Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

1990. február. 5», hétfő SOMOGYI NÉPLAP 5 Áprilistól gyógyszerár­emelés Az újabb gyógyszerár- emelés előreláthatólag ápri­lis 2-án lép életbe, s átla­gosan nem éri el a tíz szá­zalékot — közölte dr. Ma- tejka Zsuzsanna, a téma miniszteri biztosa az MTI érdeklődésére. Elmondta: a gyógyszerek termelői árának emelése, a gyógyszerkereskedelmi ár­rés-változás és a forintleér­tékelés vonta maga után a medicinák patikai árának módosítását. Ez nem kizáró­lag áremelést jelent, mivel jó néhány gyógyszerért a beteg kisebb térítési díjat fizet majd. A gyógyszerek teljes ára összességében 35,4 százalékkal emelkedik, en­nek nagyobb részét azonban a társadalombiztosítás fede­zi, amely így a lakosságtól 2 milliárd 240 millió forint többletkiadást vállal át. A lakosságnál jelentkező több­letkiadás viszont nem fogja elérni a 300 millió forintot. Az áremelés gyakorlati részéről szólva Matejka Zsuzsanna kijelentette: 474 féle gyógyszer térítési díja nő, 375 orvosságé csökken. Az eddig olcsóbb medici­náknál az áremelés jelentő­sebb lesz, a drága készít­ményeknél pedig árcsökke­nés várható. Olcsóbban jutnak a jövő­ben orvosságokhoz azok az idős emberek, akik rendsze­resen használnak a szív- és érrendszerre ható gyógysze­reket, magas vérnyomás kezelésére használatos ké­szítményeket, reumás fáj­dalmak enyhítését elősegítő medicinákat. Ugyancsak csökken — készítményen­ként változó, de jelentős mértékben — a gyermek- gyógyászatban alkalmazott gyógyszerek térítési díja, valamint a tőkés importból származó gyógyszereké. Je­lentősen mérséklődik példá­ul az eddig nagyon drágán árult Ulceran, Creon kap­szula, Isoprinosin tagletta, Doxiium tabletta, Doxycyclin kapszula patikai ára. Ezentúl több olyan beteg­ségben szenvedőnek írhatja fel az orvos térítésmentesen a gyógyszert, akinél az lét- fontosságú, mert a folya­matos szedés megszakadása károsan befolyásolná a szervezet működését; példá­ul különböző hormonhiány­ban szenvedők (Addison- kór, Hypotyreosis), immun­rendszeri betegséggel küsz­ködök (veseelégtelenség) esetében. A szegényekre, a nagycsa­ládosokra gondolva bővítik azon gyógyszerek körét, amelyek vény nélkül teljes áron, vényre 80 százalékos társadalombiztosítási támo­gatással szerezhetők be. Erre főként az idősek, a nyugdíjasok által alkalma­zott medicináknál lesz lehe­tőség, ilyenek a Rutascor- bin, az aranyér-kenőcsök, a Glicerin kúp. Az egész tá­mogatási rendszert — mint a miniszteri biztos mondot­ta — igyekeztek úgy módo­sítani, hogy az idős embe­rek, a nagycsaládosok, a krónikus betegek folyama­tos gyógyszerkiadása csök­kenjen, és az egyéb gyógy­szereknél érvényesüljön a térítési díjak emelkedése. A gyógyszerrendelet mó­dosításával kapcsolatban Matejka Zsuzsanna rámuta­tott : új gyógyszerrendelet nem készül, a régiben né­hány kisebb, kedvező irá­nyú módosítást javasoltak, így áprilistól a magán­praxist folytató orvosok is rendelhetnek tőkés import­gyógyszereket — társada­lombiztosítási támogatással — betegeiknek. Továbbá, szeretnék megszüntetni a Belügyminisztériumban dol­gozók számára rendelt vé­nyeknél a név és lakcím titkosságát. Farsangi nyitány Kaposváron TAVASZVÁRÁS MASKARÁKKAL (Folytatás az 1. oldalról) hogy Karnevál hercege ép­pen a Május 1. utcai zöld­ségesboltba tévedt be cifra kíséretével, annak tán az az oka, hogy a kékvérű ősök utódai áttértek a reform­konyhára ... Kapott is a herceg egy — azaz egy — szem, ám annál csodálatosabb almát. Ugyan­csak elámulhaitott ezután, amint megpillantotta a Cso­konai utca vásáros sátra't. Mert volt itt kérem minden földi jó. Gyomornak, kül­lemnek, de még a szellem­nek is akadt válogatnivaló. — Ügy látom, jó! — mondta magabiztosan a herceg, és megnyitotta1 a vásárt. Majd lassanként szállingózni kezdtek az apróságok kezéből is a ra­koncátlanul útnak induló 40 forintos léggömbök. Fo­gyott Neu József kiskeres­kedő keleti csemegéje és fo­gyott a pénz ... „Mert én kérem nem emeltem az ára­kat. . ” — adta tudtomra sebtében. „Csakhát sokan vagyunk. Nyolc sátor édes­ség!” — tárta1 szét a karját és átnyújtott az apróságnak 28-ért egy csomag kaugu- mit Heidi, Karin, Lise — be­tűzöm a szív alakú tűzzo­mánc medálkákait. Az élel­mes budapesti kereskedő, lám, arra is gondolt, hogy a farsangot annakelőtte né­methonból importáltuk. Il­lik hát idegen anyanyelvű vendégeinkre is gondolni. — Mi szeretnél lenni? Ör­dög, róka, netán törppapa? A maszkok mögé bújva át­változhatsz. Igaz, csak ját­szásiból, mint hajdan, gyer­mekkorodban, de hát ma farsang van — gondolhatta a maszkok mestere és úgy tűnt — nem csinált rossz üzletet. Apró kezek illesztgetik gondosan a kiszebábokra ruháikat. Aleksic Márta, a Kilián művelődési központ munkatársa türelmesen se­gített, magyarázott. Horváth Zoltánná fején már ott vi­rított a színes szalaggal dí­szített pánt. — Ma minden ide tévedő kisgyerek ilyet szeretne — mondta. Persze azért olyan isi akadt, aki azt kérte, hogy a maszk fekete, ho6«zúfogú és ijesztő legyen. Ijesztő és kacagtató, mint a maskarázók délután fel. vonuló csoportja. Pattogott a csikós ostora, kötélen tán­coltatták, az — uram bocsá — herélés előtt álló medvét, és tán nem is sejtette még a táncot könnyedén lejtő le­gény, hogy babosszaknyás arájának legnagyobb kin­cse az, hogy: férfi. Karnevál hercege díszes kíséretéből kiválva, elhe­lyezte a nép koszorúját Cso­konai Vitéz Mihály mell. szobra előtt. A poéta szel­lemének megidézése után a tömeg — merthogy addigra már sokan kimerészkedtek a vígasságba — a megyehá­za elé vonult, ahol egy rög­tönzött „pártviaidal” szem- és fültanúja lehetett. A vígasság a Kilián mű­velődési központ előtti té­ren folytatódott. Itt lépett pódiumra a BM Kaposvár, a Somogy, a Buzsák, Ka- rád, a Surjánvölgyi Örökö­sök, valamint a Mesztegnyő és a Berzence Táncegyüttes. Az igazán színvonalas, vi­dám produkcióik feledtették tán a rendezőkkel is, hogy idén kevesebb pénzből szer­vezhették meg a farsangot. A városi tanács ugyanis nem utalta át részükre az ígért 200 ezer forintot. Hogy kárára volt ennek a far­sangnak a pénzhiány? Nem gondolom. Főleg azok után nem, amit láttam. A jókedvhez, mókához az együttes bolondozáshoz elsősorban szív kell. Szív és jószándék. Bizonyították ezt a Táncsics Diákszínpad tag­jai is, a Karnevál herceget alakító Tóth Barna, a Do­rottya bőrébe „csúfult” Kis- pál Judit, az udvarmester Nagy Róbert és a művelő­dési ház szervezői: Károly János, Csorbáné Dohos Ró­zsa, valamint Sz. Keczeli Agnes. És még valakik. A Ber­zsenyi utcai rajkók rögtön­zött szextettje. A magukat Gosa Bodó névvel illető ti­zenkét éves gyerekek cso­portja, két gitárral, egymás