Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-05 / 4. szám
1990. január 5., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 r Élelmiszer-kereskedelem r Áruellátás, árak Nem szűnt meg, csak átalakult Kft.-ként működik az MHSZ gépjárművezető iskola A nemzetgazdaság erejét meghaladja a 10 millió lakos, valamint a másik 10 millió turista és a bevásárlás1 céljából érkező külföldi állampolgárok ellátása. Az ellátási feszültségeket súlyosbítja az erőteljes hazai felvásárlás, amely az áremelkedések ismeretében mind nagyobb mértéket ölt — összegezte a belső áruellátás jelenlegi helyzetét Szórádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnöke. Az MTI kérdésére válaszolva a továbbiakban elmondta, hogy bár a népgazdaság nyert az őszi jugoszláviai bevásárlóturizmus- sál, mindennek azonban végül a lakosság látta kárát: elfogytak a csomagolt bolti készletek az alapvető élelmiszerekből, elsősorban lisztből, cukorból, olajból. Emiatt a kereskedelemnek nagy gondot okozott a karácsonyi felkészülés, annál is inkább, mert az áremelkedések bejelentése nyomán megkezdődött a belső felvásárlás is. A feldolgozó- kapacitás nem volt képes a kereskedelem igényeit kielégíteni, hiszen az élelmiszer-forgalom rövid idő alatt 70 százalékkal emelkedett. A románia segélyakciók során egyébként a lakossági tartalékok is útrakeltek, s ezeket most pótolni igyekeznek — ám a csomagolt áruból az igényeknél egyelőre kevesebb van az üzletekben. Mindent összevetve mégsem áruhiányról van szó, hanem ellátási feszültségről — hangsúlyozta Szórádi Sándor. Felelősséggel kijelenthetem — mondotta —, hogy amennyiben a népgazdaság működőképessége nem romlik, az ellátást a kereskedelem 1990-ben is biztosítani tudja. Az áremelésre nem „rajtaütésszerűen” kell számítani január 8-ától. A kormány ugyanis csak arról rendelkezett, hogy január 8-áig nem lehet árat emelni. Ezután az időpont után a szabad ár kategóriába sorolt . termékek fogyasztói áráról a termelők és a kereskedők állapodhatnak meg. Annyi máris ismeretes, hogy február 1-jéig nem változik az olaj, március 1-jéig pedig a cukor ára. Ami a kínálatot illeti: ha a felvásárlási láz alábbhagy, a kereslet és a kínálat rövidesen egyensúlyba kerülhet. Példás összefogás eredményeként Bolt és büfé nyílt Bárdudvarnokon — Régi, jogos igényt sikerült végre kielégítenünk. Mindez azonban nem valósulhatott volna meg a lakosság, a falu vezetősége és az érdekelt vállalatok példás összefogása nélkül — kezdte megnyitóbeszédét Bukovics József, a kadarkút! áfész elnöke tegnap Bárdudvarnokon, az új ABC és büfé átadásán. Az igény valóban régi és jogos volt, a falu részéről. A nagy kiterjedésű településen működött eddig is három kicsi vegyesbolt, ám azok — azon kívül, hogy az igényeket nem tudták kielégíteni — veszteséget is okoztak az áfésznek. Az új bolt várhatóan alapjaiban változtatja meg a rossz helyzetet. Mindössze négy hónap alatt épült föl a 150 négyzetméteres bőit és a 120 négyzetméteres büfé. Az Agrober által tervezett és a Somber által lebonyolított munkát a Bárdibükki Állami Gazdaság építőrészlege, az időközben kf't.-vé alakult Bárdiép végezte — méltányosságból igen alacsony áron. A beruházás ' így is hétmillió forintba került összesen. — Kis települések fejlesztésére kiírt pályázat elnyerésével indult a tervezés 1987-ben — mondta az elnök. Az akkori Belkereskedelmi Minisztérium a tervezett összeg felét vállalta magára, ám, mint később kiderült, 1,6 millió forintot tudnak csak adni. Emiatt húzódott sokág a tervezés, míg végül is segített a Somogy Megyei Mészöv 300 ezer forinttal, és 1,2 milliós kölcsönnel. A helyi tanácstól 400 ezer forintot és 300 ezer forint értékű munkát, valamint a telket kaptuk, s saját erőből 2,4 milliót tudtunk fizetni. Az áfész számításai szerint a bolt egymillió, a büfé pedig 200 ezer forintos havi forgalmat bonyolít majd le. Ehhez azonban folyamatos, jó árukészletre lesz szükség. — Igyekszünk mindent megtenni ennek érdekében, ám ez nemcsak rajtunk múlik. Természetesen a boltot be kell „járatnia” az új üzletvezetőnek, rajta is sok múlik, de a szállítóvállalatokon talán még több. Re- méljük, nem lesz fennakadás. Indulásra valóban hatalmas árukészlettel töltötték föl a boltot, a kenyértől a kaszáig szinte minden megtalálható, lehetőleg semmiért se kelljen a városba utazni a falu lakóinak. A büfét igyekeztek távol tartani a kocsmaszinttől.. Cukrászsütemények nagy választéka, nyáron pedig fagylalt hivatott a cukrászdajellegét erősíteni. Reméljük, hogy a kezdeti csillogása és a nagy gonddal kialakított- berendezései később is ilyen tiszták és szépek maradnak. V.O. Megszűnik, felszámolják, átalakul, tönkrement, átszervezik, tönkretették... ilyen és ehhez hasonló szavaink uralják legújabb keletű mondatainkat. No persze, változik a világ, változik a retorika. E változásokba vetett hitünket azonban a gyakorlat rendre megingatja, hiszen a történések többségében csak kételyeinket erősítik. Nem véletlen tehát, hogy vágyva vágyunk olyan változások után, melyek sorsunk egy kis szeletkéjét kedvező irányban befolyásolják. Megszűnik. Az elmúlt napokban is sokszor hallottuk ezt az ítéletet, s ezek között egyre többször szerepelt az MHSZ gépjárművezető-képző iskolája is. Valóban megszűnt? — tettük föl a kérdést a legilletékesebbnek, Bálint Géza iskolavezetőnek, ma már ügyvezető igazgatónak. — Én is hallottam a híresztelésekről — mondta. — Tőlem is többen érdeklődtek ez ügyben. Nem tagadom, kezdetben rosszindulatú, megalapozatlan politikai jellegű és töltésű dologra gondoltam. De amikor a megye déli részéből sokszorosított tandíjvisszatérítési kérelmek érkeztek tucatszámra, akkor megértettem, valójában miről is lehet szó. A lényeg az, hogy az MHSZ iskolája nem szűnt meg, hanem január 1-től egyszemélyes kft-ként működik. Remélem, hamar elfogadja és azonosítja velünk a lakosság a „Didaktika Kft.” nevet. — A kft megalakítása elszakadást jelent az MHSZ- től? — Nem. Szó sincs róla. Az alapító az MHSZ Országos Vezetőségé, a szakmai felügyeletet az MHSZ Országos Központja gyakorolja. Az MHSZ hét szakágának egyike maradunk a jövőben is. — Akkor miért vált szükségessé a kft-alapítás? — Az MHSZ többi szakágában (repülő, búvár stb.) egyelőre nincsenek jelen a piaci viszonyok. A gépjárművezető-képzésben viszont verseny alakult ki a tanulókért. Megyénkben már eddig hat nagyobb képzőszervezet közül választhatott a gépjárművezető-jelölt. A társasági törvény4 az, ami biztosítja az esélyegyenlőséget a piaci versenyben, s ezért vált szükségessé a kft megalakítása. — Megítélése szerint a szaporodó munkaközösségek nem veszélyeztetik a képzés színvonalát? — Meggyőződésem, hogy a járművezető-képzésben is — akár az élet más területén —, a tevékenységet Hónap elején lazítás, hó végén hajrá Sok a bizonytalanság Munkásgyűlés a tabi Videotonnál — Bérmunkát is vállalnak Ismét lezártunk egy nehéz évet és egy még nehezebbet kezdtünk — mondta szerdán délután, a műszakváltás előtt megtartott munkásgyűlésen Kudich Antal, a Videoton tabi gyáregységének igazgatója, amikor tájékoztatta a dolgozókat az 1989-es évről és vázolta az ez évi tennivalókat. Beszámolójában, szólt a Videoton vállalatcsoport eredményeiről, de nem hallgatta el a pénzügyi gazdálkodás gondjait sem. A Videoton ipari részvénytársaságon belül a Számításíech- nékai Gyár volt a legnyereségesebb: bevételük meghaladta a tervezettét: mintegy 7,5 milliárd forint körül alakult úgy, hogy eközben a létszám a tervezettnél kevesebb maradt. A gyár tevékenységét eredményesnek tartotta, a bevételi és a nyereségterv teljesítésében és a tőkés exportot illetően viszont kifogásolta az ütemtelen termelést és a magas készleteket. A tabi gyáregység múlt évi gazdálkodásáról1 a következőket mondta: — Árbevételünk meghaladta a 353 millió forintot, ami az 1988. évihez képest csak 63 százalékos teljesítést jelent. Teljes termelési értékünk elérte az 1,2 milliárd forintot, de így is elmaradtunk az előző évitől. Dolgozóink átlagkeresete 95 ezer forint fölé emelkedett, ami 8,4 százalékos növekedést jelent... A gyáregység hiányossá- ' gai közé sorolta, hogy a termelés nem volt egyenletes: a hónap elején foglalkoztatási gondjaik voltak, a hónap végén pedig túlórára, kapkodásra kényszerültek. Ennek az ütemtelenségnek alapvetően anyagellátási okai -voltak. Nem hallgatta el az igazgató azt sem, hogy nem elégedett a gyáregységi renddel és tisztasággal, ami a megítélés szempontjából — különösen a külföldiek előtt — nem mindegy. igénylő (nálunk a tanuló) nyer azon, ha többen kínálják . szolgáltatásukat. Az a képzőszervezet lesz csak életképes, amelyik az áraival és a képzés színvonalával elnyeri a lakosság bizalmát. Ebben a Didaktika Kft. meghatározó akar lenni a megyében. — Ne haragudjon, de miből ered ez a magabiztosság? — Eddig is iskolánk képezte ki a legtöbb járművezető-jelöltet a megyében és nálunk volt legkevesebb a bukás. A kft. az oktatók ösztönzésével kívánja javítani a képzés színvonalát. Ezzel kapcsolatban két lényeges kérdést emelek ki. A bérezést és a jármű üzemeltetését. Ismereteim szerint nálunk lehet a legtöbbet keresni, de az oktató bérének 40 százaléka attól függ, hogy a lehető legkevesebb óraszámmal, ugyanakkor bukásmentes vizsgával tanítsa meg a hallgatóját járművezetésre. Ezt a típusú bérezést csak mi alkalmazzuk. A tanuló-gépkocsikat mi is kiadjuk üzemeltetésre, de ez a rendszer arra ösztönzi az oktatót, hogy a lehető legtöbb kilométert vezettesse. A sajátkocsis képzésnél az oktató érdekeltsége fordított, mert órára kapja az üzemeltetési költséget, de kilométerre jelentkezik az ő költsége. Ezen minden vezetőnek és dolgozónak el kell gondolkodnia! Az idei feladatokról kevés konkrétumot mondott az igazgató. A gyár értékesítése várhatóan az, 1989. évi szinten alakul majd1. Terminálokból — a jelenlegi tervek alapján — 6 ezer darab körül! kell1 gyártani Tab,on, ami nem köti le a teljes kapacitást. Ezért bérmunka vállalására is szükség lesz somogyi gyáregységben. A számítástechnikai termékeket gyártó gazdálkodó egységnél a kritikus helyzetfelmérés és a bizakodó jövőbe tekintés jellemezte az újévi munkásgyűlést. (Krutek) Közlekedni pedig csak úgy lehet megtanulni, ha megy is a jármű. — Az oktatók elfogadják az önök ösztönzési rendszerét? — Az oktatók egy része valóban nem lelkesedik érte. Akik nem tudják elfogadni, azok elvándorlása „simább vizekre” már meg is kezdődött. Szakoktatóképzésünk azonban biztosítja az oktatói utánpótlást és a szükséges minőségi cseréket. Meggyőződésem, hogy a tanulói érdekek előtérbe helyezésével nyerhetjük csak meg hosszú távon a konkurenciaharcot. — Sajnos, aggasztóan növekszik a közúti balesetek száma. A járművezető-képzés mennyiben lehet felelős ezért? — Éppen a baleseti statisztika bizonyítja, hogy a képzési és. vizsgáztatási színvonal megfelelő. No persze, egy baleset is tragikus, főleg, ha elkerülhető lett volna. Az közismert, hogy a kezdő vezetők által okozott balesetek száma a harmadik évben növekszik meg ugrásszerűen, általában megháromszorozódik. Az első három évben a vezetési stílusból nagy biztonsággal megállapítható, hogy ki tanította a járművezetőt, utána pedig mindenki úgy vezet, ahogyan él. A kezdő vezetők által okozott balesetek csökkentése érdekében nagyobb óraszámban oktatjuk a közlekedési lélektant, az „emberi tényezők” tantárgy keretein belül. — Tervez-e profilbővítést a kft? — Igen. Többek között kötelességünknek érezzük az ifjúság közlekedésre nevelését, s erre anyagiakat is áldozunk. Huszonöt százalékos tandíjkedvezményt adunk az iskolák közlekedési szakköreinek. Minden kirendeltségünkön biztosítjuk a fiatalok számára a rádióirányításos motoros, és segédmotoros forgalmi képzést. Jelentős részt vállalunk a hívatásos gépkocsivezetők továbbképzéséből: 92 százalékukat mi képeztük ki. Javítóműhelyünk szabad kapacitását közületi és lakossági szolgáltatásra kívánjuk hasznosítani. Igény szerin- indítunk fuvarozói és nemzetközi gépkocsivezetői tanfolyamot is. — Milyen bázssal rendelkezik a kft? — Az apport bővítésére most kerül majd sor. A személyi feltételeink is ki- elégítőek. Több mint 50 főállású, s közel 100 megbízásos jogviszonyú oktatóval dolgozunk. A megyében 7 kirendeltségünk van, s több mint 40 különböző típusú, 3 évnél nem idősebb gépjárművel rendelkezünk. Évente 4000—4500 személy alapképzésére vállalkozunk. — Köszönöm a beszélgetést. Lengyel János
