Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 24., szombat Nem lesz hivatásos hadsereg SZOVJET TÁBORNOKOK NYILATKOZATA A Horn-uyilatkozat nyugatnémet visszhangja „Magyarország a Nyugathoz tartozik" Gerard Collins elutazott hazánkból Képviselet nyílik Dublinban A miniszter és első he­lyettese egyaránt elutasítot­ta azokat a követeléseket, hogy a Szovjetunióban is változtassák meg a hadse­regépítés elveit, hozzanak létre hivatásos hadsereget. A szovjet katonai vezetők szerint egy ilyen megoldás valójában nem járna lénye­ges létszámcsökkenéssel, ugyanakkor jelentősen meg­növelné az amúgy is meg­terhelt költségvetés kiadá­sait. Magyarországnak az az óhaja, hogy beléphessen a NATO-ba, a Varsói Szerző­désnek, mint politikai szö­vetségnek is a végét jelzi — állapítja meg pénteki kom­mentárjában a Die Welt cí­mű napilap. A magyar kormány — külügyminiszterének nyilat­kozatával — levonta a kö­vetkeztetést az európai szov­jetbirodalom előrehaladott * bomlásából, nemkülönben a Kelet és Nyugat között el­AMERIKAI HADERŐCSÖKKENTÉS Az ésszerű és elegendő védelem elvének érvényesí­tése, az intenzív, minőségi fejlesztés előtérbe helyezé­se, és a katonaélet demok­ratikus átalakítása — így összegezték pénteki sajtó- nyilatkozataikban a szovjet hadseregben zajló reformok lényegét Dmitrij Jazov hon­védelmi miniszter, és első helyettese, Pjotr Lusev, a Varsói Szerződés tagálla­mainak egyesített fegyveres erői főparancsnoka. A szovjet hadsereg napja alkalmából a Pravdának nyilatkozva Jazov hangsú­lyozta: a Szovjetunió az eu­rópai katonai blokkok egy­idejű felszámolásáért küzd, s ezt a célt oly módon kí­vánja elérni, hogy e szövet­ségeket fokozatosan alakít­sák át politikai-katonai szervezetekké, majd pedig a politikai együttműködés esz­közévé. Az Egyesült Államok 10 százalékkal kívánja csök­kenteni az Ázsiában és a csendes-óceáni térségben állomásozó haderejét — je- lenettte ki pénteken a To­kióban tartózkodó Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. A japán főváros sajtóklubjában tartott elő­adásában ugyanakkor leszö­gezte, hogy az Egyesült Ál­lamok a jövőben is fenn­tartja katonai jelenlétét a térségben. terülő Magyarország nem­zeti érdekeiből: Magyaror­szág úgy érzi, hogy a Nyu­gathoz tartozik, és ott is ke­resi biztonságát. Ehhez hoz­zátartozik szabadságának védelme a keleti nagyhata­lommal, és nemzeti önazo­nosságának védelme a ro­mán szomszéddal szemben — mutat rá a befolyásos napilap. Mindez az európai helyzet új korszak hajnalát jelző fordulatának mind ez ideig legdrámaibb kifejező­je. Az amerikai hadsereg je­lenleg mintegy 120 ezer embert állomásoztat a terü­leten, így a miniszter beje­lentése szerint 12 ezer em­ber kivonásáról van 6zó, há­rom év alatt. Gerard Collins, az Ír Köztársaság külügyminisz­tere — aki Horn Gyula kül­ügyminiszter meghívására érkezett hivatalos látogatás­ra Magyarországra — pén­teken délelőtt vendéglátójá­val tárgyalt a Külügymi­nisztériumban. A megbeszélések közép­pontjában álló gazdasági kérdéseket áttekintve Horn Gyula megelégedéssel szólt arról, hogy aláírásra kész Magyarország és a Nemzet­közi Valutaalap megállapo­dása. A szakértői szintű tárgyalások végeztével