Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

[ XLVI. évfolyam, 14. szám MVPILÍVP 1990. január 17., szerda m MA m S| Álláspontok (4. oldalon) Érdekértelmezések '89/90 (5. oldalon) ■ m m :iíS: Glatz Ferenc Bukarestben Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat ked­den Glatz Ferenc művelő­dési miniszter. A Magyar- ország és Románia közötti kulturális és oktatási együtt­működés kérdéseit tekin­tette át Andrei Plesu ro­mán művelődésügyi mi­niszterrel és Mihai Sora ok­tatásügyi miniszterrel. A tárgyalásokat össze­gezve Glatz Ferenc az MTI bukareti tudósítójának el­mondta, hogy „ötpontos csomagtervvel" érkezett, tele olyan javaslatokkal, amelyek elősegítik a régóta működésképtelen kapcso­latrendszer feloldását, a jó együttműködés kialakítá­sát. Külön nagy teret szen­teltünk a magyar oktatás helyzetének a megtárgyalá­sára, a Romániában kiala­kult súlyos mulasztások fel­számolására és gyors pótlá­sára. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy őszei Kolozsvá­ron megkezdi tevékenységét a Bolyai Egyetem. Ennek újraindításához mi szemé­lyi és tudományos segítsé­get adunk. Támogatást nyújtunk a közép- és álta­lános iskolai rendszer gyors újraélesztéséhez is. A ma­gyar iskolák újraindításá­hoz tankönyveket és szem­léltető eszközöket küldünk, lehetőséget nyújtunk a ta­nárok továbbképzéséhez. Nagyon jelentősnek tar­tom, hogy megállapodás jött létre magyar újságok és folyóiratok romániai elő- fizetésésre és terjesztésére. Partnereink ígéretet tet­tek, hogy a korábbi tilalmi rendelkezéseket feloldják. HÍDFŐ KELET ÉS NYUGAT KOZOTT Megkezdődtek a magyar-japán > tárgyalások Japán segít terveink megvalósításában Németh Miklós magyar és Kaifu Tosiki japán mi­niszterelnök vezetésével kétoldalú plenáris tárgyalást tartottak kedden délelőtt a Parlamentben. A megbe­szélésen többek közt jelen volt a két külügyminiszter, Horn Gyula és Nakajama Taro. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök január 16-án, a Parlamentben Kail'u Tosiki japán miniszterelnökkel Vállalkozó Patyolat ÚJABB CSIZMA AZ ASZTALON ? 1988. január 1-jével meg­szűnt a Patyolat Vállalat­nál a lakossági szolgáltatá­sok központi árkiegészítése. Ez, a korábbiakban 75 százalékos árkiegészítés, ha azonnal beépült volna a szolgáltatások, árába, egy­értelműen csődhelyzetet teremtett volna, miután a fizetőképes kereslet erősen csökkent. A korábbi időszakok tő­kefelhalmozásai lehetővé tették a vállalat számára, hogy vállalkozásokat tá­mogasson. így jött létre 1988-ban a Nívóker Kft. és a Zselicker Kft. Ezeket a vállalkozásokat akkor két- haimados induló tőke­aránnyal segítette a kapos­vári Patyolat. Január 2-án kezdte meg tevékenységét a vállalat újabb „gyermeke", a Koor­dinátor szervező és lebo­nyolító kft. A válalkozások kiterjesztésének okáról kérdeztük Gáspár Lászlóné főkönyvelőt. Valóban újabb „csizma került az asztal­ra" ? — Költségeink emelkedé­sét a szolgáltatások árában továbbra sem tudjuk érvé­nyesíteni. Ha mennyiségileg nem is, de a minőségben előbbre kell lépnünk. Eh­hez pedig pénz kell, s azt a kft-k révén tudjuk biz­tosítani. A főkönyvelőnő elmond­ta, hogy egy új tisztítóüzem beállításán dolgoznak, s ■ egy új vasalógépet is munkába állítanak a minő­ségileg jobb szolgáltatá­sért. Ehhez tanácsi támoga­tásként 70 százalékot ugyan kap a Patyolat, de a többi pénzt valahonnan elő kell teremteni. — Nem zavarja önöket a szakmai idegenség? — Minden vállalatnak át kell állnia a rugalmas gaz­dálkodásra, az alaptevé­kenységet továbbra is fenn kell tartani. Ehhez pedig vállalkozni kell. Egyébként a vállalkozásokat a felügye­lőbizottság ellenőrzi, emel­lett teljes az önállóságuk. A vállalkozásból szárma­zó nyereséget például a ja­nuár 8-án életbe lépett új vízdíjemelés máris elviszi, hiszen csak ez több mint egymillió forint kiadást je­lent számukra az idén. — A tervezett áremeike- dések miatt a tényleges ön­költség 75 százalékát tudjuk csak érvényesíteni áraink­ban, s a konkurenciával is foil kell venni a harcot. A kihívást vállalni kell: ezért vállalkozunk. Patyo­veze­A 85 százalékos lat-érdekeltségű kft. tője. Nádasát István: — Valójában egy általá­nos ügynöki irodát szeret­tem volna indítani — mondta —, de ennek a fel­tételrendszere ma még nincs meg. Sikerült a Patyolat­ban megtalálni azt a part­nert, aki a szervező és le­bonyolító tevékenységünk­höz kellő segítséget ad. Tevékenységi körükről ki­derült: minden olyasmivel foglalkozni szeretnének, ami a múlt évi 62. számú Magyar Közlönyben találha­tó, s amit a 15/1989-es ke­reskedelmi miniszteri ren­delet nem tilt. Fuvarválla­lói tevékenységükkel a monopolhelyzetű vállala­toknak támasztanának ver­senyt, személyi szolgáltatá­saikkal — például a pót­mamaszolgálattal — a szo­ciális ellátást kívánják bő­víteni. Ha kis lépésekkel is, de így közelíthetünk a valós piacgazdaság felé. Vállalkoz­ni és magasabb minőségi követelményrendszernek eleget tenni az alaptevé­kenységben. Ez pedig már nem „csizma" az asztalon. Mészáros Tamás Németh Miklós vendégét üdvözölve kiemelte, hogy Kaifu Tosiki az első hiva­talban lévő japán miniszter- elnök, aki Magyarországra látogat. A magyar kormány­fő röviden, értékelte a ma­gyar—japán kapcsolatokat, majd japán kollégája iß- mertette azokat a> támoga­tásokat, amelyeket országa kétoldalú alapon, valamint a brüsszeli 24-ek segély- programja keretében kíván adni Magyarországnak. A következő három évben az IMF által a magyar gazda­ság rekonstrukciójához nyúj­tandó hitelekhez kapcsolód­va a japán EXIM Bank 500 milliós hitelkeretet bizto­sít. Ez három részre oszlik: kötetlen- hitelekre, az EXIM Bank hitelgaranciáira és az IMF-hitelekhez kapcsolódó hitelekre. A japán kormány a korábbi 200 millió dollá­ros exportgarancia összegét felemelte 400 millió dollár­ra. A japán kormány fejlesz-, teni kívánja továbbá az em­berek közti kapcsolatokat és a technológiaátadást. A kö­vetkező öt évben magyar és lengyel gazdasági, környe- ■ zetvédelmi és egyéb szak­emberek, menedzserek kép­zésére Japán 25 millió dol­lárt fordít. Ez annyit jelent, hogy évente 100 magyar szakembert képeznek ki, il­letve képeznek tovább a szi­getországban. Japán költsé­gére. A két fél megállapította, hogy a kulturális cserekap­csolatok és az ösztöndíj­csere elmarad a kívánatos­(Folytatás a 2. oldalon) Terjed a polgárháború Bakuból kitelepítik az örményeket Baku: Páncélozott járművel megerősített katonai biztonsági alakulatok tartják fent a rendet Bizottságot hoztak létre hétfőn Bakuban a városban élő örmények kitelepítésé­re, miután a hétvégi ke­gyetlen leszámolások után újabb véres pogromok vol­tak hétfőn az azerbajdzsáni fővárosban. A szovjet sajtó és rádió helyszíni beszámolói szerint a feldühödött .tömeg nem kíméli az időseket, a nőket és gyermekeket sem. A ha­tóságok több szénné égett tetemre bukkantak. Hétfő estig a Szovjetszkaja Rosz- szija beszámolója szerint ötven pogrom volt. Az ál­dozatok pontos számáról nincsenek pontos adatok. A belügyi csapatok és a rend­őrség egységéi több mint hatszáz örmény életét men­tették meg. Egy részüket, mintegy 110 embert már biztonságos helyre szállí­tottak, ,s elkészült az üldö­zöttek tengeren történő ki­telepítésének terve. A rendkívüLi állapot ki­hirdetése ellenére válto­zatlanul " a robbanásig fe­szült a helyzet a szovjet­unióbeli Karabah-hegyvi- déken. A TASZSZ helyszí­ni jelentése szerint az auto­nóm terület határait övező magaslatokon csaknem két­ezer-fegyveres gyűlt össze, s fegyverzetük között lég­védelmi és „jégelhárító” ágyúk is találhatók. Baku ban és más azerbajdzsán településeken nagygyűlése­ken egyes mozgalmak arra szólították ÍS1 a lakosságot, hogy küldjenek felfegyver­zett embereket Karabahba. A szovjet lap jelentése szerint Bakuban változatla­nul feszült a helyzet, eddig már több mint ezer örmény lakást raboltak ki a foszto­gató bandák. Az eredetileg 220 ezres örmény lakosság­ból már csak párezren ma­radtak Bakuban, de ezek a családok is kénytelenek rendőri védelmet kérni, vagy laktanyákban meghúz­ni magukat. A Kaszpi-ten- geri flottila hajóin és kom­pokkal több mint kétezer örményt telepítettek ki Ba­kuból. —» Jerevánban az elmúlt 24 órában szélsőséges elemek 1642 lőfegyvert, s több mint 30 ezer hozzá való lőszert zsákmányoltak, miután fegyverraktárak és rendőr­őrsök ellen intéztek táma­dásokat. HAJÓK A TÉLI KIKÖTŐBEN (Fotó: Gyertyás László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom