Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
4,30 Ft XLVI. évfolyam, 45. szám WßiPILJVP 1990. február 22., csütörtök MA Kötcse kiárusítása (3. oldal) Második emberölési kísérlete volt (4. oldal) A bizalmatlansági indítványról (5. oldal) Bravúros Kaposcukor- nyitány a rájátszásban Kaposváron, a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karán tartotta cikluszáró ülését a parlament kulturális bizottsága. E gesztus nem csupán a nemzetközi rangot szerzett intézmény megbecsülését jelentette, hanem — legalább ennyire — Horn Péter rektornak a parlament kulturális bizottsági elnökként végzett munkája elismerését. Glatz Ferenc művelődés- ügyi miniszter, aki ausztriai tárgyalásai után egyenesen BécsbőJ jött Kaposvárra, nem érkezett meg az ülés kezdetére, sőt az egyetem tevékenységét bemutató egyórás „időnyerő” program végére sem. így már épp elkezdődött volna a munka — az oktatási törvény módosítási tervezetének viiája — mikor egy, a pornográfia ügyében a Btk módosítását követelő népi kezdeményezés egyik — nem képviselő — szervezője ragadta magához a szót. öt percet kapott, ám ez kevésnek bizonyult a pornográfia történetét az ókortól fölvázoló előadáshoz. A képviselők így sem hagyhatták szó nélkül a sokat vitatott témát. Varga Imre budapesti képviselő szerint koronként változó volt, hogy mit tekintettek pornográfiának, s mint mondta, ha ezt a ma is vitatható kategóriát törvénnyel kívánnák szabályozni, akkor elkerülhetetlen lenne, hogy egy sor -más etikai kérdésről is törvény- kezzenek. Árvái Lászlóné heves megyei képviselő sem értett egyet a törvénymódosítással, ám, mint mondta,, a bizottságnak mégiscsak állást kell foglalnia a pornográfhullám ellen.-Mielőtt e témába túlságosan belemerülhették volna, szerencsére megérkezett a miniszter — forgalmi dugó és köd miatt késett —, ám az ülés még mindig rend— hagyó módon folytatódott. Glatz Ferenc először bécsi útjáról hozott friss hírrel szolgált. A világkiállítás kapcsán bővülő kulturális kapcsolatainkról előző nap írtak alá megállapodást, melynek keretében például több száz magyar egyetemista, felsőoktatási dolgozó és művész kap ausztriai ösztöndíj-lehetőséget. Csak ezután kezdődött meg a törvénymódosítás vitája, melyet a miniszter a majdani új oktatási és felsőoktatási törvény felé tett lépésnek nevezett. Mint elmondta, a társadalmi fejlődés és a politikai változások fölgyorsulása kénysze- rítette ki, hogy egyes kérdéseket már az új tanév kezdete előtt rendezzenek. Meglehet, a törvényhozásban a módosítás csak kis lépés, valójában nem kevesebbről, mint az oktatás rendszerváltásámak megalaL* pozásáról van szó. A módosítás mindenekelőtt kiszűri az 1985-ös oktatási törvényből a pártideológiából átcsempészett nevelési célokat s azokat általános társadalompolitikai célokkal váltja föl. Míg a korábbi szovjet típusú rendszerben a törvény irányított és kötelezett, addig a mostani tervezet — demokráciában gondolkodva — lehetővé tesz. A központi irányítást széles körű autonómiával váltja föl. Ennek az alapszemléletnek köszönhetően a módosítás 51. paragrafusa, legalább kétszer - háromszor ennyi korábbi rendelkezést és alacsonyabb szintű más jogszabályt tesz fölöslegessé. Glatz Ferenc ez alkalommal a tervezetnek az előzetes vitákban fölmerült kérdéseit vette sorra. Az első ilyen, hogy az állam föladja iskolaalapítási monopóliumát. Ennek kapcsán vannak azonban, akik félreértik a magániskola fogalmát. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy valaki állami épületekben és eszközökkel iskolát nyit. Az alapító kötelessége, hogy valamennyi feltételről gondoskodjon. Más kérdés, hogy a minden állampolgárt megillető normatív támogatás ez esetben is megjár. Vonatkozik ez az egyházi iskolákra is, melyek mindenben azonos támogatást élveznek. Elmondta, hogy máris igen nagy az egyházak iskolaalapító kedve, s itt gondokat okoz a volt egyházi tulajdonú épületek kérdése. A kormány nem zárkózott el a volt egyházi iskolák visszaadásától, jóllehet, ez esetenként alig megoldható. Ebben tehát olyan kompromisszum született, hogy az egyház minden reális iskolaalapítási igényét vagy a régi, vagy ha ez nem lehetséges, új épülettel kielégítik. Megteremti a módosítás az oktatásban az alternati- vitás lehetőségét, azaz mód lesz például a 8 osztályos gimnázium alakítására. Szó sincs azonban erőltetésről, vagy preferálásról, csupán lehetővé tételéről. Módosul az egyetemi felvételi rendszer, főképp abban, hogy a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy tartanak-e felvételit. Glatz Ferenc irreálisnak mondta a 18 éves fiatalok eddigi vizsgákkal való túlterhelését, s azon a véleményen volt, hogy a megméretést célszerű valamely iskola végén elvégezni. Az új felvételi rendszert — a tervezet kiadott szövegétől eltérően — a '93—94-es tanévtől vezetik be. Sok vitára ad okot az oktatás ingyenességének kérdése. Ennek sarkalatos A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa március 2-ára összehívta a magyar szakszervezetek kongresszusát. — jelentették be szerdai, a SZOT székházában, csaknem félszáz újságíró jelenlétében megtartott sajtótájékoztatójukon a mozgalom vezetői. A háromnaposra tervezett tanácskozás a szakszervezetek XVI. kongresszusaként indul, s mint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alakuló kongtétele, hogy az állami oktatás' továbbra is ingyenes, ideértve a felsőfokú alapképzést is a jogszabályban meghatározott kivételekkel. A vitában számos részletkérdésben hangzottak el módosító javaslatok. Gá- gyor Pál képviselő föltette a kérdést, nem volna-e szerencsésebb ingyenesség helyett térítésmentességet mondani. Mint kiderült, a tervezetnek e megfogalmazása az alkotmányhoz igazodik. Boros László arra hívta föl a figyelmet, hogy a magániskolák megjelenésével nemcsak a jó pedagógusokért, hanem a jó tanulókért is megindul a verseny. (Mint a válaszban elhangzott, a törvény szellemének mondana ellent** ha ezt adminisztratív úton próbálnák szabályozni...) (Folytatás az 5. oldalon) resszusa folytatódik, A régi SZOT-ba tömörült 19 ágazati szakszervezet átalakulásával létrejött csaknem 30 ágazati, szakmai szakszervezeti szövetség és száznál több önálló szakmai szerveződés többsége ugyanis már kinyilvánította, hogy érdekelt az országos szövetség létrehozásában, mások az elkövetkező napokban döntenek csatlakozási szándékukról. A kongresszusnak 1600 résztvevője lesz, ebből ezer A tegnapi napon megkezdődött a kosárlabda-bajnokság második szakasza. A Kaposcukor Sopronban lépett pályára és kirobbanó játékkal, szinte végig vezetve magabiztosan győzött. Nos, úgy tűnik, a kaposváLawrence Eagleburger, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese magyarországi látogatásának első munkanapján Pozsgay Imre államminiszterrel találkozott a Parlamentben. A amerikai diplomácia második embere magas rangú kormányzati tisztségviselőkből álló népes küldöttség élén érkezett Budapestre, azzal a céllal, hogy tájékozódjék a magyaroszági viszonyokról, ■ a támogatási program megvalósításával kapcsolatos kérdésekről, a kétoldalú kontaktusok fejlesztési lehetőségeiről. E széles körű tájékozódás első lépéseként Lawrence Eagleburger és kísérete szavazati jogú küldöttet delegálnak a különféle ágazati, szakmai szakszervezetek. A tanácskozásra meghívást kaptak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának, valamint az autonóm szakszervezeteknek a képviselői is, valamint a SZOKT-tal szimpatizáló pártok. Jelen lesznek a nemzetközi szakszervezeti szövetségek és az európai szakszervezeti központok képviselői is. ri kosarasok úgy folytatják, ahogy a „B” csoport küzdelmeiben befejezték. Erre mondják: soha rosszabb kezdést! Reménykedünk abban, hogy a folytatás is hasonló lesz. (Részletes tudósításunk a 7. oldalon.) Magyarország belpolitikai viszonyairól kapott átfogó képet Pozsgay Imrétől. A külügyminiszter-helyettes mindenekelőtt azt tudakolta, hogy a magyar belpolitikai versengést mennyiben irányítják ideológiai megfontolások, illetve mennyiben motiválja progmatikus megközelítés. Pozsgay Imre véleménye szerint Magyar- országon egyre halványul a politkai ideologikus szemléletű megközelítése, s mindinkább a pragmatikus irányzatok nyernek teret. Az államminiszterrel folytatott megbeszélés után Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes ült tárgyalóasztalhoz Lawrence Eag- leburgerrel és kíséretével. Néhány perc elteltével — a látogatás protokolláris rendjét némileg „felborítva” — Németh Miklós kormányfő is csatlakozott a magyar tárgyalóküldöttséghez. A miniszterelnök szólt a magyar kormány és az IMF megállapodásáról, hangoztatva, hogy a Miniszter- tanács elfogadta a Váluta- • alap követelményeit. A megállapodásban meghatározott lépéseket Magyarországnak előbb-utóbb az IMF nélkül is meg kellett volna tennie. Németh Miklós annak a véleményének adott hangot, hogy a leendő magyar kormány folytatja a gazdaság liberalizálásának politikáját, szabad utat enged a magánvállalkozásoknak. (Folytatás a 2. oldalon.) NEM KÖTELEZ, CSAK MEGENGED... Oktatási rendszerváltást hozó törvénymódosítás KAPOSVÁRON ÜLÉSEZETT A PARLAMENT KULTURÁLIS BIZOTTSÁGA MUOSZ elnökséginek állásfoglalása A MUOSZ elnökségét aggodalommal töltik el különböző pártok képviselőinek félreérthető nyilatkozatai a választások után a sajtóban végrehajtandó „tisztogatásokról", elbocsátásokról. Ezek a — minden bizonnyal egyéni — vélemények letűnt idők rossz szellemét idézik, és egyáltalán nem illenek a demokrácia felé haladó társadalom megkívánt toleranciájához. A MUOSZ fölemeli szavát a pusztán politikai meggyőződés miatti esetleges boszorkányüldözések ellen és szükség esetére fenntartja magának a kollektív tiltakozás jogát is. Nem lenne szerencsés, ha a választási harcban a tekintélyt szerzett magyar sajtó maga is nemtelen pártharcok színterévé válna. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az újságírók megítélésében csak a szakmai és etikai szempontokat látja kizárólagosnak és mindenekfölöttinek; a magyar sajtó akkor tölti be történelmi hivatását, ha a nemzet érdekeit szolgálja és híven tükrözi a valóságot. A MUOSZ elnöksége Eagleburger tárgyalásai Március 2-ára összehívták A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSÁT 1
