Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
5,30 Ft XLVI. évfolyam, 5. szám 1990. január 6., szombat MA .WFüstbe veszett szeretet (4. oldal) Karvezető a kulisszák mögött (8. oldal) m Járműgyártás, javítás Ülésezett az Erdélyi Baráti Kör A Ceausescu-diktatúra megdöntése óta először ülésezett a kaposvári Erdélyi Baráti Kör. Az ideiglenes elnöke, dr. Kanyar József történész, bevezetőjében hangsúlyozta: az új esztendő Románia szabadságával köszöntött ránk. Vége szakadt a kis nemzetek diktatórikus függőségének, új és friss levegő van a Kárpát-medencében. Magyar- ország 40 év után most állhatott fel a vádlottak padjáról. Dr. Kanyar József Bodor Pál író-publicistát is idézte, amikor szorgalmazta, hogy most már ne az élelmiszer- és a ruhasegély legyen domináns, hanem a lélek és a szívek cseréje induljon meg nemzetünk és az erdélyi magyarság között. Ezért nagyon fontos, hogy a szomszédos országba magyar szellemi termékeket juttasson el az Erdélyi Baráti Kör. Horváth László Árpád ügyvezető titkár arról beszélt, hogy a kör eredeti (Folytatás a 2. oldalon.) A fogyasztói érdekvédelem tehetetlen Száguldó szabad árak? Január — áremelés. Az év első hónapja már szorosan összekapcsolódott e nem épp kellemes hangzású fogalommal. A „hagyomány” idén sem szakad meg, mára már nincs olyan ember széles e hazában, aki ne tudná, mi minden lesz drágább hétfőtől. Azt azonban, hogy mennyivel, csak nagyon kevesen tudják. Talán ezért tartotta szükségesnek a Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi főcsoportja, hogy tájékoztassa a megyei tanácsok illetékeseit, hogyan is képzelik el az idei árváltoztatásokat. Minderről tegnap Gelencsér Sándor, a megyei tanács fogyasztói érdekvédelmi és árellenőrzési irodájának vezetője tájékoztatta a megye kereskedelmi vállalatait. Elhangzott, amit már tudunk: az árváltozások fordulópontja január 8. Oka: a termelési költségek növekedése, a fogyasztási adó és az árkiegészítések változása. — Erről bővebb információt nem adtak, a jogszabályok megjelenése rövidesen várható, már nyomdában van — mondta Gelencsér Sándor. Ezzel egy időben változnak az árformabesorolások is, a lista szintén nyomdában van már. A hatósági áras termékek köre nagyon leszűkült, élelmiszerek vonatkozásában a 2,8 százalékos tej, a kenyér, a vizes zsemle és a kifli ára megmaradt. Vagyis minden más szabadáras. Csakúgy, mint az ugyancsak most drágr"5 dohányipari termékek, ■»tett szeszek, a m termékek, a hús, a . tejtermékek, a bárót- mékek. Ezek árjegyzék, (már amelyikből van, mert például a szeszárakról Somogybán senki nem tud semmit) csak az ajánlott árakat tartalmazzák, melyeket elfogadásra javasol az iroda, ám korántsem tartja be mindenki. Hogy akkor mi szab mégis gátat az áraknak? A szakértők és a KÉM szerint a piaci vi(Folytatás a 3. oldalon.) A Kapos Volán ez év január 1-jével megalakította járműgyártó és -javító kft.- jét. Az összkapacitás 30—40 százalékát fordítják a külső megrendelők kiszolgálására, a sajáton kívül. A személygépkocsiiktól a kamionig javítanak járműveket. Átalakítással is foglalkoznak a tervezéstől a kivitelezésig. Fotó: Jakab Judit FELEANNYI SORON KÍVÜL KIUTALHATÓ GÉPKOCSI A kormány legutóbbi ülésén döntött a soron kívüli személygépkocsi -értékesí tés fokozatos megszüntetéséről. Átmeneti intézkedésként 1990-ben a felére csökkentette az így kiutalható autók számát. Hellmer Károly, a Merkúr Személygépkocsi -értékesítő Vállalat vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly az eladott személyautók 20 százalékát utalták ki különféle jogcímekéin soron kívül, ez az arány az idén 10 százalékra csökkeni, ami azt jelenti, hogy körülbelül 12— 13 ezer autót - kaphatnak meg így magánszemélyek. Az ilyen módon kiutalt autók felárát is differenciálni fogják. Arról, hogy a fizetendő felár milyen mértékű lesz, valamint, hogy milyen. típusok utalhatók ki soron kívül, az illetékesek a közeljövőiben döntenek. (MTI) Hogy az árak emelkednek, az kínos, hogy mindeközben a boltokban helyenként még be is csapnak bennünket, az fölháborító, hogy pedig az ilyen esetekben csaknem védtelenek vagyunk, az egyszerűen tűrhetetlen. Húsos csont 80-ért VIGYÁZAT, BECSAPNAK! Védtelen fogyasztók, szemérmes károsultak A „csaknem” a megyei tanács három fővel működő, ám a fogyasztói érdekvédelem mellett számos más feladattal is túlterhelt kereskedelmi fel ügyelőségánek működésére utal. Jószerivel már csak ők tesznek bármit, ha alkalomszerű ellenőrzéseik során a vásárlók megkárosítását tapasztalják. A munkájukat korábban segítő társadalmi ellenőri hálózat megszűnt, csakúgy a hasznos jelzéseket adó Fogyasztók Tanácsa. Nem működik az SZMT társadalmi ellenőrzése sem. A vállalati belső elenőrzés fogyasztói érdekvédelemmel nem foglalkoznak. A helyi tanácsok létszámban és szakmai felkészültségben is alkalmatlanok e gondok orvoslására. Ráadásul, ha mondjuk egy községi tanácsnál még lenne is például az árellenőrzéshez értő szakember, kétséges, hogy megbírságolná-e a boltost, akinél maga is naponta vásárol, s aki, faluról lévén szó, amúgy is személyes ismerőse. Hogy a helyzet tarthatatlan, azt jól példázza a megyei fogyasztói érdekvédelmi és árellenőrzési iroda decemberi jelentése. A hús és a húskészítmények forgalmazását 68 üzletben ellenőrizték, szakértők bevonásával. Nem kevesebb, mint 25 helyen kellett szabálysértési eljárást kezdeményezniük, helyenként elképesztően szemtelen fo- gyasfctókárosítások miatt. A kaposvári áfész kaposvári vasútállomással szembeni húsáruháza a szabálytalanságok egész tárházát kínálta. A 870 forint értékű tőkehús próbavásárlása során 148 forinttal károsították volna meg az ellenőröket. A marhanyakról például a húsrészt lebontották, a húsos csontot 24 forint helyett 80-ért árulták kilónként, a sertéskarajért pedig egységesen rövidkarajárat számoltak. Visszatérő szabálytalanság, hogy hiányzik az egyértelmű ártájékoztatás. Nem volt például árjelzés a szárszói áfész bala- tonföldvári ABC-jében, vagy a kaposvári áfész taszári üzletében, ahol a „Betyár szalonnát” egy árban számolták a töltött fejhússal, ugyancsak megkárosítva a vásárlókat. A böhönyei áfész helybeli ABC-jében az „előregyártött” darált húsért kilónként 170 forintot számoltak, mert, mint állították, az sertéscombból készült. Sem a boltvezető, sem az eladó nem tudott arról, hogy a daráló azért van a boltban, hogy azon a vásárolt húst szolgáltatásként — s persze a vevő szeme láttára — ledarálják. Az ellenőrök kifogását feháborodottan vették tudomásul. A Zöldért kaposvári Toldi-lakótele- pi húsboltjában kevéssé voltak tájékozottak a szabványokról... A tárolás több helyen tapasztalt körülményeiről vagy a szűkös választékiról számos korábbi ellenőrző jelentés is szólt Szerencsére voltak jó példák is, így a barcsi áfész új bevásárlóközpontja, a nagyatádi Atád Áruház, vagy a siófoki Sió Áruház élelmjiszerosztálya. Sajnos, ez nem vigasz arra, hogy átlagosan mintegy 35— 40 százaléknyi az esélyünk, hogy húsvásárlásnál a rovásunkra szabálytalankodnak, vagy egyszerűen becsapnak minket. Normális esetben — azaz, ha kínálati piac és kereskedelmi verseny volna — a fenti sorok végzetesek lehetnének például a kaposvári áfész húsáruháza számára. A vásárlók ugyanis válogatnának az üzletek között, mondjuk az árak, az áru minősége vagy a kiszolgálás udvariassága alapján. Sajnos, ennél még közelebb vagyunk „a vevő örüljön, hogy kap” helyzethez. Normális esetben'az említett üzlet becsületes kereskedőinek is létérdeke volna,, hogy megváljanak a hitelüket és forgalmukat rontó „szaktársaktól”. Most a boltnak az az érdeke, hogy áEjon valaki a pult mögött, az érintett eladóknak pedig az, hogy a rájuk kiszabott 4—4 ezer forintnyi bírságot valahogy „behozzák”... Kétségtelen, hogy a korábbi formában fönntartott felülről vezérelt társadalmi fogyasztói érdekvédelemnek bealkonyult. Mivel azonban ehelyett niiics más, sejthetően maguknak a vásárlóknak kéne összefogniuk. Csakhogy a vásárlók — talán mert túlságosan is beléjük ivódott, hogy örülhetnek, ha kapnak — szemérmesek. Mutatja ezt, hogy ritkák a bejegyzések a vásárlók könyvébe, s az is, hogy évente csak 50—60 esetben fordulnak — jobbára tartós fogyasztási cikkek vásárlásával kapcsolatos — panaszaikkal a megyei kereskedelmi felügyelethez. Persze hálátlan dolog néhány forintért vállalni a „háklis vásárló” szerepét, a felügyeletet megkeresni pedig időigényes. Egyelőre még sincs más mód, ha gátat akarunk vetni a burjánzó eladói „tévedéseknek” és kisebb-nagyobb ügyeskedéseknek. Hiszen becsapás nélkül is jócskán megadjuk az árát mindennek. • Bíró Ferenc