most "már várhatóan március ele­jén létrejön az egyezség. A magyar külügyminiszter el­ismerte, hogy az IMF igen szigorú feltételeket szabott, ám ezt a magyar kormány nem tekinti valamiféle dik­tátumnak, hiszen a nemzet­közi pénzintézet által meg­követelt intézkedések egybe­esnek a kormány távlati el­képzeléseivel1. Horn Gyula az Írország­ra jutott soros EGK-elnöki tiszt okán azt is hangoztat­ta Gerard Collinsnák, hogy Magyarország távlatilag tár­sult tagsági viszony kialakí­tására törekszik az Európai Gazdasági Közösséggel. Megállapodtak abban, hogy Magyarország a gazdasági kapcsolatok fejlesztése ér­dekében kereskedelmi ki­rendeltséget nyit Dublin­ban. A képviselet konzuli teendőket is ellát. Szó esett az eddigi vízumgyakorlat könnyítéséről is. Gerald Collínét fogadta Németh Miklós miniszter­elnök és Szűrös Mátyás ideiglenes kötársasági elnök is, majd az ír diplomácia vezetője találkozott több magyarországi politikai párt képviselőjével. Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével Gerard Collins péntek dél­után elutazott Budapestről. Kis János az SZDSZ megbízott pártelnöke A szabad demokraták képviselőjelöltjei az ország mind a 176 egyéni választó- kerületében megszerezték a jelöltállításhoz szükséges ajánlócédulákat. Véglegesí­tették az SZDSZ országos, megyei és fővárosi listáit is — jelentette be Magyar Bá­lint ügyvivő a szervezet pénteki sajtóértekezletén a Kossuth klubban. Az orszá­gos listát Tölgyessy Péter ügyvivő vezeti — őt az ügy­vivői testület az SZDSZ parlamenti frakciójának ve­zetőjévé javasolja. Az ügyvivői testület csü­törtöki ülésén saját hatás­körében döntést hozott arról is, hogy az SZDSZ munká­ját az elkövetkező időszak­ban Kis János megbízott pártelnökként vezeti. Az ál­landó pártelnök tisztségének megteremtéséről és szemé­lyéről a választások után összehívott küldöttgyűlés dönt. A választási esélyeket la­tolgatva Tölgyessy Péter ki­fejtette: a választási szisz­téma összetettsége miatt ne­héz prognózist adni. Ugyan­akkor — mutatott rá — a Szabad Demokraták Szövet­sége reméli, hogy a válasz­tásokon az ország első párt­ja lesz. A 16. köztársaság lett volna... Ha Bulgária Szovjetunió­ba való beolvasztásának 1963. évi zsivkovi kísérlete csupán „mulatságos képte­lenség'’ volt, 1973-ban mind­ez „szigorúan tudományos alapokra” helyeződött — olvasható a Narodna Kultú­ra szófiai hetilap legutóbbi számában. A Szovjetunióhoz való csatlakozást Todor Zsivkov, a leváltott párt­ós állami vezető, 1963-ban javasolta Nyikita Hruscsov szovjet vezetőnek, de akkor még sikertelenül. Ez azon­ban nem vette el Zsivkov kedvét: egy évtizeddel ké­sőbb megpróbálkozott vele Brezsnyevnél is. Ezúttal olyannyira komolyan, hogy a kérdést — Brezsnyevvel és más szovjet vezetőkkel folytatott előzetes megbe­szélések után — 1973 júliu­sában napirendre tűzték a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának ple­náris ülésén. A kísérlet tulajdonképpen majdnem megvalósult. A pártplénum után két hó­nappal Szófiába látogató Leonyid Brezsnyevvel Zsiv­kov abban állapodott meg, hogy a párthatározatot nem hozzák nyilvánosságra, de csendben a megadott irány­ban kívánnak tevékenyked­ni. Mígnem a nyolcvanas évek közepétől a Szovjet­unióval való szoros integ­ráció helyett az elhatároló­dás lett Zsivkov vezérgon­dolata; a Szovjetunióban ugyanis Gorbacsov és a pe­resztrojka kora következett el... Szűrös Mátyást választották az év Mátyásává Finnországban a Mátyás a legnépszerűbb férfi ke­resztnév; a szokások szerint a béke, a rénd, a nyugalom, a jólét szimbóluma. A mcfndás úgy tartja: „Mátyás a szárazföldön igazi férfi, dé a tengeren néggyel is felér”. Érthető tehát, hogy Finnországban kedves hagyomány: minden esztendőben megválasztják az év Mátyását. A kitüntető címát egy állampolgári szervezet, a Mátyás-nap Finnországi Nemzeti Bizottsága ítéli dda egy-egy. kima­gasló teljesítményt nyújtó Mátyásnak. Ebben az eszten­dőben ezt a címet Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztár­saság ideiglenes elnökének ítélték áda a Magyar Köz­társaság kikiáltásáért. Ez volt az első alkalom, hogy nem finn, hanem külföldi Máctyás részesült az elismerésben. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN SZOMBAT: A CSKP KB kizárta a tagok sorából Gus­tav Husákot és Lubomir StrougaJt. — Elhunyt Vlagyi­mir Scserbickij, az .Ukrán KP tavaly nyugalomba vo­nult első titkára. — Egyhetes, Izlandot, Kanadát és az Egyesült Államokat érintő körútra indult Vádav Havel csehszlovák köztársasági elnök. — Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Bagdadban négy arab ország külügy­miniszterével tárgyalt. — Párizsban kezdett tárgyaláso­kat 1 Petre román kormányfő. VASÄRNAP: Parlamenti választásokat tartottak Ja­pánban. — Folytatódtak a tüntetések a tadzsikisztáni Dusán be ban. — Befejezte tárgyalásait az OECD párizsi központjában a magyar szakértői küldöttség; HÉTFŐ: Addisz Abebában megkezdődött az AESZ miniszteri tanácsának - ülése. — ’ Mexikóba látogatott Mose Arensz izraeli külügyminiszter. — Ázsiába uta­zott Francois Mitterrand elnök. — Manilába tátogatott' Dick Cheney amerikai védelmi miniszter. — A bonni kormány nyilatkozatban erősíti meg: az új egységes Németország nem lehet semleges vagy demilitarizált; KEDD: A Világbank elnöke Lengyelországban 2,5 milliárd dolláros kölcsönügyletről tárgyalt. — A párizsi Sorbonne-on kelet—nyugati tanácskozás kezdődött. — Megkezdődött az ENSZ-lközgyűlés rendkívüli ülésszaka kábítószerügyben. — Bush elnök fogadta Václav Havelt; SZERDA: Az NDK Népi Kamarája jóváhagyta a pár­tokról és politikai szervezetekről szóló törvényt. — Hun Sen kambodzsai miniszterelnök Bangkokban tárgyalt Sziltanuk herceggel. — Václav Havel csehszlovák ál­lamfő beszédet mondott az amerikai kongresszus előtt. — Újabb tüntetések voltak Koszovóban; CSÜTÖRTÖK: Párizsban tanácskozás kezdődött az új 'kelet-európai fejlesztési bank felállításáról. — Becsben befejeződött a hagyományos fegyverzetek csökkentésé­ről folyó VSZ<—NATO-tárgyalások ötödik fordulója. — — Megkezdődött a lengyel Szejm ülése, amelyen a költ­ségvetésről döntenek; PÉNTEK: Hans Modrow Hamburgiba látogat. — Gö­rögországban köztársasági elnököt választanak. — Tha­tcher brit kormányfő Andreotti olasz miniszterelnökkel tárgyal Londonban. — Megkezdődik a Finn KP 22. kongresszusa. A hét kérdése t Mennyiben téma még mindig Kelet-Európa Nyugaton? Bafi, Marokkó: A mintegy 280 ezer tonna nyersolajat szál­lító, Khark 5 nevű iráni tartilyhajó; amely december, 19-én gyulladt ki és félig el is /süllyedt Marokkó partjainál. Azóta a hajóból csaknem 30 ezer tonna oláj szivárgott ki. A ha­talmas olajfolt egészen közelről fenyegeti Marokkó partjait, mert a széljárás arra /sodorja az olajat. A környezet meg­mentésére nemzetközi akciót kezdtek Lahore, Pakisztán: Francois Mitterrand francia köztársasági elnök február 20-án vendéglátójával, Gúláim Iszhák Hán államfővel (jobbról 2.), a királyi mecsetben a négynapos látogatásának első napján Nem titok, milyen feszült figyelemmel kísérik a ro­hanó kelet-európai változá­sokat Nyugat-Európáhan. S az 6em titok, hogy számos vonatkozása a hihetetlenül gyors ütem miatt csaik ne­hezen vagy alig követhető. Gombamódra szaporodnak Kelet-Európa fővárosaiban (s mindenek előtt a sok szempontból a legelőnyö­sebb feltételeket kínáló Bu­dapesten) a nagy nyugati médiák tudósítói posztjai, egyre-másra érkeznek nyu­gat-európai küldöttségek, amelyek tagjai kizárólag tájékozódni szeretnének. A héten Párizsban egy más típusú rendezvény is a jobb megértést szolgálta. „Merre tart Kelet-Európa” — ezt a címet adták annak a tanácskozásnak, amelyet francia lapok, köztük a Li­beration, néhány jelentős nyugat-európai lappal és Közép-Kelet-Európa új lap­jainak némelyikével együtt rendezett. A meghívottak között igen tapasztalt politikusok fejthették ki véleményüket a többiek okulására: a há­zigazda Michel Rocard mi­niszterelnöknek voltak bölcs tanácsai és elképzelései ar­ról, hogyan kellene a de­mokratikus változásokat mederben tartani. Rocard „üzenete” úgy szólt, hogy á béke biztosításához, a lehe­tőségek valóra váltásához nagyonis át kell gondolni a nemzeti elveket, össze kell hangolni azokat az em­beri jogok védelmével. S legalább ilyen fontos volt az a figyelmeztetés is, hogy nem szabad kétségbe vonni a második világháború kö­vetkeztében kialakult hatá­rokat. Willy Brandt természete­sen elsősorban a német egy­ség kérdéseire tért ki; Pet­re Roman, Bronislaw Gere­mek, Wolfgang Ullman, Vaino Viljas a román, a lengyel, a keletnémet, a észt folyamatokról tudott hiteles képet adni; s a magyar de­mokratikus átalakulás je­lenlegi állapotáról Kis Já­nos, az SZDSZ ügyvivője számolt be. Nehéz tanulságot levonni ebből a nem mindennapi tanácskozásból. Nehéz, mert a plenáris tanácskozás mel­lett kerekasztál-beszélgeté­sek is voltak, ólyan ismert résztvevőkkel, mint Jorge Semprun spanyol kulturális miniszter — akinek igazán van mondanivalója a de­mokratikus átalakítás tapasz­talatairól — Adam Mich- nik lengyel politológus, és még sokan mások. Emellett a vita igen szerteágazd volt: a jövendő közép-kelet- európai pártszerkezet nem olyan téma, amit sommás megállapításokkal, vagy jö­vendöléssel el lehet intézni Az Európa nyugati feléber megerősödött pártok Kele­ten megszűntek létezni, most élednek újjá — ebben nagyjából egyetértettek a jelenlévők. Fejlődési útjukal nehéz belátni, ám tény nem nélkülözhető az irányí­tás. Ehhéz adott egyebei között segítséget a párizsi tanácskozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom