Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

1990. január 24., szerda SOMOGYI NÉPLAP 3 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS PRO URBE-DÍJA Kaposvár új díszpolgárai Képünkön a kitüntetettek — balról jobbra — Király Béla, Jobban János, Tarján I,ászió­né (a Városszépítő Egyesület képviseletében), Zákányi Zsolt és dr. Horn Péter (Folytatás a 2. oldalról.) Ezért úgy gondolom, hogy az új szervezetnek az eddi gi belbiztonsági funkciók­ból — legalábbis az átme­net idejére — csak az el­engedhetetlenül szükséges feladatot, a legszűkebben vett alkotmányvédelmet szabad és kell átvenni. Demokratikus szellemű vezetőket — A vonatkozó jogsza­bályok mielőbbi kidolgo­zása és a parlamenti fel­ügyelet felállítása mellett is nagyon fontos, hogy az újonnan létesítendő speciá­lis szervek elvégezzék az elkerülhetetlen belső ön­vizsgálatot munkájuk tar­talmát, eszközrendszerét és állományuk beállítottságát illetőén. Elengedhetetlen­nek tartom, hogy — ahol még ez nem történt meg — demokratikus szellemű, nemzeti érzelmű vezetők kerüljenek a kulcspozíciók ba, az állományt pedig le­hetséges és tisztességes fia­talokkal frissítsék fel, füg­getlenül azok pártállásától. A kirobbant botrány egyik tanulsága: abban szerepet játszott az is, hogy a kon­cepcióváltás gyakorlati végrehajtása az indokoltnál lassabban haladt. Ebben a magam felelősségét is ér­zem. Horváth István belügy­miniszter lemondását érint­ve a kormányfő kijelentet­te: az adott helyzetben el­kerülhetetlen volt. Monda­nivalójához hozzáfűzte, hogy mint reformpolitikus, jelentős szerepet töltött be abban, hogy hazánkban az alkotmányos rend alapján békés úton megy végbe a demokratikus átmenet Ér­demeiért köszönet illeti Mint ahogy azért is, hogy a belbiztonsági válságból fa­kadó következtetéseket sze­mélyére vonatkozóan is le­vonta. A továbbiakban bejelen­tette: a Minisztertanács — a kialakult helyzetre is te­kintettel — egyetért azzal, ha az állambiztonsági szer­vek tevékenységének vizs­gálatára az Országgyűlés különbizottságot hoz létre. Célszerűnek tartaná, ha a bizottság vezetője függet­len képviselő lenne, és a bizottság tükrözné az Or­szággyűlés politikai össze­(Parlamenti tudósítónk je­lenti) A mostani parlament utol­só előtti érdemi ülésére ér­kező képviselőket egysze­mélyes tüntetés fogadta. Egy idős asszony tartotta a táb­lát, melyen ez állt: „Az ára­kat emelik, mi meg éhe­zünk!” Az Országház folyo­sóján egy képviselő reggel azzal a hírrel fogadott, már biztos, hogy lemond a bel­ügyminiszter. A januári ülésszak programját illetően viszont csak az volt biztos, hogy semmi sem biztos. Sen­ki sem lepődött meg azon, hogy a számos önálló kép­viselői indítvány bejelenté­se, valamint a soron kívüli felszólalások miatt a terve­zett 21 napirendi pont közül az első tárgyalása csak ko­ra délután kezdődhetett meg. A törvényhozói munka to­vábbra is az ülésteremben folyik, egyre inkább önálló életre kel azonban a parla­menti folyosó. Az itt zajló megbeszélések, politikai egyeztetések és bizottsági viták tétje alig marad el a tételét. Természetesen a bizottságnak a vizsgált té­ma különleges voltához igazodóan kell majd végez­nie munkáját. Kivonják Hazánkból a szovjet csapatokat A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásá­val kapcsolatos kormányza­ti álláspontra térve rámu­tatott: a kormány — a köz­vélemény és a parlament támogatását élvezve — ak­tívan szorgalmazza a Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes ki­vonását. Rizskov miniszter- elnökkel tárgyalva egyet­értettek abban, hogy a szovjet csaptatok magyaror­szági állomásoztatása egy korábbi, ma már minden tekintetben meghaladott po­litikai és katonai koncep­ció következménye, s ma már sem politikai, sem ka­tonai