Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-26 / 48. szám
1990. február 26., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Milliárdos bevétel Barcson Letették az esküt a választási bizottságok új tagjai Megkezdődött a kampány újabb szakasza (Folytatás az 1. oldalról.) ni ezzel a gondolattal. Az új körülmények, és a törvények adta lehetőségek között természetesen tavaly is tovább folytatták ez irányú törekvéseiket. Még az év során a szövetkezet gesztorságában működő három gazdasági társaság két kft.-vé alakult, ez év január elsejétől pedig leányvállalatiként működik a csokonyavisontai gépjavító üzem, az erdészeti főágazat, a műanyagüzem és a kiskereskedelmi ágazat A kockázat iis, a siker is még közvetlenebbül kapcsolódik a kisebb egységekhez. A szövetkezet tavaly három százalékkal növelte árbevételét, meghaladta az egymilldárd forintot. Ennék több mint egytizedét a növénytermelési főágazat hozta. Mind hozamában, mind nyereségességében a cukorrépa került az első helyre. A gazdaságban azonban meghatározó az állattenyésztési főágazat; innen szármasptt az árbevétel 35, a szövetkezeti eredmény csaknem ötvenegy százaléka. Bizonyos, hogy az önelszámolás, a (.személyes) érdekeltségi rendszer korszerűsítésének is köszönhető, hogy jelentős mértékben sikerült csökkenteni az önköltségeket. A tejüzem például (ami kicsisége és korszerűtlensége miatt az utolsó éveit éli) minden liter tej után másfél forint, a húsüzem minden kiló sertéshús után több mint négy forint nyereséget „termeit”. Hasonló kedvező tényeket lehetne felsorolni a műszaki főágazatról, a szövetkezet legnagyobb egységéről, mely a saját, üzemen belüli igények kielégítésén túl, csaknem tizennégy millió forint értékű szolgáltatást is végzett „kívülállóknak”. S közben természetesen gyarapodott a szövetkezet. Utak épültek, elhasználódott eszközöket cseréltek újra, és hozzálátták egy korszerű, modern tejüzem építéséhez. Amikor a közelmúltban számot vetették az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatairól, méltán hangzott el ez a mondat: „Akárki, akármit mond, a parasztság, és benne szövetkezetünk tagsága semmit sem kapott ingyen. Mindenért keményen megdblgo- zott...” V. M. (Folytatás az 1. oldalról.) rábbiakban megfogalmazott elvek szerint történjen az országgyűlési képviselők megválasztása. Dr. Kolber István, a megyei tanács főoztályvezető- je a jogi szakértő bizottság vezetője tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az 1. számú választókerületben 7, a 2. számúban 9, a 3. számúban 11, a 4. számúban 9, az 5. számúban 14, a 6. számúban 12 képviselőjelölt felelt meg az előírt követelményeknek, s indulhat a választásokon. (A képviselőjelöltek nevét és a területi pártlistákat, azok sorrendjét — a mai sorsolást követően — lapunk holnapi számában közöljük.) A jogi szakértő bizottság vezetője elmondta: Somogy megyében 466 szavazókört hoztak létre. A március 25-ei választásokat követően április 1-jén ismételt fordulóra kerülhet sor, ha az adott szavazókörben, választókerületben megsemmisíti a választási eredményt az egyéni választókerületi bizottság, az országos választási bizottság vagy pedig a bíróság. A második fordulóra április 8-án kerülhet sor abban az esetben, ha az első forduló nem hozott eredményt. Megtudhattuk azt is, hogy március 10-én országos választási főpróba lesz. Ez a választásokat kiszolgáló, a választási eredményt megállapító számítástechnikai rendszerek, a szavazatösszesítő számítógépes programok, a gépösszeköttetés próbáját jelenti. A szavazatszámláló bizottságok ekkor kitöltenek próbaként bizonyos számú jegyzőkönyveket, s ezeket rögzítik a számítógépeken. Március 10-ig meg kell alakítani a szavazatszámláló bizottságokat is. A választási szervek körébe tartoznak a szavazat- számláló bizottságok, az egyéni és tenületi választó- kerületben működő választási bizottságok, valamint az országos választási bizottság. Ezek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervezetei. Elsődleges feladatuk a választások tisztaságának a biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyre- állítása. A választási szervnek csak a választókerületben állandó lakhellyel rendelkező választópolgár lehet a tagja. A választási szerv a működésének ideje alatt hatóság, tagjai pedig hivatalos 'személyek. A választási 'szerv testületként működik. Határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kisebbségi véleményt is — annak indokaival együtt — jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyéni országgyűlési választókerületi bizottságok feladata, hogy felhívást bocsájtanak ki a jelöltállításra, nyilvántartásba veszik a jelölteket, s elbírálják az esetleges kifogásokat. Biztosítaniuk kell a szavazatszámláló bizottságok működésének feltételeit. Megállapítják a szavazás eredményét, s kiadják a megválasztott képviselőnek a megbízólevelét. Döntenek a szavazatszámláló bizottságok tevékenysége ellen emelt esetleges kifogásokról is. A bizottságok feladatkörén kívül esik az úgynevezett etikai ügyekben — például plakáttépés — való eljárás, Ezekre az ügyekre az etikai kódex szabályai az irányadóak, ha azt az adott párt vagy független jelölt magára nézve kötelezőnek elfogadta. A bizottságok megállapíthatják a törvénysértést, megtilthatják a törvénysértő cselekmény további folytatását. Végső esetben a választás eredményét is megsemmisíthetik. Széles körű a jogorvoslati lehetőség a választási törvény megsértése miatt, illetve a választási szervek tevékenysége, döntése ellen. A választópolgárok, a jelöltek, a pártok kifogást nyúj- hatnak be szóban, vagy írásban az illetékes választási bizottságnál, legkésőbb a kifogásolt eseményt követő három munkanapon belül. (Ez jogvesztő határidő, az ezt követő bejelentést elkésettnek kell minősíteni.) Az egyéni országgyűlési választási bizottságok döntése ellen kifogást az országos választási bizottsághoz lehet, benyújtom. Végső jogorvoslati lehetőséget a Legfelsőbb Bíróság biztosít. Fontos információ, hogy a kopogtatócédulákat nem kötelezd leadni a szavazatszedő bizottságoknak a választásokon. Az első választási forduló akkor érvényes, ha a választásra jogosultok több mint fele megjelenik a szavazásokon. Akkor lesz eredményes, ha az érvényes szavazatok több mint a felét egy adott jelölt kapja meg. A választások második fordulójában azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban legalább 15 százalékot elértek. Ha egyik sem ért el ennyit, akkor a három legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. Ekkor már az a szavazás is eredményes, ha a szavazásra jogosultak több mint a negyede leadja a voksát. Az eredményességnek pedig csak egy feltétele van, hogy a jelöltek eltérő számú .szavazatot kapjanak. Aki a legtöbbet kapta, az lesz a képviselő. Az egyéni országgyűlési választási bizottságok a szavazás napján az ajánlőszel- vényeket megsemmisítik. Tagjai nem hozhatnak nyilvánosságra információkat az ajánlási szelvényekkel kapcsolatban. A szavazást követő három munkanapon belül a választási iratokat a jelöltek vagy megbízottaik megtekinthetik a tanács hivatalos helyiségében, a bizottság legalább egy tagjának jelenlétében. A választási szervek tevékenysége nyilvános, de ez a nyilvánosság nem sértheti a választásúk titkosságát. Ma délután 16 órakor a megyei tanács tanácstermében kerül sor a területi pártlisták sorrendjének a sorsolására. A sorsolás nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel vármak. (Lengyel) A Kereszténydemokraták Szövetsége mint a Somogyi Keresztény koalíció tagja választási programja A kereszténydemokrácia a világ egyik legnagyobb politikai ereje. Mindenki tudja, hogy Nyugat-Eucópa II. világháború utáni talp- raállításában és Európa egységének kialakításában, az európai közösség, a közös európai intézmények Utrehozásában döntő szerepe volt a kereszténydemokráciának. Kevesebben tudják, hogy hasonló szerepet tölt be ma a kereszténydemokrácia La- tin-Amerikában és másutt is. Azt akarjuk, hogy ez a világméretű politikai irányzat ugyanígy érvényesíthesse szavát és elgondolásait Magyarországon is. Legfontosabb célunk, hogy ez a most végbemenő változás kiterjedjen az egész országra, az ország minden zugára, és hogy mindenütt és mindenben érvényesüljön a népakarat. A népakaratnak érvényesülnie kell az országos politikában, a helyi politikában és a gazdaságban is. Azt akarjuk, hogy a magyar nép vegye végre ténylegesen a birtokába az országot: saját hazáját. A külpolitikát illetően népünk legfontosabb törekvése, hogy újra teljesjogú tagjai legyünk Európának. Tudjuk, hogy mekkora az elmaradottságunk, és ezért tudnunk kell azt is, hogy még hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg az európai intézmények teljesjogú tagként fo- gadhaitnak be minket. Arra törekszünk, hegy ez az idő a lehető legrövidebb legyen, és a politikai és gazdasági reformokat úgy akarjuk végrehajtani, hogy felgyorsítsuk Európához való felzárkózásunkat. Mi magyarok, amikor új és jobb helyünket keressük a világban, nemcsak a határainkon belül, hanem a határainkon kívül és elsősorban a szomszéd országokban élő magyar testvéreinkre is gondolunk. Külpolitikánk másik legfontosabb célja csak az lehet, hogy ők megmaradhassanak magyarnak, és közös nemzeti örökségünkhöz szabadon ragaszkodhassanak. Azért, hogy ezt elérhessük, és azért is, hogy együtt közelíthessünk Európához, szoros és baráti együttműködésre kell törekednünk a. környező népekkel. Az országos politikában úgy érvényesülhet a népakarat, ha a nép — választott képviselői útján — folyamatosan beleszólhat az ország irányításába. akarjuk, hogy folyamatos és szoros legyen a kapcsolat a parlament és a nép között. Az Országház legyen ténylegesen az ország háza, és legyen természetes az, hogy a választók felmennek oda és képviselőiknek elmondják ott kívánságaikat — nem csupán saját kis közösségük gondjait, hanem az ország dolgával kapcsolatos elképzeléseiket is. Legyen tehát természetes az, hogy a képviselők a nép tényleges törekvéseit képviselik, és a nép kívánsága szerint befolyásolják a kormányzati döntéseket is. Az ország népének sorsát és mindennapjait még az országos politikánál is jobban érinti a helyi politika. Azt akarjuk, hogy a nép minél hamarabb megválaszthassa azokat, akik a falvak és városok életét irányítják. Azt akarjuk tehát, hogy még idén ősszel meglegyenek a helyhatósági választások, és hogy ezek útján azok vegyék át a falvak és városok irányítását, akikben a népnek bizalma van. A helyhatóságok szerepét növelni és az állam szerepét csökkenteni akarjuk: arra törekszünk, hogy ne a központi hivatalok, hanem maguk a falvak és városok dönthessenek saját ügyeikről. A szabadság és az önkormányzat szellemét akarjuk érvényesíteni a gazdaságban is. önállóvá kell tenni az állami nagyvállalatoknak azokat az egységeit, amelyek önállóan is életképesek, és lehetővé kell tenni azt, hogy maguk a dolgozók irányíthassák ezeknek a vállalatoknak az életét saját érdekükben. Szükségesnek tartjuk számos nagyüzem összefonódását a nemzetközi tőkével, de azt akarjuk, bogy maguk a vállalati dolgozók irányíthassák sorsukat, ahol ez csak lehetséges. A földet illetően is annak kell történnie, amit a föld népe akar. Lehetővé kell tenni, hogy egyénileg gazdálkodhasson az, aki ezt akarja, és szabadon szövetkezihessék az, aki azt tartja jobbnak. Azt akarjuk, hogy a föld a falu népéé maradjon. A közbirtokosság régi magyar intézményét azokra a szántóföldekre is ki akarjuk terjeszteni, amelyek volt tulajdonosai vagy azok örökösei már nem akarnak a földdel1 foglalkozni. A rajtuk esett sérelmek kárpótlását úgy akarjuk megoldani, hogy a földdel az rendelkezzék, aki megműveli és aki a földből él. Mindezeket a változásokat megfontoltan és nyugodtan, úgy kell lebonyolítani, hogy a termelésben és az ország ellátásában még átmenetileg se legyen zavar. Végül úgy véljük, hogy a közösségnek gondoskodnia kell azokról, akik magukról megfelelőképpen gondoskodni nem tudnak. Gazdasági bajainkat nem oldhatjuk meg a nyugdíjasok és nagycsaládosok kárára, mint ahogy ez most ‘történik. A jólétet elsősorban mégsem az állam gondoskodására, hanem a családok saját munkájára akarjuk felépíteni. Azt valljuk, hogy az ország felemelkedésének legfontosabb záloga a sökmillió magyar és a több millió magyar család boldogulni akarása. Az egyének és családok jogos törekvéseinek szabad szolgálata* az, ami az országot is gazdaggá és megelégedetté teheti. Nem az állam kegyére számító, hanem a saját sorsukért felelős és saját magukra támaszkodó szabad magyarok független országát akarjuk felépíteni. A politikának meg kell adnia ehhez a szabadságot, a népnek pedig a vállalkozást és a munkát. Kereszténydemokraták Szövetsége EGYETLEN TßMÄVAL, az energetikává! foglalkozik ;a Sqjnogyi Műszaki Szemle | legutóbbi száma. A MTESZ folyóirata az energiaellátás és az energiagazdálkodás megyei helyzetét, jövőjét, az ezzel kapcsolatos tennivalókat elemzi sokoldalúan. Tavaszias vasárnap Fotó: Lang Róbert