mellett kuporogva énekelték és játszották a szebbnél szebb cigánynótákat. Őket nem szerződtette senki. Még. is, aki odafigyelt rájuk, megsejtett valamit a far­sang varázsából. Várnai Ágnes Fotó: Kovács Tibor GALATI NBA TÖLTÖTT SZAKÁCSÁLMOK Kereskedelmi szakmunkások versenye ínycsiklandó menüt kínált szombaton a kaposvári Cser vendéglő alkalmi ét­lapja. Előétel: szárnyas ga- latin (állat bőrébe vissza- töltött „saját” hús, pürés és mozaik anyagban, egyéb járulékos anyagokkal), vad- erőleves fürjtojással (ez utóbbit a Skálából lehet be­szerezni). Főétel: Pompa­dour — bélszín, párizsi kö­rítéssel, vörösbor-mártással. Desszertnek: diópuding ön­tettel. Akik pedig mindezt meg­álmodták és egész éjjel elő­készítették, azok nem vol­tak mások, mint a kapos­vári Széchényi István ke­reskedelmi iskola szakács tanulói. Itt rendezték meg ugyan­is a 12 felszolgáló, 12 sza­kács, valamint 6 cukrászta­nuló részvételével azt a szakmai tanulóversenyt, amely egy több éves hagyo­mányt kívánt ismét meg­újítani. A verseny kezdeményező­je és szervezője Tóth Imre, az iskola igazgatója volt. Schlichter György, a Cser vendéglő vezetője biztosí­totta a helyszínt és anyagi­lag, valamint szakmai se­gítséggel is támogatta a versengő fiatalokat. A kis kukták, cukrászok, felszolgálók lelkesedése és ügyessége sok mindent el­árult ezen a délelőttön. Bi­zonyosságot kaphattunk ar­ról, hogy a fiatalok igénye­sen, szépérzékkel megáldva kívánják majdan szakmáju­kat művelni. Csakhát! És itt jön a fájdalmas sóhaj... Mikor és hol fog egy fia­tal, ambiciózus felszolgáló Magyarországon angolos „stílusban” teríteni?! „Mert nem az a művészet, hogy öt tányért kiviszel a karodon és szétszórod az asztalon” — idézte az egyik felszol­gálónak készülő kislány a tanára intelmeit a verseny után. Igen. Valóban nem az a művészet. De hát a le­robbant éttermekben, a kis­pénzű maszekok panzióiban az ugyancsak kispénzű át­lagember (van ilyen?) ez­után is csak pörköltet fog kérni nokedlival, meg pári­zsit, esetleg pacalt... Nekik, leendő vendéglátó­soknak pedig azt is meg kell tanulni, hogy ezeket az ételeket hogyan kell „kirá- lyiasan” tálalni ahhoz, hogy jó étvággyal, kulturáltan étkezzen az ember. A szép­séges torták, képviselőfán­kok, marcipánok és egyéb finomságok készítőit, a ver­senyzőket többek között er­re is igyekezett megtaníta­ni Kovács Mihály mester­szakács, valamint Mihajlo- vics Róbertné cukrász, Vá­mosi Lajos felszolgáló, Sziics Lászlóné vendéglátó előadó és Novák Gyuláné cukrász, elméleti tanár. S hogy milyen sikerrel? Erre Dévényi Zoltán, a Ba­laton Fűszért vezérigazgató­ja válaszolt. Valahogy így képzelem el a szakembe­rek oktatását. Amit láttam, csodálatos, szép és gusztu­sos. Figyelemre méltó a diá­kok szaktudása. Azt kívá­nom nekik, hogy olyan fő­nökük legyen, aki igényes és kötelességtudást követel meg tőlük. Vállalkozóként az élet úgyis kikényszeríti majd belőlük az értékes munkát. Gyönyörű szakma ez, csak szépen kell művel­ni! Az első helyezett szakács Takács Tímea, a meleg- konyhai készítmények „mestere” Pápics Roland, a hidegtálaké Szarka Móni­ka, valamint a felszolgáló Fábián Zsolt és Tóth Péter talán majd bizonyítani tud­ja a későbbiekben is, hogy mestersége valóban művé­szet is. (Várnai) Fotó: Kovács Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom