Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 1., csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Mától drágább lesz a telefon és több élelmiszer Emelkednek a lakbérek, a közlekedési díjak Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter beszél (Folytatás az 1■ oldalról.) lalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Fiiló Pál ismertette. Elmondta, hogy Vel- key Lászlónak, a közerkölcs és közszemérem védelme érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után elfogadta. Tóth Istvánná azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az összeget a sajtóperekben sértett kártalanítására lehessen felhasználni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban előterjesztett indítványa, amely ezt az ösz- szeget egymillió forintra kívánta fölemelni. A bizottság véleménye szerint ez az intézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így például a kis példányszámú művészeti és tudományos lapokét. Király Zoltán szóban elhangzott, megyei lapokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtó- törvényhez tartozik. Az igazságügy-miniszter megjegyzést kívánt fűzni egy olyan javaslathoz is, amelyet sem a bizottság, sem a kormány nem fogadott el. Eszerint a sajtóban megjelenő, s közérdekű bejelentés címen értékelhető közleményeket az államszervezet kezelje ugyanúgy, mint az állampolgári közérdekű bejelentéseket. Ügy vélte: egy ilyen gyakorlat kialakulása a korábbi sajtó- gyakorlatot idézné vissza, amely bizonyos hatósági jelleget kölcsönzött a sajtónak. Ne sértsék a közerkölcsöt Végül a miniszter — mintegy saját véleménye összegzéseként — idézte azt a Deák Ferencnek tulajdonított, e a korabeli sajtótörvény kapcsán elhangzott mondás^, miszerint egy ilyen törvénynek egyetlen mondatból kellene állnia: „hazudni pedig nem szabad”. Ezt követően a sajtótörvénnyel kapcsolatos módosító indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint helyett 1 millió forintra javasolta fölemelni a kártérítési összeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sérheti a közerikölcsöt. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután — következő napirendi pontként — rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Nagyobb a család szerepe A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igaet- ságügy-miniszter terjesztette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló politikai helyzet, a romló életkörülmények következtében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha bármikor. A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglényegesebb elemeit. A módosító javaslat visz- szaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gandozás- ba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő" hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése után két hónapig ezt a nyilatkozatot visszavonhatja. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, miszerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap elteltével kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi törvény felülvizsgálata, amelynek célja nem az' 1952-ben született törvény kiigazítása, hanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottságának előadójaként elmondta: három bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az anya már gyermeke születése előtt rendelkezhessék örökbe adásáról, de azt a gyermek kéthónapos koráig visszavonhassa; hogy ha a szülő hatévesnél idősebb gyermekéről kíván lemondani, ahhoz a gyámhatóság jóváhagyását is kérjék; hogy bírósághoz lehessen fordulni az örökbe adásáról és a kiskorú intézeti elhelyezéséről szóló határozatok ellen. Az albizottság helyesli a házasságkötést megelőző várakozási idő egy hónapra csökkentését is. Vita az örökbefogadqsról HoTvátth Jenő (Budapest, 1. vk.) úgy foglalt állást: biz örökbefogadással kapcsolatos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatatlan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem eredményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírásaihoz térnének vissza. Az alkotmánymódosítással a parlament úgy döntött, biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, ám ennek ellenkezője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jogkörbe kerülne ez a fonitos ügy a bíróságok helyett. Horváth Jenő elmondotta: kész a kompromisszumra. Nem azt kívánja kizárni, hogy lehetőség legyen a szülői jogtól megfosztásnak a súlyosabb eseteiben az egyszerűbb eljárásra: az intézeti nevelt gyermekek esetében ki lehessen mondani az örökbefogadhatóságot akkor is, ha a szülő önhibájából a gyermekkel való kapcsolattartási kötelezettségének nem tesz eleget. Végezetül hangsúlyozta: a családjogi törvénymódosítás a jelenlegi körülmények között alkotmányerejű törvénynek minősül, mert alapvető állampolgári, emberi jogot érint. Ennek a módosításnak az elfogadásához kétharmados minősített többségre van szükség. A törvényjavaslat általános vitájában utolsóként Bánffy György kért ismét szót. Horváth Jenőnek válaszolva kifejtette: elismeri a családjog elsődlegességét, de azoknak az anyáknak az elsődlegességét nem, akik szülés után a kórházból idő előtt elmenekülnek a felelősség elől, vagy általában nem vállalják gyermekük nevelésének terheit. Kulcsár Kálmán leszögezte a vitát összegezve, hogy két alapvető jogot kell szembeállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jogát a gyermefkhez, és a gyermek mindáron való jogát a boldog élethez. A törvény- javaslat elfogadása pedig mindenképpen megalapozottabbá, átgondoltabbá, lelki- ismeretesebbé teszi az örök- befogadással kapcsolatos döntéseket. Az igazságügy-miniszter kitért arra is, hogy valóban jelentős anyagi terhek sújtják a családokat. Ennek megoldása azonban nem a jelenlegi törvényjavaslat feladata, más pénzügyi és egyéb jogszabályok megalkotásánál kell érvényesíteni ezeket a szempontokat. Semmisítsék meg az ajánlási szelvényeket Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.) arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolítani nem szabad. Ezért indítványozzák, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk). önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Azt javasolta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítség ki azzal; „Az összegyűjtött, a képviselőjelöltet támogató, a választási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az átvétel, a megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a választási bizottság jelenlétében meg kell semmisíteni. Az ajánlási szelvényekről a darabszám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást készíteni tilos.” Kérte indítványának sürgős tárgyalását, amihez 50 képviselő aláírását összegyűjtötte. Indoklásul elmondta: a törvény az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanakokr a választópolgárok félelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a későbbiek során illetéktelen személyek felhasználhatják. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát napirendjére tűzi. Ezt követően megkezdődött az Állami Számvevő- szék létszámáról és költség- vetéséről szóló javaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Ha- gelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hagelmayer István a továbbiakban elmondotta, hogy jelentősen átdolgozták a szervezet költségvetését, mert az Országgyűlés legutóbbi ülésén nem találta elfogadhatónak. Ezután a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról 6ZÓ1Ó országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytat- ták a képviselők a munkát. A parlament a határozat- tervezetet — amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását — a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve —, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön — egy ellenszavazattal elfogadta. Az országgyűlésiképvise- lő-jelölték állami támogatásáról szóló határozattervezetet az Országgyűlés elutasította, és visszautalta a két érintett szakminiszter nek, hogy átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítését szántén elfogadták. Az Országgyűlés újból visszatérve az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költsíégvetésére, elfogadta a javaslatot. A Tisztelt Ház nyilatkozatot fogadott el a romániai eseményekről ég a magyar nemzetiség helyzetéről. Kifejezték reményüket, hogy Románia demokratikus erői, határozottan kiállnáik minden romániai kisebbség, így a magyarság egyéni és kollektív jogainak biztosítása mellett. Következő napirendként népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve népi kezdeményezést nyújtott be, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. Az előbbi törvény megalkotásáról döntöttek a képviselők, a két másik törvény módosításáról nem tudtak szavazni, mert a reform- bizottság erre vonatkozó határozattervezete nem készült el. A Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnökévé megválasztották Zsigmond Attila budapesti képviselőt. Az Országgyűlés határozattervezetek sorozatának megtárgyalását követően interpellációkkal folytatta volna munkáját. Azért csak volna, mert Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) létszám- ellenőrzést kért. A létszámellenőrzésből pedig kitűnt, hogy a plénum egy fő híján határozatképtelen. Ezért az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette. A Minisztertanács ez év január 8-án hozta nyilvánosságra az Országgyűlés által jóváhagyott gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján elhatározott idei fogyasztói áremeléseket. Ennek megfelelően csütörtöktől emelkednek a lakbérek, a vízdíjak, a helyi közlekedés tarifái, a vasúti és a közúti személy- szállítási díjak, továbbá egyes távközlési szolgáltatások árai. Ugyancsak február 1-jén újabb élelmiszer- ipari termékek és szolgáltatások árai növekednek. A lakbérek átlag 35 százalékkal emelkednek. A komfort nélküli és a fél- komfortos állami bérlakások bérleti díja változatlan marad. A komfortos állami lakások bére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15-ről 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konkrét megállapításánál a műszaki állapottól és a településen belüli fekvéstől függően a korábbinál jobban differenciálhat. A tanácsi szervek február végéig értesítik a bérlőket a megváltozott lakbérek összegéről. Az IKV-k ugyancsak írásban tájékoztatják a lakókat a fizetendő vízdíjakról. Ahol a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, az idén díjfizetés a bérlemények komfortfokozatának, szobaszámának függvényében, differenciált normatívák alapján történik. A kormány intézkedései nyomán, ugyancsak február 1-jétől a vasúti közlekedésben 20 százalékkal emelkednek a személyfuvarozási tarifák. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokat érinti. Az új menetdíjakat a pályaudvari pénztáraknál kifüggesztették. Hasonló mértékben emelkednek a közúti személyszállítási díjak. Mind a vasúti, mind a közúti díjaknál a munkába- járásnál, valamint a tanulók iskolába járásánál meghatározott szociálpolitikai kedvezmények változatlanul érvényesek. Ugyanakkor a tanintézetek által igénybe A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnök- sége kötetlen, ám a terítékre került témaköröket tekintve igencsak fajsúlyos eszmecserére invitálta Szűrös Mátyást, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét. A találkozón olyan, elsőren dű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vettek górcső alá, mint például a megyei lapok helyzete, a tv és a rádió kuratóriumának tevékenysége, illetve a sajtó függetlenségét, önállóságát szavatoló törvénykezés állása. Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köz- társasági elnök határozott véleménye: korábbi pártelkötelezettségükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. A . MUOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulajdonában lévő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tuvett különjárati autóbuszok tarifái 15 százalékkal emelkednek. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal emelkednek, ennek mértéke Budapesten nagyobb, vidéken kisebb. Arányosan emelkedik a bérletek, a tanuló- és nyugdíjasbérletek ára, de a 70 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége továbbra is megmarad. A BKV-nál a villamos vonaljegyek ára 8, az autóbuszoké 10 forint lesz. Amíg az új jegyek elkészülnek, az utasoknak az új viteldíjnak megfelelő összértékű régi fajta jegyeket együttesen kell érvényesíteniük. A Magyar Távközlési Vállalat 1990. február 1-jétől, a belföldi távhívási díjakat átlagosan 30—35' százalékkal emeli. Egyidejűleg azonban a helyi és a távhívással lefolytatott, úgynevezett éjszakai díjkedvezményt a hét végére is kiterjesztik, azaz szombaton 14 órától hétfőn reggel 7 óráig olcsóbban lehet telefonálni. A kézi kapcsolás pótdíja belföldön 50, nemzetközi viszonylatban 100 forint lesz. Az ébresztés díja 6 forintra emelkedik, de ha a hét mind az öt munkanapjára kér valaki ébresztést, az 25, ha pedig egész hónapra folyamatosan, akkor 120 forintba kerül. Változik továbbá a késedelmes számlabefizetés díja. Az első késés 50, minden további későbbi befizetés 150 forintba kerül. A helyi és a nemzetközi beszélgetések díja nem változik. A kormány közleménye szerint a 15 éve változatlan telexelőfizetési díj a kétszeresére emelkedik, és ezentúl havonta 1000 forint lesz. A Csemege Vállalattól szerzett információk szerint néhány élelmiszer ára is emelkedik csütörtöktől, sőt február 5-én további áremelések várhatók, de ez utóbbiról még nem közöltek részleteket. A február l-jei változásokról :„ a VOSZK átlag 10 százalékkal emeli a palackozott égetett szeszes italok árát. lajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpolitikai célok követésére. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott álláspont szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklarációját követően megkezdődött a fiatal, tehetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadó- vállalatok helyzetét is rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. A megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva elképzelhetőnek tartotta, hogy valamelyik illetékes parlamenti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjesszék az Országgyűlés elé döntésre. Hozzátette azonban, hogy a problémáról — úgymond a korrektség okán — még szót vált Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével. (MTI) Szűrös Mátyás a MUOSZ elnökségének ülésén Legyenek nemzeti tájékoztatási eszközök a megyei lapok I
