Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 2., kedd l -----— .......................... ■'■■ ■■ ■■ ' " ■■■■■ S PORT ÍGY LÁTJÁK - EZT VÁRJÁK Sportvezetőink az ó- és az új évről Jövőnk záloga az iskolai sport fejlődése Szilveszteri számunkban olvashattunk azokról a sporteseményekről, melyeket megyénk versenyzői értek el 1989-ben. Miként értékelik a sikereket maguk a sportvezetők és mit várnak az új esztendőtől?- Ezzel a két kérdéssel kopogtattunk be néhányukhoz. Klencsár Gábor, a megyei tanács sportirodájának vezetője: — Somogy sportjában az év kimagasló eredményének tartom a diáksport dinamikus fejlődését, amelyet az országos diákolimpia döntőin elért 6 aranyérem is fémjelez. Elismerésre méltó teljesítményt nyújtott Bedének László, aki két számban is bajnok lett. Sikert hozott szabadidő- sportunk kiemelkedő rendezvénye, a Balaton-átúszás, amelyen 17 nemzet polgárai vágtak neki a távnak, közülük 1837-en végigúszták. Élsportunk is sok örömet szerzett megyénk sportszerető lakosságának. A labdajátékok népszerűsége tovább nőtt. Sóha nem szerepelt ennyi csapatunk (11) a nemzeti bajnokság élvonalában. Nemzetközi versenyeken megyénk sportolói kimagasló erdeményeket értek el, külön ki kell emelni a hajómodellezők és az uszonyos úszók teljesítményét, akik egy vb-arany mellett több dobogós helyet is szereztek. A hazai bajnokságokon való szereplés is sikeres volt. Ezen eredmények azért elismerésre méltóak, mert a korábbi évekhez képest sokkal kedvezőtlenebb feltételek és körülmények között születtek. A sikerek — a sportolók és szakvezetők mellett — a sportági szak- szövetségekben tevékenykedő társadalmi aktívák önzetlen munkájának is köszönhetők. 1989 a szövetségek számára is a változások éve volt. Az alulról történő építkezés, az önállóság jogi garanciái megszülettek, de elengedhetetlen a működés gazdasági alapjainak megteremtése is. Szövetségek nélkül nincs verseny- rendszer, éppen ezért, ha a működésükhöz szükséges támogatást nem kapják meg, akkor velük együtt összeomlik a versenysport is. — A megyei tanács 1990- ben is lehetőségeinek függvényében számukra minden — anyagi, szakmai — segítséget megad, de „kézi vezérléssel” nem kíván beavatkozni munkájukba, még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy rosszul dolgoznak. A direkt irányítási módszer már a szakadék szélére sodorta az országot, ezért indirekt módon igyekszünk tevékenységüket , befolyásolni. A munkájuk feletti kontrollt — mivel lényegében a sportegyesületek szövetségeiről van szó — alulról kell megteremteni. Az új évtől szeretném azt remélni, hogy meghozza sportszervezeteink önállóságát, minden tekintetben, Kováts Imre, a megyei kosárlabda-szövetség elnöke: — Az elmúlt év legnagyobb eredményének tartom, hogy az a program, amelyet a kosárlabda-utánpótlás biztosítása érdekében kidolgoztunk, eredményeket hozott. Különösen nagy teher hárult a Bázis KKK- ra, mert ma leginkább érdekelt a fiatalok nevelésében. Ám nem sajátítjuk ki a sikert: örömmel nyugtázhatom, hogy Siófokon és Barcson is mind eredményesebb nevelő munka folyik. Nehéz évet zárt egyetlen NB I-es kosárlabdaosapatunk, és Fortuna kegyét is élvezve megkapaszkodhatott az élvonalban. Gondolom, őszi eredményeivel végleg igazolta, hogy a legjobbak között a helye. Ez bizonyára tovább segíti a sportág somogyi fejlődését. — Mit várok az új évtől? A már Kaposcukor néven szereplő kosarasoktól sikeres rájátszást és az A csoportba kerülést. Erre minden esélyük megvan. Bízom továbbá abban, hogy a K. Gazdásznál úrrá lesznek a gondokon és nem szüntetik meg a szakosztályt, hisz náluk egyre több fiatal bekapcsolódik a munkába. Nagyot lendítene, ha a két kaposvári NB Il-es csapat közül az egyiknek sikerülne a feljutás az élvonalba. És bár a végére maradt, de első helyre kívánkozik: legyen töretlen és kerüljön még szélesebb alapokra a fiatalok nevelése. Pamuka József, a Kaposvári Sportiskola igazgatója: — Mivel is kedzhetném? Nos, soha rosszabb évet, mint 1989 volt. NB Il-es leány röplabdacsapatunk változatlanul tartja a középszintet a felnőttek mezőnyében. Folyamatos utánpótlást biztosítanak. Üszőink nagyon nehéz évet zártak, náluk legfontosabbnak a tal- ponmaradásukat tartom. A birkózókra is valami hasonló vonatkozik, rossz körülmények között jó eredményeket értek el. A kosarasok fejlődése is számot tevő. — Az új évben még több forintra lenne szükség, hogy az inflálódás közepette is legalább a szintet tartani tudjuk. Nyolc fő- és tíz mellékállású edzővel dolgozunk. Döntőnek tartom, hogy továbbra is foglalkoztatni tudjuk őket. Várom az évtől, hogy az ígért időpontban valóban kinyit a fedett uszoda és az áldatlan körülmények között munkálkodó birkózók visszatérhetnek eredeti otthonukba. A sportiskola — mint nevéből is kitűnik — a megye utánpótlás-nevelésének egyik legfontosabb otthona, eredményes munkájától nagyban függ jövőnk sportjának színvonala. Okváth Miklós, a megyei kézilabda-szövetség, valamint a Siófoki Városi SE elnöke: — Miután a megyei szövetség elnökének az év végén választottak meg, Somogy kézilabdasportját még nem tudom értékelni. A siófoki női csapatét viszont igen: eredményes időszak áll mögöttünk. Sokat fejlődtek játékosaink, s ráadásul ma már három csapatot is versenyeztetünk. Így rövid távon az utánpótlás is biztosítottnak látszik. — Minden reményünk megvan arra, hogy az új év tavaszán sikerrel vesszük az NB II-ért folyó osztályozót. A megyei szövetség eddig egyszer tanácskozott a jövő feladatairól, még nem alakult ki határozott elképzelés. Annyi bizonyos: mindenképpen szeretnénk legalább szinten tartani a sportágat, s ez az egyre nehezedő gazdasági helyzetben egyáltalán nem lesz könnyű. Dr. Pavlovics György, a megyei tájfutószövetség elnöke: — A múlt évben magunk elé tűzött célokat megvalósítottuk. Sikerrel rendeztük az országos főiskolai bajnokságot, valamint a hagyományos Zselic Kupát. A megye egyetlen minőségi szakosztálya a K. Gazdászé. Sporolói tizenkét bajnoki pontot gyűjtöttek. Mátyás Ildikó felnőtt hatodik helye és az utánpótlás korú Pavlovics György negyedik helyezése volt talán a legértékesebb. Elégedetten nyugtáztuk, hogy Siófokon és Fonyódon a gimnáziumokban szépen fejlődik a sportág utánpótlása. — Kissé szorongva tekintek az új év elé. Mindenekelőtt azért, mert veszélyben látom a kaposvári szakosztály jövőjét. Félő, hogy ismét gazda nélkül marad, ez pedig a tájfutás széthullását jelenthetné. Bízom benne, hogy ez a kérdés végül is megoldódik, és sikerül megtartani valamennyi versenyzőnket. További eredményt várok a diáksportkörökben folyó neveléstől. Barcs, Csurgó, Nagyatád és a kaposvári ipari szakközépiskola példája igazolja, hogy kellő szervezéssel, jó hozzáállással a mi sportágunk is hamar népszerűvé válhat. Kívánom, hogy példájuk legyen ragadós. Tóth János autóversenyző: — Nincs okom panaszra, elégedett vagyok az évvel. A 11 közül csak három