Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
s cyiw c Cj~yi XIVI. évfolyam, 26. szám ÍA(WPILWP 1990. január 31., szerda MSI | Hitelesen a hitelről (3. oldal) 1 Tollfosztó apró kezek (5. oldal) :S$S4 lí'M Ha« | s«j| - , Ma folytatódik az Országgyűlés MEGKEZDŐDNEK A TÁRGYALÁSOK A szovjet csapatok kivonásáról A Krasznaja Zvezda véleménye Az igénytől függően egy, illetve két műszakban dolgozik a kaposvári tejüzem pohanazója. Naponta 60-70 ezer két- decis pohárba töltenek itt tejfölt, kefirt, iskolatejet, kakaót és tejszínt Magyar kulturális központ Stuttgartban Várhatóan tíz napirendi pont megtárgyalása vár még az Országgyűlésre, amely szerdán folytatja munkáját. Ismeretes, hagy a parlament január 23-án megkezdődött üiésszáka az elmúlt hét péntekén félbeszakadt: a képviselők nem tudták elvégezni a rájuk váró hatalmas mennyiségű munkát négy nap alatt. Szerdán és csütörtökön határozatot kel] hozniuk az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény- javaslatról, s ugyancsak dönteniük kell a sajtótörvény mód ásításáról. Az országgyűlési képviselők jogállásával és anyagi juttatásaival foglalkozó törvénytervezet tárgyalásakor a plenum lényegében két pártra szakadt: egy részük teljes egészében javasolta elfogadni a törvényjavaslatot, más részük úgy vélte, hogy az anyagiakról már az új Országgyűlés döntsön. A sajtó- törvény módosításáról lezajlott vita akörül forgott: a személyiségi jog sajtó útján elkövetett megsértését hogyan szankcionálják. A parlament kulturális bizottsá- gánák javaslata szerint 1 millió forint legmagasabb összegű bírságot lehessen kiszabni, amelyet közcélokra kelljen befizetnie a jogsértőnek, míg Horváth Jenő budapesti képviselőnek s a mögötte felsorakozott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak az a véleménye, hogy legfeljebb 300 ezer foPoitgay Jeruzsálemrint legyen a kiszabható büntetés összege, amelyet a sértett kárpótlás címén kapna. < Tárgyalásra vár még a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek lényege, hogy egyszerűsíti a gyermekek örökbefogadásával összefüggő eljárást. Dönteni kell az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvénytervezetről is, amelyet a decemberi ülésszakon a Parlament átdolgozásra visszautalt az előterjesztőnek. Állástfoglalnak továbbá' népi kezdeményezések nyomán arról: alkosson-e az Országgyűlés érdekképviseleti törvényt, illetve módosítsa-e magánszemélyek jövedelemadójáról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. Két hasonló, egy parlamenti különbizottság felállítását szorgalmazó önálló képviselői indítvány is te- rítékra kerül: Király Zoltán és Raffay Ernő Gsongrád megyei képviselőké, illetve Hámori Csaba országos listán megválasztott képviselőé. Mindkét indítványnak az a- célja, hogy megállapítsák: jogilag és erkölcsileg kik tehetők felelőssé az ország jelenlegi helyzetéért, bár a vizsgálóbizottság javasolt feladata és a vizsgálat köre némiképp eltér egymástól. Végezetül sor kerül mintegy 30 interpelláció és kérdés megtárgyalására is. Az interpellálni, illetve kérdezni kívánó képviselők november óta várják a plé- num előtt elhangzó nyilvános választ, s közben többen elálltak szándékuktól. (MTI) Csütörtökön Budapesten megkezdődnek a hivatalos kétoldalú tárgyalások a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Az elmúlt napokban közzé tett nyilatkozatok, politikai, társadalmi szervezetek ülésein elhangzott meg- állapitások arról tanúskodnak, hogy a magyar közvélemény fokozott várakozással tekint a magyar—szovjet megbeszélések elé, s a csapatkivonások ügye— annak nemzetközi összefüggésein túl — elsőrendű belpolitikai kérdéssé vált: a szabad választásokra készülő Magyarországon. Ezt a megközelítést tükrözi a Magyar Szocialista Párt országos választmányának szombaton közzé tett deklarációja is, amely szerint a szovjet csapatok kivonása teljes összhangban van a magyar nép kívánságával, és e csapatok további jelenléte sem politikai, sem katonai szempontból nem indokolt. Merőben más véleményt fejt ki viszont a szovjet honvédelmi minisztésium lapjának keddi számában megjelent vitacikk írója, aki a csapatkivonások általa sietősnek tartott ütemét kifogásolja. Nézete szerint tagadhatatlan, hogy megvannak a szovjet csapatok jelenlétének katonai okai. A Krasznaja Zvezda cikkére Somogyi Ferenc kül- ügyminisztériumi államtitkár reagált. Az államtitkár előrebocsátotta, hogy az írást magánvéleménynek tartja, s a probléma kifejtését, a hivatalos szovjet álláspont ismertetését a csütörtökön megkezdődő hivatalos kétoldalú tárgyalásra érkező szovjet delegációtól várja. Ami a cikk tartalmát illeti, a hírügynökségi gyors- jelentések ismeretében Somogyi Ferenc úgy vélte, a Krasznaja Zvezda írása egyoldalúan közelíti meg' a csapatkivonás problematikáját. A szerző ugyanis a — magyar részről sem tagadott — nemzetközi összefüggések hangsúlyozásakor megfeledkezik arról, hogy a probléma megoldásának kulcsát a két érintett fél érdekeinek feltárásában kell keresni. Azt is figyelmen kívül hagyja, hogy a jelenlegi feltételek közepette fegyveres erők külföldi ál- lomásoztattása csak a küldő és fogadó ország egyetértése, megállapodása alapján lehetséges. Ezen túl Somogyi Ferenc kifejezetten érthetetlennek tartotta, hogy a több mint három évtizedes „ideiglenesen” hazánkban tartózkodó szovjet csapatok távozásának napirendre tűzése kapcsán egyáltalán hogyan lehet elhamarkodottságról, sietségről beszélni. Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Kedd délben a stuttgarti városházán ünnepélyesen aláírták azt a kétoldalú szerződést, amely lehetővé teszi a Magyar Köztársaság kulturális és tájékoztatási központjának működését Baden-Württemberg tartomány székhelyén. Ez a központ az NSZK-beli megfelelője a Budapesten már működő Goethe Intézetnek, a nyugatnémet kulturális központnak. Az okmányt dr. Manfred Rommel, Stuttgart város főpolgármestere és dr. Man- herz Károly művelődési miniszterhelyettes, a Magyar- országi Németek Szövetségének elnöke látta el kézjegyével. A későbbiekben megnyíló stuttgarti magyar kulturális központ óvárosi épületegyüttesében hangversenyterem, könyvtár, kiállítási helyiségek stb. szolgálják majd a magyar kultúra jobb megismertetését nemcsak a tartomány székhelyén és környékén, hanem az egész szövetségi köztársaságban is. Az intézet igazgatója, Kalász Márton költő és műforditó * lesz, aki szintén jelen volt az ünnepélyes aláíráson. ben „Nyitott égbolt" tanácskozás Budapesten DRÁGA KÖZTERÜLETEK Vállalkozók fóruma Siófokon A magyar államminisztert, Pozsgay Imrét tegnap fogadta Mose Arensz külügyminiszter, Simon Peresz miniszterelnök-helyettes és Hájim Herzog államfő. Tárgyalásaikon komoly hangsúlyt kapott a gazdasági együttműködés kérdése, íz, :hogy az izraeli tőkeerős vállalkozók miként talál- latnák meg számításaikat magyarországi beruházásokban. Pozsgay Imre a megbeszélések szünetében meglá- ogatta a Jeruzsálem mel- etti Jád Vásém emlékközpontot. A magyar küldöttség a hivatalos program végeztével — erős biztonsági kíséret nellett — a már megszállt erületnek számitó Betlehem nbliai helyszínein tett rövid látogatást. Pozsgay Im- e szerdán egész napos vi- léki körutat tesz. Kedden megnyílt Budapesten a „Nyitott égbolt,” kezdeményezés szakértői tanácskozása. A háromnapos, informális jellegű eszmecserén a NATO és a Varsói Szerződés 23 tagállamának szakértői vesznek részt, azzal a céllal, hogy a februárban rendezendő ottawai konferencia előtt összegezzék a kezdeményezés eddigi tapasztalatait, és körvonalazzák a szabad légi ellenőrzésnek teret engedő rendszer működésének alapelveit. A „Nyitott égbolt” koncepció immár három és fél évtizedes múltra tekint visz- sza. Először 1955-ben javasolta Elsenhower elnök a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a szabad berepülések engedélyezését, a hidegháborús szembenállás azonban akkor meghiúsította a megegyezést. A kezdeményezés három és fél évtizedes kényszerpihenő után tavaly májusban indult el a megvalósulás felé vezető úton. Időközben a kezdeményezésnek új dimenziót adott, hogy Kanada és Magyarország gyors reagálása és példamutató együttműködése nyomán a „Nyitott égbolt” a két katonai tömbre is kiterjedt. A koncepció valóra váltásába bekapcsolódott a NATO és a VSZ 23 tagállama. Magyarország a nyíltság, a bizalom elmélyítésének fontos eszközeként értékeli a „Nyitott égbolt” kezdeményezést, s tevékenyen részt kíván vállalni annak megvalósításában, mert a kelet —nyugati együttműködés szimbólumának tekinti. Napjainkban „kötelező” vállalkozni, mert az állam egymaga nem képes megfelelő szintű szolgáltatásokat biztosítani a lakosságnak — mondta tegnap dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke a Balaton-parton működő kisvállalkozóknak Siófokon. Fórumukat Kertész Rezső, a Kisosz megyei szervezetének titkára azzal nyitotta meg, hogy a vállalkozók rétege nem szakadhat el a mai magyar valóságtól. Érdekképviseletet nem lehet az érdekeltek nélkül jól csinálni. Véleménycseréjük középpontjába a közterület bérlésével kapcsolatos kérdések kerültek. Dr. Pongor Tamásnak, a helyi tanács hatósági osztályvezetőjének tájékoztatójából megtudták a résztvevők: Siófokon (differenciáltan) 3—4-szeresére kívánják emelni a díjakat. Igaz, a városképet színvonalasan szolgáló reklámokért ezentúl nem kell fizetni. A kisvállalkozók azonban úgy értékelik: bizonytalan sorsukon csak azzal javíthatónak, ha megvásárolhatnák eddigi bérleményüket. Mert volt, aki elmondta; rövid idő alatt 8640 forintról 43 500 forintra emelkedett a használati díj ösz- szege. A megnövekedett költségeket pedig nem tudják áthárítani a vásárlókra... Az azonnali eladással nem értett egyet az osztályvezető. — Ez márciusban lesz majd aktuális — mondta.— Most még. nem ismerjük részleteiben az új önkormányzati törvényt, és nem akarjuk kész tények elé ál- lítani^x a demokratikusan megválasztandó új tanácsot, és felelőtlenül „elkótyavetyélni” sem szeretnénk Siófok területét. A felek a kompromisszumot keresik. A közeljövő jogszabály- változásaival és az adózás kérdéseivel foglalkozó előadások után Gruber József- né azért panaszkodott, mert nem tudja még, miképp tesz majd eleget a július 1-jével bevezetésre kerülő nyugtaadási kötelezettségének. A vétkes pénzbírsága tízezer forint lesz. A menő vállalkozóknak biztosan nem jelent majd problémát, de neki, aki egy öt négyzetméteres sátorral piacozik... Czene Attila 1
