Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

5,30 Ft XLVI. évfolyam, 5. szám 1990. január 6., szombat MA .W­Füstbe veszett szeretet (4. oldal) Karvezető a kulisszák mögött (8. oldal) m Járműgyártás, javítás Ülésezett az Erdélyi Baráti Kör A Ceausescu-diktatúra megdöntése óta először ülé­sezett a kaposvári Erdélyi Baráti Kör. Az ideiglenes elnöke, dr. Kanyar József történész, bevezetőjében hangsúlyozta: az új eszten­dő Románia szabadságával köszöntött ránk. Vége sza­kadt a kis nemzetek dikta­tórikus függőségének, új és friss levegő van a Kár­pát-medencében. Magyar- ország 40 év után most áll­hatott fel a vádlottak pad­járól. Dr. Kanyar József Bodor Pál író-publicistát is idézte, amikor szorgalmazta, hogy most már ne az élel­miszer- és a ruhasegély le­gyen domináns, hanem a lélek és a szívek cseréje induljon meg nemzetünk és az erdélyi magyarság kö­zött. Ezért nagyon fontos, hogy a szomszédos országba magyar szellemi terméke­ket juttasson el az Erdélyi Baráti Kör. Horváth László Árpád ügyvezető titkár arról be­szélt, hogy a kör eredeti (Folytatás a 2. oldalon.) A fogyasztói érdekvédelem tehetetlen Száguldó szabad árak? Január — áremelés. Az év első hónapja már szoro­san összekapcsolódott e nem épp kellemes hangzású fogalommal. A „hagyomány” idén sem szakad meg, má­ra már nincs olyan ember széles e hazában, aki ne tudná, mi minden lesz drá­gább hétfőtől. Azt azonban, hogy mennyivel, csak na­gyon kevesen tudják. Talán ezért tartotta szükségesnek a Kereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi főcso­portja, hogy tájékoztassa a megyei tanácsok illetékese­it, hogyan is képzelik el az idei árváltoztatásokat. Minderről tegnap Gelen­csér Sándor, a megyei ta­nács fogyasztói érdekvédel­mi és árellenőrzési irodá­jának vezetője tájékoztatta a megye kereskedelmi vál­lalatait. Elhangzott, amit már tu­dunk: az árváltozások for­dulópontja január 8. Oka: a termelési költségek nö­vekedése, a fogyasztási adó és az árkiegészítések vál­tozása. — Erről bővebb informá­ciót nem adtak, a jogsza­bályok megjelenése rövide­sen várható, már nyomdá­ban van — mondta Gelen­csér Sándor. Ezzel egy idő­ben változnak az árforma­besorolások is, a lista szin­tén nyomdában van már. A hatósági áras termékek kö­re nagyon leszűkült, élel­miszerek vonatkozásában a 2,8 százalékos tej, a kenyér, a vizes zsemle és a kifli ára megmaradt. Vagyis minden más sza­badáras. Csakúgy, mint az ugyancsak most drágr"5 do­hányipari termékek, ■»­tett szeszek, a m termékek, a hús, a . tejtermékek, a bárót- mékek. Ezek árjegyzék, (már amelyikből van, mert például a szeszárakról So­mogybán senki nem tud semmit) csak az ajánlott árakat tartalmazzák, me­lyeket elfogadásra javasol az iroda, ám korántsem tartja be mindenki. Hogy akkor mi szab mégis gátat az áraknak? A szakértők és a KÉM szerint a piaci vi­(Folytatás a 3. oldalon.) A Kapos Volán ez év ja­nuár 1-jével megalakította járműgyártó és -javító kft.- jét. Az összkapacitás 30—40 százalékát fordítják a külső megrendelők kiszolgálására, a sajáton kívül. A személy­gépkocsiiktól a kamionig ja­vítanak járműveket. Átala­kítással is foglalkoznak a tervezéstől a kivitelezésig. Fotó: Jakab Judit FELEANNYI SORON KÍVÜL KIUTALHATÓ GÉPKOCSI A kormány legutóbbi ülé­sén döntött a soron kívüli személygépkocsi -értékesí tés fokozatos megszüntetéséről. Átmeneti intézkedésként 1990-ben a felére csökken­tette az így kiutalható autók számát. Hellmer Károly, a Merkúr Személygépkocsi -értékesítő Vállalat vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly az eladott személyautók 20 százalékát utalták ki külön­féle jogcímekéin soron kí­vül, ez az arány az idén 10 százalékra csökkeni, ami azt jelenti, hogy körülbelül 12— 13 ezer autót - kaphatnak meg így magánszemélyek. Az ilyen módon kiutalt autók felárát is differenciál­ni fogják. Arról, hogy a fi­zetendő felár milyen mérté­kű lesz, valamint, hogy mi­lyen. típusok utalhatók ki soron kívül, az illetékesek a közeljövőiben döntenek. (MTI) Hogy az árak emelkednek, az kí­nos, hogy mindeközben a boltokban helyenként még be is csapnak ben­nünket, az fölháborító, hogy pedig az ilyen esetekben csaknem véd­telenek vagyunk, az egyszerűen tűr­hetetlen. Húsos csont 80-ért VIGYÁZAT, BECSAPNAK! Védtelen fogyasztók, szemérmes károsultak A „csaknem” a megyei tanács három fő­vel működő, ám a fogyasztói érdekvédelem mellett számos más feladattal is túlterhelt kereskedelmi fel ügyelőségánek működésére utal. Jószerivel már csak ők tesznek bármit, ha alkalomszerű ellenőrzéseik során a vá­sárlók megkárosítását tapasztalják. A mun­kájukat korábban segítő társadalmi ellen­őri hálózat megszűnt, csakúgy a hasznos jelzéseket adó Fogyasztók Tanácsa. Nem működik az SZMT társadalmi ellenőrzése sem. A vállalati belső elenőrzés fogyasztói érdekvédelemmel nem foglalkoznak. A helyi tanácsok létszámban és szakmai felkészült­ségben is alkalmatlanok e gondok orvoslá­sára. Ráadásul, ha mondjuk egy községi ta­nácsnál még lenne is például az árellenőr­zéshez értő szakember, kétséges, hogy meg­bírságolná-e a boltost, akinél maga is na­ponta vásárol, s aki, faluról lévén szó, amúgy is személyes ismerőse. Hogy a helyzet tarthatatlan, azt jól pél­dázza a megyei fogyasztói érdekvédelmi és árellenőrzési iroda decemberi jelentése. A hús és a húskészítmények forgalmazá­sát 68 üzletben ellenőrizték, szakértők be­vonásával. Nem kevesebb, mint 25 helyen kellett szabálysértési eljárást kezdeményez­niük, helyenként elképesztően szemtelen fo- gyasfctókárosítások miatt. A kaposvári áfész kaposvári vasútállo­mással szembeni húsáruháza a szabályta­lanságok egész tárházát kínálta. A 870 fo­rint értékű tőkehús próbavásárlása során 148 forinttal károsították volna meg az el­lenőröket. A marhanyakról például a hús­részt lebontották, a húsos csontot 24 forint helyett 80-ért árulták kilónként, a sertés­karajért pedig egységesen rövidkarajárat számoltak. Visszatérő szabálytalanság, hogy hiányzik az egyértelmű ártájékoztatás. Nem volt például árjelzés a szárszói áfész bala- tonföldvári ABC-jében, vagy a kaposvári áfész taszári üzletében, ahol a „Betyár sza­lonnát” egy árban számolták a töltött fej­hússal, ugyancsak megkárosítva a vásárló­kat. A böhönyei áfész helybeli ABC-jében az „előregyártött” darált húsért kilónként 170 forintot számoltak, mert, mint állították, az sertéscombból készült. Sem a boltvezető, sem az eladó nem tudott arról, hogy a da­ráló azért van a boltban, hogy azon a vá­sárolt húst szolgáltatásként — s persze a vevő szeme láttára — ledarálják. Az ellen­őrök kifogását feháborodottan vették tudo­másul. A Zöldért kaposvári Toldi-lakótele- pi húsboltjában kevéssé voltak tájékozot­tak a szabványokról... A tárolás több he­lyen tapasztalt körülményeiről vagy a szű­kös választékiról számos korábbi ellenőrző jelentés is szólt Szerencsére voltak jó példák is, így a bar­csi áfész új bevásárlóközpontja, a nagyatá­di Atád Áruház, vagy a siófoki Sió Áruház élelmjiszerosztálya. Sajnos, ez nem vigasz arra, hogy átlagosan mintegy 35— 40 száza­léknyi az esélyünk, hogy húsvásárlásnál a rovásunkra szabálytalankodnak, vagy egy­szerűen becsapnak minket. Normális esetben — azaz, ha kínálati piac és kereskedelmi verseny volna — a fenti sorok végzetesek lehetnének például a kaposvári áfész húsáruháza számára. A vásárlók ugyanis válogatnának az üzletek között, mondjuk az árak, az áru minősége vagy a kiszolgálás udvariassága alapján. Sajnos, ennél még közelebb vagyunk „a ve­vő örüljön, hogy kap” helyzethez. Normá­lis esetben'az említett üzlet becsületes ke­reskedőinek is létérdeke volna,, hogy meg­váljanak a hitelüket és forgalmukat rontó „szaktársaktól”. Most a boltnak az az ér­deke, hogy áEjon valaki a pult mögött, az érintett eladóknak pedig az, hogy a rájuk kiszabott 4—4 ezer forintnyi bírságot vala­hogy „behozzák”... Kétségtelen, hogy a korábbi formában fönntartott felülről vezérelt társadalmi fo­gyasztói érdekvédelemnek bealkonyult. Mi­vel azonban ehelyett niiics más, sejthetően maguknak a vásárlóknak kéne összefogni­uk. Csakhogy a vásárlók — talán mert túlságosan is beléjük ivódott, hogy örül­hetnek, ha kapnak — szemérmesek. Mutat­ja ezt, hogy ritkák a bejegyzések a vásár­lók könyvébe, s az is, hogy évente csak 50—60 esetben fordulnak — jobbára tartós fogyasztási cikkek vásárlásával kapcsolatos — panaszaikkal a megyei kereskedelmi fel­ügyelethez. Persze hálátlan dolog néhány forintért vállalni a „háklis vásárló” szere­pét, a felügyeletet megkeresni pedig idő­igényes. Egyelőre még sincs más mód, ha gátat akarunk vetni a burjánzó eladói „té­vedéseknek” és kisebb-nagyobb ügyeskedé­seknek. Hiszen becsapás nélkül is jócskán meg­adjuk az árát mindennek. • Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom