Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
Ára: 5,30 Ft ui: MM Közéleti fair play (3. oldal) Téli csata a nyári Balatonért (4. oldal) Az egészségügy fájdalmas kérdései XLVI. évfolyam, 17. szám <NJ¥PILWP^ 1990. január 20., szombat (7. oldal) Holnap rendkívüli kormányülés ZSÚFOLT, DE SIKERES PROGRAM UTÁN Elutazott á francia elnök Németh Miklós miniszterelnök Mii tartalmaz a nemzetbiztonsági törvény tervezete? Több mint egy tucat fontosabbnál fontosabbnak ítélt törvényjavaslat fekszik a Tisztelt Ház asztalán, szeretjei a parlament mostani ülésszakának napirendjén, Köztük olyan nagy horderejű kérdések, kodifikációs tervek, mint a lelkiismereti és vallásszabadság, a sajtó- és a közigazgatási bíráskodás vagy az alapítványok 'ügye, az állami vállalatokra 'bízott vagyon védelme. 'Mindezek ellenére mégis egy, az előzetes napirendről 'hiányzó beszámoló éllé tekint a legnagyobb várakozással a közvélemény. Nem ■nehéz kitalálni: a Dunia- gate ügyről van szó, Hot' váth István belügyminiszter ’beszámolójára gondolunk. 'A belügyi biztonsági szolga, lat vezetője ugyan január 15-én lemondott, az alkotmányos jogokat csorbító le- 'nalllgat ási gyakorlatot is .'„felfüggesztették”, ám a .özvélemény ezzel aligha éri oe. További intézkedéseket vár, a felelősség nyilvánosság előtti, gyors tisztázását igényli. A Minisztertanács legutóbbi ülésén úgy foglaltak állást, hogy a belügyminiszter a január 18-1 ülésre nyújtsa be előterjesztését az állambiztonsági szolgálat tartalmi, szervezeti változásairól. A bel- ügy házatáján a belső önvizsgálat lezárult — ennek készleteit még nem hozták •nyilvánosságra —, kézenfek. Vő tehát a kérdés: Hogyan tovább? Milyen átalakítá- 'sokkal teremthető összhang az alkotmány és a belbiztonság működése között? 'Egyáltalán elválasztható-e a korábbi politikai érához szinte testvéri alapon kötő- ‘dö állomány a pártállam meghaladott gyakorlatától? Hozzáigazítható-e a politikai 'pluralizmus követelményei- ‘hez? Nem titok: a titkosszolgálat jövőjéről, alkotmányos helyéről szóló törvénytervezet már a Minisztertanács asztalán van. Az ezt előkészítő koncepció 1989 októberében elkészült. Ez az időpont joggal veti fel az olvasóban a jogalkotási késedelemért vialó testületi és személyes felelősség újabb csikliandós kérdéseit is. A törvény a titkosszolgálat, a nemzetbiztonság feladatait ellátó új intézmények hatáskörét, jogait és kötelezettségeit rögzíti. Elkülönítve a hírszerzési, kémelhárítási és a belső biztonsági feladatköröket, meghatározva, milyen szervezeti keretek között lehet végezni ezt a tevékenységet. Az elképzelésekben két új hivatal felállítása is szerepel' egy nemzetbiztonsági és egy hírszerző hivatalé, amelyek a beiügy szervezetétől mindemképpen elkülönülnének. Feladatukat kormányzati irányítás alatt (a miniszterelnök közvetlen alárendeltségében) látnák el. A felügyeletet egy kormánybizottság is segítené, e grémium tagja lenne a belügyminiszteren kívül a honvédelmi, a kü'lügy- és az igazságügy-miniszter is. A törvényelöké" szítok országgyűlési bizottság felállításával is számolnak, amely megtestesítené a parlamenti ellenőrzést és elláthatná az alkotmányos kontrollt. Az elképzelések szerint a katonai hírszerző és biztonsági ügyek a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe kerülnének. További izgalmas kérdés: Ki engedélyezheti a jövőben az alkotmányos jogokat csorbító titkosszolgálati eszközök igénybevételét? Ezek használatát — mint ismeretes — nemrég felfüggesztették. A jogállamiság logikája azt diktálná, hogy erre — vagyis a telefonlehallgatásra, a levél-felbontásra, a táv. irat, a telefonforgalom el'len' őrzésére, bizalmi személyek útján történő megfigyelésre — csak bírói döntés esetén kerülhessen sor. Az engedély megadásánál viszont nemcsak az eszközt, hanem az igénybevétel időtartamát is konkrétan meg kellene határozni. Ha pedig a bírósági engedély nélkül élnének ezekkel a módszerekkel, a törvényellenes alkalmazást büntetőjogilag is szankcionálni kellene. Az állambiztonság személyi állománya az elképzelések szerint nem tartozhatna a rendőrség kötelékébe. Vol- flaképp olyan speciális hatósági jogkörrel nem rendelkező állami tisztviselők lennének, akik szolgálati fegyvert csak a feladatuk ellátása során viselhetnének és csak jogos védelmi helyzetben használhatnák. Arra persze nincs semmi garancia, hogy ezeket az elképzeléseket már ebben a ciklusban törvénybe foglalja a parlament. Ám az átmeneti időben sem lehet eltekinteni a belbiztonság törvényes működésétől. Más. részit a jelenlegi ex lex állapot a szolgálati munkára is bénítólag hat. Fedig egy alkotmányos keretek között működő és demokratikus kontroll alatt tartott biztonsági szolgálatra minden államnak szüksége lehet. Ezért a szakemberek javasolják: a politikai átmenet időszakának gyakorlatát „is szabályozza törvény. A kormánynak a közelgő választások miatt is egyre jobban kiéleződött politikai küzdelmek közepette, egy önmaga feloszlatását már kimondó parlamenttel együttműködve — tehát meglehetősen bonyolult belpolitikai körülmények között — kell most megtalálnia azrt a keskeny, ám mégis törvényes utat, amely a nemzetbiztonság szolgálata érdekében az alkotmányos jogok csorbítása nélkül' még járható. Bodnár Lajos Francois Mitterrand január 19-én a Kozma utcai új köztemető 301-es parcellájában koszorút helyezett el Nagy Imre sírján, és az ’56-os forradalom áldozatainak közös sírján Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásának második napján., péntek reggel szállásán politikai pártok képviselőit fogadta. így a Szabad demokraták Szövetsége, a Ma. gyarországi Szociáldemokrata Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vezetőit látta vendégül kötetlen légkörű közös reggelire A közösen elköltött reggeli után Pozsgay Imre ái- lamminiszter kereste fel szállásán Francois Mitter- ran:d-t. Az államfő és az államminiszter megbeszélésén részt vett Kovács László k ü.liügymi nisz tér i u mi államtitkár. A megbeszélés tapasztalatait, összefoglalva Pozsgay Imre elmondta, hogy biztosította Francois Mitter- rand-t arról, hogy a francia és a magyar álláspont közös abban, hogy Európában nem megváltoztatni kell a határokat, hanem „ellényeg- teleníteni. spritualizálni ” azokat. Biztosítani kell az emberek közötti szabad közlekedést, az önrendelkezés jogát. Mitterrand e gondolatok kapcsán részletesen tájékoztatta Pozsgay Imrét az európai konföderáció létrehozására vonatkozó iavasla- tairól. Ez abból a történelmi realitásból indul ki, hogy a birodalmak kora lejárt, Európa pedig valódi önrendelkezési lehetőség birtokába jutott Mitterrand elnök ezután a Kozma utcai új köztemető 30'1-es parcellájában koszorút helyezett el Nagy Imre nyughelyénél. A koszorúzásnál ott volt felesége, Danielle Mitterrand és Roland Dumas külügyi államminiszter. A sírnál a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Földes Péter mondott rövid beszédet. Üdvözölte a (Folytatás a 2. oldalon) interjúja a Duna-gate botrányról Németi Miklós miniszterelnök interjút adott a Magyar Hírlapnak a közvéleményt foglalkoztató lehallgatási botránnyal kapcsolatban. A lap szerkesztősége az interjút az MTI rendelkezésére bocsátotta, ezt közöljük most, terjedelmi okok miatt néhány mondat elhagyásával. — Hibásnak tartja-e magát a lehallgatási bortány miatt? — Annyiban, hogy 1989. október 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltása után a honvédelemhez hasonlóan át kellett volna szervezni a belügyét is. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a tsz-zár$zámadások Elköszönt az utolsó „mohikán” ECSENYBEN A CÉL: TALPON MARADNI! Zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlését tartotta itegnap az ecsenyi Előre Termelőszövetkezet. 123 dolgozó és 34 nyugdíjas tagot köszöntött Péter János nyugalmazott elnökhelyettes. A levezető elnök ■— okulva a környéken előfordult hibákból —, gondosan ügyelve mindenre, szavaztatta meg a napirendi pontokat. Seres Lajos főkönyvelő, a jelölőbizottság elnöke ismertette, hogy Szita János elnök nyugdíjba vonulása miatt új elnököt választ a tagság. A jelöltek névsorának összeállításakor biztosították az esélyegyenlőséget mindkét falu számára, A közvélemény-ikutatás eredményeként javasolta Berek- nyei Dezsőt elnöknek, majd 15 személyt javasolt a 10 tagú vezetőségbe. Szita János, a termelőszövetkezet nyugdíjba vonuló elnöke részletes beszámolóját „hivatalosan” ’ az eltelt öt évről tette meg, de többször idézte az elmúlt, majdnem negyven évet, amióta vezeti a tsz-t Elmondta: a kedvezőtlen politikai megítélésnek tulajdonítható, hogy csökkent a termelőszövetkezetben dolgozók száma, javultak viszont gazdasági mutatóik Rekultivációval növelték a szántóterületet és nőtt az erdőállomány is. 2729 hektárnyi területükből 36 hektár a magyar állam tulajdona. 1834 hektár a termelőszövetkezeté, 859 hektár pedig tagi tulajdonban van. Gazdálkodásuk eredményességét jelentősen sújtotta a gabonákra nyújtott ár- kiegészítés megvonása 1985- től. A kényszerhelyzetből vetésszerkezet-váltással lépett ki a tsz: meghonosíto- ta a borsót és a mustárt az ecsenyi határban. Állattenyésztésük a tudatos leépítés ellenére sem hozta ‘ a tervezett, eredményeket, az ipari tevékenység kibontakozását pedig a kínálati piac erősödése hátráltatta. A növénytermesztés eredményeit a növekvő költségek évekig elvitték: mindig csak a túlélésre maradt elegendő erejük. Ez a túlélés mára már elég ahhoz, hogy a megye termelőszövetkezetei -sorában a stabilan talpon állók között tartsák számion Ecsenyt. Múlt évi eredményességüket is a növénytermesztésnek köszönhették. Az ágazat nyereségei teremtették meg a lehetőséget arra, hogy a tervezett 16,4 millió forintnál többet, összesen 18,4 millió forint munkabért fizethessenek a tagságnak. Hitelállományuk alig haladja meg a 3 millió forintot. Az ecsenyi Előre téesz a múlt évben is időre visz- szafizette a termelési hitelt, összességében elmondható: a banki megítélésük kedvező. Az elnöki beszámoló után a döntőbizottság és az ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést a közgyűlésnek. A szavazatok összeszám- lálásának ideje alatt az általános Iskola tanulói kft- / A búcsúzó elnöknek Herner Endre adja át a jutalmat szönték meg a nyugállományba vonuló elnök és rajta keresztül a termelő- szövetkezet pártoló tevékenységét. Hangulatos műsoruk után Szita János 42 tagnak adta át a kiváló munkájukért a jutalmat. Herner Endre, az érdekszövetség titkára — megköszönve az alapító értékteremtő munkáját — értékes jutalmait adott át a búcsúzó elnöknek. Szita Jánosnak. Szita János búcsúzóul — a meghatottsággal is küszködve — azt mondta: — Megfelelő háttér nélkül képtelen lettem volna a feladatra. Sokat segítettek a bírálatok is a munkámban, hiszen a tisztánlátás segített az egység megtartásában. Nyugodt nyugdíjasnapjaim jönnek, mert hozzáértő, jó kezekben tudom Ecseny és Felsőmocsolád jövőjét. Az ecsenyi termelőszövetkezet tagsága elnöknek Be- reknyei Dezsőt választatta. Mészáros Tamás /
