Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
1990. február 5., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Megindult az olajszállítás az Adrián (Folytatás az 1. oldalról) — Mennyit vásároltunk? — kérdeztük Simon István szivattyúállomás-vezetőtől ? — Egyelőre 200 ezer tonnát, ebből 80 ezer tonna* érkezik be az első ütemben. — Hol adják le ezt a tankhajók? — A jugoszláviai Omisalj- ban. Onnan a 900 milliméter átmérőjű vezetéken jut el Sisakig. Itt a vezeték ketté ágazik, egyik ág délre, a másik északkeletre, tehát hazánk felé fordul. Ezen a szakaszon — amely már csak 800 milliméter átmérőjű — jut el az értékes nyersanyag Csurgóig. Innen Káráig 600, majd onnan Százhalombattáig 500 milliméter átmérőjű csövön halad tovább. — Mi okozhat esetleg zavart? — Nem számolunk ilyesmivel. A szállítás legkritikusabb pontja Sisak, ahol az olajat vezetékből tartályba, majd onnan ismét vezetékbe kell átnyomni. Ügy véljük, jugoszláv partnereink jól megoldják ezt a feladatot. 'Az állomásvezetőtől azt is megtudtuk, hogy az együttműködés szomszédainkkal már akkor kialakult, amikor a szovjet olajat először továbbították Jugoszjáviá- ba. — Most mi a legfontosabb teendő? — Eddig kéthavonként próbáltuk ki az itteni berendezéseket, most ismét mindent alaposan -átvizsgálunk és behelyezzük azokat az alkatrészeket, amelyek a Magyarország felé tartó szállításhoz szükségesek. Simon István segítői Grabovics János szivattyúgépész, Huszics István és Horváth János hegesztők, elmondták: korábban ők is aggódtak, most, hogy végre az Adria eredeti rendeltetésének megfelelően kezd üzemelni, fokozza bizakodásukat, hogy hosszútávon lesz munkájuk. Budai Rezső, a GOV műszaki vezérigazgató-helyettese mondta: — Akkor kezdték ezt a vezetéket építeni, amikor a vállalathoz kerültem. Fő feladatomat az Adriánál jelölték ki. Ehhez a vezetékhez sok érzelem köt. szinte életműnek érSzegedi Nándor Fotó: Király Béla r Csökkenő szarvasmarha-állomány Egyelőre sem a belföldi ellátás, sem az export sem került veszélybe amiatt, hogy a műit évben tovább csőikként a szarvasmarha- állomány. Ám az állátlét- szám apadása az idén már gondokat hozhat, különösen a hústermelésben. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1989. december 31-én 1 millió 598 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságók és a kistermelők, 92 ezerrel, azaz 5,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az adatok arra utalnak, hogy már nemcsak a kistermelők, hanem az állami és a szövetkezeti gazdaságok állománya is csökkent. Az üzemek tavaly 15 százalékkal kevesebb szarvas- marhát gondoztak, mint a 80-as évek elején. Az állatok létszámának csökkenéséhez hozzájárul, hogy 1989-ben csaknem 10 ezerrel kevesebb borjú született, rrilnt 1988-ban. Kedvezőtlen előjel, hogy • a szarvasmarhák nagyobb hányadát (62 százalékát) tartó termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-létszám sok év után először esett visz- sza 1 millió alá. Fejőstehenekből is kevesebbet, mindössze 646 ezret tartottak a kis- és a nagyüzemek a legutóbbi fölméréskor. TERJED A KOLPING-MOZGALOM Megtanítanak segíteni önmagunkon A Kolping mozgalomról csak kevesen hallottak, annál ismertebb az egész világot bejárt jelszavuk: A rászorulónak nem halat adunk, hanem megtanítjuk halászni. Adolph Kolping német katolikus pap, kortársához, Marxhoz hasonlóan a kapitalizmus gondjaira keresett megoldást. Fő feladatának a tanítást és képzést tartotta, amely azonban itt korántsem elsősorban ismeretek átadását jelentette. Némiképp leegyszerűsítve arra tanította meg a rászorulókat, hogy miként segítsenek magukon. Pozitív életszemléletet, erkölcsi tartást plántált tanítványaiba. Az általa teremtett — a keresztényi szeretet elvein alapuló — mozgalom világméretűvé szélesedett. Ma 32 országban állnak Kolping- házak. Magyarországon egy éve Pécsen alakult először Kolping egyesület, mely a hajdani Katolikus Legényegyleti Mozgalom jogutódjának tekinti magát. Az augsburgi egyházmegye jelentős anyagi támogatásával már e rövid idő alatt is széles körű emberbaráti tevékenységet folytattak. Most nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy több száz millió márkás NSZK-beli támogatással a pécsi térség gazdasági gondjaira keresnek megoldást. Pénteken már létre is jött egy kft., mely Kolping Oktatási Központot létesít Pécsen. A legkorszerűbb technikával fölszerelt központ elsősorban nyelvi számítástechnikai, vállalkozói és menedzserképzést folytat. A múlt héten egyhetes menedzserképző kurzust szerveztek 30 — köztük nyolc somogyi — résztvevővel. A számos jelentkező közül kiválasztott hallgatók számára — jóllehet NSZK- beli előadók részvételével zajlott tanfolyam 37 ezer márkába került — teljesen ingyenes volt. A Bajor Gazdasági Minisztérium e nagyvonalú gesztusánál is jelentősebb az a sajátos szellemiség, amelyet e tanfolyam sugárzott, s melyről a résztvevők nagy elismeréssel, mint mai gondjaink orvoslásának új lehetőségéről beszéltek. A tanfolyamon a vállalatigazgatótól a jogászig, a magánvállalkozótól a reklámszakemberig sokféle foglalkozású ember vett részt. Miként tudtak számukra egyaránt hasznosítható ismereteket adni? — kérdeztük dr. Körinek Lászlót, a pécsi Kolping Család Egyesület világi elnökét. Boldogulási pontok — Vannak olyan boldogulási pontok az életben — ezek főként pszichológiai természetűek —, amelyek egyaránt érvényesek egy üzletkötőre vagy egy asztalosra. Hogy például miként lehet jobban megismerni — s mintegy kívülről szemlélni — magunkat, hogy hogyan lehet jobban alkalmazkodni az élet kihívásaihoz. Hogyan alakítható ki magunkban a pozitív hozzáállás, vagyis hogy azt lássuk meg, miként oldható meg valami, és ne csak azt, miért nem. Vannak persze foglalkozási áganként eltérő vonások is. Tegnap például pécsi bankszakemberek több millió forintos alapítványt tettek a Kolping képzési céljaira. Cserébe mi olyan pénzügyi embereket képezünk, akik a nyugati bankvilág követelményeinek is megfelelnek. A most befejeződött hét a hallgatók és előadók kölcsönös tájékozódását szolgálta. Utóbbiak folyamatosan kutatták, hogy a magyar gazdaság mindennapjaiban hol vannak megoldásra váró ellentmondások. A folytatás majd az NSZK-ban következik, ahol ugyanezek a hallgatók szintén ingyen tanulhatnak, s ahol az itt föltérképezett pontokhoz mutatnak megoldási lehetőségeket. — Lát-e lehetőséget hasonló tanfolyamok szervezésére Somogybán is? — Már folytatunk tárgyalásokat a kaposvári Kolping egyesület létrehozásáról, s így várhatóan még az idén Somogybán is indulnak tanfolyamaink. Dóri János, a Somogyker igazgatóhelyettese, a szeminárium egyik somogyi résztvevője mondta: Speciális piacgazdaság a jövő reménye? — Az elmúlt napokban a szociális piacgazdálkodás lényegét igyekeztek megértetni velünk. Ez egy egészen új szemléletmód és gazdasági modell, melynek lényege egy normál piacgazdaságra A kisgépek hozzák a nagy üzletet Az Agrotechnika Gépipari Kisszövektezet 8 éve, a megye első kisszövetkezeteként jött létre. Márpedig abban az időben más volt az uralkodó gazdaságpolitikai széljárás, egészen másként ítélték meg az ilyen szervezetek tevékenységét. A nagyüzemek jogszabályban is megtestesülő fölénye nem sok életteret biztosított, s a vállalt kockázat siem volt akármilyen. Az Agrotechnika, amelyet annak idején 15 személy alapított, ma már több mint 120 tagú, 75 millió forint a termelési értéke, s az elmúlt évi nyeresége 20 millió forint. A sikerék titkáról Matu- cza József elnök azt mondja: — Becsülettel dolgoztunk! Aztán megmagyarázza: — Fő profilunk mező- gazdasági gépek alkatrészeinek a gyártása és forgalmazása. Többségében olyan hiánycikkeket gyártunk, Egy kisszövetkezet korszakváltásai amelyekkel a nagyüzemeknek nem éri meg .foglalkozni. Nyíregyházán szériában mezőgazdasági gépek fődarabjait javítjuk fel. Az ehhez szükséges alkatrészeket is mi gyártjuk. Van mezőgazdasági szaküzletünk Nyíregyházán és Kaposváron, ahol elsősorban alkatrészeket és kerti kisgépeket árusítunk. Nagyatádon is van egy javítóüzemünk. összesen hat telephelyen dolgozunk. — Tehát több lábon áll a szövetkezet? — Igen, de nem áll. Működik üzemanyagkút-szer- vizünk, amely több éve végzi az üzemanyagkutak rendszeres karbantartását, időszakos hitelesítését, valamint a tároló tartályok tisztítását és tömítettség! vizsgálatát. Foglalkozunk, gépjármű-diagnosztikai feladatok elvégzésével is, melynek segítségével megbontás nélkül kimutathatók a szerkezeti részek rejtett hibái, meghatározható a gépek műszaki állapota és a beállítást igénylő paraméterek optimális értékre szabályozhatók be. — Milyen fejlesztési elképzeléseik vannak az idei évre? — Korábbi tevékenységünk jelentős része a nagyüzemi mezőgazdasági gépekre irányított volt. Most azt érzékeljük, hogy egyfajta újrarendeződés következik. Ezért fő célunk, hogy az idei évtől 3—5 hektárnyi mezőgazdasági terület megműveléséhez szükséges gépeket gyártsunk, tehát olyan kisgépeket, amelyek ekkora terület igényeit elégítik ki. A tervek a fejlesztő asztalán készülnek, s ez év augusztusában már kisgépekkel jelentkezünk. — Ez a rövid határidő megalapozott ígéretet takar? — Természetesen. Más, számunkra lassú munkatempóját mi nem vehetjük át, mert már régen felszámoltak volna bennünket. A fejlesztéshez minden- feltétel adott. — Mit terveznek az idei évre? — A másik fő terület, ahol jelentős fejlesztést kívánunk végrehajtani: a bodrogi telephely bővítése. Szövetkezetünk 1984 óta foglalkozik műszaki gumiáru gyártásával. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni. Terveink szerint megkétszerezzük a termelést. Gumialkatrészeket, gumiipari tömítéseket már eddig is gyártottunk saját céljainkra. Tehát vannak tapasztalataink. Rendelkezünk a gumi-formacikkek gyártásához szükséges formázó szerszámok elkészítésének feltételeivel a tervezéstől a kivitelezésig. A gumiüzem termékszerkezete lehetővé teszi, hogy megrendelőink igényeit rövid határidőn belül — akár napok alatt is — kielégítsük. — Mindezt az eddigi létszámmal? — Nem, mert a mi munkatempónk mellett ez lehetetlen. Bodrogon 15 fővel kívánjuk fejleszteni a létszámot. Tehát e tevékenység bővítése a falusi szabad munkaerőt is felhasználja. A lényeg, hogy minden olyan gumiterméket előállítunk, amire igény van. Akár normál, hőálló, olaj- és fékolajálló, hidraulikus készülékekben alkalmazott különleges alapanyagú termékekről van szó. Készítünk — igény szerint — szilikongumi termékeket is. Mindezt rövid ha” táridőn belül, kis átfutási idővel, ha szükséges akkor egyedi darabokat és kis tételeket. Mindent a megrendelő kívánsága szerint, gyorsan és pontosan. Lengyel János épülő, azt kiegészítő szociális hálózat. Akik szociális piacgazdaságban élnek, nincsenek létbizonytalanságnak kitéve, nem fenyegeti őket tömeges elnyomorodás, s mindaz, ami ennek következménye. A szociális piac- gazdálkodás filozófiájának alapja a család. A termelés tényezői közül nemcsak a technikaira figyel, hanem az embereire is ... A munkáját vesztett embert például ingyen átképezi és új életesélyeket ad számára. E filozófia követői úgy gondolják, hogy ha a gazdasági bajók nyomán elzüllenek einbe- rek, szétesnék családok, romlik az erkölcs, az még nagyobb gazdasági bajok forrása. Jobb tehát ezt a romlást megelőzni a társadalom költségén. A piacgazdaság és a keresztényi szellem ötvözése némiképp utópisztikusnak tűnt. Hasonlóképpen kérdésesnek látszott, hogy országunk mai helyzetében miből teremthetők elő a források a szociális egyenlőséghez, mely egyébként, ha már megvan, kétségkívül pozitívan hat vissza a gazdaságra. E kételyeimre dr. Helmut Schmidtbauer úrtól, az augsburgi Kolping-központ alelnökétől kértem választ. • — A világháború után Németországban is minden romokban hevert. Azóta az NSZK mégis a világ egyik legfejlettebb országa lett. Itt is minden kis lépésekkel kezdődött s rugalmas gondolkodással. Nálunk is az „utópisták” változtatták meg a világot, akik nem törődtek bele még a kilátástalannak látszó dolgokba sem. Hiszen a magyarok is • utópisták. Mindaz, ami a politikai életben önöknél történt, pár éve még utópiának látszott volna. Miért ne lehetne ugyanilyen változásokat a gazdaságban is elérni? — ÜQy gondolja, ha a magyar lakosságot mintegy varázsütésre át lehetne itatni ezzel a szellemiséggel, töke nélkül is pezsdülne a gazdaság? I Meggyőző márkamilliók — Sajnos a gondolkodás- módot így nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Tény azonban, hogy ha a termelés föllendülne, nőne a kínálat, s források is teremtődnének. Az induláshoz a német—magyar gazdasági együttműködés keretében csak Bajorország 500 millió márkás támogatást nyújt. Hasonló összeget ad Baden-Würten- berg tartomány is. — Mi készteti a Kolpingmozgalmat arra, hogy Magyarországon például ilyen ingyenes tanfolyamokat szervezzen? — A mozgalom a világháború előtt már működött Magyarországon. Nekünk, az augsburgi egyesületnek az a célunk, hogy segítsük ennek újjáteremtését. A hasonló tanfolyamok célja az ön- megsegítés képességének kialakítása. Kezdeményezéseink végső nyitja nem érdekekben, hanem a keresztényi szeretetben keresendők. A Kolping-mozgalmat egész Magyarországon el kívánjuk terjeszteni. Dr. Bors úrral kaposvári szemináriumok ez évi rendezéséről tárgyaltunk. Végül is a Kolping-moz- galom kezdeményezései rokonszenvesek, az utópisztikus vonásaival kapcsolatos kétségeket pedig hatásosan oszlatják el a márkamilliók. Bíró Ferenc