Európa-bajnoki futamon nem tudtam indulni, ennek ellenére a legeredményesebb hazai versenyzőként még így is a 6. helyen végeztem. Ráadásul a hegyi országos bajnokság abszolút kategóriáját is sikerült megnyernem. — Az új évben szeretnék elindulni valamennyi Európa-bajnoki futamon. Szponzoraim az idén is segítségükről biztosítottak, az utazások megkönnyítése érdekében kaptam egy új Rába Kamiont is. Azt hiszem, jó okom van “rá, hogy bizakodva várhatom az új verseny- évadot. Dr. Walter Károly, a Somogyi Triatlonisták Szövetségének elnöke: — A legfiatalabb szakszövetség a miénk, hisz a múlt év novemberében alakult. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a sportágunk korábban nem létezett, öttagú elnökséget és háromtagú felügyelő bizottságot választottunk, olyan személyek kerültek az irányításba, akik elkötelezettjei sportágunknak. Fontos feladatunk volt az alapszabály megalkotása. Ezzel is elkészültünk. — Az új évtől sokat várunk. A triatlon, amely úszásból, kerékpározásból és futásból tevődik össze, bizonyos feltételeket igényel. A kerékpár nem olcsó, az úszáshoz sem alkalmas minden víz. Elsősorban a Balaton és a Deseda kínálta lehetőségeket kell kihasználnunk. Tervezzük, hogy a triatlonból duatlont „faragunk”, azaz a helyi adottságoknak megfelelően a futást a másik két sportág egyikével egészítjük ki. Mindenekelőtt a tanintézetekre számítunk. Jó lenne, ha mind több fiatal élne a lehetőségeinkkel, kipróbálná saját teljesítő képességét Tervezzük például a kajakozás bevonását a triatlon- ba. Horváth Károly, a Siófoki Bányász labdarúgócsapatának technikai vezetője: — A csapat őszi szereplése megfelelő volt. Ügy érzem, minden adott ahhoz, hogy ebben a bajnokságban végre valóban jó középcsapattá váljon a Bányász. Ez a célunk, s ennek érdekében kezdjük januárban a felkészülést. — Szeretnénk megőrizni az eddigi erényeinket, a harcosságot, küzdeni tudást, ugyanakkor javítani akarunk a támadó játékunkon és a helyzetek kihasználásán is. Gól nélkül nem labdarúgás a labdarúgás. S mit kívánok még? Az egész csapat nevében minden szurkolónak eredményekben gazdag, békés új évet... J. R.—Gy. L. Itt még egymás ellen csatáznak — remélhetőleg rövidesen egyikük harcba szállhat az NB I-ért. (K. Honvéd—K. Gaz- dász) Jótékony célú labdarúgó- mérkőzés A csípő® hideg ellenére mintegy ötezer, néző voilt — adományaival és jelenlétével — tevékeny résztvevője annak a szilveszteri jótékony célú labdarúgó-mérkőzésnek, amelynek bevételéta szabad Románia támogatására ajánlották fel a rendezők. A Népsport által kezdeményezett Budapest—Vidék összecsapáson pályára lépett a magyar futball szí- ne-java, külföldről is számos kiválóság érkezett haza, hogy játékával, s. pénzadományával segítsem a szomszéd országnak. A játékosokat Szepesi György mutatta be, s pontban 12 órakor, a déli harangszó jelére sorakozott fel a középkör mentén a két együttes. Elhangzott a Himnusz, mlajdl a kezdőrúgást Bodola Gyula, az egykori 61-szeres magyar és román válogatott végezte el. Bu- zánszky Jenő játékvezető sípjelére indult el a labda, a bíró két segítője Mészöly Kálmán és Nagy Miklós volt. Budapest csapatában 11-es számmal ott volt Bö- löni László, a 108-szoros román válogatott labdarúgó, aki — mint a Telesport szombati adásából kiderült —, átutazóban tartózkodik Budapesten. (Bölöniltől a szünetben interjút kért Papp István, az MTI munkatársa. — Boldogan tettem eleget a szervezők kérésének, örülök, hogy játékommal valamit segíthettem hazámon. Egyébként hétfőn 'hajnalban indulok haza, Marosvásárhelyre meglátogatni a rokonságot. Nagyon várom már a találkozást velük, sokát idegeskedtem, hogy vajon hogyan vészelték át az elmúlt hetek eseményeit. Nagy élmény volt ez a mérkőzés, megható a közönség szeretete. Még egyszer köszönöm nekik is és egész Mágyarországnak a segítséget — mondta Bölöni László.) Budapest—Vidék 3:3 (3:0) Hungária körút, 5000 néző. V.: Buzánszky Jenő. Budapest: Andrusch —Simon, Híres, Lörincz, Szíjjár- tó — Bognár Gy., Rubold, Bölöni — Kovács K„ Fischer, Esterházy. Csereként játszott: Józsa, Brockhauser, Sallai S., Limperger, Mészöly, Garaba, Kincses, Balogh T., Katona, Kékesi, Dzurják, Bodonyi, Kénoszt. Kuti, Gyimesi L. Vidék: Bodnár — Tálapa T., Kardos, Bognár Z., Csi- ma — Gyimesi A., Túri, Ur- bányi — ' Zsinka, Lovász, Lehota. Csereként játszott: Koszta, Petry, P. Nagy, Kiss L, Turbék, Lakatos, Márton, Szemere, Udvardi, Kuttor, Krausz, Megyeri, Bállá. Handel, Burcsa. Kényelmes iramban kezdődött a mérkőzés, látszott, hogy jótékony célú találkozóról, nem pedig világ- bajnoki döntőről van sző. A játékosok ügyeltek egymás testi épségére. A 8. percben Kovács Kálmán közelről bevette Bodnár kapuját. Belőni több szép átadással vétette észre magát, ahogy mondani szokás, szeme volt a labdáinak. Az Ajax-csatár Fischer a 33. percben' fejelte a második gólt, Kékesi ördöngős oselsorozat végén gurított a vidéki kapuba (3:0). (A szünetben nagy volt a sürgés-forgás a két öltözőben és a folyosón, egykori és jelenlegi' válogatott labdarúgók használták fel az alkalmat, hogy elbeszélgessenek egymással. A budapesti öltözőben ott volt Dé- tári Lajos is, aki szimténha- ziaénkezett Görögországból az ünnepekre, viszont furcsa volt, hogy nem játszik. Az MTI munkatársának kérdésére, hogy miért nem, nemes egyszerűséggel csak ennyit mondott: — Mert nem érek rá ...) A második félidő a vidékieké volt. Az 50. percben a szinte teljesen ismeretlen dömsödi Balta szépített ügyes góllal, majd az 53.- ban a veterán Turtóczky, az egykori MTK-középpályás talált hálóba, s ezzel kiérdemelte a szurkolók 'tapsát. A 77. percben Burcsa egyenlített ki, s ezzel be is állította a végeredményt. A hajrában zúgott a „Szép volt, fiúk!”, s igazuk volt a nézőknek: valóban szép, mi több, nemes cselekedet volt a labdarúgók részéről ez a szilveszter déli gálamérkőzés. Amikor Buzánszky Jenő lefújta a találkozót, a hangosa nibeszélő közölte, hogy több mint 570 ezer forint jött össze az önkéntesen befizetett belépőd! jakból, egyéb adományokból. Egy tizenhármat a totón A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása szerint a totó 52. játékhetén 13 plusz egy találatos szelvény nem volt. 13 találatos szelvény 1 darab, nyereménye 8 136 091 forint. A 12- esek (76 darab), 71 369, a llesek (1146 darab) 4733, a 10- esek (11 797 darab) 690 forintot érnek. EZ — AZ HASZNÄLTCIKK- KERESKEDÉS! Nyugati bálás áruk! Nyitás: 1990. január 2-án, Naponta: 15.30—19.00 óráig. Kaposvár, Benedek Elek u. 9. (A 6-os busz végállomásától 2 perc.) JÖJJÖN EL HOZZÁM! EZ — AZ! (476371) Rövid határidővel vállalunk bélyegző készítést, nyeles, dobozos, valamint önfestékező kivitelben, nagy meny- nytisélgben is. Kiváló minőség! Átfutási idő: 2 hét. öntapadós címkéket mérettől függetlenül szintén gyors átfutási idővel készítünk. PÉCSI SZIKRA NYOMDA 7630 Pécs, Engel J. József u. 8. _________________(107386)
