Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

1990. február 7., szerda SOMOGYI NÉPLAP 3 A naposcsibe a kutyának se kell Nyugaton. A pulyka az igen. Rengeteget el lehet­ne adni belőle, csak legyen, aki fölneveli az állatokat. Ugyan nem márkával fizet­nek érte a hazai vállalkozó­nak, de a tisztes jövedelem — úgy hírlik — nem marad el. Kivált, ha a pulykák is úgy akarják és nem szende- rülnek örök álomra még mielőtt az átvevő istenhoz- zádot int. Óhatatlan veszte­ség? Elhullás mindig van, de egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi. A tenyésztő bizományiba íkapja az állo­mányt — némi rátartással — az átadásnál pontosan el­számoltatják és alkalmasint az is előfordulhat, hogy egy fityinget sem tehet zsebre. Beszélik: volt már, akinek saját pénzéből kellett kifi­zetnie a veszteséget. Ügy négy-ötszázezer forintot. Brrr... Ezt a rémálmot próbálja elhessegetni Ronga Attila is a 'Mosdós melletti tehénis­tállóban. — Könnyen pórul járhat az ember, elég egy fertőzés és megtizedelheti az állo­mányt. Nem is veszem szí­vesen, ha állattenyésztők lá­togatnak meg. Pontosabban nem engedem őket a puly­kák közelébe. A hívatlan vendéget ha­ragos kutyák tartják távol. A bérbe vett istállóhoz kap­csolódó kicsiny kuckóban beszélgetünk. A nyurga, tö­rékeny fiatalember próbálná leplezni a fáradtságát, de nemigen sikerül. Pár napja érkezett meg a szállítmány, azóta nincs megállás. A na­pospulykákat állandó hő­mérsékletű helyen kell tar­tani. Folyamatosan gondos­kodni kell a vízről és a táp­ról, különben elpusztulnak. A meleg levegőt szolgáltató olajkazánt egy ítéesztöl vet­te. Rég kidobták már, csak a csoda mentette meg a be­olvasztástól, azután kide­rült, hogy mégiscsak hasz­nálható. Nem is volt vele semmi baj eddig a télen. Bent az istállóban egy ter­mosztát szabályozza a me­leget. A kazántól függetle­nül gázzal működő infrasu- gárzók is működnek. Sok­szor ez alá kuporodnak a védtelen állatok. Az infra- sugárzóhoz legalább nem kell áram, a kazán és a sza­bályzó viszont anélkül nem működik. — Csupa véletlen; az előbb tudtam meg egy falu­belitől, hogy holnap áram­szünet lesz. A Dédász per­sze nem szólt, őket nem ér­dekli, hogy velünk mi lesz. Érdemes megnézni, ha két-három fokkal lejjebb megy a hőmérséklet, máris az infra alá húzódik az ösz- szes pulyka. Agyontapossák egymást: amelyik alul ma­rad, megfullad. Még sze­rencse, hogy van egy fél napom az áramszünetig, az­alatt talán előteremtek egy aggregátort. Bárhonnan! Be­legondolni is rossz, hogy mit összerohangáltam volna hol­nap ... ! A nyolcezres állományt több részre osztották, a ki­sebb csoportokat kartonpa- pílrral kerítették körbe. A tapasztalatok szerint sokkal könnyebb így az állatokat gondozni. Arról nem beszél­ve, hogy ha valamitől meg­ijednek vagy netalán egy kicsit fáznak, akkor egy helyre húzódnának és meg­fojtanák egymást. Ronga Attila néhány év­vel korábban a csirkete­nyésztéssel próbálkozott. A somodorpusztai telepen báty­jával együtt nevelték az ál­latokat. Ez az idő minden­esetre jó volt arra, hogy ki­tanulja a mesterséget: test­vére állattenyésztési üzem­mérnök, a legfontosabb praktikákat tőle leste el. El­olvasott még néhány köny­vet és máris „képzett’ puly­katenyésztőnek mondhatja magát. Igazolványt, okleve­let senki sem kért tőle. Ha a másfél hónap letelte után el tud számolni a felcsepe­redett állatokkal, akkor minden rendben van. Ha esetleg nem? Nos, az már csak az ő baja, kérjen köl­csön, vegyen fel hitelt, csak teremtse elő a pénzt. Siófoki sátrak a sivatagba Siófok és Tab térsége egyáltalán nem készült fel az ipar fogadására — ez a véleménye Nagy Lajosnak, a Balaton 'Textil Kft. ügyvezető igazgatójának. Bár a tanácsok számolnak azzal, hogy a jövőben je­lentős nehézségeket fog okozni a lakosság; foglalkoz­tatása, és végleges megol­dást nem az át- és tovább­képzések, hanem a munka­helyteremtés hozhat — mondta —, én mégsem vol­tam képes helyet találni az egész területen egy száz­szor száz méter kerületű új üzemnek. De nézzük: mivel is fog­lalkozik Nagy Lajos és 15 munkatársa. A cég tőkéjének 49 szá­zaléka egy nyugatnémet vállalat kezében van, akik katasztrófa- és menekült­ellátásra rendezkedtek be. Legutóbb Algériában nyúj­tottak segítséget. Óriási raktárkészletükben szinte minden fellelhető az injek­ciós tűtől a dózerig, a sá­tortól a hordágyig. És a sátrakat kizárólag a Siófok kiüti városrészében műkö­dő kis kft. gyártja a szá­mukra. Jelenleg havonta 20 ezer négyzetméter Pakisz­tánból beszerzett alap­anyagból varrnak itt külön­böző nagyságú sátrakat — éves szinten mintegy nyolc­ezer darabot. A kereslet meghaladja ezt a mennyi­séget, ezért akartak ter­jeszkedni ... — Most lett volna rá le­hetőségünk, hogy terjesz­kedjünk — panaszkodott az ügyvezető igazgató. — De sajnos, amíg ebben az or­szágban végre döntenek va­Sütés előtt fölnevelendő Pulyka az istállóban . Egyelőre csak az istálló felét használja, a pulykák most még kis helyen is el­férnek és így könnyebb be­fűteni a teret. Az épület jó állapotban van, nem szö­kik a meleg és — ami a legfontosabb — sikerült kí- vülrekeszteni a kórt. Igaz, aki a pulykákhoz be akar lépni, annak előbb le kell törölnie a talpát a fertőtle- nítős szivacsban. Minden állomány után kifertőtlenítik az istállót, az állategészségügyi állomás munkatársai alapos munkát végeznek. „Két napig ide be sem lehet jönni, olyan büdös, formalinos szag van.” — Attila barátja fintorogva emlékezik a fertőlenítő sza­gára. Amíg a pulykák egy-két naposak, a fiatalember nem győzné egyedül a munkát. Van úgy, hogy a barátja se­gít neki, máskor a rokonok hordják a vizet és a tápot. Később már egyedül is el tudja látni a telepet. Leginkább akkor kell a segítség, amikor tápért, fa­forgácsért megy. Hogy hon­nan az alomnak való? Atti­la elhárítóan határozott, ne is kérdezzem, a forgács nagy kincs, még nagyobb a lelőhely címe. Ha elárulja, lehet, hogy éppen neki nem jut majd. A táp már egy héttel a debreceni puly.kaszá 11 ítmény előtt megérkezett, ahogy a Bárdibükki Állami Gazda­ságnál megígérték. A puly­kák csak akkor fejlődnek jól, ha megkapják a szük­séges fe'hérjemeninyiséget is. Van olyan tenyésztő, aki -megbízik a takarmánykeve­rőkben. Attila viszont elvit­te megvizsgáltatni a pulyka­étket. Az összetétel pontról pontra megegyezett a szer­ződésben foglaltakkal. En­nek ellenére későbbiekben is mindig ellenőrizteti majd a mintát. A szerződés szerint a hat­hetes előnevelés után elvi­szik a pulykacsemetéket a mosdósi telepről. Egy hét szünet következik: takarí­tás, fertőtlenítés, és jöhet a következő szállítmány. így megy majd egész évben. A néhány négyzetméteres pihenő berendezése igen egyszerű: fontos tartozék a vekker, hiszen éjjel is két- három óránként fel kell kelni -etetni, itatná. (Persze, csak az első napokban. Faragó László lamiről, addigra elúszik a lehetőség, bármilyen kecseg­tető is> az. Mi is így jár­tunk. Különféle megköté­sek gátolják az üzem fel­építését. Pedig a varroda nem zajos, nincs káros hul­ladéka sem. Végül a bedeg- kéri termelőszövetkezettel kötöttünk szerződést. Az ő varrodájukban fogjuk gyár­tani a legnagyobb, 82 négy­zetméter alapterületű sát­rakat. Ugyanott fémüzemet is létesítünk, ahol nyugati technikával állítják majd elő a sátrak rudazatát, A verseny a piacon nagyon kemény — folytatta —. A magyar tárgyalópartnerek azonban nem felkészültek, vagy egyszerűen hülyének nézik üzletfeleiket. Ezért nem véletlen, hogy a tér­ségben csak a kis befekte­tést igénylő és gyorsan meg­térülő szolgáltatóipar vert gyökeret. Nagy Lajos még elmond­ta, hogy ai jövőben fő pro­filjuk a kereskedelem lesz. — Igaz — tájékoztatott —, hogy eddig még nem tudtunk üzletet kötni. Volt vagy 20 próbálkozásunk, de egyiket sem sikerült nyélbe ütni. A nyugatnémet partner legutóbb például 100 ezer garnitúra fehér­neműt rendelt tőlünk ro­mániai szállításra. S bár a hazai raktárakban ennél jóval több porosodik el­adatlanul, nevetségesen magas áruk miatt nem tud­tuk megvenni. De ezen már nem is csodálkozom, amikor az országos szaknévsor­ban egyszerűen nem lehet fellelni a Taurus Gumigyá­rat — pedig nemrég nyolc­ezer teherautógumira tud­tam vevőt. Czene Attila HOLNAPTÓL Választási programok Holnaptól választási programokat talál ezen- a két újsághasábon az ol­vasó. A megyében mű­ködő pártok és a Somo­gyi Néplap szerkesztősé­gének megállapodása alapján a programokat — az esélyegyenlőséget messzemenően figyelembe véve — változtatás és megjegyzés nélkül, egy al­kalommal közöljük. A sor­rendet a pártok képvi­selőinek , jelenlétében, sorsolással állapítottuk meg. A választási programok a pártok álláspontját tük­rözik, és törekvéseiket foglalják össze. Szerkesz­tőségünk közreműködése azt jelenti, hogy azonos terjedelemben- helyet biz­tosít a megjelenéshez. A programok tartalmáért a pártok vállalják a fe­lelősséget. Ha a tanácstagok mandátuma is lejár Január óta a tanácstagok új önkormányzati jellegű pénzügyi szabályozás sze­rint gazdálkodhatnak, ám szervezetileg még lényegé­ben a régi keretek között működnek. A politikai át­menet terméke, e különös ellentmondás sokáig nem is tartható fenn. A tanácsok saját bevételeit végre nor­matív alapon egészíti ki a központi költségvetés. Az állami támogatás mértékét tehát többé nem a lobbi­zásban szerzett jártasság határozza meg, és nem is a kijárók ügyességén, kap­csolatain, elszánt kilincse­lésén múlik, hogy ki meny­nyit kap. Ám sokak szerint egy­szerre megkésettek, ugyan­akkor idő előttiek is- az ön- kormányzat gazdasági alap­jainak megteremtésére tett lépések. Elkésettek, hiszen nem most, de évtizedekkel korábban kellett volna rá­szánnia magát a kormány­zatnak. Az erőltetett cent­ralizáció, az önkormányzati jellegű önszerveződés dikta­tórikus elnyomása mara- »dandó torzulásokhoz veze­tett. A monolitikus állam­párt által felülről vezényelt helyi apparátus egyszerűen képtelen volt megakadályoz­ni a helyi közösségek gaz­dasági alapjainak leépü­lését, ami végül is a taná­csok közcélú intézményei­nek működőképességét is veszélyeztette. Megkésett te­hát az elhatározás, mert egy öröklött csődtömeget, enyhén szólva, nehéz gyor­san felvirágoztatni. A rom­ló gazdasági helyzet miatt nemcsak a központi, de a talpraállás helyi erőforrá­sai is kiapadtak. Más szempontból pedig idő előttinek látszik a dön­tés, hiszen az önkormány­zati törvényről még csak bes'zélünk, de a helyi köz- igazgatást gyökeresen át­alakító sarkalatos törvény megalkotása a választások után összeülő parlamentre vár. Azóta, hogy az országgyű­lési választásokat kiírták, a fő figyelem érthető módon az államhatalom központi szerveinek átalakítására irányul. Sokáig tabutémá­nak számító kérdések ke­rültek most terítékre. A visszaszámlálás márciusban kezdődik De most, amikor már megkezdődött a versengés a képviselői mandátumokért, nem árt emlékeztetni arra: egyszer a tanácstagok man­dátuma is lejár. Az ország­gyűlési választásokkal egy­idejűleg most nem lesznek tanácstagi választások, de az új parlament létrejötte után itt is megkezdődik a visszaszámlálás. Júniust követően a he­lyi hatalom képviselőit is újraválasztják. Dönteni kell arról, hogy ki kerüljön az új módon megválasztott tes­tületekbe, ki vezesse a szakapparátust, ki legyen a polgármester. Mert aligha képzelhető, hogy a politi­kai pluralizmus jegyében felső szinten végbemenő változások után a helyi ha­talom a régi módon mű­ködhet, a régi beidegződé­sek közt dolgozhat. A de­mokrácia fokai közötti kü­lönbséget araszolva haladó reformokkal aligha lehet le­dolgozni. Ez az igény, ez a program önkormányzattal valósulhat meg. Aki a mai lázas törvény­hozó munkát figyelemmel kíséri, az a téves, képe ala- 'kulhat ki, hogy csak a po­litika csúcsain buzgólkod­nak a reformerők. Pedig számos példa mutatja, hogy a helyi közigazgatás átala­kítása, modellváltása érde­kében jó ideje folynak a kutatások. S talán az sem véletlen, hogy a helyi ta­nácsok hamarabb találták meg a közös hangot az újonnan fellépő politikai erőkkel, pártokkal, mint ezt országos szinten tapasztal­hattuk. Mondhatnánk, a politika már régóta az önkormány­zatiság gondolati vonzásá­ban él. Ez az igény már az alkotmánykoncepció ki­dolgozása idején felvetődött, a politika azonban új irányt szabott a törvénykezésnek, s az önkormányzati reform lefékeződött. Mára viszont az is láthatóvá vált, hogy nem elég alkotmányban biztosítani az alapvető jogo­kat, ha ezt nem követi al­sóbb szinteken is reform. Az önkormányzat jogi, po­litikai, gazdasági alapjának megteremtése nélkül a jog­állam ingatag tartópillére­ken áll. Már nem az apparátuaé a főszerep Az elmúlt év végén elké­szült az önkormányzati tör­vény szabályozási koncep­ciója. Ebből jól kirajzolódik a majdani önkormányzat fő irányvonala, alapelvei: a demokratikus helyi hata­lomgyakorláson a helyi ön­állóság, a széles önkor­mányzati felelősség közsé­gek, városok ügyeiért. S eb­ben a felállásban már nem az apparátus viszi a prí­met. A település valóságos gazdája a helyi képviselő- testület. A településfejlesz­tés minden lényeges helyi kérdésében, a testület szere­pe domborodik ki. Mindez nemcsak a testület és az apparátus, de a testület és a lakosság között is új helyzetet teremt. Így teret veszt a tanácsi munkát ma még sajnos gyakran övező lakossági közöny. S a jövő­ben aligha képzelhető el az a Tolna megyében egyszer bizony már megtörtént — az egész tanácsi modell mű­ködésére is jellemző — bi­zarr eset, hogy elcserélhet­tek egy szavazókörzetet. A lakosság leszavazott, új ta­nácstagot választott, s ész­re sem vette, hogy még a régi tanácstagja is „birto­kolja” a mandátumot... Bodnár Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom