Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

«II XLVI. évfolyam, 19. szám 1990. január 23., kedd MA Én csak hegedülni szeretek (5. oldal) Egy felejthetetlen nap után (7. oldal) az Túlfeszített program Országgyűlés ülésszakán Kopogtatnak a választópolgároknál Az előzetes elképzelések­kel ellentétben túlfeszített program vár az Országgyű­lésre a ma kezdődő ülés­szakon. A parlament, a kor­mány, a pártok és az ér­dekképviseleti szervek kö­zött megtartott december elejei tárgyalásokon ugyanis, az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy a jelenlegi plénumnak már csak 8—10 törvényt kellene megalkotnia. Azokat a tör­vényeket, amelyek feltétle­nül szükségesek az ország kormányozhatóságának, az átmenet békés jellegének megőrzéséhez. Azóta az élet sorra-rendre' rácáfol erre a megállapodásra, s szükség- szerűséggé vált jó néhány olyan törvény megalkotása, illetve módosítása, amelye­ket későbbre tervezett, vagy már az új parlament szá­mára örökségül hagyni szándékozott a jelenlegi Or­szággyűlés. Ennek köszönhetően a kedden kezdődő és négyna­posra tervezett ülésszakon 24 törvénytervezet, törvény-: módosítási, határozati és személyi javaslat szerepel a plénum tervezett program­jában. Emellett az Ország- gyűlés tagjainak dönteniük kell 11 önálló képviselői in­dítvány sorsáról, pontosab­ban arról: tárgyalják-e eze­ket az indítványokat, avagy leveszik napirendről. Ugyan­csak határozniuk kell ar­ról : mi legyen a decembe­ri ülésszakról elhalasztott — s azóta mintegy 40-re sza­porodott — interpellációk­kal és kérdésekkel. Óhatat­lanul felvetődik a kérdés: képes-e elvégezni ezt a ha­talmas mennyiségű mun­kát az Országgyűlés a ter­vezett négy nap alatt anél­kül, hogy ismét rásütnék a „szavazógép” bélyegét. A törvénytervezetek kö­zül többet sürgősségi tár­gyalást kérve nyújtott be a kormány. Ilyen például a nemzetbiztonsági kérdések­kel összefüggő átmeneti sza­bályozást célzó törvényja­vaslat, a vallási és lelkiis­mereti szabadságról, va'a- mint az egyházakról szóló törvény, vagy a sajtótör­vény módosítása. A legvitatottabb kérdések közé tartozik a nemzetbiz tonsági törvényjavaslattal összefüggésben a belügymi­niszter sorsa. Sokan azt vár­ják, illetve követelik, hogy a belügyminiszter mondjon le, s van olyan képviselői szándék, hogy ennek el­maradása esetén bizalmat­lansági indítványt kezdemé­nyez. Ehhez kapcsolódóan is javaslat hangzott el parla­menti vizsgálóbizottság fel­állítására. Ugyancsak parla menti vizsgálóbizottság *éi­A Somogyi Néplap kollektívájának állásfoglalása TOVÁBBRA IS ÖNÁLLÓAN Továbbra is politikailag és gazdaságilag önál­lóan, függetlenül kívánunk dolgozni. Ezt határoztuk el tegnap a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat és a Somogyi Néplap Szerkesztőségének munkatársai. Ez a törekvésünk összhangban áll a Szolnok Me­gyei Néplap kollektívájának nyílt levelével, melyet az Országgyűlés elnökének küldtek. Az Országgyűlés kulturális bizottsága 1990. ja­nuár 16-án állást foglalt abban, hogy gyorsítani kell a megyei napilapok semlegessé válását. Az önállóság ugyanis eddig csak deklarált volt és nem valóságos. Mint a Szolnok Megyei Néplap­nál, a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalaitnál és a Somogyi Néplap Szerkesztőségében dolgozók is azzal a kéréssel fordulnak a tisztelt Országgyűlés­hez, hogy pártoktól független, önálló, jogilag ren­dezett gazdálkodást folytathassunk. Ezt a szándékunkat már korábban is kifejezésre juttattuk. Igényeljük, hogy önálló működésünk demokra­tikus feltételeit dolgozóink közössége teremthesse meg. Állásfoglalásunkat eljuttattuk a Somogy me­gyei képviselőcsoport vezetőjének és az Ország­gyűlés kulturális bizottsága elnökének. Vörös Márta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének1 helyi titkára Faragó László a Magyar Újságírók Országos Szövetségének delegátusa Horányi Barna Tröszt Tibor ai Sajtószakszervezet főszerkesztő helyi titkára Pordány H. László igazgató rehozását indítványozza több képviselő, egy részt az ország jelen helyzetéért fe­lelős személyek megállapítá­sára és jogi, erkölcsi fele­lősségiük kivizsgálására, to­vábbá meghatározott körű vezető személyiségek erköl­csi és vagyonnyilatkozatá­nak megtételére. Eltérnek az álláspontok abban is: még a jelenlegi plénumnak kell-e döntenie az országgyűlési képvis ilők jogállásáról, de főként tisz­teletdíjáról, költségtérítésé­ről és kedvezményeiről, avagy ez már az új Ország- gyűlés kompetenciájába tar­tozzék-e. Szintén eldöntendő kér­dés, hogy a parlament most tárgyalja-e a hatósági er­kölcsi bizonyítványról, il­letve a közigazgatási bírás­kodásról szóló törvényterve­zeteket, hiszen az illetékes jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság ezt nem ja­vasolja a plénumnak. Felmerülhet az is, hogy a népszavazás eredményé­nek ismeretében a kormány mindeddig nem intézkedett a volt MSZMP vagyonának elszámoltatása érdekében, továbbá, hogy az Állami Számvevőszék költségveté­séből jelentős összeg, több mint 30 millió forint még lefaragható. Mindezek mellett szerepel számos, a gazdaság külön­böző területéit érintő, s nem kevéssé fontos törvény- tervezet. Az úgynevezett kopogta­tócédulák és ajánlószelvé­nyek kézbesítésével a már­cius 25-ére kiírt országgyű­lési választások fontos elő­készítő szakaszába léptek. Tudjuk, az idei választás sok mindenben különbözik a korábbiaktól. Talán ép­pen ezért sikeredett a kel­leténél kissé bonyolultabb­ra1. Az úgynevezett vegyes választási rendszer, amely­nek alapján az- egyéni vá­lasztókerületekben (So­mogybán hat ilyen van), megválasztott, valamint a pártok listáin szereplő mandátumhoz jutott kép­viselők együttesen alkotják majd a 368 fős országgyű­lést, — nagy odafigyelést kíván mindenkitől. Hogy sokan még ma sem igazod­nak el kellően a választás mechanizmusában, nem is­merik az egyes lépések célját, azt bizonyítja az em­lített kopogtató cédulákkal kapcsolatos egynémely vé­lemény is. Beszéltem olya­nokkal, akik úgy gondol­ták, ezzel kell majd képvi­selőt választaniuk, mások­nak fogalmuk sem volt, mit kezdjenek vele. Nos, nem árt emlékeztet­ni arra, hogy mi is a célja ezeknek a céduláknak. A választójogi törvény szerint a pártok által támogatott, illetve független jelöltállí­táshoz (jelöléshez) legalább 750 választópolgárnak az aláírásával hitelesített aján­lása szükséges. Erre szolgál az ajánlási szelvény, amely a választójogosultságról szó­ló értesítés, az úgynevezett kopogtatócédula szerves ré­szé (perforációval kapcso­lódik ahhoz). A törvény le­hetővé teszi, hogy a kopog­tató céduláról könnyen le­vágható ajánlási szelvényt bármely választópolgár gyüjtheti, az ide vonatkozó rendelkezések betartásával. Dr. Iharos Csabától, a megyei tanács vb-titkárától, a megyei választási szakér­tőbizottság vezetőjétől tud­juk, hogy a SZÜV elkészí­tette a választók névjegyzé­két a múlt héten, és az ajánlószelvényt, illetve ko­pogtatócédulát a megye va­lamennyi helyi tanácsa va­sárnap estig átvehette. Az erre kijelölt személyek a legtöbb helyen nyomoan meg is kezdték kihordásu­kat. Ezek alapján minden bizonnyal remélhető, hogy az előírt határidőig, január 24-éig, el is jutnak minden választásra jogosult állam­polgárhoz. Tegnap délig — illetéke­sek tájékoztatása szerint — nem történt a megyében hanyagság, visszaélés a kopogtatócédulákkal. Több helyütt is akadtak viszont olyanok, akik nem kapták meg. Az ő nevüket a „kéz­besítők” feljegyezték, ami egyben azt is jelenti, hogy pótlólag eljuttatják hozzá­juk az ajánló szelvényeket. A tisztelet már nem a tisztségnek szól... A polgármester „ütközetei” Néhány éve a különféle vezetői nyilatkozatok gyako­ri fordulata volt, hogy tiszt­ségük sokkal inkább szol­gálat semmint hatalom. Mondták ezt akkor, amikor például egy „felülről jövő” telefonhívással sok mindent el lehetet intézni. Mostaná­ban alig hallható ez a sze­rénykedő mondat, talán mert nyilvánvalóvá vált, hogy már egy miniszteri poszt sem elsősorban hatal­mat jelent. A vezető beosz­tásokat övező presztízs, az ezt erősítő fenntartás nél­küli tekin.télvtisztelet meg­csappant, miközben munká­juk gondjai sokasodtak, fe­lelősségük mérhetőbbé lett. Vezetőnek lenni ma — s aki csak kicsit is járatos a közéletben tudja ezt — em- bertpróbáló, s nemegyszer hálátlan munka. Nem túl frappáns kérdés egy inter­júban valakitől azt tuda­kolni : „hogy van ?” Kapos­vár polgármesterével, Papp Jánossal beszélgetve mégis csak alig állhattam, hogy ne így kezd jem ... (Folytatás a 3. oldalon) Azok, akik ném kapták meg kopogtatócédulájukat, ellenőrizhetik (sőt ez aján­latos), hogy szerepelnek.e a névjegyzékben, hiszen a vá­lasztók nyilvántartását ja­nuár 24-e és február 3-a között közszemlére kell ki­tenni. A helyi tanácsoknál a vb-ltitkárok a gazdái en­nek a fontos munkának, te­hát hozzájuk kell elsősoi- ban fordulni, ha valami nincs rendben a nyilván­tartás, illetve az értesítés körül. A cédulák kézhez vétele után a választópolgárokra fontos és felelősségteljes döntés vár, hiszen általa — mentesülve a korábban oly sok kritikát kapott jelölő­gyűlésektől —, arról ha­tározhatnak, kit tartanak érdemesnek arra, hogy je­löltként induljon a válasz­tásokon. De azok sem nél­külözhetik a felelősséget és a politiai érettséget, akik az ajánló szelvények gyűj­tésére vállalkoznak. Tudni­uk kell, hogy a jelöltaján­lás nem kötelező és a szel­vényeket az állapolgárok zaklatása nélkül kell ösz- szeszedni. 'Vagyis: a vá­lasztási küzdelem első, mindössze néhány napos szakasza — az értesítések1 kel perforált ajánló szelvé­nyek kijuttatása és össze­gyűjtése — része annak a március 25-én lezajló nagy „vizsgának”, amelyre két­ségkívül odafigyel a világ. (Szegedi) Václav Havel hazánkba látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ide­iglenes elnökének meg­hívására január 25-én, 26-án hivatalos látoga­tást tesz hazánkban Vác­lav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. (MTI) Egynapos baráti munka­látogatásra a csehszlo­vák fővárosba érkezett január 22-én Tadeusz Mazowiecki, lengyel mi­niszterelnök. Marian Calfa kormányfővel az érkezés után megkezdj ték tárgyalásaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom