Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

XLVI. évfolyam, 30. szám Ü\(WPILJVP 1990. február 5., hétfő MA I Terjed a Kolping-mozgalom (3. oldal) \ Galatinba töltött szakácsálmok (5. oldal) Díszdolctorrá avatták Tőkés Lászlót Debrecenben A Debreceni Református Teológiai Akadémia dísz­doktorává avatták tegnap délelőtt Tőkés László te­mesvári lelkipásztort. A zsúfolásig megtelt deb­receni Nagytemplomban délelőtt 10 órakor kezdődött istentiszteleten Kocsis Ele­mérnek, a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület püs­pökének apostoli köszön­tése után Tőkés László hir­detett igét, majd megáldotta a templomban lévő mintegy öt-<, s a templom előtt egy­begyűlt csaknem húszezres gyülekezet. Az istentisztelet után a Nagytemplomban tisztelet­beli doktoravató ünnepi közgyűlést tartott a Debre­ceni Református Teológiai Akadémia. A díszközgyűlé­sen az egyházi életben szer­zett maradandó érdemeiért és korszakos jelentőségű szolgálatáért Szabó László Ambrus, az Akadémia dé­kánja és Gaál Botond pro- dékán Honoris Causa dok­torrá fogadta ég avatta Tő­kés Lászlót. A Református Teológiai Akadémia új díszdoktora beszédében ígéretet tett arra, hogy e megtisztelő címet egész életével, mun­kájával igyekszik valóságos értékké tenni. A Debrecen és Erdély közötti ősi kötelé­kekre utalva hangsúlyozta: az Erdélyi Fejedelemség virágkorában Debrecenben is hazájában lehetett az er­délyi ember. Emlékeztetett arra, hogy a Temesvárt is magában foglaló Király- hágó-melléki egyházkerület egykoron a Tiszántúli Re­(Folytatás a 2. oldalon) Az elutasított népi kezdeményezés miatt A kisiparosok tiltakoznak A kisiparosok érdekvédel­mi szervezete, a Kiosz nem törődik bele, hogy az Or­szággyűlés legutóbbi ülés­szaka elutasította a magán- személyek jövedelemadójá­ról és a vállalkozási nyere­ségadóról szóló törvényja­vaslatok módosítására be­nyújtott népi kezdeménye­zését — mondotta az MTI munkatársának Fischer Pál, a Kiosz főtitkára. Mint ismeretes, a kisipa­rosok és a kiskereskedők tavaly decemberben, csak­nem 70 ezer aláírással meg­erősítve két népi kezdemé­nyezést nyújtottak be. Kö­zülük az egyiket elfogadta az Országgyűlés, a másikat viszont elutasította. Az utóbbiban két érdekvédel­mi szervezet kifogásolta, hogy az érvényes adózási szabályok nem élénkítik a magánvállalkozásokat, s (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarországi lelkipásztori körútja során Tőkés László te­mesvári lelkészt a régi szokás szerint tógás diák kíséri a Nagytemplomba február 4-én, ahol a Református Teológia díszdoktorává avatták, majd istentiszteletet tartott. Megalakult a TIT dél-balatoni szervezete A siófoki TIT szervezet rendkívüli közgyűlésén dön­tés született arról: a műkö­dést a megyéről leválva az országos Tudományos Is­meretterjesztő Társulat te­rületi szerveként folytatják. A függgetlenedési törekvést megjelenésével is támogatta dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára. — Tapasztalataink sze­rint a megyei szervezet nem segítette, inkább fékezte munkánkat •— mondta dr. Filiszár Tibor, akit később a megalakult dél-balatoni szervezet elnökévé válasz­tottak. Ennek ellenére Scheer Nándor titkár jelen­tős eredményekről tudott számot adni. Előterjesztésé­ből kitűnt: a valóságos gaz­dasági környezethez jobban alkalmazkodva, vállalkozó­ként lehetséges csak a tal- ponmaradás. Ezért is fon­tos, hogy a térségben élő, és annak problémáit ismerő elnökség fogalmazhassa meg a feladatokat. A kény­szerítő körülmények köze­pette kell megteremteni, hogy a működés körvonalai a közeljövőben megszülető helyi önkormányzathoz iga­zodjanak — az önállóság visszaadja a munka örö­mét — mondta. A hagyományos, előadá­sokat szervező ismeretter­jesztés formáit elmúlatta a televízió térnyerése. A Ba- laton-parton most új uta­kat keresnek. Munkájukra szükség van; tavaly a mint­egy 60 nyelvtanfolyam mel­lé már ugyanannyi szakmai képzést szerveztek. Hogy mennyire tudnak lépést tar­tani az igényekkel, az napra készen tudható (most már saját) bankszámlájuk állá­sáról: ha az üresen marad, akkor „becsukhatják” a boltot. Farsangi nyitány Kaposváron — Ó kedves maskarák, kiszebábok és megannyi bo- hókás figura1, be jó is len­ne, ha végre, valahára el­űznétek a hideget, a sötét­séget, no meg a nyomorú­ságot ... Hogy hajíthatnánk már ki az ablakon a lyu­kas lábasokat, fazekakat, melyben a híg lötytök „ta­nyáznak”. öltenémk rongyok helyett „hercegi palástot” s vinnénk kedvesünknek örömmel egy csokor szép hóvirágot... Imigyen sóhajtoztak a télbúcsúztató farsang szom hatján megyeszékhelyünk érdeklődőbb polgárai. A reggel nyolc órakor útnak induló Karnevál hercege, jobbján „szépséges” aráié • val, Dorottyával azonban még nem nagyon tudta szen- dergéséből kizökkenteni a pihenni vágyókat. Pedig a honvéd fúvószenekar pat­togós muzsikája ugyancsak fülbemászó dallamokkal je­lezte a vígasság kezdetét. S (Folytatás az 5. oldalon) MEGINDULT AZ OLAJSZÁLLÍTÁS AZ ADRIÁN Tegnap Jugoszláviából azt jelezték a százhalombattai olajfinomítónak, hogy elin­dították Magyarországra az Irakban vásárolt kőolajszál­lítmány első részét. Ez azt is jelenti, hogy az Adria kő­olajvezetéket arra a célra használják, amire eredetileg építették. A mintegy 2 milliárd fo_ rintért épült távvezetéket «nem egyformán ítélte I meg a magyar közvélemény. So­kan kidobott pénznek tar­tották a ráfordított milliár- dokat, mások azt mondták, hogy jól jön ez még nekünk. Máig sem tudni pontosan, ki kezdeményezte megépí­tését a 70-es években, ami­kor még bőviben voltunk a szovjet olajnak. Szakmai berkekben az a hír is elter­jedt, hogy a Szovjetunió biztatta a magyar kormányt a vezeték megépítésére. Bárkinek az agyában szüle­tett meg a gondolat, min­denképpen előrelátó volt, hiszen tudjuk, hogy a Szov­jetunió ma már nem tud korlátlan mennyiségben szénhidrogéneket szállíta­ni. Bírálat helyett tehát el­ismerés illeti a beruházás kezdeményezőit. A több csapról táplálkozó olajel­látás még akkor is ésszerű, ha történetesen elég olajat kapnánk keleti szomszé­dunktól. Nem véletlen, hogy a nyugati országok nagy ré­sze ma már kettőnél is több forrásból szerzi be nyers­olaj- és földgázszükségletét. A közvéleményt persze nem is elsősorban az irri­tálta, hogy miért épült az Adria, hanem, hogy miért nincs kihasználva. A sok egyéb ok mellett bizonyára az is szerepet játszott eb­ben, hogy Csehszlovákia a vezeték elkészülése után nem tartott igényt az Ad­ria szolgáltatásaira. A legtöbb gondot az üze­meltetőknek — különösen a siófoki székhelyű Gáz- és Olajszállító Vállalatnak — jelentette az olajvezeték, egyrészt azért, mert a veze­ték anyagi terhei szállítás, tehát bevétel nélkül igen kedvezőtlenül hatottak gaz­dálkodására. Gondot okozott a dolgozók foglalkoztatása is. Ezt csak némiképpen enyhítette az, hogy időnként —/ összesen mintegy 3 mil­lió tonnát — szállítottak bérben olajat a Szovjetunió­ból Jugoszláviába. A kihasználatlanságból adódó gondok tehát me­gyénk lakosságának egy részét is kedvezőtlenül érin­tették. Különösen igaz ez a berzencei szivattyúállomás esetében, ahol az emberek sokáig nem azt tehették, amire a jogosítványuk szólt, mindenféle munkát el kel­lett vállalniuk és> végezni­ük, hogy fizetésükért meg­dolgozzanak. A szivattyúállomás életé­ben tegnap új szakasz kez­dődött. Az eddig Nagykani­zsán működő gépészeti rész­leg teljesen áttelepült Ber- zencére, hogy elvégezze mindazt a feladatot, amely egy ilyen szállításnál adódik. Ez nem kevesebb, minthogy a szivattyúk új lendületet adjanak az ide érkező olajnak, hogy az az­tán a kapott energiával el. jusson a kárai szivattyúál­lomásig, amely elsegíti Száz­halombattáig a nyersolajat. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom