Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-29 / 24. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 29., Hétfő VálasMtám 1990. / Ki jut a parlamentbe? Bírják cérnával Műszaki konferencia a Nagyatádi Cérnagyárban Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti a szavazat- számlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat foglalkoztat, hiszen ettől is függ a képviselőválasztások demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása során minden párt, induló szervezet vagy jelölt azonos elbírálás alá essék. A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták egyenkénti áttekintésével lehetséges. Szavazás az egyéni választókerületekben Vegyük először a 176 egyéni választókerületet! Minden választókerületben több — jelenleg, amikor a pártok bizonyítani kívánják befolyásukat, viszonylag sok — jelölt fog indulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény szerint az országos listán — erről még szólunk — az egyéni kerületek ún. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják gyűjteni. Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal rendelkezőknek több mint a fele megjelent. Ha nem, akkor meg kell ismételni a szavazást. Az ún. második fordulóban ismét az összes jelölt elindul, s ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak egynegyede megjelent. Ki kapja a mandátumot? Ha az első forduló eredményes (mert a szavazásra jogosultaknak több mint a fele megjelent), akkor a jelöltek közül az szerzi meg a mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatoknak több miiint a felét megkapta (abszolút többség). Ha ilyen jelölt nincs — a jelöltek nagy száma miatt a választókerületek többségében valószínűleg így lesz —, második fordulóra kerül sor. Ezen már csak az indulhat, aki az első forduló során legalább 15 százalék szavazatot szerzett. Ha három ilyen jelölt nincs, akkor az első három legtöbb szavazatot gyűjtő indulhat. A második fordulóban elégséges, ha a szavazásra jogosultak egynegyede megjelenik, és a mandátumot az kapja, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Azaz, a relatív többség is elég. A szavazatszámlálást először a szavazatszedő bizottságok végzik. Ennek elnökét és két tagját a tanács választja, ám a bizottságba egy-egy tagot minden jelöltet indító párt, de a független jelölt is delegálhat. A szavazókörzetek a választás eredményét a választókerületi válaztási bizottsággal közlik. Ebben ugyancsak minden jelölt képviselője részt vesz. Ez összegezi és állapítja meg az egyéni választókerület választási eredményét és ez a bizottság adja ki a megválasztott képviselő megbízólevelét. Ez a testület jogosult elbírálni a szavazatszedő bizottságok munkája során felmerülő kifogásokat is. Minden választási szervezet tevékenysége nyilvános, azon a sajtó képvislői részt vehetnek. A megyei lajstrom Megyei lajstromokat, listákat az a bejegyzett párt indíthat, amelyik az egyéni választókerületek negyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet indított. A választók külön szavazócédulán kapják meg, hogy az illető megyéiben melyik párt indított lajstromot és azon kik a jelöltek. A választók csak egy pártra szavazhatnak. Maga a lista kötött; ez azt jelenti, hogy a választó a jelölteken nem módosíthat.. Természetesen itt az a szabály, hogy a választás akkor érvényes, ha a listákra a választóknak tölbb mint a fele szavazott. Ha ez nem így van, a választást az összes pártlista részvételével meg kell ismételni. A második fordulóban azonban itt is elégséges a szavazók negyedének a megjelenése. Az érvényességhez külön kell számolni az egyéni kerületekre leadott és a megyei pártlistákra leadott szavazatot. A mandátumok elosztása viszonylag egyszerű. A listákra adott összes érvényes szavazatot osztani kell a megyei listán megszerezhető mandátumok számával, plusz eggyel. Nézzük ezt egy példával. Békés megyében ez a szám 6+1=7. Minden pártlista annyi mandátumot kap, ahányszor a kapott eredmény a leadott szavazatokban bennefoglaltatik. Az elosztásban azonban csak az a párt vehet részt, amelyik országosan a leadott szavazatok 4 százalékát megkapta. Először tehát a választások országos eredményét kell ismerni és csak ezt követően lehet a mandátumok elosztását megkezdeni. A szabály célja kizárólagosan az, hogy a legkisebb pártok a lajstromokon ne kapjanak mandátumot. Ily módon kívánják elkerülni a parlament túlzott politikai polarizálódását. Az egyéni választókerületekben szerzett mandátumot azonban ezen a címen nem lehet megsemmisíteni. Lényegében hasonló módon kell elosztani az országos listán szereplő 58 mandátumot is. Itt azonban csak az egyéni választókerületekFebruár első hetében országos társadalmi és politikai vitára bocsátják az ön- kormányzati törvény koncepcióját. Mindez azt is jelenti, hogy a rendszerváltás újabb fontos kérdésében léphetünk tovább, még annak ellenére is, hogy napjainkban a pártharcok elsősorban az uralomváltás jegyében zajlanak. •E szükségleteket fölismerve a Kilián György Városi Művelődési Központ és a Somogy Megyei Tanács ön- kormányzati és elnöki hivatala önkormányzati népfőiskolát szervez Kaposváron. A szervezők nem titkolt célja, hogy a hallgatók az együtt töltött néhány nap alatt praktikus témákban szerezzenek új ismereteket. A népfőiskola témakörei: a magyar falu múlt ja-jövője; önkormányzat és közben megmaradó (mandátumokra nem jutó) töredékszavazatokat, valamint a megyei lajstromokon megmaradó töredékszavazatokat kell összeadni. Az országos listáról csak az a párt kaphat mandátumokat, amely legalább hét megye listáján mandátumot szerzett. Ez a szabály is a kis pártoknak kedvezőtlen. A töredékszavazatok Tehát a pártok háromféle módon juthatnak képviselői helyhez, mandátumhoz: egyéni választókerületekben, megyei listákon és az országos listán. A pártok azonban választási szövetségre, koalícióra is léphetnek. Ilyen választási koalíció egyéni választó- kerületben és a megyei listáknál is létrjöhet, úgy, hogy két vagy több párt egy jelöltet, illetőleg közös listát indít. (Ilyenkor a tö- redékszávazatok pártok közötti százalékos elosztását előre be kell jelenteni a választási bizottságnak.) Az 1990. évi választás első fordulójában azonban erre azért fog ritkán sor kerülni, mert ma a pártok mindenekelőtt bizonyítani kívánják támogatottságuk mértékét. Egészen más lesz a helyzet az egyéni választókerületek második fordulójában. Itt már csak azok indulhatnak, akik 15 százalék fölötti szavazatot kaptak. Ha pedig ilyen három jelölt nincs, a három legtöbb szavazattal rendelkező indulhat. Koalíció, ellenxék A koalíciónak van egy további alakzata is, amikor pártok kötnek szövetséget közös kormány alakítására. Erre azonban csak a választások után után kerülhet sor. Tehát akkor, amikor a parlamentbe bekerülő pártok kötnek szövetséget arra, hogy a közös kormány számára szilárd parlamenti többséget hozzanak létre. Közjogi értelemben ettől kezdve van értelme ellenzéki pártokról beszélni. Azaz olyan pártokról, amelyek a kormánykoalícióban nem vesznek részt. A mai meglehetősen megosztott és szétaprózott pártstruktúrában biztosra vehető, hogy a választások után megalakuló kormány ilyen koalíciós kormány lesz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár igazgatás a középkortól napjainkig, önkormányzatok a mai Európában; a készülő önkormányzati törvény; helyi társadalom — helyi nyilvánosság — önkormányzati tulajdon; a helyi politizálás színterei; önkormányzó társadalom (működő önkormányzatok); apró falvak a magyar társadalomban. A népfőiskolát nem azzal az elsődleges céllal szervezik, hogy a települések leendő vezetőit kiképezzék. A szervezők alapvető törekvése, hogy minden településen legyen több ember, aki megfelelően felkészült az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekben. A népfőiskola két szakaszból áll: egy háromnapos bentlakásos kurzusból, és az ezt követő alkalmankénti foglalkozásokból. Az Műszaki konferenciát tartottak a Nagyatádi Cérnagyárban; ezen a múlt év gazdasági munkáját értékelték és meghatározták az idei feladatokat. A tanácskozáson — amelyet Kurucz Jánosné, a szakszervezeti bizottság titkára nyitott meg — részt vett és felszólalt a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat vezérigazga tója. Eitler György is. A konferencia résztvevői mindkét témáról már korábban írásos előterjesztést kaptak. Lovkó Imre főmérnök az abban foglaltakat egészítette ki vitaindítójában. A gyár 1989. évi termelési feladata 2820 tonna varrócérna és 335 tonna nemesített fonal gyártása volt. Ezt a szándékot lényegesen sikerült túlteljesíteniük: varrócérnából 3051,7 tonnát, nemesített fonalból pedig 368,7 tonnát készítettek. Az előző évinél 23 százalékkal gyártottak többet. Kimagasló eredménynek számít a gyár történetében, hogy 2039,3 tonna varrócérnát és ezzel együtt 368,7 tonna nemesített fonalat szállítottak tőkés exportra. Sajnos, a bevétel — az egyiptomi, meglehetősen drága import fonal felhasználása miatt — alacsonyabb volt a tervezettnél. Az export értéke 10.8 millió dollár. A termelés kedvező mennyiségi alakulását nagyban befolyásolta a termék- összetétel változása, valamint egyéb, év közben foganatosított szervezési intézkedések sora is. Ilyen első szakasz főként az elméleti felkészülést, a második pedig a tapasztalatcserét szolgálja. A második szakasz konkrét programját a népfőiskola hallgatói közösen alakítják ki. A bentlakásos intenzív tanfolyamra február 9—10— 11-én kerül sor, az agrártudományi egyetem állattenyésztési karának továbbképzőházában (Kaposvár, Dénesmajor). A népfőiskola költségeit a szervezők teljes mértékben nem tudják finanszírozni, ezért a részvételi díj 1800 forint személyenként. A részvétel költségét viselheti akár a helyi tanács, akár valamely párt, helyi intézmény, termelőszövetkezet vagy vállalat is. Bővebb felvilágosítást a szervezők adnak. (Lengyel) volt a cérnázógépeken az orsófordulat emelésének a teljesebb kihasználása, valamint a motringsúly növelése az egyes finomsági számoknál. Eredményes kísérleteket folytattak a cérna lágyabb fogása és a motringok ledolgozhatóságának a javítása érdekében. Az újonnan alkalmazott fehérí- tési technológia megfelelő minőségben ugyancsak jelentős termelésnövelést eredményezett. Belföldi termelésük elmaradt ugyan a tervezettől, de csaknem kétszáz tonnával többet állítottak elő a bázishoz viszonyítva. A hazai cémaigényeket azonban nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A gyár dolgozóinak létszáma stabil volt, a termelési feladatok teljesítéséhez azonban nem volt elegendő a normál időalap, így jelentős — 62 ezer — túlórát kellett igénybe venniük, a vgmk-ban pedig 18 ezer órát dolgoztak. A gyári beruházások elkészültek, a szennyvíztisztító átalakító munkálataival is a befejezéshez közelednek. A gyár további fejlesztési elképzelésein szakembergárda dolgozik A konferencián 14-en nyilvánítottak véleményt. Az észrevételek többsége elsősorban az idei feladatok hiánytalan megoldására, a gazdaságosságra, a selejt csökkentésére és az energiával való takarékosságra vonatkozott. Eitler György vezérigazgató elismeréssel szólt a nagyatádi gyár múlt évi eredményeiről, és köszönetét mondott a gyár kollektívájának — a vezetőknek, a műszaki gárdának és valamennyi dolgozónak — a kimagasló teljesítményért. Arra ösztönözte a gyár dolgozóit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a tő- késexporttervek teljesítése érdekében, de gyártsanak több cérnát belföldi felhasználásra is. Elképzeléseik szerint ebben az évben mindenekelőtt a munkások bérét kívánják emelni — természetesen a termelési értékkel azoonos arányban, az eredmény, a nyereség alapján. Tovább szándékoznak növelni a gyár önállóságát, és ennek érdekében több szervezeti és egyéb intézkedést hajtanak végre. A jövőben negyedéves termelési terveket készítenek, ezeket értékelik, és az időközben érkező rendelkezések figyelembevételével állítják össze a következő negyedév gazdasági feladatait is. Dorcsi Sándor VÁRJAK AZ ÉRDEKLŐDŐKET • • Önkormányzati népfőiskola KONZUMBANK RT. A KONZUMBANK RT. értesíti ügyfeleit, hogy a LETÉTI JEGY ÉVES KAMATA 1990. Január Újétól 22 % A lejárat előtt visszaváltott letéti jegy éves kamata: II 3 hónapon belül évi 3—6 hónap között évi 6—12 hónap között évi 18% 20% 21% A megvásárolt letéti jegyek sorsoláson vesznek rész. Vásárolható: a KONZUMBANK RT. kaposvári fióknál, Kaposvár, Május 1. u. 7. sz. alatt. (A kölcsönzőbolt mellett.) (141915)
