Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

1990. február 5., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Megindult az olajszállítás az Adrián (Folytatás az 1. oldalról) — Mennyit vásároltunk? — kérdeztük Simon István szivattyúállomás-vezetőtől ? — Egyelőre 200 ezer ton­nát, ebből 80 ezer tonna* ér­kezik be az első ütemben. — Hol adják le ezt a tankhajók? — A jugoszláviai Omisalj- ban. Onnan a 900 millimé­ter átmérőjű vezetéken jut el Sisakig. Itt a vezeték ket­té ágazik, egyik ág délre, a másik északkeletre, tehát hazánk felé fordul. Ezen a szakaszon — amely már csak 800 milliméter átmérő­jű — jut el az értékes nyersanyag Csurgóig. In­nen Káráig 600, majd on­nan Százhalombattáig 500 milliméter átmérőjű csö­vön halad tovább. — Mi okozhat esetleg zavart? — Nem számolunk ilyes­mivel. A szállítás legkriti­kusabb pontja Sisak, ahol az olajat vezetékből tartály­ba, majd onnan ismét ve­zetékbe kell átnyomni. Ügy véljük, jugoszláv partnere­ink jól megoldják ezt a feladatot. 'Az állomásvezetőtől azt is megtudtuk, hogy az együtt­működés szomszédainkkal már akkor kialakult, ami­kor a szovjet olajat először továbbították Jugoszjáviá- ba. — Most mi a legfontosabb teendő? — Eddig kéthavonként próbáltuk ki az itteni be­rendezéseket, most ismét mindent alaposan -átvizsgá­lunk és behelyezzük azokat az alkatrészeket, amelyek a Magyarország felé tartó szállításhoz szükségesek. Simon István segítői Grabovics János szivattyú­gépész, Huszics István és Horváth János hegesztők, elmondták: korábban ők is aggódtak, most, hogy végre az Adria eredeti rendelteté­sének megfelelően kezd üzemelni, fokozza bizako­dásukat, hogy hosszútávon lesz munkájuk. Budai Rezső, a GOV mű­szaki vezérigazgató-helyet­tese mondta: — Akkor kezdték ezt a vezetéket épí­teni, amikor a vállalathoz kerültem. Fő feladatomat az Adriánál jelölték ki. Ehhez a vezetékhez sok érzelem köt. szinte életműnek ér­Szegedi Nándor Fotó: Király Béla r Csökkenő szarvasmarha-állomány Egyelőre sem a belföldi ellátás, sem az export sem került veszélybe amiatt, hogy a műit évben tovább csőikként a szarvasmarha- állomány. Ám az állátlét- szám apadása az idén már gondokat hozhat, különösen a hústermelésben. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1989. december 31-én 1 mil­lió 598 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságók és a kistermelők, 92 ezerrel, az­az 5,4 százalékkal keveseb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Az adatok arra utalnak, hogy már nemcsak a kis­termelők, hanem az állami és a szövetkezeti gazdasá­gok állománya is csökkent. Az üzemek tavaly 15 száza­lékkal kevesebb szarvas- marhát gondoztak, mint a 80-as évek elején. Az álla­tok létszámának csökkené­séhez hozzájárul, hogy 1989-ben csaknem 10 ezer­rel kevesebb borjú szüle­tett, rrilnt 1988-ban. Kedve­zőtlen előjel, hogy • a szarvasmarhák nagyobb há­nyadát (62 százalékát) tartó termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-létszám sok év után először esett visz- sza 1 millió alá. Fejőstehenekből is keve­sebbet, mindössze 646 ezret tartottak a kis- és a nagy­üzemek a legutóbbi fölmé­réskor. TERJED A KOLPING-MOZGALOM Megtanítanak segíteni önmagunkon A Kolping mozgalomról csak kevesen hallottak, an­nál ismertebb az egész vi­lágot bejárt jelszavuk: A rászorulónak nem halat adunk, hanem megtanítjuk halászni. Adolph Kolping német katolikus pap, kor­társához, Marxhoz hasonló­an a kapitalizmus gondjaira keresett megoldást. Fő fel­adatának a tanítást és kép­zést tartotta, amely azonban itt korántsem elsősorban is­meretek átadását jelentette. Némiképp leegyszerűsítve arra tanította meg a rászo­rulókat, hogy miként segít­senek magukon. Pozitív életszemléletet, erkölcsi tar­tást plántált tanítványaiba. Az általa teremtett — a ke­resztényi szeretet elvein alapuló — mozgalom világ­méretűvé szélesedett. Ma 32 országban állnak Kolping- házak. Magyarországon egy éve Pécsen alakult először Kolping egyesület, mely a hajdani Katolikus Legény­egyleti Mozgalom jogutódjá­nak tekinti magát. Az augsburgi egyházmegye je­lentős anyagi támogatásával már e rövid idő alatt is széles körű emberbaráti te­vékenységet folytattak. Most nem kevesebbre vállalkoz­nak, mint hogy több száz millió márkás NSZK-beli támogatással a pécsi térség gazdasági gondjaira keres­nek megoldást. Pénteken már létre is jött egy kft., mely Kolping Oktatási Köz­pontot létesít Pécsen. A legkorszerűbb technikával fölszerelt központ elsősor­ban nyelvi számítástechni­kai, vállalkozói és mene­dzserképzést folytat. A múlt héten egyhetes menedzserképző kurzust szerveztek 30 — köztük nyolc somogyi — résztvevő­vel. A számos jelentkező közül kiválasztott hallgatók számára — jóllehet NSZK- beli előadók részvételével zajlott tanfolyam 37 ezer márkába került — teljesen ingyenes volt. A Bajor Gaz­dasági Minisztérium e nagy­vonalú gesztusánál is jelen­tősebb az a sajátos szelle­miség, amelyet e tanfolyam sugárzott, s melyről a részt­vevők nagy elismeréssel, mint mai gondjaink orvos­lásának új lehetőségéről be­széltek. A tanfolyamon a vállalat­igazgatótól a jogászig, a magánvállalkozótól a rek­lámszakemberig sokféle fog­lalkozású ember vett részt. Miként tudtak számukra egyaránt hasznosítható is­mereteket adni? — kérdez­tük dr. Körinek Lászlót, a pécsi Kolping Család Egye­sület világi elnökét. Boldogulási pontok — Vannak olyan boldogu­lási pontok az életben — ezek főként pszichológiai természetűek —, amelyek egyaránt érvényesek egy üzletkötőre vagy egy aszta­losra. Hogy például miként lehet jobban megismerni — s mintegy kívülről szemlél­ni — magunkat, hogy ho­gyan lehet jobban alkal­mazkodni az élet kihívásai­hoz. Hogyan alakítható ki magunkban a pozitív hozzá­állás, vagyis hogy azt lássuk meg, miként oldható meg valami, és ne csak azt, mi­ért nem. Vannak persze foglalkozási áganként eltérő vonások is. Tegnap például pécsi bankszakemberek több millió forintos alapít­ványt tettek a Kolping képzési céljaira. Cserébe mi olyan pénzügyi embereket képezünk, akik a nyugati bankvilág követelményeinek is megfelelnek. A most be­fejeződött hét a hallgatók és előadók kölcsönös tájéko­zódását szolgálta. Utóbbiak folyamatosan kutatták, hogy a magyar gazdaság minden­napjaiban hol vannak meg­oldásra váró ellentmondá­sok. A folytatás majd az NSZK-ban következik, ahol ugyanezek a hallgatók szin­tén ingyen tanulhatnak, s ahol az itt föltérképezett pontokhoz mutatnak meg­oldási lehetőségeket. — Lát-e lehetőséget ha­sonló tanfolyamok szervezé­sére Somogybán is? — Már folytatunk tárgya­lásokat a kaposvári Kolping egyesület létrehozásáról, s így várhatóan még az idén Somogybán is indulnak tan­folyamaink. Dóri János, a Somogyker igazgatóhelyettese, a szemi­nárium egyik somogyi részt­vevője mondta: Speciális piacgazdaság a jövő reménye? — Az elmúlt napokban a szociális piacgazdálkodás lé­nyegét igyekeztek megértet­ni velünk. Ez egy egészen új szemléletmód és gazdasá­gi modell, melynek lényege egy normál piacgazdaságra A kisgépek hozzák a nagy üzletet Az Agrotechnika Gépipa­ri Kisszövektezet 8 éve, a megye első kisszövetkezete­ként jött létre. Márpedig abban az időben más volt az uralkodó gazdaságpoliti­kai széljárás, egészen más­ként ítélték meg az ilyen szervezetek tevékenységét. A nagyüzemek jogszabály­ban is megtestesülő fölénye nem sok életteret biztosí­tott, s a vállalt kockázat siem volt akármilyen. Az Agrotechnika, ame­lyet annak idején 15 sze­mély alapított, ma már több mint 120 tagú, 75 millió fo­rint a termelési értéke, s az elmúlt évi nyeresége 20 millió forint. A sikerék titkáról Matu- cza József elnök azt mond­ja: — Becsülettel dolgoztunk! Aztán megmagyarázza: — Fő profilunk mező- gazdasági gépek alkatrészei­nek a gyártása és forgalma­zása. Többségében olyan hiánycikkeket gyártunk, Egy kisszövetkezet korszakváltásai amelyekkel a nagyüzemek­nek nem éri meg .foglalkoz­ni. Nyíregyházán szériában mezőgazdasági gépek főda­rabjait javítjuk fel. Az eh­hez szükséges alkatrésze­ket is mi gyártjuk. Van mezőgazdasági szaküzle­tünk Nyíregyházán és Ka­posváron, ahol elsősorban alkatrészeket és kerti kisgé­peket árusítunk. Nagyatá­don is van egy javítóüze­münk. összesen hat telep­helyen dolgozunk. — Tehát több lábon áll a szövetkezet? — Igen, de nem áll. Mű­ködik üzemanyagkút-szer- vizünk, amely több éve vég­zi az üzemanyagkutak rend­szeres karbantartását, idő­szakos hitelesítését, vala­mint a tároló tartályok tisz­títását és tömítettség! vizs­gálatát. Foglalkozunk, gép­jármű-diagnosztikai felada­tok elvégzésével is, melynek segítségével megbontás nél­kül kimutathatók a szerke­zeti részek rejtett hibái, meghatározható a gépek műszaki állapota és a beál­lítást igénylő paraméterek optimális értékre szabályoz­hatók be. — Milyen fejlesztési el­képzeléseik vannak az idei évre? — Korábbi tevékenysé­günk jelentős része a nagy­üzemi mezőgazdasági gépek­re irányított volt. Most azt érzékeljük, hogy egyfajta újrarendeződés következik. Ezért fő célunk, hogy az idei évtől 3—5 hektárnyi mezőgazdasági terület meg­műveléséhez szükséges gé­peket gyártsunk, tehát olyan kisgépeket, amelyek ekkora terület igényeit elégítik ki. A tervek a fejlesztő aszta­lán készülnek, s ez év augusztusában már kisgé­pekkel jelentkezünk. — Ez a rövid határidő megalapozott ígéretet takar? — Természetesen. Más, számunkra lassú munka­tempóját mi nem vehetjük át, mert már régen felszá­moltak volna bennünket. A fejlesztéshez minden- felté­tel adott. — Mit terveznek az idei évre? — A másik fő terület, ahol jelentős fejlesztést kí­vánunk végrehajtani: a bod­rogi telephely bővítése. Szövetkezetünk 1984 óta foglalkozik műszaki gumi­áru gyártásával. Ezt kíván­juk továbbfejleszteni. Ter­veink szerint megkétszerez­zük a termelést. Gumialkatrészeket, gu­miipari tömítéseket már eddig is gyártottunk saját céljainkra. Tehát vannak tapasztalataink. Rendelke­zünk a gumi-formacikkek gyártásához szükséges for­mázó szerszámok elkészíté­sének feltételeivel a terve­zéstől a kivitelezésig. A gu­miüzem termékszerkezete lehetővé teszi, hogy meg­rendelőink igényeit rövid határidőn belül — akár na­pok alatt is — kielégítsük. — Mindezt az eddigi lét­számmal? — Nem, mert a mi mun­katempónk mellett ez lehe­tetlen. Bodrogon 15 fővel kívánjuk fejleszteni a lét­számot. Tehát e tevékeny­ség bővítése a falusi szabad munkaerőt is felhasználja. A lényeg, hogy minden olyan gumiterméket előállítunk, amire igény van. Akár nor­mál, hőálló, olaj- és fékolaj­álló, hidraulikus készülé­kekben alkalmazott külön­leges alapanyagú termé­kekről van szó. Készítünk — igény sze­rint — szilikongumi termé­keket is. Mindezt rövid ha” táridőn belül, kis átfutási idővel, ha szükséges akkor egyedi darabokat és kis té­teleket. Mindent a megrendelő kí­vánsága szerint, gyorsan és pontosan. Lengyel János épülő, azt kiegészítő szociá­lis hálózat. Akik szociális piacgazdaságban élnek, nin­csenek létbizonytalanság­nak kitéve, nem fenyegeti őket tömeges elnyomorodás, s mindaz, ami ennek követ­kezménye. A szociális piac- gazdálkodás filozófiájának alapja a család. A termelés tényezői közül nemcsak a technikaira figyel, hanem az embereire is ... A munkáját vesztett embert például in­gyen átképezi és új életesé­lyeket ad számára. E filozó­fia követői úgy gondolják, hogy ha a gazdasági bajók nyomán elzüllenek einbe- rek, szétesnék családok, romlik az erkölcs, az még nagyobb gazdasági bajok forrása. Jobb tehát ezt a romlást megelőzni a társa­dalom költségén. A piacgazdaság és a ke­resztényi szellem ötvözése némiképp utópisztikusnak tűnt. Hasonlóképpen kérdé­sesnek látszott, hogy orszá­gunk mai helyzetében miből teremthetők elő a források a szociális egyenlőséghez, mely egyébként, ha már megvan, kétségkívül pozití­van hat vissza a gazdaság­ra. E kételyeimre dr. Hel­mut Schmidtbauer úrtól, az augsburgi Kolping-központ alelnökétől kértem választ. • — A világháború után Németországban is minden romokban hevert. Azóta az NSZK mégis a világ egyik legfejlettebb országa lett. Itt is minden kis lépésekkel kezdődött s rugalmas gon­dolkodással. Nálunk is az „utópisták” változtatták meg a világot, akik nem törődtek bele még a kilá­tástalannak látszó dolgokba sem. Hiszen a magyarok is • utópisták. Mindaz, ami a politikai életben önöknél történt, pár éve még utópiá­nak látszott volna. Miért ne lehetne ugyanilyen változá­sokat a gazdaságban is el­érni? — ÜQy gondolja, ha a magyar lakosságot mintegy varázsütésre át lehetne itat­ni ezzel a szellemiséggel, töke nélkül is pezsdülne a gazdaság? I Meggyőző márkamilliók — Sajnos a gondolkodás- módot így nem lehet egyik napról a másikra megvál­toztatni. Tény azonban, hogy ha a termelés föllen­dülne, nőne a kínálat, s for­rások is teremtődnének. Az induláshoz a német—ma­gyar gazdasági együttműkö­dés keretében csak Bajoror­szág 500 millió márkás tá­mogatást nyújt. Hasonló összeget ad Baden-Würten- berg tartomány is. — Mi készteti a Kolping­mozgalmat arra, hogy Ma­gyarországon például ilyen ingyenes tanfolyamokat szervezzen? — A mozgalom a világ­háború előtt már működött Magyarországon. Nekünk, az augsburgi egyesületnek az a célunk, hogy segítsük ennek újjáteremtését. A hasonló tanfolyamok célja az ön- megsegítés képességének ki­alakítása. Kezdeményezé­seink végső nyitja nem ér­dekekben, hanem a keresz­tényi szeretetben keresen­dők. A Kolping-mozgalmat egész Magyarországon el kí­vánjuk terjeszteni. Dr. Bors úrral kaposvári szemináriu­mok ez évi rendezéséről tárgyaltunk. Végül is a Kolping-moz- galom kezdeményezései ro­konszenvesek, az utópiszti­kus vonásaival kapcsolatos kétségeket pedig hatásosan oszlatják el a márkamilliók. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom