte saját temetését Kína Csiangszu tartományának Tiencsi falujában egy 65 éves paraszt végignézte saját temetését — jelenti teljes komolysággal a Nunmin Zsipao című kínai lap. A részletes — a humorra hajlamos kínaiak körében nagy derültséget kiváltó — beszámoló szerint az egyedülálló, Vu családnevű paraszt arra az elhatározásra jutott, hogy személyesen tapasztalja meg: milyen érzés az, amikor az embert eltemetik és halotti tort ülnek felette. Az elhatározást tett követte. Annak rendje és módja szerint felállíttatta háza udvarán a hagyományos halotti sátrát, valamint a halotti oltárt annak összes kellékével. Ünnepélyesen elhelyezkedett az oltár előtti halotti székben és a temetési szertartartásra meghívott falusiakkal együtt hallgatta az általa bérelt zenekar gyászmuzsikáját. A szertartásmester irányította a furcsa rendezvényt, s arról is gondoskodott, hogy a jelenlevő mellén ott díszelegjen a gyászt jelző papírvirág. A halotti ruhát viselő paraszt a legteljesebb természetességgel fogadta a gyászolók utolsó, legjobb kívánságait. A szertartást — amint az ilyenkor dukál — halotti tor követte. Résztvevői tíz asztalt ültek körül és fogyasztották jó étvággyal a sokfogásos eledelt, néztek egyre vidámabban a pohár fenekére. A kínai lap által közönséges cirkusznak nevezett temetési szertartás legkevesebb 2000—3000 jüanjába került az idős parasztnak, azaz felemésztette ösz- szes megtakarítását. A saját temetését végignéző bácsi azonban nem esett kétségbe. Most már tudja ugyanis, hogy milyen az, amikor az embert temetik és nekilát az újabb takarékoskodásnak a végső, azaz a valódi temetés illő lebonyolítása végett. PELENKAMEOS Ha nem lenne rajta a képviselőház fejléce, szürrealista humorgyűjteménynek is beille- ne. Holott csupán a közhivatalok működési zavarát tárja fel a könyv, melyet egy liberális képHúsevő dinosaurus Rendkívül ritka őslénykori leletre bukkantak amerikai tudósok az egyesült államokbeli Colorado állam északi hegyvidékén. A Robert Bakker vezette kutatócsoport hosszan tartó ásatások után bukkant rá egy több mint 130 millió éve élt húsevő dinosaurus, az Epaterias Amplexus állkapcsára, farokcsontjaira és mellcsontjainak maradványaira. A tudósok szerint a húsevő dinosaurus legalább akkora volt, mint a hatvanmillió évvel később élt és eddigi ismereteink szerint legnagyobb őslény, a Tyrannosaurus Rex. Az Epaterias Amplexus hossza elérte' a tizenöt métert és évente mintegy 40 tonna húst fogyasztott el. A szakértők szerint az állat erős farkából arra lehet következtetni, hogy ugyanúgy ugrálhatott Colorado akkor még sík vidékein, mint ma a kenguruk Ausztráliában. A kutatók eddig csak két hasonló leletre bukkantak, s most abban bíznak, hogy a több hiányos leletből rekonstruálni lehet a régen kipusztult monstrum teljes csontvázát. viselő állított össze és bocsátott az olasz honatyák rendelkezésére. A Repubblica részleteket közölt a vitathatatlanul érdekes olvasmányból. A közigazgatási minisztertől például azt kérdezi, vajon tudja-e, hogy a minisztériumokban és magas állami hivatalokban, csupán a fővárosban, 118 bár működik, továbbá 52 szupermarket kínálja bőséges áruválasztékát, s hogy a felügyelete alá tartozó számos intézményben fodrászüzletek, sőt utazási irodák várják kuncsaftjaikat, természetesen munkaidőben. A honvédelmi minisztertől arra kért választ, hogy az intézmény polgári alkalmazottai milyen sajátos adottságok miatt töltöttek több mint 15 ezer napot „újszülöttek gondozásával?” Akiknek testi állapotára — vagy éppen leleményességére — fényt vet, hogy 1986— 87-ben 250 ezer nap szabadságot kértek gyógyfürdőkbe való beutalás jogán. A legmerészebb vállalkozás azonban annak az állami tiszviselőnek a nevéhez fűződik, akit „azzal bíztak meg, hogy a Patricában gyártott nedvfelszívó pelenkákat próbálja ki.” Peking: Boldogan utazik egy kínai család a nagy becsben álló vagyontárgynak számító motoros triciklijén a pekingi belváros egyik utcáján, ahol a magántulajdonú gépkocsik egyelőre olyan ritkák, mint a fehér holló. Moszkva: Elefántcsontból készült koreai sakkkészlet a Szovjetunió Központi Sakkmúzeumában, amelyet 1980-ban hoztak létre. (Felső kép.) A súlytalanság körülményeire tervezett, húzható, de nem emelhető figurákkal ellátott sakkkészlet. Ezt használta Andrijan Nyikolajev és Vi- talij Szevasztyjanov, a Szojuz-9 két űrhajósa, amikor sakkmérkőzést vívott az űrrepülés földi személyzetének tagjaival, 1970. június 9-én. (Alsó kép.) Halhatatlan komponisták kísérője Fájó zene Beethoven, Schumann, Chopin, Paganini, Heifetz, Richter, Menuhin. Valamely zenei fesztivál biztos kasszasikert és művészi élményt ígérő programja? Ezúttal nem. Csupán kórlap. Beethoven süket volt, Schumann háborodott elméjű, Chopin tüdőbajos, Paganini kötőszövet-rendellenességben, Heifetz hajlítóizom-gyulladásban szenvedett, Richter tarkófájdalmakra, Menuhin karbán- talmakra panaszkodott. Legalábbis így bizonyítja az USA egyik szakfolyóirata azt a következtetést, miszerint a testi fájdalom szinte állandó kísérője a halhatatlan zenének. A kínt azonban nem jelöli a partitúra. És ha a zenész is beteg? Nos, Amerikában 48 nagyzenekar tagjait kérték fel, hogy írásban valljanak testi bajaikról. Kiderült: a zenészek 78 százaléka szenved olyan betegségben, amely kapcsolatba hozható hangszerével. A legtöbb panasz a vonósoktól érkezett, a légkevesebb az ütőhangszerek kezelőitől. Kitűnt viszont, hogy a nők kevésbé szenvednek, mint a férfiak. Az amerikai szaklap tényeket sorakoztat fel. A kővetkez- tetés az olvasóé, azazhogy a hallgatóé. Például az, hogy a megnyugtató és a napi gon- dokból-bajokból kiszabadító zene fájdalmak között születik. Földrajzból elégtelen „Zavarban vagyok, ezért újra és újra ellenőriztem az adatokat. Nem hittem volna, hogy honfitársaim ilyen keveset tudnak földrajzból’' — nyilatkozta Vlagyimir Andrejen- kov akadémikus a Gallup Intézet vizsgálata ismeretében. A szondázást a National Geographic megbízásából végezték nyolc országban, köztük a Szovjetunióban, 1500—1500 moszkvai és kurszki lakos körében. A teszt szerint a Föld 17 országát, illetve térségét — USA, Szovjetunió, Közép-Amerika, Japán, Kanada, Franciaország, Perzsa-öböl, Mexikó, Olaszország, Svédország, Nagy- Britannia, Dél-Afrika, NSZK, Egyiptom, Vietnam, Afganisztán, Csendes-óceán—kellett a világtérképen elhelyezni. A legrosszabb eredményt a szovjet válaszadók érték el, átlagosan 7,4 országot tudtak a helyére tenni. A legtöbb jó választ a svédek adták. Egyébként az amerikaiak földrajztudása is hiányos. A Nationál Geographic Society elnöke így kommentálta a Gallup adatait: ,,A teszt nyugtalanító tényt közöl. A két szuperhatalom polgárai hiányosan ismerik a Földet, melynek sorsát tulajdonképpen ők határozzák meg. ” Valójában a saját országukat sem ismerik: a szovjetek 13 százaléka nem tudta megjelölni a térképen a Szovjetuniót, az amerikaiak 14 százalékának fogalma sem volt arról, hogy hol keresse az Egyesült Államokat. Elgondolkodtató, hogy mindkét ország polgárai közül milyen sok ember számára fehér volt az a térség, ahol katonáik az utolsó véres harcokat vívták. A szovjetek 38 százaléka nem találta Afganisztánt, az amerikaiak 32 százalékának pedig halvány elképzelése sem volt arról, hogy merre is lehetne megtalálni Vietnamot. Hartford, Connecticut Állam, USA: Ezt az elektronikus karkötőt azoknak az előzetes letartóztatásban lévő személyeknek a csuklójára helyezik, akiket a tárgyalás előtt kiengednek a börtönből, hogy a tárgyalásig otthon lakhassanak. A karkötő darabja 1200 dollárba kerül.
