Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám
1990. február 15., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 3 ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT GÖLLÉBEN Zárszámadó közgyűlésére készül a göllei Béke termelőszövetkezet. Hétfőn délután a küldöttgyűlés előtt adott számot tavalyi gazdálkodásáról a szakmai vezetés. Kovács Adorjánná főkönyvelő részletesen ismertette, hogy a 27 millió 567 ezer forintos eredmény miből jött össze. A termelőszövetkezet 3286 hektáron igencsak jó adottságok között gazdálkodhat, hiszen összterületük aranykorona-értéke 24 felett van. a szántó- területüké pedig meghaladja a 26-ot. Növénytermesztésük éves eredménye meghaladta a 34 millió forintot. Állattenyésztésük majdnem 10 millió forintot hozott. A szigorú költségtakarékos gazdálkodás eredményeként az egy főre jutó bruttó munkabér 253 ezer forint fölé emelkedett. Ez az 1987. évihez képest 2,5 szeres javulás. Vagyoni helyzetükre jellemző, hogy tartósan lekötött pénzek után több mint 4 millió forint kamatot kaptak. Horváth István termelési elnökhelyettes az idei gazdálkodási tervről elmondta: szerényebb eredmények elérését tűzték ki célul, hiszen egyelőre ismeretlenek a szabályozók és az árak is. Kiadásaik és tervezett bevételeik várható egyenlege 11 millió forint eredményt hozhat. Kasszát csinált a tsz és az elnök Beszámolójában a termelési elnökhelyettes foglalkozott a háztáji ágazat ellátásával is; biztosítani kívánják a szarvasmarha-állomány részére a szálastakarmányokat, 60 vagon őszi búzát, ugyanennyi őszi árpát, és mintegy 100 vagon kukoricát szeretnének juttatni a tagoknak. Ezen falül még 60 vagon kukorica eladását is tervezik, ha erre igényt tartanak a tagok. A küldöttgyűlés a beszámolókat egyhangúlag elfogadta. Lőczi Ferencné, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke adott áttekintést az elmúlt öt év munkájáról. Kifejtette: a tagsági viták intézményrendszere kiállta az idők próbáját, Göllében jogszerű, törvényes volt. Vétek József tsz-elnök bejelentette, hogy a vezetőség, az ellenőrző bizottság, valamint a döntőbizottság mandátuma lejárt. A küldöttgyűlés korábban megalakította a jelölőbizottságot, amely a munkahelyi értekezletek alapján előkészítette a zárszámadó közgyűlésre a tisztségviselők jelölését. A küldöttgyűlés megválasztotta a 11 tagú szavazatszedő bizottságot. Elnöke Kovács Ernő lett. Dr. Schablauer Zoltán jogtanácsos hozzászólásában a választásokat megelőző néhánv kósza hírt tisztázott. Az ellenőrző bizottság jelen levő három tagja elhatárolta magát a bizottság elnökének levelezésétől, arról nem tudott, szándékaik elleni volt. A magasabb vezetői munkahelyek pályázat útján történő betöltését a tsz személyzeti szabályzata írja elő. Az önálló elszámolóegységeik kialakításaikor — 1988 decemberében — minden egységvezetői helyre pályázat útján ikerült megfelelő végzettségű szakember. A termelőszövetkezet elnöki és elnökhelyettesi beosztására hirdetett pályázatra hét elnöki és két elnökhelyettesi jelentkezés érkezett. A jelölőbizottság kétharmados szavazattöbbsége kellett a három elnöki pályázat kiválasztására. Nagy Miklós agrármérnök pályázatát nyolc igennel, és egy tartózkodással, Nagy László agrármérnök pályázatát nyolc igennel, egy nemmel. Vétek József pályázatát hat igennel, két nemmel, egy tartózkodással fogadta el a jelölőbizottság. Két