szempontból nem in­dokolt. Magyarország stra­tégiai és katonaföldrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy biztonságunk bármi­féle veszélyeztetése nélkül a lehető legrövidebb időn belül teljes mértékben ki­vonják hazánkból a szovjet csapatokat. A kivonás menetrendjé­nek kidolgozása és az ügy­gyei kapcsolatos további kérdések rendezése céljából a közeli napokb.an szakértői szintű magyar—szovjet tár­gyalások kezdődnek Buda­pesten. Tegnap kaptam meg Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök üzenetét, melyben már a szovjet tár­gyaló delegáció összetételét is kijelölte. A tervezett szovjet csapatkivonás nem­zetközi feltételei kedvezően alakulnak. A csapatkivonás­sal kapcsolatos fejlemények­ről a parlamentet és a köz­véleményt megfelelő formá­ban tájékoztatjuk. — Remélem, hogy egy különös korszakot zárva ez év márciusában eljutunk a szabad választásokhoz Ma­gyarországon. A választási kampány még meg sem kez­dődött, de már fehérizzásos a készülődő politikai erők hangulata. Igaz, hogy a most színre lépő pártok a múltért nem felelősek. De létük pil­lanatától kezdve már fele­lősek szavaikért és tettei­kért, az ország sorsának ala­kulásáért. teremben elhangzókétól. Már tegnap sok szó esett a saj­tótörvény-módosítás terve­zetéről. Az Országgyűlés kulturális bizottságának ez­zel kapcsolatos vitájában hangzott el: a választások közeledtével mind jobban érzékelhető, hogy a tömeg­kommunikációs eszközök milyen nagy erőt képvisel­nek. A honatyák véleménye szerint ez azért is figyel­met érdemlő, mert a jelen­legi politikai erőtér olyan, amely alkalmat adhat a tor­zításokra, sőt manipulációk­ra is. Kiderült a felszólalá­sokból, hogy a törvényho­zás tagjai aggódnak a füg­getlen, úgymond támogatók nélküli lapok sorsáért, illet­ve azokért az orgánumokért, melyek a mostani kiélezett helyzetben is vállalják a tisztességes, korrekt tájé­koztatást, s nem szenzáció­hajhászásra törekednek. Nagy hangsúlyt kapott a megyei lapok sorsa is, hi­szen, mint a felszólalók rá­mutattak, az ország lakos­ságának jelentős része e la­pokból tájékozódik. Egyetér­tettek abban, hogy a megyei Itt most úgy tűnik, sem­mi sem drága. Ezért szeret­nem mindnyájunk figyelmé­be ajánlani — ha valóban demokratikus átmenetet aka­runk —, akkor ezt úgy te­gyük, hogy eközben a poli­tikai erők és pártok ne tá­volítsák el az országot Eu­rópától — mondta Németh Miklós. Ez a kormány nem akar menekülni a sorsa elől. Nem maga választotta ugyan, de vállalta. Szándéka — hogy kitartson és mindent megte­gyen, amit tehet — szilárd. Nem a hatalom, hanem a feladat igézetében dolgozik. Hivatásának tekinti, hogy a nép eljusson a szabad vá­lasztásokig, ahol majd új parlamentet választ, és új kormányt nevez ki. Akkor kormányom úgy távozik, hogy ideje kitelt, történelmi szerepét betöltötte. Kormányom tagjait és en­gem belső indíttatáson túl eskü is kötelez a nép szol­gálatára. Mindvégig eskünk­höz híven kívánunk tevé­kenykedni. De adunk a be­csületünkre! És ahhoz in­kább ragaszkodunk, mint a hatalomhoz! Kulcsár Kálmán expozéja A miniszterelnök felszóla­lását követően Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. A mi­niszter a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló tör­vényjavaslatot ismertette a képviselőkkel. A törvényjavaslat rögzíti: a lelkiismereti és vallássza­badság az embert születésé­től fogva megillető, alapve­tő szabadságjog, amelyet nem az állam vagy más ha­talom adományoz. Ezektől senki nem fosztható meg, és mindenkit — bármilyen fel­tétel és jogi, nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülön­böztetés nélkül — megillet. Az Országgyűlés három­negyed ötikor befejezte első napi munkáját, mivel a lel­kiismereti és vallásszabad­ságról, valamint az egyhá­zakról szóló alkotmányerejű törvény vitájában több, a törvényt módosító javaslat hangzott el. Ennek értéke­lését a szakbizottságnak ki­adták. A törvényjavaslatról szerdán .határoz a parla­ment. \ sajtó helyzete, illetve jogi státusza mielőbbi tisztázás­ra szorul. A kulturális bizottsági ülést követően került nyil­vánosságra a Szolnok Me­gyei Néplap közösségének nyílt levele, melyhez lapunk is csatlakozott, állást foglal­va a megyei lapok és lap­kiadó vállalatok gazdasági és politikai önállósága mel­lett, sürgetve egyben az eh­hez szükséges jogi garan­ciák megteremtését Tegna­pi számunkban megjelent állásfoglalásunkat a somogyi képviselők egyetértőén, sőt segítőén támogatták. Riedl János képviselő egy 100 ta­got számláló független par­lamenti csoport délutáni ülésén ismertette állásfogla­lásunkat, mely egyöntetű támogatásra talált. — Az újságíró-szövetség már tett hasonló tartalmú indítványt, így valószínű, hogy a tervezet vitája kap­csán — jóllehet a mostani törvénymódosítás ezt a té­mát nem tartalmazza — hangot kap majd a megyei lapok ügye — mondta dr. Kaposvár rendezett taná­csú várossá nyilvánításának 117. évfordulója alkalmából tegnap délután ünnepséget tartottak a Forradalmárok téri középiskolai kollégium­ban. A Viikár Vegyes .Kar és az Ifjúsági Színpad a műsorát az alkalomhoz illő csokorba kötötte, majd \Papp János, a városi tanács elnöke szólt a meghívottakhoz, a vendé­gekhez. — Január 23-a nem piros­betűs a magyar naptárban, sőt .a kaposváriak többsége sem tartja számon ezt a na­pot — kezdte az emlékezet felfrissítésül. — Mind ez ideig 1973-ban kapott ünne­pi rangot a rendezett taná­csú várossá nyilvánítás év­fordulója. Meggyőződésem — mondta a szónok —, hogy Kaposvár társadalma — miként azt sokan kifejezés­re is juttatták — igényt tart egy saját ünnepre. Az itt élő emberek nemcsak meg­élni akarnak itt. Ismerni akarják a város történel­mét, múltját, /ápolni igye­keznek hagyományait. Kell egy nap, amikor tisztelettel emlékezünk azokra, akik tudásukat, táj- és embersze- retetüket, hivatástudatukat a városban & városért fej­tették ki, s akiknek a haza fogalma Kaposvárról indult, vagy itt teljesedett ki. Kell egy emlékezésnek szentelt Eke Károly, a független parlamenti csoport vezetője. — Mi egyébként teljes mér­tékben támogatjuk a szol­noki és somogyi állásfogla­lást, hiszen mindig is alap­elvünk volt, hogy a sajtó csak a tényéktől, s ne párt­érdekektől jüggjön. Pásztohy András, a so­mogyi képviselőcsoport ve­zetője is egyetértett a So­mogyi Néplap és a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat törekvésével. — Nemcsak a választási időszakban fontos, hogy a megyei lap pártsemleges le­gyen. Hosszabb távon sem lenne jó, ha a korábbi egy­oldalú és merev sajtóirányí­tást egy más előjelű, ám az objektív tájékoztatást ugyan­úgy gátló függés váltaná föl. A jövőben elképzelhető, hogy akár kétévenként vál­toznak majd a kormányzó pártok. Nem szolgálná a hi­teles tájékoztatást, ha a saj­tónak a mindenkori politi­kai széllel kellene vitorláz­nia. A politikai, szakmai függetlenségtől elválasztha­tatlannak tartom a gazda­ságit is. nap, amikor a város közös­sége összekapcsolja a rég­múltat a közelmúlttal és a jelennel. Papp János a beszéde to­vábbi részében fölelevení­tette Kaposvár történelmé­nek kiemelkedő korszakait, eseményeit, megemlékezett a város krónikájának fényes lapjairól. A díszpolgári cím és a Pro urbe-díj odaítéléséről a városi tanácson kívül a po­litikai, társadalmi szerveze­tek is véleményt formáltak. 1973 óta tíz személy kapta meg Kaposváron a díszpol­gár címet. Űjabb két sze­mély követi őket tegnaptól. Dr. Horn Péter egyetemi rektor, országgyűlési kép­viselő, az állattenyésztési kutatás és a felsőfokú ok­tatás egyik szellemi irányí­tója Kaposváron — 'hallot­tuk a cím odaítélésének in­doklásául. Kiemelkedő ér­deme van abban, hogy a mezőgazdasági főiskola egye­temi rangra lépett, tudomá­nyos és közéleti szereplése alapján pedig országos elis­merés és tisztelet övezi. Az ünnepi műsorban köz­reműködött Vikár Vegyes Kar karnagyát szólította ez­után dr. Barna Lajos, a Ka­posvári Városi Tanács vb- titkára. Papp János tanács­elnök Zákányi Zsoltnak is átnyújtotta az elismerő dísz­Az ezt tartalmazó állás- foglalásukkal megkerestem dr. Soltész Istvánt, a parla­ment főtitkárát, aki ígéretet tett arra, hogy megvizsgál­ja milyen lépések szüksége­sek ahhoz, hogy a legrövi­debb időn belül megszűn­jön ez a joghézag. A témával kapcsolatban pénteken egy Zala megyei képviselő tesz majd föl kér­dést az államminiszternek, s várhatóan a független par­lamenti csoport is kezdemé­nyezi majd a megyei lapok helyzetének jogi rendezését. Amíg a képviselők egy­értelműen foglaltak állást, a megkérdezett országos veze­tők óvatosabban nyilatkoz­tak. — Még nem tudok egyér­telmű választ adni — mond­ta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök. — A jö­vő héten látogatok majd el az újságíró-szövetségbe, ahol elsősorban a megyei napila­pok helyzetéről kívánok tá­jékozódni. Eddig csak egy megyei lap, a Hajdú-Bihari Napló ilyen irányú törekvé­seit ismerem. Az ő példájuk polgári címet. Énektanári és kórusvezetői munkásságát a vidék kulturális élete szín­vonalának felemelése, a ze­nei anyanyelv magas szintű terjesztése jellemzi. A Tóth Lajos Általános Iskola és a Vi'kár Vegyes Kar több- száz gyermek és felnőtt tag­jával együtt az egész or­szágban és Európa-szerte terjesztette Kaposvár jó hír­nevét. A városi tanács 1978-ban Pro űrbe, azaz Kaposvár városért kitüntetést alapí­tott, ebben eddig harmincán részesültek. A Kaposvári Városszépítö Egyesület kap­ta ezt az elismerést tegnap, valamint Jobban János ta­nácstag, aki a negyedik cik­lusban élvezi immár vá­lasztóinak bizalmát. Király Béla, lapunk nyugdíjas fo­tóriportere a szakma doye­né. Huszonhárom éven át dolgozott és nevelt fiatalo­kat a fényképezés szerete- tére, és szakmai ismereteire a Kaposvári Fényképész Szövetkezetben. 1977 óta a Somogyi Néplap megbecsült munkatársa. Képei őrzik a város emlékeit, fölelevení­tik az egykori eseményeket. Négyen „Lakóhely fejlesz­téséért” kitüntető jelvényt vehettek át, „Társadalmi munkáért” oklevelet tizen­egyen kaptak. (Horányi) bizonyítja, hogy a gazdasá­gi és politikai önállóság va­lós lehetőség. Szóval ez a lap függés nélkül is jól mű­ködik. — Ugyanígy önálló a So­mogyi Néplap is! Hiányzik viszont ennek az állapotnak a jogi megerősítése. — Magam is épp a dolog jogi oldaláról vagyok tájé­kozatlan. Politikailag egyér­telműen helyesnek tartom a lapok törekvését. Egyetértek azzal, hogy egy megyei új­ság az egész megyéé, és ne pártoké Tegyen. — Nem lett volna jobb e kérdéseket már most a saj­tótörvény módosításában tisztázni? — Szerintem nem. Hiszen a mostani feszült belpoliti­kai helyzetben nehéz lett volna korrekt és kiforrott álláspontot kialakítani. — Most értem haza kül­földről, így a megyei lapok álláspontját nem ismerem — mondta dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, a saj­tótörvény módosításának előterjesztője. — A kérdést, úgy gondolom, majd csak az új sajtótörvény tisztázza végérvényesen. Ezt egyelőre — a pártokkal történt meg­állapodás alapján — nem hoztuk az Országgyűlés elé. A magam részéről egyetér­tek azzal, hogy általában a sajtó ne legyen pártcsatáro­zások függvénye. Bíró Ferenc Tisztességes, korrekt tájékoztatás A képviselők támogatják a megyei lapok törekvését A SOMOGYI ÁLLÁSFOGLALÁS TÁMOGATÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom