Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
1990. január 17., szerda SOMOGYI NÉPLAP 3 Önkorlátozás Fölsóhajtottak az agrár- termelők: az élelmiszer-gazdaságban is kiteljesedett a korábban csak várva várt, a piachoz igazodó, rugalmas árrendszer. Szomorúak a vásárlók: a piacosodással egv időben hatalmasat emelkedett az átlagos fogyasztói árindex, s ami még ennél is szomorúbb — főleg a húskereskedők számára — a költségvetési támogatások elapadásával az alapvető élelmiszerek átlagos áremelkedése meghaladja a 30 százalékot. A szomorúság dühre válthat Ma még csak szomorúak vagyunk, amikor egv liter tejért tizennyolc forintot, egy kiló húsért több mint kétszáz forintot kell kiadnunk; s miután a bérpiacon ez a vásárlóerő felső határához közelít, a szomorúság dühre válthat át, esetleg újabb áremelkedések tervezésekor. Ha a piac valójában s minden szférában kiteljesedik, önkorlátozás nélkül kényszeríti a termelőket is. Ennek első jelei máris tapasztalhatók. A tejipari vállalatok, számolva az áremelkedésekből fakadó vásárláscsökkenéssel, máris kevesebb csomagolóanyagot rendeltek a háttéripari vállalatoktól. Ez persze csak az első jel. A következő a felvásárlás fékezése lehet, s azt már a mezőgazdasági termelők is megérzik. A láncreakció tehát elindult; remélhetően a piac hamarosan beállítja az egyensúlyt. Ma még csak remélhető, hogy a kormány és a gazdaságok nem az eddigi módszer, a „csodavárás” szabályai szerint reagálnak a várható jellensé- gekre, hanem a piaci folyamatok tanulmányozása után döntenek. A kezdet biztató, a tervek szerint az export engedélyezésével és támogatásával is garantálják a zavartalan belföldi ellátást; másfelől a termelők önkéntes intervenciós alapot is létrehozhatnak, amelyből saját elhatározásuk szerint finanszírozhatják egyes élelmiszerek termelését. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben sem a fogyasztók, sem a termelők. Miköz1 ben a vásárlói pénztárca az áremelések miatt vékonyodik, a termelői mérleg is alig-alig lesz kedvezőbb a korábbinál. Az élelmiszerek árnövekedéséből ugyanis nem elsősorban a termelők gazdagodnak; a kereslet és a termelés visszafogására, másfelől a költségvetési támogatások mérséklődésére számíthatnak. A költségvetés, saját egyensúlyának javítása céljából nyolcmilliárd forinttal csökkenti a mezőgazdasági támogatásokat. Ez a döntés — termelői-és fogyasztói áremelkedések nélkül — tönkretette volna a termelőket, következésképpen ■ az árnövekedések jelentős részével a költségvetést finanszírozza a lakosság. Mit támogat az állam? Nem tagadható: egyes mezőgazdasági tevékenységek a jövőben is támogatást élveznek. Ilyenek az eszköz- igényes, lassan megtérülő beruházások, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek, valamint az agrárexport nemzetközi versenyképességéhez szükséges feltételek. A támogatás nem íurcsállható, nem ellentmondásos a piaci gazdálkodással szemben, hiszen a fejlett nyugati piacgazdaságokban elterjedt gyakorlat ez. Az agrárgazdaság támogatásának módszerei persze sokfélék, az egyes országok adottságaihoz árnyaltan iga- zodóak, ám abban az alapelvben egvezőek, hogy a kormányok védik a politikai tényezőként is szárhon- tartott élelmiszertermelést. A támogatások rendszerében új, hogy ezúttal nemcsak szavakban, hanem a valóságban is szektorsemlegességek; vagyis vglameny- n.vi agrártermelő, az egyéni gazdálkodók is igénybe' vehetik. A szektorsemlegességnek persze fordítva is érvényesülnie kell, így az egyéni gazdálkodók önkéntes alapon vállalhatják a vállalkozói nyereségadó megfizetését. Ezt ugyan saját elhatározásukra bízza a szabályozás, de ez feltétele annak, hogy a nagyüzemekkel azohos módon és mértékben vehessenek igénybe állami támogatásokat, ’ adókedvezményeket. A döntés, az ezzel járó felelősség és kockázat tehát a gazdálkodók kezében van. Számítás és elhatározás dolga, hogy vállalkozási nyereségadót fizetnek és élvezik a kedvezményeket, vagy inkább az ötszázezer forint árbevételig változatlanul érvényes kistermelői adómentességet választják. A szektorsemlegesség szabályai A szektorsemlegesség szabályai szerint a termelők támogatást kapnak a húshasznú tehénállomány növelése és szaporulata, valamint az anyajuhállomány cseréje és növelése után. Az úgynevezett termelői beruházások — például ültetvénytelepítés, állattartó épületek építése — nyereségadó-visszatérítési kedvezményt élveznek. A gazdálkodók ezt a kifizetett beruházási számla és az elszámolt teljesítmény alapján hat év adójából igényelhetik vissza. Az említett kedvezmények nem teljes körűek, csak példaként érzékeltetik a szabályozás általános érvényét, logikájának változását, a piaci igazodás szándékát. A nagyüzemek szakemberei és egyéni gazdálkodók e napokban kezdhetik meg a számolást, az érdekeik szerinti elképzelések kidolgozását. Döntéseiket nem vezérelheti más a magyar gazdaság nehéz helyzetében, mint a túlélés, hosz- szabb időben pedig a fejlődés perspektívája. Ehhez a közelmúltban meghirdetett közgazdasági feltételek a termelők nagy többsége számára kedvező alapot, követhetetlenül gyors és kapkodó változások nélkül biztató jövőt jelentenek. V. Farkas József Telefax itt, ott, mindenütt... Alighanem a telefax világméretű elterjedése az. ami a műholdas televíziózás mellett az elmúlt évtizedben forradalmi változásokat hozott a távközlésben. Leginkább Japánban terjedt el, hiszen ott a több ezer írásjel meglehetősen korlátozza az írógép és a telex alkalmazását, így a kézírásos levelezés mindmáig bevett gyakorlat még a legmagasabb üzleti körök- .ben is. Japánban a száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 97 százaléka már legalább egy telefaxszal fel van szerelve és legalább 35 ezer nyilvános állomás használható a szállodákban és postahivatalokban. Borszék már üzent SOMOGY — HARGITA Somogyi küldöttség a testvérmegyében — Beszámoló a tapasztalatokról Ismeretes, hogy Somogy romániai testvérmegyéje Hargita megye. A somogyi városok — mint erről már korábban tudósítottunk — választották maguknak Hargita megyei testvérvárosokat is. Nyomban ezután megkezdődött az intenzívebb kapcsolatfelvétel Hargitával, Nemrég négytagú küldöttség töltött egy hetet a székely- földi megyében. Azzal a céllal utaztak oda, hogy egyrészt megismerkedjenek a körülményekkel, az együttműködés lehetőségeivel, megtudakolják, miben és hogyan segíthet Somogy az ottaniaknak, másrészt, hogy átadják azokat a leveleket a városok vezetőinek, amelyeket somogyi testvérvárosaik vezetői küldtek nekik. Végül, de nem utolsó sorban, hogy videofelvételt készítsenek Hargitáról. megtekinteniük. Az volt a benyomásuk, hogy testvér- megyénk! vezetői, lakói örülnek a kapcsolatnak és igyekeznek lehetőségükhöz mérten ápolni azt. Jellemző, hogy Borszék, Fonyód testvérvárosa már üzent a Ba- laton-partiaknak. Hargita megye, amelynek területe és lakossága Somo- gyéhoz hasonló, Románia legszebb vidékei közé tartozik. — Lenyűgözött bennünket a látvány — mondta Kisgyura Attila. Már ebből is sejthető, hogy romániai testvérmegyénk elsősorban az idegenforgalomban, a csereüdültetésben kínál nagyszerű lehetőségeket. Ezeknek a kihasználásához perA küldöttség tagja volt Kisgyura Attila, a megyei tanács koordinációs bizottságának vezetője. Ince Domokos, az SZDSZ kaposvári szervezetének tagja. Békés József. a Somogyország munkatársa és Kele János, a lap fotóriportere. A küldöttség tegnap a megyei tanácson beszámolt tapasztalatairól a sajtó és a pártok képviselőinek. Vezetője, Kisgyura Attila többek között elmondta: útjuk eredményes volt. A román határon igen szívélyesen fogadták őket, s hasonló volt a fogadtatás Hargita- megyében is. Sok elfoglaLtsága miatt nem sikerült ugyan találkozni Pataki Imrével, a Nemzeti Megmentés Frontjának elnökével, gyümölcsöző megbeszélést folytattak viszont dr. Varró Domokossal, a front titkárával és Ladó Lászlóval, a segély- szállítmányok koordinátorával. Sikerült több várost Hargitai tájak. — Csobod Péter felvételei sze időre van szükség, hiszen testvérmegyénk lakói — csakúgy mint az ország más területén — elsősorban a győztes forradalom ezernyi gondjával, az élet, a munka folyamatosságának, a demokrácia feltételeinek megteremtésével' vannak elfoglalva. Éppen ezért az első helyen a kapcsolatokban ma még az szerepel: mivel segíthetnénk őket leginkább. A küldöttség véleménye szerint ruhára, élelmiszerre nincs szükségük. Az utóbbihoz annyit azonban- érdemes hozzáfűzni, hogy hiány van olyan zsiradékféléből (szalonna stb.), amit hentesáru készítéséhez használnak. Rövid távon leginkább pénzt, mezőgazdasági jellegű fehérjék, vitaminok, tojás, szarvasmarha- és juh- tar.táshoz gyógyszerek és vitaminok kellenének. Áhítoznak az ottaniak szellemi termékekre is. Főként klasz- szikus és meseirodalmat közvetítő könyveket, egészségügyi, mezőgazdasági és gyógyszerészeti szaki rodal- mat fogadnának szívesen. A tegnapi tájékoztatón ezeket az igényeket kielégítendő többen is segítséget ajánlottak föl (az SZDSZ és az MDF képviselője például könyveket). A Kapos- ker a tojásellátásban tudna segíteni. Szó volt ezek ösz- szegvűjtésének és elszállításának módjáról is. A célszerű az lenne — hangsúlyozta a koordinációs bizottság vezetője —, ha mindez szervezetten történne. Ezért azt kérte, hogy a megyei tanácsnál működő koordinációs irodának jelezzék: hol s mennyi könyv gyűlt ösz- sze. Az adatok birtokában szervezik aztán az adományok elszállítását, illetve gondoskodnak arról, hogy Romániában időben értesüljenek a sőmogvi küldeményekről. (Szegedi) Akik nem emeltek árakat VERSENYBEN AZ UTASÉRT November 20-a óta újabb személyfuvarozó csoport kezdte meg tevékenységét Kaposváron, a Korona taxi. Jelenlegi tarifájuk után érdeklődtünk, s arról, hogy terveznek-e emelést, miután megemelkedtek az üzem- anyagárak. Z sóvár Zoltánná Molnár Ildikó központos elmondása szerint az utasok megtartása érdekében egyelőre nem terveznék áremelést a viteldíjakban. — Egyéb szolgáltatásainkkal próbáljuk fölvenni a verrsenyt — mondta —, illetve szeretnénk fennmaradni a szakmában. Példaként említhetném, hogy megrendelőink részére vállaltuk: feldíszített kocsikkal állunk ki esküvői fuvarra. Továbbra is az udvariasság, a kedves, jó szó, ami megtartó erőként hat az egyre élesedő versenyben. A Karaván taxinál Horváth Zoltánná adott felvilágosítást: — Becsületes munkával kívánjuk megtartani eddigi utaskörünket. Amíg nem lesz újabb üzemanyagáremelés, addig nem változtatunk. És továbbra is ingyenes a kiállás. A megélhetés további záloga a pontos megjelenés, a várakozási idő csökkentése — az utas érdekében. A nehéz gazdasági helyzetben sokakat további megfontolásokra késztet anyagi lehetőségük. Már régóta nem úri huncutság, avagy passzió bérjárművel közlekedni. Hozzá tartozik mindennapjainkhoz. Hogyan látják a szolgáltatás további helyzetét a Tempo taxinál? Kaposvár legnagyobb létszámú személyszállító csapata feladta eddigi, legolcsóbbnak. hirdetett tarifáját — az egységes helyzet megteremtése érdekében. S vállalta ő. is az ingyenes kiállást. A „hogyan tovább ?”- ról Juhász Gyulát kérdeztük. — Az esetleges további üzemanyag- és alkatrészáremelkedésektől függetlenül az idén nem terveztünk viteldíjemelést. Ma már a város öt pontján állom-ásoz- tatjuk gépkocsijainkat, az öt percen belüli kiállás érdekében. Egyéb szolgáltatásként pedig két autómentőt is üzemeltetnek ; ezeket szintén éjjel-nappal igénybe vehetik a rászorulók. — Miután a helyzet „élesedett", a szolgáltatási körülményeket tovább kell javítani. Folytatjuk korábban jól bevált sorsjegyakcióinkat, február 1-jétől meghirdetjük értékes nyereményeinket is — mondta Juhász Gyula. — Versenyben, maradunk az utasokért... M. T.
