Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

Ára: 5,30 Ft XLVi. évfolyam, 23. szám ÍA(WPILWP 1990. január 27., szombat MA : Panasz Ságvárról (3. oldal) Hozzászólás az agrárvitához 11 (4. oldal) Beszélgetés Koltai Róberttel (7. oldal) Módosították a földtörvényt SZERDÁN FOLYTATÓDIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS HAZÁNK VENDÉGE VOLT VÁCLAV:HAVEL Magas szintű magyar -csehszlovák tárgyalások Csökkentették a napirendeket esélyegyenlőségre van szükség a tájékoz­tatásban. Király Zoltán azt javasolta, hogy a megyei lapkiadó vállalatok legyenek ál­lami vállalatok. Ezt azonban Hámori Csaba az MSZP nevében törvénytelennek minősí­tette. Egyébként a T. Ház nem döntött a sajtótörvény módosításáról, akárcsak a képviselők jogállásáról sem. A képviselők azonban elfogadták az egyéni vállalkozás­ról, az állami vagyonról a törvényt. Tegnap folytatta az Országgyűlés a csü­törtökön félbehagyott vitát a földtörvény módosításáról. A képviselők két táborra szakadtak. Azok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, a kormány által beterjesztett módosító javaslatot támogatták, mások vi­szont a földforgalom befagyasztását szor­galmazták. Végül a törvényt nagy több­séggel elfogadták. A sajtótörvény módosításának vitájában kikristályosodott az az álláspont, hogy A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Václav Havel Csehszlovákia elnöke tegnap találkozott Németh Miklós mi­niszterelnökkel és Pozsgay Imre államminiszterrel Tegnap a földtörvény vi­tájával folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. Elsőként Séra János (Ko­márom—Esztergom m., 10. vk.) kapott szót, aki azzal kezdte mondanivalóját, hogy a falu számára nem jelen­tenek kielégítő megoldást a I kormány által beterjesztett változtatások. A mai magyar falut egy megbolygatott méhkashoz hasonlította, amelynek zümmögését nem­csak a szövetkezeti szerve­ződés atrocitásai, az idegen életforma, a függetlenség elvesztése váltotta ki, ha­nem sokkal inkább a pa­rasztság kiszolgáltatott bér­munkássá süllyedésének fo­lyamata. Szerinte most leg­alább a tagsági tulajdonvi­szonyban kellene lépni, s a megalázó földjáradékot tisz­tességes bérletté, haszonél­vezeti díjjá alakítani. Bízzák a parasztokra a döntést Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) azt javasolta: a kor­mányzati beterjesztést ere­deti formájában fogadják el, s bízzák a szövetkezeti parasztságra annak megvá­lasztását, hogy milyen szö­vetkezeti formában, milyen tulajdonviszonyok között kí­ván dolgozni. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) a szövetkezeti földel­adások átmeneti befagyasz­tását javasolta a tulajdon- reform és a jóvátételi tör­vény elfogadásáig. Krekács László (Pest me­gye, 8. vk.) hozzászólását kezdve hangsúlyozta, hogy ő maga is híve az igazságos rehabilitációnak. Hozzátette azonban: ez kizárólag mél­tányosan, érdekegyeztetés révén képzelhető el, s nem járhat együtt a mezőgazda- sági termelés szálzilálásával. Rövid hozzászólásában Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) úgy vélte, meg kell várni, amíg a pártok a különböző érdekeket megjelenítik, s akkor kell — általánosan és igazságosan — rendezni a jogszabályokat. Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m., 20. vk.) gyakorló tsz-elnök lévén leszögezte: a szövetkezeti vezetőknek egyáltalán nem az jár az eszében, hogy kisemmizzék a tagságot, kft.-két hozzá­nak létre saját vagyonuk gyarapítására. Amennyiben mégis előfordul ilyen, az el­ítélendő. Javasolta, hogy a parlament a kormány elő­terjesztését fogadja el, de ugyanakkor ismerje el az elhangzott módosítások fel­vetésének jogosságát, ö is úgy vélte, hogy e kérdések megoldásához mindenekelőtt a pártok egyetértése szük­séges. Roszik Gábor (Pest megye, 4. vk.) hozzászólásában arra figyelmeztetett, hogy az Or­szággyűlésnek nem szabad elhamarkodott döntést hoz­nia, olyan törvényt elfogad­nia, amely a parasztokat ki- semmizi. Ezért azt javasol­ta, hogy a földek megváltá­sának befagyasztása mellett foglaljon állást. 60 százalékos földhányadot A részletes' vitában első­ként Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.) kért szót. Reagálva a termelőszövet­kezeti vezető képviselők vé­leményére, hangsúlyozta: különbséget kellene tenni a földtulajdon és a földhasz­nálat között, mert a szövet­kezeti tevékenység alapja a földhasználat, nem pedig a földtulajdon. Nem beszélve arról, hogy a mezőgazdasá­gi termékek árának mind­ehhez semmi köze sincsen. Kifejtette, hogy ezért nem tudja például Csipkó Sán­dor érveit elfogadni, mert a mezőgazdaságban igenis erő­teljes törekvés van arra, hogy társaságba vigyék be a földeket. Vassné Nyéki Ilona (Pest megye, 1. vk.) arra hívta fel ismét a figyelmet: meg kell akadályozni, hogy a földér­tékesítés révén olyan tulaj­doni viszonyok alakuljanak ki, amelyeket utólag már nem lehet rendezni. Ha sza­baddá válik a forgalom, az átalakulási törvény hatására a föld 80 százaléka új tu­lajdonoshoz fog kerülni. Ak­kor viszont már nem lesz miből megoldani a minden­ki által kért és kívánt pa­raszti rehabilitációt. Ne a lakosság rovására Witter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter elmondotta válaszá­ban, hogy a képviselők az említett kérdésben gyakor­latilag két táborra szakad­tak. A nagyobbik tábor — a mezőgazdaságban dolgo­zók — a kormány által be­terjesztett módosító javaslat elfogadását támogatja. Első­sorban gazdasági indítékaik vannak. A vitázók más ré­sze a társadalmi igazságté­tel szándékától vezérelve a földforgalom befagyasztását, a megváltott földek vissza­adását szorgalmazzák. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évi földforgalom alapján — amennyiben ilyen ütemben folyik tovább a földek érté­kesítése — 600 esztendő szükséges ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek által megváltott földeket eladják. Ennek alapján semmi nem indokolja a földforgalom befagyasztását. A továbbiakban a minisz­ter arról szólt, hogy az élel­miszer-gazdaság igen fontos szerepet tölt be a dollárel­számolású exportban. Ha valamilyen ok miatt ezeket az élelmiszereket importálni kellene, akkor az említett magas árakat fizetné meg a lakosság is a jelenlegi ke­reseti viszonyok közepette. Ezért fontos, hogy a parla­ment helyesen döntsön. A továbbiakban a terme­lőszövetkezeti földek vissza­adásával kapcsolatban el­mondotta: valamennyien egyetértenek abban, hogy a megváltott földterület árá­nak utólagos rendezése szükséges, de meg kell ha­tározni a reális megváltási árat, s azt, hogy milyen for­rásból kártalanítsák az érin­tetteket. Az ország jelenleg azonban nincs olyan hely­zetben, hogy ilyen célra je­lentős összeget fordítani tudna. A továbbiakban a mi­niszter arra válaszolt: mi történne akkor, ha a volt tulajdonosok visszakapnák a megváltott földeket, s azokat a termelőszövetkeze­tek bérbe vennék. A bér­leti díj közel 42 milliárd forinttal növelné a terme­lőszövetkezetek költségeit évente. Éz azt eredményez­né, hogy az ideihez hasonló mértékű élelmiszerár-eme­lésre kerülne ismét sor, kü­lönben a gazdálkodók el­lehetetlenülnének. Ezért (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken reggel az Or­szágház előtti téren rendez­ték meg Václav Havel ün­nepélyes fogadását. A Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnöke Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági el­nök meghívására csütörtö­kön a késő esti órákban ér­kezett Budapestre. A fogad­tatást követően a Parlament delegációs termében meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások. Vávlac Havel és kíséreté­nek több tagja — még a hivatalos fogadás előtt — a kormány Béla király úti vendégházában együtt reg­gelizett a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének képviselőivel. Jakab Róbertné főtitkár és a csehszlovák vezető tájé­kozódó megbeszélést folyta­tott — elsősorban a nemze­tiségek helyzetéről. Közvetlenül az ünnepé­lyes fogadtatás ceremóniája után a Parlamentben meg­beszélést tártott Václav Ha­vel és magyar vendéglátója, Napjainkban egyre in­kább érzékeljük, hogy az elkövetkező évek gazdasági és foglalkoztatási változá­sai mind több embert kész­tetnek, kényszerítenek pá­lyamódosításra. Föltételez- hetően mind többen lesznek olyanok, akiket a változá­sok új szakma vagy foglal­kozás elsajátítására, vál­lalkozás megkezdésére, il­letve vállalkozásuk bőví­tésére kényszerítenek. Tegnap délelőtt a Kiosz kaposvári székházában ke­rült sor arra a tájékoztató­ra, amelyen bejelentették, hogy a Kiosz Oktatási és Szakmafejlesztési Központ­ja február 1-től megnyitja kaposvári kirendeltségét. A központ törekvéseiről Kiss István, a budapesti köz­Szűrös Mátyás. A két tár­gyalópartner szakértők kö­rében ült a tárgyalóasztal­hoz. Magyar részről az esz­mecserén részt vett Med- gyessy Péter, Szokai Imre pont igazgatóhelyettese tá­jékoztatta a meghívottakat. Az igazgatóhelyettes rö­vid ismertetőjében többek között elmondta, hogy az- oktatási központot 1984-ben hozta létre a Kiosz orszá­gos vezetősége azzal a cél­lal, hogy a kisiparosok, kis­vállalkozók képzését, át­képzését oldja meg. Már az alapító okiratban is megfogalmazták, hogy a kisiparosok, kisvállalkozók képzésén túl bárkinek le­hetőséget biztosítanak a tanulásra, ha az a feltéte­leknek megfelel. A központ képesítési ok­irat kiadására jogosult. A megszerezhető legmagasabb képesítés a szakmunkás-bi­zonyítvány. Tehát különbö­ző vizsgabizottságokat mű­ködtethet, s államilag elfo­és Tabajdi Csaba. Václav Havel oldalán Ján Carno- gursky, a kormány első el­nökhelyettese, Sasa Vonóra, (Folytatás a 2. oldalon.) gadott bizonyítványokat adhat ki. A szakmunkás-képesítést adó tanfolyamok mellett szerveznek úgynevezett be­tanító tanfolyamokat .s, olyan szakterületeken, ame­lyek szabad iparként űzha- tők. Mint például a film­nyomó és szitakészítő, v:- deofölvétel-készítő, láb­ápoló, virágkötő stb. tan­folyamok. Az igazgatóhelyettes el­mondta azt is, hogy a kü lönböző tanfolyamokhoz megfelelő jegyzetekkel, se­gédanyagokkal rendelkez­nek. Az ÁBMH megbízásá­ból, annak felkérésére át­képző szakmai tanfolyamo­kat is szerveznek. Az elmúlt évek során mintegy 20 ezer személyt képeztek. Ebből több mint 15 ezren kaptak olyan ké­pesítést, melynek alapján kisipari tevékenységet foly­tathatnak. A tavailyi évtől az igények jobb kielégítése céljából 4 vidéki kirendelt­séget nyitottak- Pozitív ta­pasztalataik alapján az idei évben újabb három város­ban — köztük Kaposváron — nyitnak irodát. A kiadott tájékoztató fü­zét mintegy 80 szakmát vagy tevékenységet ajánl az érdeklődők figyelmébe. A tanfolyamok indításának Kaposváron is megvannak a feltételei. Megtudhattuk a tájékoz­tatón azt is, hogy az okta­tási központ bárhol és bár­mikor kész tanfolyamokat szervezni, ha legalább 20 személy jelentkezik. Készek különleges igények kielégí­tésére is. (Lengyel) OKTATÁSI KÖZPONT KISIPAROSOKNAK Felkészülnek a pályamódosításra Üj CNC-labor működik a kaposvári Ipari Szakközépiskolá­ban. (Fotóriportunk a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom