Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
'' ' ára; 5,30 Ft XLVI. évfolyam, 29. szám CMjWILJW Mä A féltékenység szemüvege (3. oldal) T udnivaiók az adóbevallásról (4. oldal) Amikor csilingel ci jég (7. oldal) 1990. február 3., szombat Á szakszervezetek megyei szövetségének tiltakozása Lapunk tegnapi számában megjelent a „Megalakult a Szakszervezetek Somogy Megyei Szövetsége” című írás. A szakszervezetek Somogy megyei képviselete ezzel kapcsolatban a következőket kérte: „Tiltakozunk az ellen, hogy három ágazati megyei titkár közötti megegyezést — melyek közül legalább az egyiknek nem volt felhatalmazása — megyei szövetségnek nevezzék. Tiltakozunk az antidemokratikus és ráadásul dilettáns alapszabály ellen, amely kirekeszti az -alapszervezetek döntő többségének közvetlen részvételét. Közölni szeretnénk, hogy ennek a tagságnak elege van a formális demokráciából, a vezető testületekből, ezek döntéseiből és ülésezgetéseiből, melynek rendjét az alapszabály oly precízen meghatározza. Tiltakozunk az ellen, hogy egy megyei szövetség elnökét a három résztvevő közül két szavazattal válasszák meg. Kérjük mindazokat, akik egy valóságos megyei szövetség megalkotásában er- dékel-tek, ehhez a szövetséghez ne csatlakozzanak!" Németh Miklós miniszterelnök február 2-án a Parlamentben fogadta Rober.t Bourassát, a kanadai Québec tartomány miniszterelnökét A KSH JELENTESE a társadalom és a gazdaság múlt évi helyzetéről A Központi Statisztikai Hivatal most elkészült tájékoztatója az ország lakosságának demográfiai adatairól, a gazdasági életről, a külgazdasági kapcsolatokról, valamint a lakosság életkörülményeiről ad számot. A gazdasági életről felvázolt kép nem kedvező. 1989- ben ugyanis a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete tovább romlott, széles körű pénzügyi feszültségek jellemezték:' Konvertibilis devizában a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollárt tétt ki, mintegy 600 millió dollárral többet az 1988. évinél. A nettó konvertibilis adósságállomány az év végére 15 milliárd dollárra ' nőtt. A rubelelszámolású fizetési mérlegben 1,6 milliárd rubelaktívum keletkezett, a nettó követelésállomány év végi összege 1,7 milliárd rubel volt — írja a KSH jelentése. Az állami költségvetés hiánya a takarékossági in"- tézkedések ellenére — becsült adatok szerint — 53— 54 milliárd forint volt a múlt évben. Ez a hiány több annál, mint amit év közben a pénzügyi feszültségek enyhítése érdekében elfogadhatónak ytéltek meg a szakemberek. A túllépés elsősorban annak a következménye. hogy a költségvetés adósságát terhelő kamatok 1989. évi teljes összegét, valamint az előző évről áthúzódó részét is az elmúlt évben számolták el. Enteilet növelte a költségvetés kiadásait, hogy az év végén tömegesen fizették vissza a lakáshiteleket, és vették igénybe a kedvezményt. A jegybank belföldre kihelyezett hiteleinek csaknem négyötödét fordította a költségvetés hiányának meghitelezésére, valamint az Állami Fejlesztési Intézetnek folyósított hitelekre. A kereskedelmi bankok és a szakosított pénzintézetek által a vállalatoknak nyújtott hitelek állománya egy év alatt 17 százalékkal nőtt, a múlt év végén mintegy 450 milliárd forintot tett ki. A gazdálkodók jórészének likviditási helyzete javult, elsősorban a termelőiáremelkedés és a cserearányjavulás miatt, más részüknél viszont romlott a pénzügyi helyzet. A gazdálkodók az év végén 100 milliárd forintért álltak sorba a banVÉDENI KELL AZ ERDŐT Tiltakozás a rétisas fészkelési helyének kiirtásáért Természeti A somogyi erdők és élőviláguk az egész nemzet kincsei! Évtizedek óta tartó tervszerű pusztításuk pótolhatatlan veszteséget okozott és immár beláthatatlan következménnyel jár. Európához akarunk csatlakozni, miközben hazánkban európai értékeket pusztítanak el? Tiltakozunk a somogyi erdők népgazdasági érdekekre hivatkozó, tervszerű, nagyüzemi kirtása ellen! Tiltakozunk a nagy kiterjedésű tarvágások, a nagy mennyiségű feldolgozatlan fa külföldi értékesítése ellen! Tiltakozunk a természetvédelmi törvényt, természeti értékeinket semmibe vevő érdekcsoportok természetrombolása ellen! Követeljük a tarvágások azonnali, törvény általi betiltását és a vegetációs időszakban történő fakitermelés beszüntetését. Természetesen értékeink rombolása ellen törvényes garanciákat követelünk. (A „Somogy" természetvédelmi szervezet elnökének. Tömösváry Tibornak és titkárának, Hivatal Nándornak nyílt levele a miniszterelnökhöz.) A miniszterelnökhöz küldött nyílt levél megírásának valódi okáról Szita Károly megyei környezetvédelmi titkár elmondta: Európában is egyedülálló természeti érték került végveszélybe. Egy levélre hivatkozva közölte: a Seíag barcsi erdészeténél január 11-én tartott egyeztető tárgyaláson a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Igazgatóság hozzájárult Kálmáncsa határában az ő E erdőrész tarvágásához. Ebben az erdőrészben viszont már megkezdte költését egy európai védelem alatt álló rétisaspár. Hogy ez a kihalóban levő madárfaj fennmaradjon, szükség van a lábon álló erdőrészre, a rétisasvédelmi bizottság véleménye szerint. — Ez csak az egyik indítéka a levélnek .— jegyezte meg Szita Károly. — Az erdőgazdaság fakitermelési koncepciója érint egy másik területet, ahol nemcsak a rétisas került végveszélybe, hanem a leendő tájvédelmi körzet is. Ez a Mesztegnyö 43 F jelű erdőrész. A leendő Marcali—Boronka tájvédelmi körzet fokozott védelemre javasolt része. — A gazdasági érdekek, mint már annyi más esetben, tehát most is élesen ütköznek a természetvédelem érdekeivel. Szita Károly egyetértőén bólint és hozzáfűzi: — Az erdő társadalmi megítélése, sajnos, meglehetősen vitatott. Korunk erdőgazdálkodását elsősorban a rövid távú, a pillanatnyi gazdasági érdekek határozzák meg. A mai helyzetben természetesen megvan ennek is a magyarázata. A természetvédelem ezért ütközik a gazdasággal. Kivált olyan tájon, mint Somogy, amely az ország második legerdősültebb megyéje, s ahol az átlagosnál is súlyosabban jelentkezik, hogy megbomlott az egyensúly a véghasználat és a befejezett erdősítések között. A nyolcvanas évek közepétől a sarjerdők a kétszeresére nőttek, a befejezetlen erdősítések állománya öt év alatt 38 százalékkal nőtt. (Sokan többek között emiatt emlegetik azt, hogy rabló- gazdálkodás folyik manapság fuvagyonunkkal.) A tények mindenesetre a természeti egyensúly megbomlására utalnak. — Bizonyára többen kérdeznék ezután: miként függ össze az erdőgazdálkodást jellemző adatok sora a rétisas védelmével? — Egyrészt azért, mert a rétisas élőhelye az idős erdő — mondta Szita Károly. — Ezért is áll egész Európában jelentős védelem alatt ez a madárfaj. Az NSZK- ban például öt pár védelmére évente százezer márkát költenek. Magyarországon összesen 35—36 pár él. s ebből az állományból 15 pár Somogybán. Ezek a számok önmagukban jelzik, miért van kiemelt jelentősége épp a mi megyénkben. A miniszterelnökhöz írt tiltakozó levél mögött ezek a tények állnak. Ez indította a természetvédelmi szervezet vezetőit arra, hogy a legmagasabb fórumhoz forduljanak igényükkel. Ám a végveszélyben cselekedetekre, a konkrét tettekre elsősorban mindig ott van szükség, ahol a gond közvetlenül jelentkezik. — Felkerestem dr. Gön- döcz Gyulát, a Somogyi Erdőrés Fafeldolgozó Gazdaság erdőgazdálkodási igazgatóját, kérve, hogy vizsgálják felül a kálmáncsai 5 E erdőrész tarvágási tervét. Dicsérendő kompromisszumkészséget tapasztaltam! A 'gazdaság úgy döntött; a fészek körül ötven méter sugarú körben semmiféle munkát nem végeznek, az erdőt érintetlenül hagyják, sőt a másik ötven méteren is csak gyérítik a fákat. Így a megmaradó mintegy három hektárnyi terület biztosítja a rétisaspár zavartalan költését. A gazdaság ezenkívül azt is felajánlotta a Magyar Madártani Egyesület megyei természetvédelmi szervezetének, hogy az erdő gyérítését közösen végzik el. A gazdálkodók és a természetvédők között sok vita volt, s bizonyára lesz is még, Ami ez esetben történt, igazolja: nem íelold- hatatianok az érdekellentétek. Vitázó világunkban, úgy vélem, a kompromisszum mintapéldája is lehet ez a történet. Vörös Márta koknál. A sorbanálló vállalatok főként a gép- és könnyűiparból, valamint a kereskedelemből kerültek ki. A KSH jelentéséből kitűnik a továbbiakban, hogy a gazdaság teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) előzetes, becsült adatok szerint 1—2 százalékkal csökkent. A megtermelt összes jövedelemből a belföldi felhasználás kevesebb volt, iránt egy évvel korábban. Ezen belül a lakosság fogyasztása nem változott, ám a közösségi fogyasztás és a beruházások lényegesen visszaestek. A tájékoztató szerint 1989-ben az ipar teljesítménye mintegy három százalékkal elmaradt az előző évitől, annak ellenére, hogy a gyors ütemben szaporodó ipari kisszervezetek teljesítménye jelentősen fokozódott. Mindez mégsem tudta ellensúlyozni a nagyobb vállalatok termeléscsökkenésének következményeit. Ez utóbbi a belföldi forgalomban és a rubelelszámolású exportban jelentkezett, a konvertibilis kivitel ugyanis növekedett. Míg az ipari termékek rubelexportja' 6-7 százalékkal csökkent, a tőkés export ugyanennyivel emelkedett. Elsősorban a kohászati termékek, a vegyipar és az élelmiszeripar kivitele nőtt jelentős mértékben. Nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági termelés is csökkent — a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt mintegy 2 százalékkal. Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai csaknem 20 százalékkal meghaladták az 1988. évit. A legnagyobb mértékben, 36 százalékkal, az állati termékek felvásárlási ára nőtt. A lakosság életkörülményeinek alakulásáról a KSH jelentése alapján megállapítható: bár a reáljövedelem az előző évihez képest 2 százalék körüli mértékűén emelkedett — kivéve a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozókat, akiknek reálkeresete 3-4 százalékkal csökkent —, a 17 százalékos fogyasztói árszínvonal-növe- kedés következtében a kiskereskedelmi forgalom mennyiségében 1—1,5 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben. Mindemellett egyes nagy értékű tartós fogyasztási cikkekből a korábbiaknál többet szerzett be a lakosság, így például a külkereskedelem az egy évvel korábbinál 10 százalékkal több, összesen 136 ezer személygépkocsit hozott be, a magánforgalomban behozott személygépkocsik száma pedig 68 ezer volt, szemben az előző évek 5—8 ezres átlagával. így a gépkocsira várók száma is csökkent az év folyamán, de továbbra is igen magas, 357 ezer. Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató Csaknem egy tucat téma került a Minisztertanács elé a testület pénteki ülésén. A kormány tanácskozásán elhangzottakról a délutáni órákban Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A terítékre került témacsoportok közül kiemelte a dereguláció a közigazgatásban címet 'viselő előterjesztést. Ezt a kérdést , nyolc tárca előterjesztésében tárgyalta meg a Minisztertanács, amely mintegy tizenegy törvény és négy törvényerejű rendelet áttekintéséről, egyszerűsítéséről kapott ily módon jelentést. Az intézkedési csomagterv lényege, hogy a jogszabálykorrekciók csökkentik az államigazgatás terheit, erősítik a tanácsok önkormányzati jellegét, mérséklik a központi beavatkozást. Az egyéb napirendi pontok között a Minisztertanács elé került a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló előterjesztés. Ezt az előterjesztést a kormány tagjai egyöntetűen, meglehetősen éles hangnemben elutasították. Ügy vélték ugyanis, hogy amikor az ország ilyen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és az életszínvonal-csökkenés tízezreket sújt, elfogadhatatlan, hogy a kormány saját bérezéséről, a bérek emeléséről döntsön. Így aztán megmaradtak az eddigi fizetések. Eszerint a miniszterelnök fizetése bruttó 97 500 forint, nettó 47 979 forint, az államminiszter és a miniszterelnök-helyettes fizetése bruttó 78 000 forint, nettó 40 179 forint. A miniszterek nettó 34 979 forintot kapnak. * * A kormány hatályon kívül helyezte az MHSZ-re vonatkozó minisztertanácsi határozatot, s két miniszteri biztost — Szombathelyi Ferenc honvédelmi miniszterhelyettest. illetve Hársfalvi Rezső művelődési miniszterhelyettest — nevezett ki az MHSZ átszervezésének elősegítésére. Az átszervezés határideje: 1990.
