Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
1990. február 6., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 KAMARAI GONDOK Szőlőfajták gyorsított szaporítását hivatott elősegíteni az a biotechnikai laboratórium, amelyet az Egervin Borgazdasági Kombinát üzemeltet a kutatási és fejlesztési telepén. E laboratóriumban vírusmentes szőlőfajtákat állítanak elő, segítve a történelmi borvidék gazdaságainak tevékenységét. (MTI-fOttó — H. Szabó Sándor felv.) Parancsuralom helyett profitérdekeltség Munkavállalók részvényvásárlási programja A termelők és termeltetők érdekeinek összehangolására hozták létre országosan és regionálisan a mezőgazdasági kamarákat. A Somogy Megyei Mező- gazdasági Kamara decemberi ülésén főállású ügyvezető titkárnak választotta dr. Exner Zoltánt. — A társadalmi, politikai, gazdasági változásokat, az átalakuló gazdaságirányítást figyelembe véve újra kell gondolni a mezőgazdasági termelő, feldolgozó vállalatok, társulások, szakmai szervezetek, a tudományos és *■ oktatási intézmények szakmai irányítását — mondta. — Elengedhetetlen ez a mezőgazdaság helyzetének reális értékeléséhez és a mezőgazdaság helyzetének reális értékeléséhez és a változtatás módjának meghatározásához. — ön korábbi munkahelyein megyénk mezőgazdaságának felelős irányítója volt. Hogyan látja az ágazat helyzetét most? — Hazánkban az agrár- termelés gazdasági jelentősége lényegesen nagyobb, mint a fejlett tőkés országokban : minden harmadik munkahely az agrárgazdasághoz kötődik, a nemzeti jövedelem 26 százalékát, az exportteljesítés 24 százalékát ad-ja. A zavartalan belső ellátás biztosítása mellett jelentős többlettel járult hozzá ez az ágazat a külkereskedelmi mérleg aktívumához. Az ország és az ipar mai helyzete miatt nem okolhatók a mezőgazdasági termelők. Nem érvényesülnek elemi érdekeik a pénzügyi kormányzat fiskális irányvonala határozta meg az ágazat helyzetét. A világon mindenütt támogatják az ágazatot, hazánkban viszont a mezőgazdaság nettó befizető az államkasszába. Az elvonások és támogatások egyenlege negatív, ennek ellenére fokozatosan nőtt a termelési érték. A költségarányos eredmény, valamint az eszközarányos nyereség ugyanakkor reálértékben fokozatosan csökkent. Ennek következtében mára a szövetkezetek 20—25 százalékában a vagyonfelélés folyamata zajlik. — A gabonaipar által végrehajtott áremelkeSések indokolása nem volt meggyőző, hiszen a tavalyi felvásárlási árakon megvett terményekből állítják elő a drágább tápokat. A sertésfelvásárlási árakban még ma sem tükröződnek a ráfordítások. jövedelmezőségről meg egyáltalán nem beszélhetünk. A húsipar szemszögéből nézve pedig megállapítható, hogy a fizetőképes kereslet termékeik iránt Szombattól, működik Kaposváron a szállítók ipar- testülete. Két héttel ezelőtt még arról számoltunk be, hogy a Káosz szállítók alapszervezete ugyan megalakult, de elnökség hiányában nem kezdhettek el dolgozni. Akkor az érdektelenség hiúsította meg a választást. A múlt szombaton viszont több mint nyolcvanan írták alá a jelenléti ívet a Kiosz kaposvári székházá- ban. A névváltoztatástól függetlenül továbbra is a Kiosz kötelékében működnek majd, csakúgy, mint a többi alapszervezet. Az iparosok viszont szeretnék elérni, hogy az ipartestületbe tartozni dicsőség legyen és ne szükséges rossz. Tudvalevő, hogy áprilistól már nem egyre csökken. Tud-e, akar-e tenni valamit a kamara? — A tények önmagukért beszélnek. Az ágazat to-, vábbi romlása veszélyezteti a belső ellátást és könnyen hiányhelyzet alakulhat ki. Hosszú évek alatt meghozott szociálpolitikai intézkedéssorozat hat most nyomasztóan a mezőgazdasági árakra. Alapvető feladat a jövedelempozíció helyreállítása, a kielégítő élelmiszer- ellátás megőrzése. Reményt keltő az a tény, hogy napjainkra ugyan egy kézbe került a termelés összehangolása és az élelmiszerárak megállapítása, ám nagyon fontos a kínálati pozíció megtartása. De ez ne az árak jelentős emelésével történjen, mert a fizetőképes kereslet csökkenésével visszaesik a termelés és az árualap eltűnik a piacról. — Akkor tehát infláció, vagy áruhiány? — A féloldalas kormány- döntés a felelősséget a mezőgazdasági kormányzat és az agrárágazat nyakába varrta. Nehezen lehet ebből kilábalni anélkül, hogy az ágazat erkölcsileg ne kerüljön a társadalom perifériájára. A meghirdetetett infláció 19 százalékos. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára 30 százalékkal, az élvezeti cikkeké 22 százalékkal nőtt, illetve nőni fog. Kialakulóban van egy olyan helyzet, amibe az adó- és a félig betervezett árreformot nem követte a bér- és szociálpolitikai reform. Miután a piacgazdaságról még mindig csak beszélünk, a gazdaságstabilizáló feltételek még nem adottak, nincs működő ár- és béralku, bármely pillanatban elszabadulhat az infláció. Még akkor is, ha a termelőnek ez nem érdeke. — Mi tehát a kiút ön szerint? — A meghirdetett árszintnövekedésnek fedeznie kell az ipari erdetű áremelkedéseket. A költségvetés kímélése érdekében elvont 20 százalék ártámogatás mellett megmaradó 27 százalék szerény lehetőséget ad a közterhek fedezésére és a jövedelempozíció javítására. Sajnos 60 százalékos lesz az imiportműtrágya-ár emelkedés, 27 százalékos az energia és mintegy 30 százalékos a szállítási költségék emelkedése. Csak kompromisszus megoldás képzelhető él. — A termelő a munkáját kívánja elismertetni, mégpedig nem kompromisszumok révén. Mit kíván tenni a kamara? — A felvásárlási árak diktált helyzetből történő felszabadítása nem jelentheti az árak szabadosságát. A kötelező a Kiosz-tagság: az ipantestületnek olyan szolgáltatásokkal,. érdekképviseleti munkával kell előállnia, amelyekért érdemes lesz fizetni a tagdíjat. A résztvevők (az alapítótagok) megállapodtak abban, hogy az első negyedévben a korábban kiszámított tagdíjat fizeti mindenki. A kaposvári szállító ipar- testület a megye összes fuvarozóját várja. A későbbiékben szeretnének kapcsolatot teremteni az országos ipartestülettel, hiszen nagyobb horderejű ügyekben ők képviselik majd az iparosokat. Az ipartestület Juhász Árpád fuvarozót választotta elnökéül, a szervezet titkára Sárái Lajos lett. F. L. látványosan emelkedő, termelők által szabott árak ellentmondanak az agrárágazat hosszabb távú érdekeinek. Ezek már felismert folyamatok, de a gyakorlatban a piaci mechanizmusnak nincs felelős irányítója. A feszültségek oldására vállalkozik az agrárkamara, hiszen fokozatosan átvállalja a felelősséget az élel- miszer-szabadárak tekintetében. Ehhez elsősorban a szakmai érvek átcsoportosítására, az érdekek közelítésére van szükség. — A szakmai érdekvédelem nem inkább más terület? A kamarának inkább az érdekegyeztető feladatokat kellene mielőbb ellátni. Vagy átfedések vannak? — A szükségszerűség kényszere hozza az érdek- védelmi feladatok vállalását. Ebbe tartozik az átengedésre kerülő államigazgatási feladatok adta kör, melyből a teljesség igénye nélkül csak kiragadnám a takarmányellátás és forgalmazás kérdését, vagy az úgynevezett tenyészállat-elő- állítálsát. A kamlara a kormány anyagi részvételével alkalmassá tehető arra, hogy a különféle gazdasági egyesületek, szakmai szövetségek érdekeit összegezze, közvetítse és érvényesítse. A feltételek megteremtésén munkálkodunk jelenleg, amihez hozzátartozik a termelők és feldolgozók közötti konfliktusok feltárása. Operatív feladataink ismertek, a kigondolt mechanizmust kellene „beüzemelni”. — Mi akadálya van az érdemi munkának? — Haladéktalanul meg kell alkotni a mezőgazdasági kamaráról szóló törvényt, amely deklarálja a jogállását, meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a MÉM átenged. Meg kell határozni a kamara hatáskörét, az irányító szervekkel és hatóságokkal kapcsolatosan. Valós partneri viszonyt kell kiépíteni a kormánnyal, meg kell határozni a kamara anyagi működésének feltételrendszerét. Mindezek hiányában érdemi munkát végezni lehetetlen. Termelők és feldolgozók mára kialakult viszálya olaj lehet arra a tűzre, mely fellobbant akkor, amikor elkezdődött a vidékellenes hecckampány. A megművelt határ bizakodásra adhat alapot. Az üresen tátongó istállók látványa visszataszító. Sürgősen elkelne az a kompromisszum, ami biza- kodásunlkat erősítené a jövő évi kenyér, tej, hús reményében. Ennek tartozéka egy működő agrárkamara is. Mészáros Tamás Komoly érdeklődés mutatkozik a hazai agrárkörökben a 2,5—3 milliárd ECU-s hitel, illetve segély iránt, amelynek folyósítását . az Európai Gazdasági Közösség önálló Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezete (OECD) a közelmúltban helyezte kilátásba hazánknak és Lengyelországnak. Zala Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemzetközi főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: az elmúlt két hét alatt csaknem 300 mezőgazdasági és élelmiszeripari üzem, szövetkezet, közös vállalat, magántermelő, oktatási és kutatási intézmény, továbbá szakmai szervezet nyújtotta be pályázatát. Megkezdődtek annak a törvénynek az előkészítő munkálatai, amely lehetővé teszi, hogy a viszonylag kis jövedelmű munkavállalók is bekapcsolódhassanak a privatizációs folyamatba: Martonyi János kormány- biztos kezdeményezésére kidolgozták a „Munkavállalók részvényvásárlási programját”. E munkában részt vett a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének és Szociológiai Kutatóintézetének, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügykutató Rt. munkatársai. A szakértői csoport egyik tagja, Lukács János iparszociológus az MTI munkatársának elmondta: a tervezett program meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkavállalók részvénytulajdonosok legyenek vállalatuknál. A gazdaság jövőjének egyik kulcskérdése ugyanis az állami tulajdonlás lebontása, a privatizálás. Ebben a folyamatban azonban jelenleg csak korlátozott mértékben lehet a lakosság vásárlóerejére alapozni, mert a munka- vállalók nagy tömegének nincs pénze részvények vagy tulajdonrészek vásárlására, s emiatt a jelenlegi privatizációs kedvezA pályázatokat a minisztérium különbizottsága — bevonva a hazai pártok, szervezetek szakértőit — fogja értékelni. Ezután közli a MÉM az OECD-vel, hogy mely programokra igényel segítséget, illetve hitelt. Mint ismeretes, az EGK- országok csak olyan program megvalósításához adnak pénzt — kikötésük szerint a hazai banki kamatoknál jóval kedvezőbb feltételekkel —, amelyekben a tőkés cégek biztosítékot is látnak a befektetett összeg megtérülésére. Az eddig beérkezett pályázatok tanúsága szerint 'a kutatóintézetek, oktatási intézmények s a magánvállalkozók a külföldi tőkét jó néhány esetben olyan — az elmúlt években központi menyeket sem veheti igénybe. Mindez korlátozza a széles körű privatizálás lehetőségét, a tőkeáramlás kibontakozását, az értékpapírok piacának gyors kiépü-' lését. A privatizáció most általában a munkavállalók feje felett és többnyire tudta, részvétele nélkül zajlik — mondotta. A munkavállalók nem értik mi történik körülöttük, ezért' gyanakvást éreznek a változásokkal, így a tulajdonosváltással szemben is. Ez pedig súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában, mihelyt felismerik, hogy a „nagy nemzeti osztozkodásból” kimaradnak, a gazdasági válság terheit viszont cipelniük kell. Így különösen fontos, hogy a gazdasági társaságokká átalakuló állami vállalatok részvényei ne csak a külföldiek és a vagyonos belföldi magánszemélyek, hanem az egyszerű munka- vállalók számára is megve- hetővé váljanak. Szükséges — hangsúlyozta Lukács János —, hogy a munkavállalók kedvező kamatozású, úgynevezett privatizációs hiteleket vehessenek igénybe. Ezt, a kamatokkal együtt a megvásárolt részvények osztalékából, illetve a törlesztés gyorsítására adott forrásadó- és vállalkozási nyereforrásokból finanszírozott — kutatási eredmények bevezetéséhez igénylik, amelyek gyakorlati alkalmazására pénzforrás már nem akadt. Sok esetben kérnek hitelt a pályázók a már megkezdett intézeti* beruházások befejezéséhez. Néhány helyről a termeléshez és a kutatáshoz alapvetően fontos műszerek, eszközök beszerzéséhez igénylik a nyugati segítséget. A Baranya Megyei Tanács például mezőgazdasági oktatási intézmények számára akar mintegy 40 millió forintos segélyt elnyerni oktatási segédeszközök, nyelvi laboratóriumok megvásárlásához. Külföldi segítségre szá-^ mit az Állatorvos-tudományi Egyetem. Az intézmény egyebek között fejleszteni ségadó-kedvezmények segítségével fizetnék vissza. A már kifizetett részvények, a törlesztés ütemében, korlátozott forgalmazhatósággal, névre szólóan kerülnének a dolgozók tulajdonába, de kezdettől teljes szavazati jogokat biztosítanának. A törlesztés befejezése után a forgalmazás korlátái megszűnhetnek. A hitelek felvételének és visszafizetésének szervezése és adminisztrálása . a Munkavállalói Részvény- tulajdoni Egyesület vagy egiy megbízotti szervezet feladata lenne. A munkavállalók részvényvásárlási programja szerint a részvények legkevesebb 10 százalékának a dolgozók tulajdonába kellene jutnia. A munkavállalók részvénytulajdonossá válása — a kutatások tapasztalatai szerint — akkor segíti elő a termelés költségeinek csökkentését, a termékek minőségének javítását, ha az eddigi vezetési módszereket is megváltoztatják. Tehát a részvénytulajdonos munkavállalók részt vehetnek a döntésekben, megfelelő tájékoztatást kapnak, ugyanis a vezetői parancs - uralmat a profitérdekeltség és az együttműködés váltaná fel — hangsúlyozta a szociológus. akarja a takarmány-, illetve állatitermék-vizsgáló laboratóriumait, így nyújtva hatékonyabb szolgáltatást a termelőknek. Mire kérnek OECD-hitelt, segélyt az agrárkörök? A szarvasi Dózsa Tsz hozzávetőleg félezer Békés megyei kistermelőt kíván új módon bevonni az állat- tenyésztésbe. Az igényelt millió forintos fejlesztési összegből a nagyüzem által integrált szervezetet hoznának létre. A termelőszövetkezeti/ belső szervezet új modelljének kialakításához kért segélyt a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Kara. Az intézmény a rábapatonai Új Élet Tsz vállalkozó tagjaira számítva farmszerű gazdaságokat akar kialakítani, meghagyva a nagyüzemi keretet. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat több mint 100 millió forintos hitelre tart igényt, ebből keményítő- gyárának szennyvíztisztító telepét építené tovább. Szállítók ipartestülete Kaposváron Mire kérnélr OECD-hitelt, segélyt az agrárkörök