Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

1989. december 9., szombat Somogyi Néplap * T • r 15 SPORT A MAGYAR OLIMPIAI AKADÉMIA ÜLÉSE „Soha nem lehetünk annyira szegények..." ELSZÁNTAN DOLGOZVA, S HA KELL, HADAKOZVA Soha nem lehetünk annyi­ra szegények, hogy a sport­ra és a kultúrára ne tud­junk áldozni — hansúlyozta tegnap délután üdvözlő be­szédében dr. Gyenesei Ist­ván, a Somogy Megyei Ta­nács elnöke, aki Balaton- földváron a Hotel Club ét­termében a házigazdák nevé­ben köszöntötte a mintegy száz résztvevőt, aki az or­szág különböző tájairól érkezett, hogy részt vegyen a Magyar Olimpiai Akadé­mia XII. vándorgyűlésén. A megyei tanács elnöke So­mogy hagyományait vázolva hangsúlyozta: ma is vannak itt olyan „megszállottak”, akik a megyéért, a megye sportjáért elszántan dolgoz­nak, s ha kell, hadakoznak. Haldokló mamutegyesületek Somogybán tegnap első al­kalommal gyűltek össze egy­kori olimpiák résztvevői, mai sportolók és sportveze­tők, hogy az olimpiai esz­me jegyében kicseréljék ta­pasztalataikat. A hazai szak­emberek mellett érkeztek képviselők az osztrák és a jugoszláv olimpiai akadémi­áktól is. Dr. Kutassi László egyetemi tanár, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitká­ra elnökletével kezdődött a tanácskozás. Néma felállás­sal emlékeztek meg a közel­múltban elhunyt dr. Simon Gyula professzorról. A somogyi sport helyzeté­ről Klencsár Gábor, a me­gyei sportiroda yezetője szá­molt be. Elmondta, hogy a megyei sportigazgatást az elmúlt években többször is átszervezték, s a változások még nem értek véget. Létre­jöttek a diáksport szervezeti keretei; jelenleg hat DSE és 93 DSK összesen 232 sport- csoporttal működik. Az előző tanév országos diák­olimpiái döntőin a somogyi csapatok és versenyzők 5 arany-, 7 ezüst-, és 8 bronz­érmet szereztek. Somogy mindig az utánpótlást neve­lő megyék közé tartozott, a jobb sportolók innen más városokba távoztak, ha a sportban eredményt szeret­tek volna elérni. Elsősorban azért, mert a megyében mos­tohák voltak a továbbtanu­lási lehetőségek. A helyzet lassan javul, s ez a felnőttek sporteredményeiben is meg­mutatkozik. A szabadidő- sport az utóbbi időben so­kat fejlődött, társadalmi megítélése fokozatosan fel­értékelődik. Bővülnek a sportolási lehetőségek, és nő a létesítmények száma. A 80-as évek elején jelentő­sen csökkent az egyesületek száma, s úgynevezett ma- mut-sportegyesületek szer­veződtek. Az idő bebizonyí­totta ezek életképtelenségét: a nagy egyesületek darabok­ra hullanak, egyre több az olyan új SE, amelyben csak néhány sportág talál gazdá­ra. A rászómolós elkezdődött A megye sporttörténeté­ben eddig a legszebb év az 1989-es. Az idén a somogyi­ak világbajnokságokon egy arany-, négy ezüst-, három bronzérmet és 12 egyéb he­lyezést, az Európa-bajnoki versenyeken két bronzérmet, valamint öt egyéb helyezést szereztek. Az egyesületek helyzete az infláció miatt kétségbeejtő, a bevételek nem tudják fedezni a kiadá­sokat. A sportfinanszírozást korábban az állam magára vállalta, ezt ma már nem teheti meg. A sport a padlón van, a rászámolás elkezdő­dött ... Felállni csak akkor lesz képes, ha ehhez a tár­sadalom felelős vezetői se­gítséget nyújtanak, s tör­vényben rögzítik az állam ez irányú feladatait (például, hogy az erőforrások újrael­osztásánál nem árt figye­lembe venni: a megelőzés mintegy tízszer olcsóbb, mint a későbbi gyógyítás). Lassan a kormánynak is rá kell döbbennie, hogy a sport nem homokzsák, amelyet ha az ország süllyedő léghajójából kihajítanak, megkezdődik a felemelkedés. Dr. Giber Vilmos testne­velő tanár a megye olimpiai múltjáról tartott előadást. Röviden szólt a megyéből elszármazott olimpikonok­ról, akik 1908-tól kezdve küzdöttek a világjátékokon a magyar színekben. Az első ilyen a nagyatádi pedagó­gus, atléta Mudin Imre volt, az utolsók pedig a szintén Nagyatádról származó kézi- labdás Putics Jenő, valamint az egykori kaposvári úszó, Szabó Péter — Szöulban szerepeltek a válogatott szí­neiben. A legeredményesebb somogyi olimpikon Csík Ferenc úszó az 1936-os ber­lini olimpián nyert aranyér­met. A tanácskozáson négy egykori versenyző is megje­lent: az 1936-ban Berlinben szereplő atléta, dr. Bodosi Mihály, az 1948-as londoni olimpián vízilabdázó Győrfi Endre, az 1968-as mexikói versenyen pástra lépett May Attila tőrvívó, valamint az 1972-es müncheni, majd az 1980-as moszkvai olimpián (ez utóbbin már a testvéré­vel, Tamással együtt sze­replő) vitorlázó, Holovits György. A résztvevők meg­tekintették az előcsarnok­ban rögtönzött kiállítást, amely a megyéből szárma­zó olimpikonokat (fényké­peket, érmeket, okleveleket, serlegeket) mutatta be. Sportbíróság a láthatáron A konferencia elsőnapi „sláger” előadáséinak a ma­gyar és a nemzetközi olim­piai mozgalom időszerű kér­déseiről szóló beszámoló számított; ezt dr. Aján Ta­más, a MOB főtitkára tar­totta. Az 1989. év nemcsak a magyar sportirányításban hozott robbanásszerű válto­zásokat, hanem azokban a környező országokban is, ahol megindult a demokra­tizálódási folyamat. Az új­jászervezett Magyar Olim­piai Bizottság független, ön­álló társadalmi szervezetté vált, s a maga eszközeivel igyekezik kivenni részét a reformfolyamatokból. A ma­gyar sportirányítás a jövő­ben három „lábon” áll majd: az állami, a társadal­mi és a szakszövetségi irá­nyítás talaján. Az elnökség januárban tárgyalja meg, hogy létrehozzák-e az úgy­nevezett sportbíróságot, amely több országiban már sikeresen működik. Az olimpiai mozgalom izgalmas kérdése, hogy vajon az 1996-os játékokat hol tart­ják majd. E nagy esemény­re hat város pályázik: At­lanta, Toronto, Manchester, Belgrád, Athén és Melbour­ne. A Magyar Olimpiai Aka­démia1 XII. vándorgyűlésé­nek első napján került sor á jól dolgozó aktívák meg- juitalmazósára, a szakmai vitára, megbeszélésre és a baráti találkozóra is. Ma délelőtt kötetlen tapaszta­latcsere zárja a kétnapos rendezvényt. Gyarmati László LABDARÚGÓ-,.FÓRUM” A B. S.-BEN Pénteken délelőtt kibőví­tett ligaülésre hívták a lab­darúgó szakembereket, a klubvezetőket, a vezető ed­zőket és csapatkapitányokat a Budapest Sportcsarnok egyik különtermébe. A ta­nácskozás elején Szániel Já­nos, az NB I-es ligia elnöke értékelte az őszi bajnoki idényt. Elmondta: a mérkő­zések színvonala épphogy elérte az elégséges szintet. Abban, hogy idáig süllyedt a magyar futball, egyaránt felelősek az egyesületi ve­zetők, a szakemberek, vala­mint a játékosok. A liga há­rom éve alakult, s az ere­deti elképzelés szerint az érdekvédelem lett volna a fő feladata. Ma inkább az együttműködés kialakítása, egymás segítése a legfonto­sabb tennivaló. Szániel János után dr. Laeakó Mihály, az MLSZ elnöke lépett a mikrofon­hoz. Értékelésként kijelen­tette: „A magyar futball olyan mélyre süllyedt, hogy csaptaink már Sri Lankába sem utazhatnak a vereség réme nélkül.” A nyáron megválasztott sportvezető ezután kifejtette, hogy az MLSZ koordinációs feladato­kat lát ed, és a nemzetközi szinten képviseli a magyar labdarúgást. A szövetségnek nincs joga beleszólni a klu­bok életébe, de ez nem is volna célszerű. Ami viszont az egyre szaporodó külföldi szerződéseket illeti, ezeket talán feltételekhez kellene kötni a jövőben. Nem lehet megoldás, hogy fiatal játé­kosokat áron adui árusítsa­nak ki. A bajnokság az első for­dulókban még elfogadható volt, de később egyre süly- lyedt a színvonal. Dr. Lacz- kó Mihály egyetértett azzal a közelmúltban hangoztatott megállapítással, hogy ma­napság nincs 16 csapatra való NB I-es játékos. Szabó Tibor, a Bp. Hon­véd ügyvezető elnöke sze­rint a liga ugyan kiharcolta a beleszólási jogot, de az irányítást nem vette át. Ma­napság nincs se pénz, se áru, és a labdarúgásban, akár .csak más sportágak­ban, felszaladtak az árak. Szabó Tibor jogosnak mi­nősítette azt a kérdést, hogy szükség van-e 16 NB I-es csapatra. Kifejtette: el tud képzelni csökkentést, de ter­mészetesen csak a követke­ző bajnoki idénytől. A szünet után ismét Szá­ntéi János kért szót, s fel­olvasta Szabó Sándornak, az MTI munkatársának a ta­nácskozáshoz írt levelét. Eszerint az ifjúsági és az olimpiai válogatott decem­ber 23-án, 13 órakor jóté­kony célú mérkőzést vív a szorult helyzetű nyugdíja­sok megsegítésére. Verebes József, az MTK- VM vezető edzője szerint a magyar futball mindaddig fejlődésképtelen marad, amíg a gazdasági életben nem lesznek gyökeres változá­sok. Ügy véli: hiába kísér­leteznek a piac megterem­tésével, ha a vállalótoknak egyelőre nem fűződik érde­kük a sport támogatásához. A fejlett országokban a szponzorálásra kiadott ösz- szegeket a cégek adóalap­jukból leírhatják, míg Ma­gyarországon erre nincs le­hetőség.. Verebes megjegyez­te; a magyar válogatott nem a bajnokságot képviseli, ezért fölösleges összefüggé­seket keresnie a sikertelen vb-szereplés és a hazai küz­delmek színvonala között. A játékvezetői bizottság elnöke, Nagy Miklós el­mondta; a bírók őszi sze­replése nem volt kifogásta­lan, de a „feketeruhások” apróbb tévedései döntően nem befolyásolták az' ered­ményeket. Az NB Il-es csapatok képviseletében dr. Stiegler Károly ligaelnök mondta el véleményét. Ellenezte azt a javaslatot, miszerint újra csökkenteni kellene a má­sodosztályú csapatok számát. Stiegler szerint legalább 3 évig a jelenlegi rendszerben kell lebonyolítani a bajnok­ságot, mivel a gyakori át­szervezés nem hozhat ered­ményt. Mészáros Ferenc volt vá­logatott kapus keményen fo­galmazott: kijelentette, hogy a magyar labdarúgók nem­csak technikai, hanem tak­tikai és erőnléti szempont­ból sem ütik meg a profi- mércét. A játékosok tehet­ségesék, de akaraterejük kevés a követelmények tel­jesítéséhez. '‘.Fölösleges hosz­szabb kifutási időről beszél­ni, hiszen már így is alapo­san kifutottunk az időből” — tette hozzá, majd beszá­molt tapasztalatairól, ame­lyeket a portugál bajnok­ságban eltöltött 6 év alatt szerzett. A tanácskozáson akadtak, akik a sajtó hoz­záállását bírálták. Mészáros Ferenc szerint a jogos kri­tikák miatt nem szabad megsértődni. Bicskei Bertalan szövetsé­gi kapitány először a profi- amatőr kérdésről szólt, s ki­jelentette : a profisizeltem erősítése az egyetlen járha­tó út. A bajnokságot a szak­vezető is gyengének minő­sítette, s hozzátette: a nyu­gatnémet Bundesliga II. osztályában magasabb szín­vonalú összecsapásokat vív­nak a csapatok, mint a ma­gyar NB I-ben. Bicskei igazat adott Verebesnek abban, hogy nehéz a mai feltéte­lekkel komoly eredményt elérni, de azért az ősszel látottaknál1 többre képes a jelenlegi mezőny is. Újra dr. Laczkó Mihály lépett az emelvényre. Beszá­molt arról az elképzelésről, amelyet Tibor Tamással, az Országos Sporthivatal elnö­kével is megvitatott. A szö­vetség és a sportvezetés kérni fogja a Pénzügymi­nisztériumot : engedélyezzék, hogy az MLSZ-nek önálló devizaszámlája legyen. Ez nagyobb gazdálkodási sza­badságot biztosítana a szer­vezetnek. Marco van Basten, az AC Milan holland idegenlégiósa, a Szuper Kupa győztes csapatának járó serleggel a kezében, a december 7-i visszavágó mérkőzésen, amelyen a BEK-győz- tes olasz együttes 1:0 arányú győzelmét aratott a KEK- győztes FC Barcelona fölött KAPOSVÁRON ÓIK röplabda területi döntő / Ma és holnap utánpótlás­korú röplabdázók népesítik be a kaposvári sportcsarno­kot: ott rendezik meg az or­szágos ifjúsági kupa fiú és leány területi döntőjét. Mindkét nem esetében ér­dekeltek a kaposváriak. A fiúk mezőnyében a Kapos Volán mellett a Szegedi Épí­tők, a Malév SC és a Ka­posvári Építők alkotja a mezőnyt. A lányoknál a Ka­posvári Tungsram, a Tata­bányai Volán és a Budaörsi DSE szerepel. Ma 13 órakor kezdődnek a mérkőzések (közvetlenül előtte lesz a sorsolás), va­sárnap pedig 9 órakor foly­tatódnak körmérkőzéses for­mában. LABDARÚGÁS Chilét kizárták az 1994-es vb-ről Egy nappal a jövő évi vi­lágbajnokság ünnepélyes sor­solása előtt pénteken Rómá­ban ülésezett a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) végrehajtó bizottsága. A testület számos fontos dön­tést hozott, amelyek közül egy szigorú határozat kí­vánkozik az élre. Mint ismeretes, a szep­tember 3-án Rio de Janei- róban rendezett Brazília-— Chile Vb-selejtező második félidejében a chilei csaipaí 1-0-ás brazil vezetésnél le­vonult a pályáról, mert egy bedobott petárda állítólag megsebesítette kapusukat, Roberto Rojast. Később ki­derült, hogy a játékos csak tettette a sérülést. A FIFA vb most az eset miatt Chilét kizárta az 1994-es világbanjokságról, a chilei szövetség azóta le­mondott elnökét, Sergio Stoppelt, a csapat orvosát, dr. Daniel Rodriguezt — aki megállapította az állítólagos sérülést — és Rojas kapust pedig örökre eltiltotta min­denféle labdarúgással kap­csolatos tevékenységtől, nemcsak nemzetközi, hanem hazai szántén is. Orlando Aravena chilei szövetségi kapitány büntetése: örök életre szóló nemzetközi és ötéves hazai eltiltás. Ezen­kívül a chilei szövetségnek 100 ezer svájci frank bírsá­got is kell fizetnie. E döntéseket a végrehaj­tó bizottság egyhangúlag hozta. Égy másik eltiltást hely­benhagyott a testület. A ju­goszláv Mehmed Bazdare- vics, aki az októberi Norvé­gia elleni vb-selejtezőn le­köpte a játékvezetőt, egy évig nem játszhat nemzet­közi mérkőzésen, így nem lehet ott a jövő évi világ- bajnokságon. Az ülésen Nigériától, el­vették az 1991-es junior-vi­lágbajnokság (felső korha­tár 20 év) rendezési jogát, mert a nigériaiak az idei skóciai ifjúsági világbajnok­ságon hamis igazolással túl­koros labdarúgókat játsszat- tak. Ezért Nigériát két évre még ki is zárták valameny- nyi olyan labdarúgó-ese­ményről, amelyen korhatár van. Ide tartozik az olimpia is. Az 1991-es junior vb-t Portugáliának adták, míg az 1993-ast Ausztrália rendezi. Joseph Blatter, a FIFA főtitkára azt is bejelentette, hogy a végrehajtó bizottság már előre semmisnek nyil­vánította azt a megállapo­dást, amelyet az NBC tévé- társaság sportcsatornája és az Egyesült Államok Lada- rúgó Szövetsége tervez köt­ni az 1994-es vb közvetítési jogáról'. — Az a véleményünk, hogy az Egyesült Államok valamennyi tévétársaságát be kell vonni a közvetítési jogért folyó licitálásba — indokolta Blatter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom