Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 16., kedd AZ ORSZÁGBAN MÁSODIKKÉNT Tumor mar kér-központ Kaposváron Nemrégiben dr. Pitim Tamás, az orvostudományok doktora, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú női klinikájának tudományos főmunkatársa szervezésében megalakult az első tumormarker-központ. Ezt követően Kaposváron is létrejött egy, amit — több évi előkészítő munka után — dr. Prievara Ferenc, á kaposvári kórház nőgyógyászatának főorvosa, az orvos- tudományok kandidátusa szervezett és vezet. — Miként sikerült létrehozni ezt -a rendkívül fontos egészségügyi teamet? Mit jelent a gyakorlatban ez a kifejezés: tumormarker-köz- pont? — kérdeztük dr. Prievara Ferenc főorvositól.' — Dr. Pulai Tamással 1986-ban alakítottuk ki a munkakapcsolatot. Ö ajánlotta fel a lehetőséget, hogy elsősorban a rosszindulatú petefészek-daganatok — de egyéb, ilyen jellegű daganatos betegségek esetében is — rendszeresen elvégezhessük a tumormarker-vizsgálatokat. Ennek a lényege, hogy a betegségre gyanús személyektől bizonyos időszakonként vér- és vizeletmintát vettem. Ezt a mintát mélyhűtés után a budapesti központba továbbítottuk, s ott elvégezték a laboratóriumi vizsgálatokat. Mintegy 5Ö beteg állapotát követhettem így nyomom* A vizsgálathoz szükséges anyag beszerzése ebben az időben még korlátozott volt, ezért is kellett a mintákat Pestre küldeni. Jelenleg — úgy tűnik — nem okoz gondot a beszerzése. A múlt év szeptemberében a kaposvái kórház izotópdiagnosztikai laboratóriumában dr. Farkas Mária kandidátus főorvos és a Pannon Agrátudo-mányi Egyetem takarmánykémiai laboratóriumának tudományos munkatársa, dr. Csapó János kandidátus segítségével sikerült megteremteni a feltételeket a központ önálló működéséhez. Így állt össze az a team, amely már önállóan képes a komplett vizsgálat elvégzésére. — Kik jelentkezhetnek a vizsgálatokra? — Kezdetben csak azokon December végén jelent meg a Szakszervezetek Országos Tanácsának, illetve a Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szak- szerveztének a felhívása a romániai magyar kultúra intézményeinek újraélesztésére, kérve a vállalatokat, intézményeket, a lakosságot: tankönyvekkel, magyar nyelvű könyvekkel segítsék az erdélyi iskolákat, könyvtárakat ... A Videoton tabi gyáregysége és a városi tanács szakszervezeti bizottsága ezekben a napokban felhívást juttatott el a Tabon működő üzemek, intézmények szakszervezeti alapszervezeteihez, csoportjaihoz: azt kérik, hogy vegyenek részt a január 31-ig tartó könyvgyűjtési akcióban. Seibin Lászlóné, a Videoton gyáregységének szak- szervezeti főbizalmija: — A romániai magyarság számára a családoktól, a a betegen végeztük el a vizsgálatokat, akiknél már egyéb módszerrel is ki lehetett mutatni a petefészek- daganatot. Később valamennyi nőgyógyászati rosszindulatú daganatos betegre kiterjesztettük a vizsgálatot. Ennek a módszernek a jelentőségét az adja, hogy' viszonylag olcsó, egyszerű, a beteget kímélő gyors eljárással követhetjük nyomon a daganatok kialakulását, illetve kiújulását. A módszer arra is lehetőséget biztosít, hogy a beteg állapotát folyamatosan és pontosan nyomon követve csak olyan diákoktól magyar és világ- irodalmi értékeket képviselő könyvadományt várunk. Ám azt hisszük, hogy a mese- vagy az ifjúsági és a kalandregények mellett a használt tankönyveknek (magyar irodalom, nyelvtan, ének) is nagy hasznát vennék Erdélyben. A tanács koordinációs megbeszélésén abban állapodtunk meg, hogy a könyveket a munkahelyek szakszervezeti bizottságai gyűjtik össze és .január végéig továbbítják a tabi tanácsra. A diákokat arra kérjük, hogy az átadandó könyveikbe írják be a nevüket és a lakcímüket, a valódi kapcsolat kialakítás érdekében, — Hova szállítják a könyvadományt? — Tab testvérvárosi kapcsolat felvételét kezdeményezte Tusnádfürdővel, természetesen oda. A helyi tanács kötelezettséget vállalt, hogy az összegyűlt könyveket a romániai testvérvárosba szállítja. mennyiségű és minőségű terápiát, gyógyszeres, valamint sugárkezelést alkalmazzunk, amely éppen szükséges és amely nem károsítja a szervezetet. A daganatmentesség megállapítása után 4—6 hetenként végzünk ellenőrzést. Ha hosz- szabb ideig negatív az eredmény, akkor ez az időszakasz kitolható. A nyomon- követés eme módszere lehetővé teszi, hogy a már gyógyultnak tartott betegnél egészen korai stádiumban érzékeljük a daganat kiújulását. — Mit jelent ez konkrétan? — A hazánkban eddig használatos egyik legkorszerűbb diagnosztikai eljárással — mint például a computer- tomográf — is csak 70 százalékos eséllyel nyerhetünk bizonyosságot a daganat ki- újulásáról. Az új módszerrel 95 százalék feletti a biztonság, s ez — lévén szó biológiai módszerről — kiváló eredmény. Az én praxisomban a nyomonkö- vetett betegeknél 92,8 száA General Motors európai képviselete és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői a hét végén szerződést írtak alá vegyes vállalat létrehozásáról. Ebből a GM 67 százalékkal részesedik majd, a Rába pedig 33 százalékos tulajdoni hányaddal1 vesz részt. A leendő vegyes vállalat mintegy 15 ezer Opel Kadett típusú személygépkocsit szerelne össze — az 1992-es típusból. Robert Eaton^ a General Motors Europe elnöke hangsúlyozta: mintegy másfél éve merült fel a szorosabb gépipari együttműködés ötlete. A részvénytársasági szerződést zalékos biztonsággal regisztráltam az eseteket. Az anyagi ráfordítás ugyancsak jóval kisebb, mindössze 400 ezer forint évente, míg a computertomográf működtetésének a költsége 15 millió forint. 1987-ben 107, 88- ban 247, 89-bem 350 beteget vizsgáltam meg. Ha csak a megtakarított összeget vesszük figyelembe, akkor is azt kell mondanunk: bűn ezt nem csinálni! — Milyen eredményekről számolhat be ae eddigi tapasztalatok után? — Három évre visszatekintve: negyven nyomonkö- vetett rosszindulatú petefészek-daganatos betegünk közül 15 több mint egy éve gyakorlatilag daganatmentesnek mondható. A kezelésüket felfüggesztettük, de 2—3 hónaponként megvizsgáljuk őket, mert ez a módszer 1—8 héttel a klinikai tünetek előtt már jelzi a problémát. — Használható-e a vizsgálat a> gyógyászat egyéb területein és lehetne-e szó arról, hogy szűrővizsgálatokat ,végezzenek? — A jövőben más területeken is alkalmazzuk e módszert. Ennek, illetve a'szűrések rendszeres bevezetésének azonban egyelőre még anyagi okok 'szabnak gátat. Kezdetben az úgynevezett rizikócsoportok tagjain szeretnénk majd elvégezni a vizsgálatokat. A kórház ver zetői támogatnak bennünket. Idei terveink megvalósításához és a tudományos kutatásra 400 ezer forintot biztosítottak. Ez az összeg azonban nem elegendő a további munkához. A betegeink élnek, és mindig jelentkeznek újabbak is. Szeretnénk számukra továbbra is biztosítani a vizsgálat lehetőségét. Várnai Ágnes 60 napon belül írják alá a végleges formájában. A gyártandó motorok a csúcstechnológiát képviselik, és előreláthatólag a Kadett és Vectra típusú Opel-kocsikba szerelik majd őket. Az autómotorkat a General Motors európai képviselete visszavásárolja, a Magyar- országon összeszerelt személygépkocsikat viszont jelentős részben hazai eladásra szánják. A vállalkozás mintegy 100 millió nyugatnémet márka alaptőkével indul be, a beruházás teljes összege várhatóan 300 millió NSZK márka (körülbelül 150 miliő dollár) lesz. ADJ EGY KÖNYVET! Tab küldi Tusnádfürdőnek General Motors— Rába megállapodás VISSZHANG Ismét a távfűtésről A Somogyi Néplap december 16-i számában Polémia a távfűtésről címmel megjelent összeállításhoz szeretnék hozzászólni. Vállalatunk álláspontját már olvashatták a lapban, ezt nem kívánjuk megismételni. Egyet azonban meg kell ismételnünk. Vállalatunk — csakúgy, mint az ország összes fűtéssel foglalkozó vállalata — a fűtési tevékenységet a már sokat emlegetett és vitatott 2 1966. (III. 31.) NIM sz. rendelet alapján végzi. Életünket, tevékenységünket a jogállamban is törvények, rendeletek szabályozzák. A távfűtési tevékenységet a 2 1966-os, ez állapítja meg az előírt fűtésért fizetendő díj kiszámításának módját is. Az IKV. erre a rendeletre hivatkozik, s eszerint számol. Miért eszerint? Mert ez van. Talán rossz a rendelet? — kérdezi Klumzer Mihály. Közel sem biztos, hogy a- rendelet szerinti elszámolás igazságos — írja Nattán László. Vegyünk egy átlagos, 56—58 m--es lakást, amely 150 légköbméteres. Ha a lakás ún. „önköltséges” fűtésben részesül 20—40 lakásos épületben, díja 9—13 ezer forint között van az épület hőtechnikai adottságaitól függően, de nem 24 órás, hanem 8, legfeljebb 12 órás fűtési időtartam és állami támogatású gázár mellett. Egy családi ház fűtése sem oldható meg 10—15 ezer forintnál olcsóbban. Emellett be kell szerezni a megfelelő szenet — ami általában nincs —, fűteni kell, de nem 24 órán keresztül. A szén is fogyasztói árkiegészítésben részesül. Ha a lakás távfűtéses, egy légköbméter díja 43,20. A teljes fűtésdíj eszerint 6480 forint a teljes idényre. Ennyit fizet a fogyasztó öt teljes és két fél hónapra elosztva, átalánydíj formájában. A tényleges díj dotáció nélkül 127,70 forint légköbméterenként, így a lakás fűtésdíja 19 155 forint. A különbözeiét — 12 675 forintot — az állami költségvetés biztosítja. Ezen adatok ismeretében döntse el mindenki saját maga a fűtésdíj elszámolásának igazságosságát. Nattán László javaslatot tesz egy igazságosabb elszámolásra. A javaslat azonban nem tartalmaz új elemeket, elveket. A sokat bírált 2 1966-os rendelet is ezen az elven alapul. Az árhivatál által megállapított díjat légköbméter arányában osztja a lakásokra. Nattán úr azonban megfeledkezik egy-két apróságról. Nevezetesen: a távfűtéshez nemcsak földházra van szükség, hanem elektromos áramra is. Az éves áramszámlánk mintegy 13 millió forint. A hőenergiát meg kell termelni és el kell juttatni a lakásokba. A távfűtés célját szolgáló berendezések, eszközök is ebbe a kategóriába tartoznak, s javításuk, fenntartásuk nem két fillérbe kerül. A gázköltség az összes fűtési költségnek csak alig több mint a felét teszi ki. A többi költséget vajon ki fizetné meg? Klumzer Mihály szerint ideje lenne elgondolkozni olyan műszaki megoldás bevezetésén, amely szerint a felhasznált hőmennyiség után fizetné a lakó a fűtési díjat. Szeretném megnyugtatni Klumzer urat, hogy ezen a hőszolgáltatási szakma már túljutott. Sőt elgondolkozott azon is, hogy a lakásonkénti hőmennyiségméréshez a lakásokba felszerelendő, hitelesnek elfogadható mérőberendezéseket, amelyeknek költsége megközelíti vagy meghaladja a százezer forintot lakásonként, a lakók ki tudják-e fizetni? A lakosság jelentős része létminimumon . él, írja Klumzer Mihály. Ennek ismeretében nem nehéz a kérdésre választ adni. Csak Kaposváron mintegy 6500 távfűtéses lakás van. Ismerve a népgazdaság helyzetét, vajon élbírna-e egy ekkora terhet? A hőmennyiségmérés és a mérés alapján történő fizetés bevezetése ügyében jelenleg Magyarországon a hőközpontonkénti mérés megvalósítása a cél. Ez azt jelenti, hogy az adott hőközpontról fűtött lakásokban felhasznált hőmennyiséget egy helyen (a’ hőközpontban) lehet mérni, és az épületben levő helyiségek légköbméterének arányában a költségeket felosztani. Ez egy kis lépés a mérés alapján történő elszámolás felé, de a mindenki számára megnyugtató a lakásonkénti mérés lesz, melynek megvalósítása anyagi és műszaki felételek függvénye. Vállalatunk a távfűtési szolgáltatás színvonalának javítására, a hatékonyabb energiagazdálkodás érdekében állította szolgálatba számítógépes rendszerét, amely nagymértékben növeli az üzemvitel biztonságát, és alapja lehet a hőfogyasztás szerinti elszámolásnak is. A lakók fáznak, panaszkodnak, az IKV rendeletre hivatkozva mossa a kezét — írja Klumzer Mihály. Az IKV valóban erre a rendeletre hivatkozik, és e szerint számol. Valóban mossa a kezét akkor, amikor a vitatott rendelet által előírt hőfokot a lakásban biztosítja, s nem ismeri el tisztelt fogyasztónk reklamációját, ha a lakás hőmérséklete 22—23 Celsius-fok vagy még ennél is magasabb. A rendelet szerint úgy kell fűteni, hogy a fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8—20 óra között átlagosan 20 Celsius-fok (előszobában, konyhában, WC-ben 16, hallban és lakószobában 20, fürdőszobában 24 Celsius-fok) legyen. Ezeket az értékeket zárt nyílászárók mellett a helyiség közepén, 1,5 m magasságban kell mérni. A 4—5 éve folyamatosan végzett hőfokmérések alapján állíthatom, hogy. a lakások döntő többsége 22—23 Celsius-fok közötti, de vannak ennél melegebbek is. Nem állítottuk, s nem állíthatom most sem, hogy minden lakásban minden esetben biztosítani tudjuk az előírt 20 fokot. Egy fűtési idényben mintegy 18—20 000 helyiség hőmérsékletadatát dolgozzuk fel. Ezeknek legfeljebb 0,5—1 százaléka 20 fok alatti. Távfűtési üzemünknél ezzel nem vagyunk elégedettek, mert azt valljuk, hogy az 1 százalék mögött is 180—200 helyiségben élő ember problémája húzódik meg. Az alulfű- töttség megszüntetésére felkérés nélkül is intézkedünk, mert tudjuk, ez a dolgunk. Arra .törekszünk, hogy a fűtéssel lehetőség szerint mindenki elégedett legyen. A műszakilag megoldható, jogos panaszokat a lehető legrövidebb idő alatt kijavítjuk. A vállalatunkkal kapcsolatban lévők ne kiszolgáltatottságot érezzenek, hanem a közös érdekből adódó együttműködés szükségességét. Otolecz Árpád termelési igazgatóhelyettes Kaposvári IKV
