Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-27 / 49. szám
1990. február 27., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 Európa Budapestre jött, hogy segítsen importál ható-e az önkormányzatiság Nyugat-Európából ? A Belügyminisztérium közigazgatási miniszterhelyettesének meghívására Budapesten tartotta ülését az Európai Helyhatóságok és Régiók Tanácsa. Az egyhetes fórumon 11 nyugateurópai ország legkiválóbb helyi politikusain és szakértőin kívül tíz hazai párt képviselője és néhány magyar elméleti és gyakorlati szakember vett részt. A kezdeményezés példaértékű: egy készülő jogszabály, a tanácstörvényt felváltó önkormányzati törvény koncepciójának megvitatása olyan körben, ahol a hazai szakmai és főleg politikai személyiségek első kézből kaphatnak javaslatokat, ötleteket, bírálatot azoktól, akik évtizedek, sőt évszázadok óta „csinálják” a helyi önkormányzati demokráciát. Igazi élmény volt hallani ezeket az igazgatási, politikai .technikákat, azt a szenvedélyességet, ahogy hitet tettek a helyi önkormányzatokban rejlő hatalmas demokratikus erő mellett. Nekünk, magyaroknak látnunk kell, hogy a parlamentben létrejövő pluralizmus csak az első lépés. A helyhatóságokban, helyi testületekben rejlik egy rendszer igazi ereje. Ezek a visszarendeződés igazi gátjai. Ezt célozza a már említett törvénykoncepció, melyről igen pozitívan beszéltek európai barátaink. Létezik egy európai önkormányzati charta, amely a minimumfeltételeket tartalmazza, amelyeknek elfogadása nélkül nem beszélhetünk demokratikus társadalomról. Megerősítettek bennünket abban, hogy a magyar tervezet messzemenően megfelel annak a szten- derdnek. Persze felmerül a kérdés, hogy egyszer már — az ötvenes évek elején — másoltunk külföldi igazgatási rendszert. Most azonban nem másolásról, hanem a haladó európai és magyar hagyományok ötvözéséről van szó. Ütközik-e a demokrácia a hatékonysággal? Ahogy a szervezéstudományban mondják, háromféle modell van: irracionális (ésszerűtlen), optimális (a legésszerűbb) és széles megelégedettséget keltő. Ez kísérte végig a tanácskozást; az világos volt, hogy az irracionálist el kell kerülni. A sok „messziről jött okos ember” az optimális javaslatokkal állt elő, amire magyar részről gyakori válasz volt, hogy tudjuk, ez Munkában a minőség- vizsgáló A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézet gépjárműosztályán évente több ezer lakossági reklamáció Inellett új típusú autókról is adnak szakvéleményt a hatóságoknak. Jelenleg a szovjet gyártmányú új Moszkvics gépkocsit minősítik, a hazai szabványnak megfelelően. (MTI-fotó — Balaton József felv.) lenne a jó, de a pártok s a széles lakossági csoportok hangulata miatt ez most kivihetetlen. Kiderült például, hogy a hetvenes évek elején általános volt Európában a községösszevonás. Belgiumban például 3000 önkormányzatból 580 lett, Portugáliában (magyaror- szágnyi területen) 300 van ma, s a példákat lehetne sorolni. Ezzel szemben Magyarországon majdnem 3000 önkormányzat várható, mert a korábbi közös tanácsok szétesnek. Azt javasolták, hogy ne engedjük ezt. Mi pedig azzal érveltünk, hogy amíg náluk a gazdasági felívelés követte az összevonásokat, így pozitív eredmény tapadt azokhoz, addig nálunk éppen fordítva, így megadja a törvény minden apró falunak az önálló önkormányzat jogát, bár tudja a jogalkotó, hogy esetleg kevésbé lesz hatékony ennek a működése. Az önkormányzatok hivatalánál, a jegyzőségeknél is lesznek hasonló problémák, a hatékonyság fog ütközni a demokratikus elképzelésekkel. Ügy tűnik, ezekben az esetekben a hatékonyságot kell feláldozni, s ha nem is irracionális, nem is optimális, de legalább széles rétegeket megelégedettséggel eltöltő rendszert kell létrehozni. Ennek kapcsán elhangzott francia, angol, svájci szájakból), hogy „túl demokratikus” a mi tervezetünk. Mit mondjak? Jólesett ez a bírálat, amelyet egy éve még iróniának éreztünk volna. A helyi önkormányzatok mindenekelőtt Alapelvként fogadta el minden résztvevő, hogy a lakosságot érintő alapvető hatásköröket helyi szintre kell adni. A kiindulópontja tehát a helyi önkormányzatiságnak, hogy a helyi lakosságot érintő minden igényt, feladatot főszabályként helyben kell megoldani, s csak akkor kerül egy feladat regionális (megyei) vagy országos szintre, ha nem oldható meg gazdaságosan helyi szinten. Már most ezek a feladatok legyenek akkor megyei szinten ellátva, de ez a megye „alulról mozgatott”, a helyi önkormányzatok által „ösz- szeadott pénzből” működő, helyi képviselőkből álló testülettel irányított megye legyen. Mind a 11 nyugateurópai ország szakértője kizártnak tartotta, hogy egy ilyen új típusú megyegyűlés nélkül működőképes lenne közigazgatásunk. Olyanra nincs példa Európában — mondták —, hogy a városifalusi önkormányzatok közvetlenül a parlamenthez tartoznának. Egy szolgáló közbülső szint mindenütt van (sőt van, ahol ennek a megyei szintnek kemény irányító jogosítványai vannak, pl. NSZK, Ausztria, ami persze nálunk a rossz megyei hagyományok miatt nem járható). A jelen levő pártok szakértői és vezetői is elfogadták ezt a megoldást, mind az SZDSZ, mind az MDF vagy Kisgazda- párt. Az MSZP korábbi erős megyeellenessége is töredezőben volt. Ahhoz persze, hogy a helyi hatalom igazi bástyái a helyi önkormányzatok legyenek, szigorú határok közé szorított megyei hatáskörre van szükség. Üres konyhának bolond a gazdaasszonya A helyi politikai önállósághoz anyagi önállóság kell — summázhatnám az erről szóló vitanapot. Ez igen gyenge pontja a hazai tervezetnek. Felrémlik a kép a jövőből, amikor a nagyon demokratikusan megválasztott és igen demokratikusan működő képviselőtestületek döntenek majd a semmiről. Hiszen arra is alig lesz pénzük, hogy intézményeik (iskola, óvoda) működjenek. Ezt a sötét jövőt ecsetelte Verebélyi miniszterhelyettes nyugati vendégeinknek, üzente kormányaiknak a mielőbbi anyagi segítség igényét. Komoly vita kerekedett arról, hogy szabad-e vagy éppen kell-e vállalkozni, a piacra menni egy helyi polgármesternek. Elegáns francia és angol megoldások szerint az igazgatás ne vállalkozzon, s a vállalkozó ne igazgasson. A hazai tanácsok kamrái pedig olyan üresek, hogy luxusnak látszik ez a megoldás. Ezt megértve mondta el Mainz főpolgármestere, hogy bizony, a háború után a német polgármesterek keményen vállalkoztak, s ezzel tudták föllendíteni városukat. Azt hiszem, ez lesz a magyar realitás is; azt a veszélyt is vállalni kell, hogy sok leendő polgár- mester, aki a vállalkozásokban járatlan, látványos bukások főszereplője lesz. Komoly bírálat érte a helyi bevételeket és adókat érintő tervezetrészt. Általános Európában, hogy tárgyi adók, vagyonadók (házadó, földadó) gépkocsiadó, vállalkozási adó jelenti a fő helyi bevételeket. A svéd típusú progresszív magyar jövedelemadót még az NSZK-ra nézve is túlzónak tartották, nemhogy hazánkra. Azt viszont már végképp nam értették, hogy ezt a fontos helyi forrást jelentő adó mértékét a parlament állapítja meg és még a beszedésre is (APEH) tanácsoktól független szervezet kezében van. Náltuk kevesebb a központi adó, több a helyi, s ezt ők vetik ki és szedik be. Egyben azonban mindenki megegyezett: a polgár számára a jó adó csak az, amit nem ő, hanem a szomszédja fizet. Erős legyen-e a polgármester? No, persze nem fizikailag, hanem irányítsa-e az egész igazgatási apparátust vagy csak afféle hatáskör nélküli méltóság