pályázatot elutasítottak a jelentkezők kora miatt: 61, illetve 58 éves volt. Egy pályázatot azért, mert fiatal (31 éves), és az elmúlt 5 évben négy munkahelyen dolgozott. Bodó Imre agrármérnök pályázata viszont nem kapta meg a kétharmados többséget, de a faluhoz való kötődése miatt felajánlották számára, hogy az elnökhelyettesi posztért, részt vehet a pályázaton. Az elnöki posztra pályázók elbírálásakor Nagy Miklós toemutbatkozott a jelölőbizottság előtt, de a falu- fórumon már nem jelent meg: levélben visszavonta pályázatát. Nagy László a jelölőbizottság hívó levelére válaszolva jelentette be, hogy lakóhelyéhez közel megoldódott az elhelyezkedése, ezért visszalép a pályázattól. Végül is pénteken, a zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlésen elnökjelölt csak Vétek József lesz, aki 10 éve elnöke a Béke tsz- nek. Vétek József a gyűlés után azt mondta: — Főkönyvelőnek jöttem Göllébe. Közgazdasági ismereteim alapján folytattam könyörtelen költséggazdálkodást. A tagság szorgalmának és ennek köszönhető, hogy abban a kasszában, amelyben tíz éve 19,20 forint volt. ma mintegy hatvanmillió forintot tartanak. Az eredmények adták a lehetőséget a jelentős béremelésekhez. 1988-hoz képest az állatenyésztésben 68,7 százalékos, a műszaki ágazatban 52 százalékos volt a béremelés. Pénteken hat százalék részesedést fizetünk dolgozóinknak. A tények önmagukért beszélnek. Mészáros Tamás A félelem légkörében Bombariadó volt tegnap a megyei tanácson Megírták a megyei atnács dolgozói, hogy névtelen telefonáló jelentette be: szerdán 14 órakor felrobbantják a székházat. A fenyegetések nehezen elviselhetővé teszik a légkört. Szerda, 13 óra: csapatostul távoznak az épületből a dolgozók. A közgazdasági főosztályról Szász Jánosné és társai tartanak kifelé. Nem titkolják: félnek. Buzinkat Gyuláné ugyancsak elhagyja munkahelyét. Azt mondja, nem ijedős, de jobb, ha megy. Két gyerekére hivatkozva távozik Baloghné dr. Kartali Klára is. Az arcokról a bizonytalanságot olvasom le. Az épületben az egyik irodában Bodor Jenöné adminisztrátor rákja el az aktákat. Azt mondja, hogy megy. — Sok munka marad el ma is, akár csak hétfőn ... Kónya József nem ijedős és marad is az épületben, de kesereg: nemcsak az idő vész kárba a kényszerű távollétek rrtiatt, hanem az itt dolgozók rossz hangulata is sok hátránnyal jár. A folyosókon rendőrök. A kutatócsoport- vezetője, Tóth János főhadnagy azt mondja: nem észleltek gyanúsat. A kutatás azonban egy pillanatra sem szünetel. A főhadnagy csak annyit mond: már rakják össze a mozaikokat a riadók közös jellemzőiből. Nyugodt aligha lehet a tettes. Ám any- nyira aligha nyugtalan, mint azok közül most jó néhányan, aki'k 14 óra előtt 10 perccel kényszerűségből, kötelességből — vagy mert meg akarták mutatni, hogy nem félnek — bentmaradtak az épületben. Különös helyzet, öt perc múlva lesz 14 óra. Egy órával ezelőtt még kicsit meg- futamodóknak tartottam a távozókait, s most egyszerre megnő a másodpercek jelentősége. Szinte érzem az épület roppant súlyát. Arra gondolok: el kellene távolodnom a talpas hamutartótól, hátha éppen abba rejtették a bombát. De az is lehet, hogy a pár méterre levő zöld növények közé ... A rendőr éppen most vezet ki egy részeget. Fogalmam sincs, honnan került elő. Lehet, hogy éppen ő? Tóth István gondnok bejelenti: a takarítónőket is el kellett engednie, pedig nekik itt kellene maradniuk. Már csak néhány másodperc van hátra. Akik elmentek, talán épp az órájukat nézik és arra gondolnak, lehet, hogy a pokolból menekültek meg. Nyílik a bejárati ajtó: csinos nő lép be. A portás megállítja, igazoltatja, jövetele felől érdeklődik. Mátrai Mártának hívják. Közli hogy dolga van, várják. — És mondja — kérdem —, úgy hiszi, itt is van az aki várja? — Biztosan — feleli —,és már indul is fölfelé a lépcsőn. Vele tartok. Megcsap a haja illata, kék szeme olyan, mint a nyugalom tengere. Maga az élet. Fönt a foyosó végén intenek neki. — ö az, aki vár: dr. Lisz- kai Katalin. A soron levő választási feladatokkal foglalkozik. Engem is invitálnak: — Köszönöm, nekem mennem kell — mondom —, és ösztönösen az órámra pillantok. Úristen, már 14 óra 5 perc. De hiszen akkor túléltük! Kicsit rös- tellem is, hogy az utolsó másodpercekben nem az órám számlapját néztem mereven. Elindulok a lépcsőn a kijárat felé. A portán, amely most a telefonközpont is, egymást érik a hívások. A portás válasza: nincs bent, nincs bent, nincs bent... Távozóban visszapillantok az épületre. Jólesne megsimogatni és .azt mondani: jó, hogy megvagy! Igen, az épület megvan! De megvan-e még a tisz- . tességünk és az önbecsülésünk? Szegedi Nándor „Csiganap” kisvállalkozóknak Éticsiga-tenyésztési konzultációt tartott tegnap az állattenyésztési karon a keszthelyi Biometód agrár- fejlesztő közös vállalat kutatója, Gora József. A konzultációs előadást az ökonómiai tanszék keretén belül a kisvállalkozási fakultáció szervezte. Halász Károly, a fakultáció vezetője elmondta: szeptemberben alakult ez a választható oktatási forma, s igyekeznek a mintegy húsz hallgatóval megismertetni azokat a hazánkban honos állatfajokat, amelyeket célszerű kisvállalkozásban tartani, tenyészteni. így került sor a tegnapi „csiganapra”. Gora József előadása első részében az éti csiga (helix pomacia) népgazdasági jelentőségéről szólt. Évtizedes múltú exportlehetőségünk az utóbbi években veszélybe került, s már az igények mintegy húsz százalékát sem tudják kielégíteni a hagyományos gyűjtéssel. Környezetvédelmi okok miatt rövid időn belül várható a csigagyűjtés teljes tilalma, így a későbbiekben csak intenzív vagy félig intenzív tartási módszerrel biztosítható az export. A mintegy ötven főnyi hallgatóságot Gora József tájékoztatta az éticsiga-te- nyésztés és -tartás általuk kidolgozott technológiájáról. Somogybán már 16 helységben 38 partnerük vágott bele a csigatenyésztésbe. Országszerte — több mint kétszáz partnerükkel — már a második legnagyobb termelési rendszer az övék. Megtudtuk; e vállalkozás is jelentős beruházást igényel, megtérülése azonban csak pár év múlva várható. A Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége mint a Somogyi Keresztény Koalíció tagja választási programja Jelen helyzetben bizonytalan elképzelésekkel birkózik az ellenzéki pártok többsége. Nem tapasztalható egységes fellépés, sok esetben az ellentétes akciók és felhívások nyugtalanítják a társadalmat, erőszakos és átlátszó kortesbeszédek, egymás kiszorítására irányuló programjavaslatok hangzanak el, így az állampolgárok tájékozatlansága csak növekszik. Ezért megalakult a Keresztény koalíció, itt a Somogyi jelzőt is felvette, amely mentes minden szélsőségtől, de nem tudja elfogadni azokat az elveket, amelyek az ország tönkretételét idézték elő. A kitűzött cél az Európai kulturális és gazdasági közösségbe való integrálódás, amely a demokrácia megvalósításával, a keresztény szellemiséggel és a magántulajdon különböző formáinak létrehívásával valósítható meg. A demokrácia elsősorban az erőszak száműzését, tehát a félelemmentes életet jelenti. A szellem szabadságát és a személyiség kiteljesedését. A gazdasági életben mindenki számára a gazdasági lehetőségek megteremtését és biztosítását, az elesettek védelmét. Ezért: 1. Nemzeti, megszállástól mentes független demokratikus, az alkotmányra épülő Magyarország megteremtése a jog- államiság jelképével a koronás címerrel. 2. Félelemmentes szabad választásokon megválasztott országgyűlést. A visz- szaéléseket szankcionálni. 3. A létminimumot úgy megállapítani, hogy fedezze a rezsit, az élelmet és a ruházkodást. Mert minden embernek joga van a lakáshoz, az élelemhez és a felöltözéshez. Ez legyen a nyugdíj legkisebb összege. Ezt az ösz- szeget ne adóztassák meg, 4. A biztosítás a félelemmentes életet szolgálja és ne az állami költségvetést. A gyermekeket nevelő édesanyák áldásos tevékenységét munkaviszonynak ismerjék el. 5. A nevelést erkölcsi alapokra kell helyezni. A szeretet költözzön vissza az iskolákba. Vigyázzunk, amilyen az ifjúság olyan a nemzet jövője. Az érettségi legyen út a főiskolákra. Lemaradásunkat csak így csökkenthetjük. 6. A fiatalság lakáshiányát külön pénzügyi alappal kell megoldani, kölcsön formájában, minimális kezelési költséggel. Mert nincs hely ahova a gyermekek megszülessenek. 7. A földműveseknek az 1947-évi állapotnak megfelelően vissza kell adni a tulajdonjogot. Ez vonatkozna minden területre, mert az erőszakos elvétellel erkölcsi felfogásunk miatt. nem érthetünk egyet. Az erőszakos elvételt nem lehet szentesíteni. 8. A felszabaduló párt- vagyont csak oktatási, egészségügyi, és közösségi célokra lehessen felhasználni, mert az a nép verejtékéből és a munkabérek elvonásából keletkezett. 9. Az állami vagyon kiárusítását meg kell szüntetni. A külföldi tőke szerepe a bővítésre és technológiai felzárkózásra jöjjön. A meglévő, részvényekben kifejezett há*- nyadai a munkásokat illeti, mert az az Ö munkájuk eredménye. Ne az elherdált adósság fizetésére szolgáljon. 10. A természet védelmét minden vonatkozásban érvényesíteni kell. Biológiai létünk függ ettől, nem csak nekünk de az egész emberiségnek. Ezért fokozottan át kell térni a biogazdálkodásra. 11. A kisipart és kiskereskedelmet fokozottan kell támogatni. A munkahelyet teremtő beruházás legyen adómentes. A piacgazdaság működése, csak árubőséggel lehetséges. A leszegényedett rétegek támogatásával lehet elsősorban növelni a fizetőképes keresletet. 12. A mozgáskorlátozottak, csökkent látóképességű és hasonló sorsú embertársaink helyzetét meg kell könnyíteni. Úgyis nehéz a sorsuk, emberhez méltó életet kell az Ö számukra is biztosítani. 13. Meg kell szüntetni a közéleti és gazdasági kiváltságokat. A közéletbe csak hiteles emberek szerepeljenek. 14. Helyi önkormányzatok demokratikus kialakítása, az egyesületi élet létrehívása és támogatása. 15. Jóvátenni amit még lehet a politikai üldöztetést elszenvedőknek. Kaposvár, 1990. január 30. UÍ tanműhely Pár hete adták át a marcali 552-es szakmunkásképző intézet és szak- középiskola új, korszerű tanműhelyét. Megyénkben a fémforgácsoló szakmát 2+2-es képzésben csak itt oktatják.
