Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

XLVI. évfolyam, 50. szám ÍA(WPILWP 1990. február 28., szerda MEGROSTÁLT TÁRGYSOROZAT AZ UTOLSÓ KÖZGYŰLÉS Módosította az Országgyűlés a családjogi törvényt Mára halasztottak több döntést Megalakult a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara Sokan aggódtak, vajon nem marad-e ott­hon sok honatya az Országgyűlés utolsó előtti ülésszakáról. A várakozással ellen­tétben a képviselők több mint nyolcvan százaléka megjelent a kezdésre, s igy vi­tathatatlan volt a határozatképesség. Sajnos, a most már rendszeres hossza­dalmas szavazási procedúra most sem ma­radt el, az ülésen résztvevők nagyon nagy huzavonával állapodtak meg abban: mi az, amit még megtárgyaljanak, s mi legyen, amit hagyjanak el. A T. Ház a legutóbbi ülésszakon elna­polta a szavazást, most azonban végre mó­dosította a családjogi törvényt. A vártnál szenvedélyesebb vita bontako­zott ki arról, mint kapjanak képviseletet a nemzetiségek, a kisebbségek, az egyhá­zak képviselői az Országgyűlésben. Volt, aki el akarta halasztani a döntést, mások ragaszkodtak ahhoz, hogy ,most foglaljanak állást ebben a fontos kérdésben. Végül a szavazást mára halasztották. Ugyanígy ma döntenek arról, hogy a köztársasági elnö­köt a parlament válassza meg vagy ez ügyben népszavazást tartsanak. Tegnap 336 képviselő je­lenlétében — a T. Ház tag­jainak több mint nyolcvan­százalékos részvételével — megkezdődött az Országgyű­lés februári ülésszaka. • A, napirend tárgyalása . ?a parlament megemlé­kezett a 35 évvel ezelőtt el­hunyt Zsedényi Béla jogász- professzorról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés első elnöké­ről, akit 1950-ben koholt vá­dak alapján életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítél­tek. Zsedényi Bélát 1963-ban rehabilitálták, de erről csa­ládja és a közvélemény is csak a múlt évben értesült. A plénum kegyelettel adó­zott Bognár Rezső, közel­múltban elhunyt országgyű­lési képviselő emlékének is. Ezt követően hosszas pro­cedúra után elfogadták az ülésszak tárgysorozatát. „Soványabb” lett a tárgysorozat Eszerint megtárgyalja az Országgyűlés: az alkotmány módosításáról szóló kor­mányelőterjesztést, illetve képviselői indítványokat, a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavas­latot, az oktatási törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslatot, valamint a hozzá kapcsolódó, az egye­temekre vonatkozó határo­zattervezetet, a honvédelmi törvény módosítását, a tár­sadalombiztosítás irányítá­sáról és szervezetéről szóló törvényjavaslatot, a deregu­lációs törvénycsomagter­vet, a földtörvény mó­dosítására vonatkozó indít­ványt, a gazdálkodó szerve­zetek és gazdasági társasá­gok átalakulásáról szóló tör­vényjavaslatot, a lakáscélú állami kölcsönök utáni adó­fizetésről szóló törvény ha­tályon kívül helyezésére vagy végrehajtási rendele­tének módosítására vonatko­zó javaslatot, az ÁFA-tör- vénv mellékletének kiegé­szítésére és a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítá­sára vonatkozó indítvá­nyokat, a családi pót­lék. a gyes, a gyed mirfi- mumának, valamint a nyug­ellátás további emelésére vonatkozó indítványt, a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácsadó Testületébe meg­hatalmazott kijelöléséről szóló indítványt, a pornog­ráfia és szennyirodalom nyilvános terjesztésének ti­lalmát szorgalmazó népi kezdeményezést. Napirendre tűzték továbbá a Házszabály módosítását, az ez évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló határo­zattervezetet, és ezzel ösz- szefüggésben az. Állami Va­gyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztá­sáról, az ügynökség' ideigle­nes költségvetéséről és az ügyvezető igazgató illetmé­nyéről szóló javaslatokat, az MNB beszámolóját a pénz­(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Gazdasági Ka­mara dél-dunántúli bizottsá­ga tegnap délelőtt Pécsen tartotta utolsó közgyűlését. A tanácskozás végén a je­len levők ugyanis egyhangú­lag úgy döntöttek: megala­kítják a Dél-dÜnántúli Re­gionális Gazdasági Kamarát. Az új szervezet a Magyar Gazdasági Kamara tagja, de szövetségi rendszerben, a budapesti központtól füg­getlenül kíván működni. A regionális kamara élet- rehívásánál talán ez utóbbi volt a legfontosabb szem­pont. A DGK ugyanis Tol­na, Zala, Baranya és So­mogy megye gazdálkodó szervezeteit, vállalkozóit és ezek szövetségeit tömöríti. Jelenleg 240 tagja van a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamarának, egye­sek szerint azonban rövide­sen akár néhány száz új ta­got, tagvállalatot is re­gisztrálhatnak. „Szorosabbra kell fűzni sorainkat, ha azt akarjuk, hogy a kormány számításba vegyen minket" — hangsú­lyozta Szűcs István, a re­gionális kamara elnöke. A múlt évben nagyon kevés sikerrel kecsegtető megoldás részese volt ugyanis a ka­mara. E történelmi időszak — mint mondta "— egyben a tehetetlenség időszaka is. Majd hozzátette: az Isten sem segít rajtunk, ha mi magunk nem vesszük ke­zünkbe sorsunk irányítását. A regionális kamara létre­hozása jelenleg elengedhetet­lenül szükséges. A megyei és az országos érdekek ütköztetésére kitű­nő alkalmat teremt majd a regionális kamara. Abban már most biztosak lehetünk, hogy az MGK központjá­ban nem nézik jó szemmel a helyi, önálló szerveződé­seket. Az a cél lebeg a DGK tagjai előtt: minél előbb jól működő gazdasági centrumot kell kialakítani Pécsen, ké­sőbb a nagyobb városokban is. Az MGK fővárosi köz­pontját olyannyira nem ér­dekelte e tanácskozás, hogy még csak képviselőt sem küldött a dél-dunántúli köz­gyűlésre. A gazdasági kamarát ko­rábban is a politikai erők próbálták irányítani. A re­gionális kamarának ez ellen is föl kell majd lépnie. Fon­tos szerepet kap majd a ré­giók közötti kapcsolat, az érdekegyeztetés. A kamara azonban elsősorban nem szolgáltató szervezetté kí­ván válni; ezt a későbbiek­ben se kérje számon senki, bár a regionális kamara már eddig is jó néhány szolgál­tatással jelentkezett. A résztvevők egyöntetűen elfogadák az új alapszabály­tervezetet és a múlt évi be­számolót. Ezekhez alig volt valakinek hozzáfűznivalója. Az ülés után Varga Jó~ széfét, a regionális kamara elnökségi tagját, a KVGY igazgatóját kérdeztük: mi a legsürgősebb teendőjük. „A szovjet export körül kiala­kult áldatlan helyzet kap­csán kellene dűlőre jutnunk a kormánnyal-’ — kaptuk a választ. Ez azért is figye­lemre méltó, mert a tanács­kozáson részt vevő vállalat- vezetők általános rossz han­gulata kivétel nélkül az ex­portstopra vezethető visz- sza. (Faragó) Az első sorban: Kárpáti Ferenc, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Mcdgyessy Péter és Szűrös Mátyás Sétálhatunk az egykori nyomsávon , Mohácson már az idén bevezetik a hivatásos határőrizetet Letették az esküt az Országos Választási Bizottság delegáltjai A magyar—jugoszláv ha­tár még ma is tartogat meg­lepetéseket — erről győződ­tünk meg tegnap délelőtt Pécsen, a határőrségnek azon a sajtótájékoztatóján, amelyre Lovász József ez­redes, a kerület parancsoka invitált bennünket. Elmond­ta: Trianon után nem a szo­kásos módon, a Dráva fo­lyását figyelembe véve ál­lapították meg az államha­tárt, s ebből megannyi el­lentmondás következett. A Dráva sokáig megközelíthe­tetlen volt. Ma már nyugod­tan sétálhatunk az egykori nyomsáv helyén. A pécsi határőrkerület 160 kilométer hosszú, 4 méter széles nyomsávját is meg­szüntették. Csak egy dolog­ra kell figyelni: nehogy va­laki megsértse az államha­tárt. Erre a világon min­denütt ügyelnek, így ha­zánkban is. A határőrség is más lesz, mint eddig volt. 1994-ig hivatásos tiszthelyet­tesek, zászlósok és tisztek veszik át a „zöldhatár"’ és a forgalomellenőrző pontok őrzését. A pécsi kerület ko­rábbi 13 őrséből öt marad meg. Somogybán a barcsi és a tótújfalui. (Tudniillik működési területük Barcstól a Dunáig terjed.) Az első hivatásos őrsöt — az év vé­géig — Mohácson állítják föl. S ugyancsak ott lesz az első csak hivatásos határ­őröket foglalkoztató határ­állomás is. Mi lesz a felszabaduló épületekkel? — kérdeztük a kerületparancsnoktól. El­mondta: mindegyikre van vevő. A legkelendőbbek ter­mészetesen azok, amelyek nem a szó szoros értelmé­ben vett „végek’"-en van­nak, hanem nagyobb tele­püléseken. A modern bar­csi laktanyát például okta­tási célokra lehetne haszno­sítani. Siklóson azt tervezik, hogy az egészségügy vagy a művelődésügy veszi át a határőrlaktanyát. Erről még nem döntöttek, mert — bár áttérnek a hivatásos határ­őrizetre — egy ideig még sorkatonákat is bevqmultat- nak, s nekik itt van a ki­képző központjuk. Az vi­szont bizonyos, hogy mohá­csi épületeik egyikét átad­ják a tanácsnak. A sajtótájékoztatón részt vett Krisán Attila ezredes, a Bm. Határőrség Országos Parancsnokságának osztály- vezetője is. Tőle azt kér­deztük, mi lesz azokkal a gépekkel, amelyeket eddig a nyomsáv megművelésére használtak. Elmondta: a pé­csi kerülettől e gépek egy részét elvitték a nyugati határhoz, ahol a korábban lezárt területet teszik újbóli művelésre alkalmassá. A többi gépet eladják. A fö­löslegessé vált épületek és gépek árát az újabb — el­kerülhetetlen — bevásárlá­sokra fordítják, így nem kell az ország pénztárcájába nyúlniuk. A most szerve­zendő hivatásos határőrizet egyébként is kevesebbe ke­rül majd. Zalában azon gondolkodnak, hogy Tornvi- szentmiklóson újabb közúti határátkelőhelyet nyitnak: Somogybán és Baranyában nem számíthatunk ilyesmi­re. A rádió érdeklődésére el­mondták: nem a határőrsé­gen múlik, mikor indul új­ra a drávai nagy hajóforga­lom. Ám ha ismét lesz, a feltételeket biztosítják. S erre készülnek is, mert nagy az érdeklődés e folyó iránt. Nagy Jenő Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke előtt kedden a Parlament­ben letette a hivatali esküt az Országos Választási Bi­zottság tizenhárom új tagja. Valamennyied aláírták, il­letve átvették Fodor Ist­vántól a megbízatásukról szóló dokumentumot is. Ismeretes, hogy tavaly ősszel az Országgyűlés az Országos Választási Bizott­ság öt tagját megválasztot­ta. Közülük most lemondott Balsai István, a Magyar De­mokrata Fórum delegáltja, mivel indul az MDF orszá­gos listáján. Helyébe a par­lament Németh Jánost (pár­tokon kívüli) választotta. Az országos listát állító 12 párt delegáltja, illetve megbízottja a megbízatásról szóló okmány aláírásának sorrendjében Borbély Endre (Magyarországi Szociálde­mokrata Párt), Bordás Vil­mos (Fiatal Demokraták Szövetsége), Fehér József (Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt), Fejes Imre (Vállalkozók Pártja), Filipsz László (Ag­rárszövetség), Hallama Má­riusz (Kereszténydemokrata Néppárt), Kolossváry István (Magyar Demokrata Fórum). Kónya László (Magyar Nép­párt), Salamon Ferenc (Sza­bad Demokraták Szövetsé­ge), Schmidt Péter (Haza­fias Választási Koalíció), Wiener György (Magyar Szocialista Párt), Wirth Adám (Magyar Szocialista Munkáspárt). A már teljessé vált Or­szágos Választási Bizottság tegnap délután megtartotta első ülését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom