Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-09 / 292. szám
1989. december 9., szombat Somogyi Néplap 3 FONYÓDI BERUHÁZÁSOK NYOMÁBAN: VITA ÉS LEHETŐSÉG Közlekedési érdekek KRITIKA NAGYATÁDON Két olyan beruházás, amely Fonyód üdülőhelyi jellegét a közeljövőben nagymértékben befolyásolja, illetve meghatározza. Az üdülőfaluban mintegy 600-an pihenhetnek egy időbeni, a vitorláskikötő 150 hajó elhelyezésére nyújt lehetőséget. Nem csekély az az összeg sem, amit erre a két létesítményre fordítanak. Az üdülőfalu építésének első fázisában már majdnem másfél milliárd forintot fektetnek be, a vitorláskikötő esetében ez az összeg kevesebb ugyan, de itt is tízmilliókban mérhető. Érthető, hogy a helybeliek megkülönböztetett érdeklődése kíséri e két építkezést. De nemcsak a fonyódiakat izgatja a dolog. A vitorláskikötő létesítésének helye ellen több százan -tiltakoztak aláírásukkal, a tanácstestület azonban nem változtatta meg ’ korábbi döntését. Az aláírók között nagyon sok kaposvári, pécsi lakos is volt, aki számon tartja, hogy a kikötőnek a nyáron már üzemelnie kellett volna. Tervezési, kivitelezési hibákról beszélnek az emberek, a horgászegyesület tagijai még ma sem tudnak belenyugodni, hogy kel- lémes, romantikus tanyájukról távozni kényszerülnek. Az üdülőfaluban a kezdeti nagy lendület után lelassult a munka. Elkészültek az utak, a csatornázás, azóta visszafogott a tempó. Azt lehetett hallani, hogy a tanács, az Inart kisszövetkezet és a Coophotels „hármas szövetségéből” az utóbbi kiszállt, sokáig kétséges volt a beruházás folytatása. Ezzel szemben a tanácsülés a közelmúltban elfogadott egy szerződéstervezetet, amely az üdülőfalu felépítésére vonatkozik. Dr. Komáromi József városi tanácselnököt kérdeztem. — Az üdülőfalu építése a rendezési terv készítésekor került előtérbe — mondta. — Olyan igény fogalmazódott meg, hogy szükséges egy, a minőségi turizmus fogadására alkalmas objektum létesítése Fonyódon. 1986-ban egy bank és az Inart kisszövetkezet közreműködésével a Berek söröző mellett üdülőtelep, a Várhegy déli oldalán szálloda és egy idegenforgalmi attrakciónak is számító kötélpálya építését terveztük. Természetesen fel sem merült, hogy ekkora beruházásokat a tanács valósítson meg, ezért olyan külföldi partnereket kerestünk, akik nem hitelt adnak, hanem részt vesznek a beruházásban és a működtetésben —. a befektetésnek megfelelő részesedésért. A tervpályázatot már központi szervek támogatásával írták ki. Az üdülőtelep területe — kb. 11 hektár — tanácsi, egyéni, illetve tsz- tulajdonban volt. 1987-ben . kötöttek megállapodást az Inart-tal és a Coophotels- szel, hogy közösen próbálnak külföldi tőkét szerezni a kivitelezéshez. — Az első szerződésben mindössze a tanácsi terület és a rendezési terv feltételeinek biztosítása volt a feladatunk. A külföldi partner nem tudta vagy nem kívánta teljesíteni a rá háruló kötelezettségeket, emiatt a vele kötött megállapodást felmondtuk. Az Inart vállalta a nem tanácsi területek kisajátításának, a tervezésnek és a közműépítés egy részének a költségeit. A terület jelenlegi értéke több mint 400 millió forint. A tanácsi kiadások ezzel szemben nem haladták meg az egymillió forintot, mert a kilépő Coophotels feladatait is átvette az Inart. Ebben az új helyzetben ismét megváltozott a társaságban. részt vevők pénzügyi részvételi aránya. Az aport- kénf bevitt vagyon és a ténylegesen viselt költségek fogják meghatározni a működés közben keletkező haszonból való részesedést. Meggyőződésem, hogy olyan szerződést írtam alá a testűiét jóváhagyásával, amely jelentős bevételt biztosít a településnek. — Mennyi lehet ez a jelentős bevétel? — Ha csak száznapos kihasználtságot veszünk figyelembe, az éves üdülőhelyi díjbevétel mintegy 7—8 millió forint. Ha tehát — tételezzük fel a legrosszabbat — a jelzálogosított tanácsi terület idegen tulajdoniba kerül, a város évente akkor is több millió forint bevételhez jut. — Munkaerő szempontjából mit jelent ez? Mennyi embert lehet itt, az üdülőfaluban foglalkoztatni ? — 60—80-at biztosan; és még nem beszéltünk azokról, akiket közvetetten érint: a szolgáltatásban dolgozókról, akiknek az üdülőfalu vendégei rendszeres jövedelmet biztosítanak. Ez a magasabb jövedelem magasabb jövedelmadót jelent, tehát több csatornán is kapcsolódik a város költségvetéséhez. — Mi a következő lépcső; hol folytatódik a beruházás? — A Pannon Wolf két, a Falco cég egy házat épít fel, bemutató jelleggel. Ezek a házak téliesítettek, luxus- kivitelűek. 200 házat kívánunk építeni, két- és négyszemélyeseket, 67 és 100 négyzetméter alapterülettel. — Mikor fogadhat vendéget az üdülőfalu? — 1991-ben, s hogy nem korábban abban közrejátszott Grósz Károly tavaly decemberi beszéde. Nyugati partnerektől tudom: visszarettentette a tőkéseket. Hasonlóképp nagy nehézséget jelentenek a jól megalkotott jogszabályok gyakorlati megvalósíthatáságáiíak szervezeti korlátái is. — Mennyi külföldi tőke áll jelenleg rendelkezésre az építkezés folytatásához? — 31 millió márkára van kilátásunk a napokban; ez elég a lakóépületekhez. További beruházás a központi épület, amely uszodát, szaunát is magába foglal. Lesz bevásárlóközpont, golfpálya ... Ez utóbbiról már érdeklődtek Nyugat-Németor- szágból is. — És a másik beruházás, a vitorláskikötő? — A vitorláski kötőt 1989. június 30-án kellett volna átadni. A kivitelező — a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltsége — határidőre nem tudott elkészülni. Ekkor döntöttünk úgy, hogy ha július 31-ig sem készülnek el, már csak 1990. április 30-án vesszük át a létesítményt. A jelenlegi készültségi fokból ítélve ez az időpont a valószínű. — Hány hajónak lesz itt hely? — 150-nek. A jogszabályok szerint bizonyos részt — mintegy 25 százalékot — fenn kell tartani arra, hogy vihar esetén a vitorlásoknak menedéket nyújtson, A kikötő 60 millió forintba kerül, és a következő szezonra fel kell építeni a kiszolgáló létesítményt is. A minőségi idegenforgalomhoz a vitorláshajóval rendelkezők is hozzájárulnak. — A szárazföldön érkező hajók hogyan juthatnak el a kikötőbe ? — A fenti összegben az út kiépítése is benne van, amely a vasúti átjárótól a kikötőig vezet majd. Nekem továbbra is az a véleményem: a kikötő környékét autós, illetve szabad strandként kell1 hasznosítani. Az autóknak, amelyek a vitorlásokat vontatják, egyébként is kell parkoló. A bevételből magas színvonalú ellátásra nyílik lehetőség a strandokon. — Ehhez parkosítani is kellene. — Kész a parkosítási tervünk. Süli Ferenc Nagyatád és a városkörnyék tömegközlekedésének helyzete meghatározó a térségben élők számára. Szándékok, ~ elképzelések, akaratok ütköznek realitásokkal és lehetőségekkel. A Nagyatádi Városkörnyéki Koordinációs Bizottság ülésén többek között erről mondtak véleményt a jelen levők. Gyuricza Istvánnak, a Volán-kirendeltség helyi igazgatójának írásos tájékoztatójából néhány adat: Nagyatádra mintegy 2200 a bejáró dolgozók száma. (A kijárókról nincs pontosadat.) Mivel a személyszállítás vasúti részaránya ma már csak 7 százalék, a feladatot 23 autóbusszal kell megoldaniuk. Naponta 180 járaton, mintegy 10 800 utas közlekedik. Azzal együtt, hogy a járműveik kihasználtsága csökken, jó néhány esetben mégis a zsúfoltság jellemző. Az alapellátás biztosítása a Volánnál elsődleges,» ennek ellenére belátható időn belül viszonylagos közmegelégedésre nem lehet számítani. Gazdaságtalanul üzemelő járataik leállítása szükségszerű, az utazók érdeke azonban legtöbbször mást kíván. A gondok összetettek. Tisztázatlan és nem kellően elismert a gépjárművezetés szakmakénti elismertsége. A jövedelem emiatt olyan, amilyen. Sok a túlmunka, a bérek pótlékolása nincs megoldva. Papp Istvánná háromfai tanácselnök furcsállotta, hogy a bejárók számának csökkenése ellenére csaknem minden járat zsúfolt. Az évenkénti menetrendegyeztetések során a vállalati érdekek az elsődlegesek, a tanács által képviselt lakossági igények kevésbé. Ha késnek a buszok, „ugrik a csatlakozás”. Javasolta: vegyék jobban figyelembe a kórházi látogatások, a vásáA Siófok Városi Rendőrkapitányság a lakosság szolgálatának érdekében találkozót szervezett tegnap a működési területén politizáló pártokkal. Dr. Szabó István alezredes, kapitányság- vezető tájékoztatta szerverok, a búcsúk napjait, sőt a telet is. A személygépkocsiforgalom téli mérséklődésével várhatóan nő a tömeg- közlekedési eszközök iránti igény. Kovács Istvánná Görgetegről azt kifogásolta, hogy a diákok nem érhetnek időben Barcsra az iskolakezdésre. Görgeteg a „felezőn” van területileg. Horváth Istvánná, Kutas tanácselnöke szerint Nagyatád felé megfelelő a közlekedés, ám például Kisbajomból Kaposvárra munkába járni időigényes vállalkozás. A közeli jövőben átadják a . beleg—ötvöskónyi utat. Ma még nem lehet eldönteni, gazdaságos-e, hogy autóbuszjárat is legyen. Gyuricza István ígéretet tett ennek a vizsgálatára. Láber Gyuláná, Lábod tanácselnöke ismétlődő gondot vetett föl: Rinyabese- nyőből évek óta nem tudják megoldani a munkakezdéshez igazodó járatot. Ez tipikus példája az érdekek különbözőségének. Rinya- besenyő lakosainak többsége többszörösen hátrányos helyzetű. Nagyobbrészt képzetlenségük, másrészt munkaerkölcsük miatt. Az elnökasszony lelkiismerete és kötelessége szerint azt szeretné, ha munkához jutnának és dolgoznának. Erre esélyük volt, ám a közlekedési gondok miatt nem valósulhatott meg. Megnyugtató volt Somogy- szob tanácselnökének szótlansága e napirend során. Ugyanezen a napon az esti órákban a városkörnyék másik szegletében, Nagyatád—Kivadáron is nem kevés kritika hangzott el a közlekedéssel kapcsolatban. Talán jó lenne, ha az utasok és az utaztatók arra is gondolnának: szerepük időnként fel is cserélődik. Kreisz György zeti és személyi kérdésekről az MSZP, az MDF, SZDSZ és a Független Kisgazdapárt képviselőit. A beszélgetés középpontjában a rendőrség Belügyminisztériumhoz kötődése, illetve önkormányzathoz tartozása állt. Találkozó Siófokon HIT JAVASOLNÁK? Ellenzéki pártok és a rendőrség párbeszéde Ellenzéki pártokat, szervezeteket hívott meg beszélgetésre a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtökön este a kapitányság épületébe. Az érintettek a meghívást megköszönték, és figyelemre méltó lépésnek tartják. Az ilyenek erősíthetik a bizalmat — mondták — és eloszlathatják azt a misztikus ködöt, amely 40 év alatt a rendőrséget körülvette. Wolf Csaba (Fidesz) kijelentette: Ebben -az épületben akkor járt, aamikor politikai ügyben gyanúsítottként kihallgatták, ezért mostani találkozója a rendőrséggel korszakos változás jelének minősíthető. Dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőrfőkapitány és rajta kívül a rendőrséget képviselő dr. Király Ferenc őrnagy, városi rendőrkapitány, dr. Riedling Lőrinc alezredes, állambiztonsági főkapitány-helyettes, valamint Buzsáki László őrnagy, titkárságvezető már az első percekben igyekeztek a bizalom légkörét megteremteni. Ezt elsősorban azzal érték el, hogy nyílt, tisztességes tájékoztatást adtak a rendőrség munkájáról a bűnözés helyzetéről, és az ellenzékiek által föltett, kényesnek látszó kérdésekre is őszintén válaszoltak; végül a pártok segítségét, javaslatait kérték a gondok enyhítéséhez. Az utóbbiból van bőven. Ez kiderült a rendőrfőkapitány tájékoztatójából is, amely különösen a bűrügyi helyzetről festett eléggé sötét képet. Bizonyítja az utóbbit az, hogy ez év első 9 hónapjában 31 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma megyénkben, s mintegy 47 százalékkal több az ismeretlen tettes ellen indított nyomozás. Miközben romlik a statisztika, nő a rendőrség leterheltsége, 60 —70 ügy vizsgálata jut egy- egy nyomozóra. Kedvezőtlenül befolyásolja a munkát a rendőrség technikai elmaradottsága, a rendőrök — jogi hézagok, társadalmi megítélés - miatti — elbizonytalanodása. Az ellenzéki pártok, szervezetek képviselői hangsúlyozták: ez a helyzet káros a társadalomnak, szükség van a hatékony munkát végző, bűnözést visszaszorító rendőrségre. Több javaslat is elhangzott. Íme, néhány! Bodó József (Törökkoppány, Parasztszövetség) gyakoribb találkozást, a fegyverek pontos nyilvántartását szorgalmazta Németh Béla (Kis- • gazdapárt) a rendőrök sokkal körültekintőbb kiválasztását ajánlotta. Gerbovits Jenő (Kisgazdapárt) szeretné, ha növelnék a rendőri munka hatékonyságát, a rendőrök tekintélyét. Az utóbbihoz egyebek mellett az is hozzájárulna, ha nem helybeli embereket alkalmaznának egy-egy helységben. Ficzere Mátyás (SZDSZ) szerint javulna a közélet tisztasága, ha „a régi nagy halak” még mindig nem munkálkodnának. Nagy — úgymond — a morális csőd; szigorúbban kellene föllépni például az ittas vehetőkkel szemben. Wolf Csaba (Fidesz) szerint jobban kellene figyelni az önkéntes rendőrök magatartására, nekik elsősorban példát kellene mutatniuk. Szükséges, hogy az önkormányzatok válasszák meg majd a rendőrség vezetőit. Jónak tartja a főkapitány ötletét, hogy a város címere legyen a rendőrségi autókon. Hódos Győző (MDF) úgy látja, a növekvő bűnözés a gazdasági válság következménye. Szerinte a rendőrséget meg kell kímélni a pártoktól, hogy semleges tudjon maradni. Kis Lea Gyöngyi (SZDP) szívesen vállalkozik arra, hogy segítse a rendőrség munkáját, s az intézetből szökött gyerekek ügyének gyorsabb kivizsgálását kérte. Horváth Zoltán (Kisgazdapárt) azt javasolta, hogy a munkásőrségre fordított összegek egy részét csoportosítsák át az anyagi gondokkal küszködő rendőrséghez. A több mint háromórás eszmecsere kétségkívül legizgalmasabb része a fegyverhasználattal, valamint ak állambiztonsági, ismertebb nevén titkos szolgálattal volt kapcsolatos. Az a főkapitány tájékoztatójából is kiderült, hogy a fegyver- tartásban nagyobb szigort és rendet akarnak. (Megyénkben jelenleg 838 önvédelmi pisztolyt tartanak nyilván.) Azoktól, akiknél a föltételek nincsenek meg, bevonják a lőfegyvereket. Már olyan is akadt, aki önként beszolgáltatta. Az ellenzéki pártok képviselői elsősorban az illegálisan kint levő fegyverek miatt aggódtak. Megnyugtató választ kaptak a mun- kásőrfegyverek sorsára vonatkozóan, azt azonban, hogy kinél van fegyver engedély nélkül a megyében, senki sem tudja. Ami a titkosszolgálatot illeti, sokkal több volt a megnyugtató válasz. Riedling alezredes meggyőzően érvelt amellett, hogy biztonsági szolgálatra minden országnak szüksége van. Hiszen egy sor olyan bűn van, amely ellen hatékonyan csak a biztonsági szolgálat tudja fölvenni a harcot. Eloszlatta viszont az amiatti aggodalmat, hogy a mai állambiztonsági szervezet valamiféle társadalomtól független, rosszemlékű hatalommá változhatna. Ugyanis olyan törvények vannak készülőben, amelyek ennek a szolgálatnak, valamennyi tevékenységét, módszerét szabályozzák, és biztosítják az állampolgárok ezzel összefüggő jogait is. Betartásukra az a legfőbb garancia, hogy a titkosszolgálat a nyilvánosság ellenőrzése mellett működik. Ezen az információgazdag esti találkozón akadtak vitatott kérdések is. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a legjobb rendőri szervezet is csak akkor lehet eredményes, ha segítséget és bizalmat kap a társadalomtól. Ügy tetszik, az utóbbi egyre erősödik, és — ahogy az egyik ellenzéki párt képviselője mondta — azon a válságon, amelyet mostanában néhány rossz gyakorlat és elítélendő eset okozott a lakosság és rendőrség között, hamarosan túljut a társadalom; megteremtődik a gyümölcsöző együttműködés a rendőrök és a civilek között. Szegedi Nándor Üdülőfalu, vitorláskikötő
