Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-26 / 48. szám
1990. február 26., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 5 Az örök reneszánsz Ecsettel, optikával A schiói ének- és zenekar vendégszerepeit Kaposváron és Lengyeltótiban Tamás Noémi és Makai Károly kiállításáról A harmadik kórust ismerhettük meg Kaposvár leendő olaszországi testvér- városából, Schióból szombat esti kaposvári vendégszereplésén. Vasárnap a megyeszékhelyen, a Margit- templomban a szentmisén a vendégegyüttes működött közre, majd délután jótékony célú hangversenyt adott Lengyeltótiban. A bevételt a helyi tanács a templom felújítására szánja. Az újabb testvérvárosi kapcsolat kiépítésében az Alpok—Adria munkaközösség keretében a híd szerepét töltik be a kórusok, ugyanezt tették a korábbiakban más művészeti csoportok is, amelyek a kultúra követei voltak az NSZK- beli Glindében. Azt, hogy a zene nem ismer határokat mind iga- zabbá válik és már nemcsak fennen emlegetett óhaj, hanem minden ember számára közvetlen élményt is. A kaposvári kórusok igazi partnerekre találtak a schiói együttesékben, a tavaly Kaposváron bemutatkozott férfi-, a nemrégiben itt járt iskolai kórusban, és a most megismert Coro Po- lifonico di Giavenale énekkarban és zenekarban. Pierdino Tisato kezdeményezésére tizenkét éve találkoztak először a schiói kórus tagjai azzal a szándékkal, hogy a reneszánsz ének-zene hagyományait ápolják. Tisato, a kitűnő muzsikus és karmester a tizenhatodik század ének-zenei világát varázsolja a huszadik század pódiumára!. Bravúrosnak nevezhető fölfedezése a tizenhatodik századi római szerző. G. Garissimi Jephte című ora- tórikus műve, illetve ugyanennek a szerzőnek a Salamon döntése címen ismert oratóriuma. Caris6imi ezerhat.százharminc táján írhatta a zsidó vezérről szóló oratóriumot, aminek szövege a Biblia Liber Judicum részének tizenegyedik fejezetében olvasható. A mű drámai története: a vezér fogadalmat tesz Istennek, hogy amennyiben győzelmet arat az ammoni- ták fölött és Ammon király fiai is a kezére kerülnek, akkor föláldozza annak az embernek az életét, aki elsőként lép ki házának kapuján. A sors kegyetlen Jephtével szemben, leánya vérét áldozza föl' a győzelemért. Az oratórium drámai előadásában hagyomány- tisztelően érvényesül a kórus és a korhű zenei aláfestés egysége. Néhány kitűnő szólistát is hallhattunk szombat esti hangversenyükön a Liszt Ferenc Zeneiskolában, teljes elismeréssel szólhatunk a kórus férfitag- jairóli Pierdino Tisato nemcsak kitűnő zeneértő, karmester, hanem képes újraéleszteni a reneszánsz énekzene kultúra teljességét is, amit kórusa és zenekara nagyszerűen tolmácsol. A Salamon döntései című oratórium harmadannyi terjedelmű, mint az előbbi — tán húsz percnyi —, ám nem az idő múlását érzékeli a hallgató, hanem az örök reneszánsz beteljesült pillanatai hatották át lelikü- letét. Az oratóriumok hiteles megszólaltatásában nemcsak a zenei egység megte- termtésének van fontos szerepe, hanem a bibliai szöveg tolmácsolásának is. A schiói Coro Poilfonico di Giavenale küldetésének tartja, hogy ügyeljen az oratóriumok korhű megszólaltatására, mivel fennen hirdetik, hogy a reneszánsz kortalanná vált, benne sejlik már a jövő ének-zenei szemlélteié is. Verdi, a talán legnépszerűbb olasz operakomponista fogalmazta meg, úgy száz évvel ezelőtt, hogy a kultúra jövője a reneszánszban rejlik. A Coro Poilfonico di Giavenale ének- és zenekar kétnapos somogyi vendégszereplése Schió és Kaposvár együttműködésének újabb fontos állomása volt, ám az olaszországi városkában sem ismeretlen városunk kóruskultúrája. A kó- rusibarátság jegyében hangzottak el a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola kórusának köszöntő dalai — Zákányi Zsolt vezényletével — szombaton este a Liszt Ferenc Zeneiskolában tartott nagysikerű hangversenyen, ahol a dalosok ismerősiként ' találkoztak. Az Alpok—Adria Közösség hídjának építésében tavaly Schi- óban ők is kivették a részüket. Horányf Barna Az országban elsőként 17 lány szociális gondozói vizsgát tett Míg a végzős középiskolásokat a múlt héten nyilvánosságra hozott magyar nyelvi és történelmi tételek tartják lázban, Csurgón, az óvónői szakközépiskola 17 diáklánya örül a szerdai szociális gondozói fakultációs vizsga sikerének. Az iskola ■’ a megújulási szándék jegyében merész, nemes vállalkozásba kezdett. Olyan társadalmi igényt ismert föl, amely napjainkban egyre szomorúbb aktualitást kap. • A kezdeményezés el nem vitathatóan a Faktor Szociális Foglalkoztatóé. A Faktor hajtóerő kíván lenni a szociálisan hátrányos helyzetű emberek életében. Dr. Porkoláb Lajosné gyógypedagógus, gyakorlat- vezető tanár együtt élte át diákjaival a két mozgalmas évet. Dr. Orbán István, a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója írta meg a képzés segédanyagát, amelyből őszre már tankönyv lesz. Ö menedzselte a gyakorlatokat,, irányította őket a gyermekvédelmi intézményekbe, a nevelőotthonokba, a nevelési tanácsadókba. A helyi összefogás eredményeként az itteni képzés országosan a legolcsóbb. Dr. Göllesz Viktor, a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára, az érettségi vizsga elnöke nem fukarkodott az elismerő szavakkal. Csurgó város • és vonzáskörzete szűkében van szociális gondozó szakemberben. A 12 tanuló jeles minősítést szerzett. — Ügy ítélem meg a vizsga színvonalát, hogy azon a tanulók 90 százaléka kollokviumi szintet ért el. Az érettségi bizonyítványukban végzettségként ez szerepel: általános szociális asszisztens. Mit taikar a rejtélyes foglalkozás? Ide tartozik a gyermekvédelem, az állami gondozásba vétel, a hátrányos helyzetű családok gondozása, nem utolsósorban az öregek testi és lelki gondozása. Feladat tehát jócskán akad. Horváth József A hét két kiállításújdonsága műfajában merőben különbözik egymástól; a Kaposvári Galériában Tamás Noémi festőművész, a Lätinca Sándor Művelődési Központban Makai Károly, a Somogyország hetilap fotóriportere mutatkozik be. Mégis érdekes azonosságokat fedezhetünk föl a két tárlat elénk táruló látványában. A francia impresszionizmus plein air festészete sok újdonsággal lepte meg a világot, szemlélete a természet egészen sajátos felfedezésére irányult. A látványt a frissesség hitelességével fokozta a nézőben, aki nem maradhatott közömíbös a vibráló fényekkel, csaknem mozgóképszerű jelenetekkel szemben. Tamás Noémit ugyan nem sorolhatom a plein air festészet követőinek táborába, ecsetje nyomán inkább a szürrealizmusra ismerhetünk, vagy még inkább a neorealizmus- ra, ám művészete sajátos ötvözete századunk irányzatainak, képi kifejezésének. 1985-ben festett önarcképe sokat sejtet, mintha rettenet ülne az arcán, a szemében, mi minden tárul elé, mit képes befogadni. Azt érzi a néző — s nemcsak ennek a képnek okán —, hogy olykor szinte megbénul a keze a látványtól, másszor belefeledkezik az átélt élménybe. A Víz I—VI. sorozata nemcsak kitűnő festői teljesítmény, hanem a fotós optikáját kölcsönző képi teremtés bizonyossága is. Mintha színes fotóba sűrítette volna egy játszótéri élményét, mutatja a Hinta című festménye. S hogy mennyire közel áll hozzá a természet, azt két különösen érzékletesen megfestett tájképe bizonyítja, a Hegyoldal, Szeptember este és a Szigligeti táj című. Sajátos optikán keresztül láttatja meg velünk a felfedezett vidék külső és belső szépségét. Makai Károly fotoriporter tudatosan törekedett arra, hogy optikájával olyat fedezzen föl a természetben, amit a táj titokként rejtve őriz. Fotói a kövekről, az emberiség történelméről mesélnek. Sámán-bazaltokat, természet formálta em- berarckövületeket fedezett föl ősszolbrok gyanánt. Ha van még igény a művészetekre, ezt a két kiállítást ajánlom a kaposvári közönségnek és a városba látogatóknak. 4 <H. B.) Makai Károly Arckövök sorozatából Szövetség képviseli a német nemzetiség érdekeit — Az ötven évnél idősebbek közül még mindig nagyon sokan nem merik vállalni a német nemzetiséghez tartozásukat — mondta hangjában némi keserűséggel dr. Schiller Mária, a Magyarországi Németek Szövetségének megyénket képviselő vezetőségi tagja. Kísért a múlt: ugyanis annak idején az 1941-es népszámlálás adatait használták föl a kitelepítésekhez. Egészen tavaly nyárig tiltakoztunk a népszámlálás azon kérdése ellen, hogy milyen nemzetiségűnek tartja magát. Ez mindenkinek belső ügye, szíve joga. A népszámlálásnak az is hibája, hogy nem anonim. — A megyénkben a háború előtt számos nemzetiségi iskola megszűnt. A nemzetiség kitelepítése, az asszimilációs törekvések, az „ösztönzés” a német nevek magyarosítására mind a nemzetiségi identitástudat ellen hatott. Most azonban a német nemzetiség érdekeit a Magyarországi Németek Szövetsége képviseli. Kérem, mutassa be ezt az intézményt. — A szövetségnek hármas feladata van. Nevezetesen: az anyanyelvi oktatás fejlesztése, kapcsolattartás a tömegkommunikációs eszközökkel és a külkapcso- latok ápolása. Nemcsak az anyaország támogatja az itt élő nemzetiséget, hanem Svájc és Ausztria is. Számos ösztöndíjra van lehetőség, valamint Ausztria egy teljes osztrák iskola megépítését ajánlotta föl a közelmúltban. A Minisztertanács mellett működik a Nemzetiségi és Etnikai Kollégium, amely szerint a német nemzetiségiek száma hazánkban 240 ezer. S e magyarországi legnagyobb etnikumnak kettőstudata van, a hovatartozást sokan — félelemből — nem vállalják. — Most készül a nemzetiségi törvény. Milyen jelentős kitételei vannak? — Érdekes és talán eddig példátlan is, hogy a törvénytervezetet harminc európai történésznek adták ki, tehát széles körű nemzetközi véleményezés előzi meg. Két alapvető gondolata van; egyrészt önkormányzat létrehozása, másrészt pedig az önazonossághoz (identitáshoz) való jog biztosítása. Hiszen, a kollégium állásfoglalása szerint * az önbecsüléses magyar nemzeti tudatnak része a kisebbségek identitáshoz való jogának az elismerése. — Milyen külkapcsolatai vannak a szövetségnek? — Elsősorban Baden- Württemberg tartománnyal állunk kapcsolatban, hiszen a török időben erről a részről telepítettek magyar területekre német családokat. Nagyon sok tankönyvet, technikai segédeszközt, számítógépet kapunk tőlük, ám a többi tartomány is felajánlott német tanárokat, akiknek a fizetését természetesen magukra vállalják. Az NSZK-tól évente ötmillió márkát kapunk. Mivel látom, hogy az összeg hallatán csodálkozik, elmondom, hogy mire megy el a pénz. Évente kétmillió márkát kap Baja annak az intézmény- komplexumnak a létrehozására, amely németnyelvtanárokat képez. Kétmillióval különböző kultúrcsoportokat támogat a szövetség, ebbe a mikrobusztól az utazási költségekig és technikai felszerelésig minden beleértendő, sőt az ösztöndíjak is. Egymilliót pedig 1990-ben a vendég tanárak fogadására és az orosztanárok németnyelvtanárokká való átképzésére fordítanak. — Ösztöndíjban csak a német nemzetiségiek részesülhetnek? — Nem. Németül jól beszélő magyar gyerekek is. Hiszen a nyelvtudás akkor fejlődik a legintenzívebben, ha egy helyen — a Spanyol- országtól Finnországig különböző anyanyelvű fiatalok — csak azonos nyelven beszélnek. — Milyen tervei vannak itt a megyében? — Nagyon kellene Kaposváron legalább egy német nemzetiségi osztály valamelyik gimnáziumban, hogy a gyerekek ne idegen, hanem amyainyeQ.vként tanulják a németet megismerkedve ia nemzetiség történelmével, hagyományaival is. A választások után a HNF épületében szeretnénk egy német nemzetiségi egyesületet létrehozni. S feladatunk a német nemzetiségi falvak folyamatos feltérképezése, kutatása. Ez utóbbit a tanítóképző főiskola szervezi, s a munkában oroszlánrészt vállal Simonné Pallos Piroska történész. Kercseliget lesz az első fálu, ahol a szokásrendtől az építészeti felmérésig számos területen felkutatjuk a nemzetiség egykori és mai életének vonásait. — E sorokat olvasva, bizonyára sokan keresik arra a választ, hogy mi történik a még élő 1944—45 telén elhurcolt németekkel? — Azon a télen 60 ezer német nemzetiségű embert hurcoltak el a doni szénmedencétől a Jeges-tenger partjáig, sőt az is elég volt, ha valakinek csupán a neve volt német. Közülük csaknem -15 ezren élnek még, kártérítési ügyeikkel a Belügyminisztérium foglalkozik, ahol a német nemzetiségiek érdekeit természetesen a szövetség képviseli. A nyugdíjukat a minisztérium által kiadott hatósági igazolvány alapján rendezik. (Tamási) KÍSÉRT A MÜLT