legyen, mint pl. az angol falvakban? A vita eredménye: Magyarországon ott, ahol saját hivatala is lesz (főleg városokban és nagyközségekben) erős polgármester legyen. Csak a (körjegyzőségekhez tartozó apró önkormányzatoknak legyen nem főállású, hivatalt nem irányító polgár- mestere. Van érv amellett is, hogy a polgármestert a lakosság közvetlenül válasz- sza (pártok fölötti döntőbíró, széles rétegektől nyeri a hatalmát), s amellet is, hogy a képviselő-testület válassza (nem jut abszolút hatalomhoz, jobban tud a testülettel együtt dolgozni). E kérdés még eldöntésre vár. Egy biztos: a jó polgármester — mondta a belga Charleroi polgármestere — menedzser — (előrelátó jó gazda), a közösség összefogója (képes a pártok és érdekcsoportok között egyezséget létrehozni) és nagykövet (aki tudja, hogyan kell a külföldi tőkét odavonzani, eladni a világban városát). Érdekes tendencia, hogy egyre inkább főhivatásban látják el ezt a funkciót ma Európában; szakmává válik, elnevezése is politikai mesterségre utal, melyet kellő szenvedéllyel lehet végezni. Érdekes ötleteket kaphattunk mi, magyarok a helyi választások területéről. Kiderült, hogy az európai polgári demokráciákban sehol sincs már a falu vagy város választókörzetekre osztva. A pártok, lobbyk, érdekcsoportok listákat állítanak. Vagy 2Órí listát (tehát változtatás nélkül fogadja el egyik vagy másik listát a polgár), vagy nyitottat (írhat hozzá új nevet), vagy keresztlistát (amelynél egyik listából is válogathat és a másikakból is). A pártok gyakran közös listákat állítanak, melyre a helyi érdekekért kiálló helyi személyiségeket nyernek meg, s ilyenkor nem elsősorban saját párttagjaikhoz ragaszkodnak. Fontos volt, hogy az ottlevő hazai pártok is azt ígérték, hogy nem a pártviták színterévé akarják tenni a helyi választásokat, hanem az alkalmas embereket szeretnék listájukra venni, ezzel önmagukat is erősítve, közös listákat állítani. Mit kívánhatnánk magunknak, falu- és városlakók? Ügy legyen! Dr. Kerékgyártó István A Szabad Demokraták Szövetségének választási programja Következetes ellenfelei vagyunk a kommunista pártállamnak és a választások utáni első kormányban nem kívánunk semmilyen kommunista utódpárttal együtt részt venni. Álláspontunk az, hogy a szocializmust nem lehet megreformálni. Mi az, amit akarunk? MODERN, NYUGATI TlPUSÜ DEMOKRÁCIA, ahol nem egyetlen párt diktál, ahol a többség szabadon választott parlament útján kormányoz, a kisebbséget pedig sziláid jogok védelmezik. PÁRTOKTÓL FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, amelyben nem fordulhat elő koncepciós per. Nyilvánosságra kell hozni az 1956-os forradalom leverését követő terrorpereket és azoknak, akiket ezek a perek érintettek, igazságot kell szolgáltatni. Büntetőjogi fele- lősségrevonást kell alkalmazni azokkal szemben, akik részt vettek a nép ellen elkövetett atrocitásokban 1948 óta. Ugyanígy kell eljárni azokkal szemben is, akik hatalmukkal visszaélve vagyonokat szereztek. Meg kell állapítani azok erkölcsi és politikai felelősségét, akik az ország jelenlegi állapotáért elmarasztalhatok. FÜGGETLEN ÖNKORMÁNYZATOK, amelyeket a helyi lakosság közvetlenül választ és amelyeknek saját adó- illetve járadékjövedelmeik vannak. Ezek az önkormányzatok kizárólag törvényességi felelősség alatt álljanak. MAGÁNTULAJDONON ALAPULÓ, MODERN PIACGAZDASÁG, amelyben a gazdaság éltető eleme a magántőke. A tulajdonos nem érdekelt abban, hogy tőkéjét gazdaságtalan vállalkozásokban elfektesse, hanem jövedelmező, takarékos gazdálkodásra kényszerül a piac szorításában. Nagy jelentőségük lesz a valóban független, a munkások érdekeit képviselő, erős szakszervezeteknek. Megfontolandó egyes vállalatoknál a munkásrészvények kibocsátása. • Be kell vonni a gazdaságba a külföldi tőkét is, mert a hazai piac nem tőkeerős. Olyan tőke és nyereségadó kell, amely ösztönzi a kis- és középvállalkozókat. Gátolni kell a termelés centralizációját, monopólium- és kartellellenes törvényeket kell hozni. Fokozatosan le kell építeni veszteségesen működő vállalatainkat és felül kell vizsgálni külkapcsolatain- kat is. Fel kell számolni az energiahordozók terén fennálló kiszolgáltatottságunkat a Szovjetuniótól. Természetesen a piacgazdaságban is lesznek elesettek, akik' a társadalom perifériáira szorulnak. Minden munkaképtelen vagy a megélhetéshez szükséges eszközökkel nem rendelkező állampolgárnak joga van törvényesen szabályozott támogatásra és társadalombiztosítási ellátásra. ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG. Nem kívánjuk a mezőgazdasági nagyüzemek rendeleti úton való felszámolását, a jelenlegi szövetkezeti tulajdon valódi tulajdonosait azonban vissza kell helyezni jogaikba. A fennmaradó szövetkezeteknél fel kell számolni az állami irányítást, és ki kell alakítani az új vállalkozási formákat, amelyek lehetnek a szövetkezetekhez egyéni vagy társas vállalkozásként kapcsolódó magánvállalkozások, földvagy eszközbérlet, állatkihelyezés sfcb. A családi magángazdaságok részére meg kell teremteni a hosszúlejáratú, kedvező hitelek lehetőségét, valamint a kisgépgyártást és ellátást. Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni a korábbi iskolakörzetesítéseket és tanácsösszevonásokat. FÜGGETLENSÉG. Vállaljuk az 1956-os függetlenségi nyilatkozatot. Célunk a Varsói Szerződésből való kiválás, amit valamennyi érdekelt féllel történő közös tárgyalásokkal akarunk elérni. A szovjet csapatok még ebben az évben hagyják el hazánkat. ADÓSSÁGTEHER. Nagyobb hitelezőinkkel és kormányaikkal tárgyalásokat kezdünk a kamatok egy részének elengedéséről vagy mérsékléséről, illetve az adósságok egy részének vállalati részvényekre történő átváltásáról. így az adósság egy része itthon marad, termelő tőkévé alakul, iparunk gyorsabban modernizálódik. KISEBBSÉGI KÉRDÉS. A megoldást itthon és a szomszédos országokban a kulturális autonómiában látjuk. A kisebbség egy- vagy többnyelvű alsó- közép- és felsőfokú iskolákat létesíthet és működtethet. Ahol a nemzeti kisebbség számaránya a 10°o-ot meghaladja, ott kötelező legyen a helyi közigazgatás és a feliratok két- vagy többnyelvűsége. Legyen megengedve az anyanemzettel való kapcsolattartás. A magyar állam lépjen fel a külhoni magyar kisebbségek képviseletében és fogadja el ezt külföldi kormányoktól is. VALLÁS. Az egyházak és az állam maradéktalan szétválasztását kívánjuk. Támogatjuk az egyházi iskolák újraindítását és a szabad vallásgyakorlatot. Kérünk mindenkit, támogassa szavazatával politikánkat, egy demokratikus alapokon felépülő jogállam kialakítását. Vessék el a múltat, nézze- zenek a jövőbe! Csak az a nemzet marad fenn, amelyik saját maga intézi sorsát! Kaposvár, Damjanich u. 1—2. Tel.: 16-562, ügyelet 10—20 óráig. Szabad Demokraták Szövetségének Somogy Megyei Szövetsége Nemzetközi vagyonértékelő iroda nyílik Budapesten A New York-i székhelyű International Valutation Services Inc. (IVS) nemzetközi vagyonértékelő vállalat irodát nyit Budapesten — jelentették be a cég képviselői hétfőn, a Fórum Szállodában megtartott sajtó- tájékoztatójukon. Az IVS független üzleti vagyonelemzésre vállalkozik a kormány, az állami és a magánvállalkozók számára egyaránt. Megállapítja az álló- és pénzügyi eszközök folyó piaci értékét, továbbá a magánvállalatok részvényeinek értékét, illetve olyan, nehezen megfogható vagyonértékeket, mint a szabadalmak és a licenc megállapodások.
