Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

1989. december 9., szombat Somogyi Néplap 3 FONYÓDI BERUHÁZÁSOK NYOMÁBAN: VITA ÉS LEHETŐSÉG Közlekedési érdekek KRITIKA NAGYATÁDON Két olyan beruházás, amely Fonyód üdülőhelyi jellegét a közeljövőben nagymérték­ben befolyásolja, illetve meghatározza. Az üdülőfa­luban mintegy 600-an pi­henhetnek egy időbeni, a vi­torláskikötő 150 hajó elhe­lyezésére nyújt lehetőséget. Nem csekély az az összeg sem, amit erre a két léte­sítményre fordítanak. Az üdülőfalu építésének első fázisában már majdnem másfél milliárd forintot fek­tetnek be, a vitorláskikötő esetében ez az összeg ke­vesebb ugyan, de itt is tíz­milliókban mérhető. Érthető, hogy a helybeliek megkülönböztetett érdeklő­dése kíséri e két építkezést. De nemcsak a fonyódiakat izgatja a dolog. A vitorlás­kikötő létesítésének helye ellen több százan -tiltakoz­tak aláírásukkal, a tanács­testület azonban nem vál­toztatta meg ’ korábbi dön­tését. Az aláírók között na­gyon sok kaposvári, pécsi lakos is volt, aki számon tartja, hogy a kikötőnek a nyáron már üzemelnie kel­lett volna. Tervezési, kivite­lezési hibákról beszélnek az emberek, a horgászegyesü­let tagijai még ma sem tud­nak belenyugodni, hogy kel- lémes, romantikus tanyájuk­ról távozni kényszerülnek. Az üdülőfaluban a kez­deti nagy lendület után le­lassult a munka. Elkészül­tek az utak, a csatornázás, azóta visszafogott a tempó. Azt lehetett hallani, hogy a tanács, az Inart kisszövet­kezet és a Coophotels „hár­mas szövetségéből” az utób­bi kiszállt, sokáig kétséges volt a beruházás folytatása. Ezzel szemben a tanácsülés a közelmúltban elfogadott egy szerződéstervezetet, amely az üdülőfalu felépí­tésére vonatkozik. Dr. Komáromi József vá­rosi tanácselnököt kérdez­tem. — Az üdülőfalu építése a rendezési terv készítésekor került előtérbe — mondta. — Olyan igény fogalmazó­dott meg, hogy szükséges egy, a minőségi turizmus fogadására alkalmas objek­tum létesítése Fonyódon. 1986-ban egy bank és az Inart kisszövetkezet közre­működésével a Berek sörö­ző mellett üdülőtelep, a Várhegy déli oldalán szál­loda és egy idegenforgalmi attrakciónak is számító kö­télpálya építését terveztük. Természetesen fel sem me­rült, hogy ekkora beruházá­sokat a tanács valósítson meg, ezért olyan külföldi partnereket kerestünk, akik nem hitelt adnak, hanem részt vesznek a beruházás­ban és a működtetésben —. a befektetésnek megfelelő részesedésért. A tervpályázatot már köz­ponti szervek támogatásá­val írták ki. Az üdülőtelep területe — kb. 11 hektár — tanácsi, egyéni, illetve tsz- tulajdonban volt. 1987-ben . kötöttek megállapodást az Inart-tal és a Coophotels- szel, hogy közösen próbál­nak külföldi tőkét szerezni a kivitelezéshez. — Az első szerződésben mindössze a tanácsi terület és a rendezési terv feltéte­leinek biztosítása volt a fel­adatunk. A külföldi partner nem tudta vagy nem kíván­ta teljesíteni a rá háruló kötelezettségeket, emiatt a vele kötött megállapodást felmondtuk. Az Inart vál­lalta a nem tanácsi terüle­tek kisajátításának, a ter­vezésnek és a közműépítés egy részének a költségeit. A terület jelenlegi értéke több mint 400 millió forint. A tanácsi kiadások ezzel szem­ben nem haladták meg az egymillió forintot, mert a kilépő Coophotels feladatait is átvette az Inart. Ebben az új helyzetben ismét megváltozott a társa­ságban. részt vevők pénzügyi részvételi aránya. Az aport- kénf bevitt vagyon és a ténylegesen viselt költségek fogják meghatározni a mű­ködés közben keletkező ha­szonból való részesedést. Meggyőződésem, hogy olyan szerződést írtam alá a tes­tűiét jóváhagyásával, amely jelentős bevételt biztosít a településnek. — Mennyi lehet ez a je­lentős bevétel? — Ha csak száznapos ki­használtságot veszünk fi­gyelembe, az éves üdülőhe­lyi díjbevétel mintegy 7—8 millió forint. Ha tehát — tételezzük fel a legrosszab­bat — a jelzálogosított ta­nácsi terület idegen tulaj­doniba kerül, a város éven­te akkor is több millió fo­rint bevételhez jut. — Munkaerő szempontjá­ból mit jelent ez? Mennyi embert lehet itt, az üdülő­faluban foglalkoztatni ? — 60—80-at biztosan; és még nem beszéltünk azok­ról, akiket közvetetten érint: a szolgáltatásban dol­gozókról, akiknek az üdülő­falu vendégei rendszeres jö­vedelmet biztosítanak. Ez a magasabb jövedelem maga­sabb jövedelmadót jelent, tehát több csatornán is kapcsolódik a város költ­ségvetéséhez. — Mi a következő lépcső; hol folytatódik a beruhá­zás? — A Pannon Wolf két, a Falco cég egy házat épít fel, bemutató jelleggel. Ezek a házak téliesítettek, luxus- kivitelűek. 200 házat kívá­nunk építeni, két- és négy­személyeseket, 67 és 100 négyzetméter alapterülettel. — Mikor fogadhat vendé­get az üdülőfalu? — 1991-ben, s hogy nem korábban abban közreját­szott Grósz Károly tavaly decemberi beszéde. Nyugati partnerektől tudom: vissza­rettentette a tőkéseket. Ha­sonlóképp nagy nehézséget jelentenek a jól megalko­tott jogszabályok gyakorlati megvalósíthatáságáiíak szer­vezeti korlátái is. — Mennyi külföldi tőke áll jelenleg rendelkezésre az építkezés folytatásához? — 31 millió márkára van kilátásunk a napokban; ez elég a lakóépületekhez. To­vábbi beruházás a központi épület, amely uszodát, szau­nát is magába foglal. Lesz bevásárlóközpont, golfpá­lya ... Ez utóbbiról már ér­deklődtek Nyugat-Németor- szágból is. — És a másik beruházás, a vitorláskikötő? — A vitorláski kötőt 1989. június 30-án kellett volna átadni. A kivitelező — a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kiren­deltsége — határidőre nem tudott elkészülni. Ekkor döntöttünk úgy, hogy ha jú­lius 31-ig sem készülnek el, már csak 1990. április 30-án vesszük át a létesítményt. A jelenlegi készültségi fokból ítélve ez az időpont a való­színű. — Hány hajónak lesz itt hely? — 150-nek. A jogszabá­lyok szerint bizonyos részt — mintegy 25 százalékot — fenn kell tartani arra, hogy vihar esetén a vitorlásoknak menedéket nyújtson, A ki­kötő 60 millió forintba ke­rül, és a következő szezon­ra fel kell építeni a kiszol­gáló létesítményt is. A mi­nőségi idegenforgalomhoz a vitorláshajóval rendelkezők is hozzájárulnak. — A szárazföldön érkező hajók hogyan juthatnak el a kikötőbe ? — A fenti összegben az út kiépítése is benne van, amely a vasúti átjárótól a kikötőig vezet majd. Nekem továbbra is az a vélemé­nyem: a kikötő környékét autós, illetve szabad strand­ként kell1 hasznosítani. Az autóknak, amelyek a vitor­lásokat vontatják, egyébként is kell parkoló. A bevétel­ből magas színvonalú ellá­tásra nyílik lehetőség a strandokon. — Ehhez parkosítani is kellene. — Kész a parkosítási ter­vünk. Süli Ferenc Nagyatád és a városkör­nyék tömegközlekedésének helyzete meghatározó a térségben élők számára. Szándékok, ~ elképzelések, akaratok ütköznek realitá­sokkal és lehetőségekkel. A Nagyatádi Városkörnyéki Koordinációs Bizottság ülé­sén többek között erről mondtak véleményt a jelen levők. Gyuricza Istvánnak, a Volán-kirendeltség helyi igazgatójának írásos tájé­koztatójából néhány adat: Nagyatádra mintegy 2200 a bejáró dolgozók száma. (A kijárókról nincs pontosadat.) Mivel a személyszállítás vas­úti részaránya ma már csak 7 százalék, a feladatot 23 autóbusszal kell megoldani­uk. Naponta 180 járaton, mintegy 10 800 utas közleke­dik. Azzal együtt, hogy a járműveik kihasználtsága csökken, jó néhány esetben mégis a zsúfoltság jellemző. Az alapellátás biztosítása a Volánnál elsődleges,» en­nek ellenére belátható időn belül viszonylagos közmeg­elégedésre nem lehet számí­tani. Gazdaságtalanul üze­melő járataik leállítása szükségszerű, az utazók ér­deke azonban legtöbbször mást kíván. A gondok összetettek. Tisztázatlan és nem kellően elismert a gépjárművezetés szakmakénti elismertsége. A jövedelem emiatt olyan, amilyen. Sok a túlmunka, a bérek pótlékolása nincs megoldva. Papp Istvánná háromfai tanácselnök furcsállotta, hogy a bejárók számának csökkenése ellenére csak­nem minden járat zsúfolt. Az évenkénti menetrend­egyeztetések során a válla­lati érdekek az elsődlegesek, a tanács által képviselt la­kossági igények kevésbé. Ha késnek a buszok, „ugrik a csatlakozás”. Javasolta: ve­gyék jobban figyelembe a kórházi látogatások, a vásá­A Siófok Városi Rendőr­kapitányság a lakosság szol­gálatának érdekében talál­kozót szervezett tegnap a működési területén politizá­ló pártokkal. Dr. Szabó Ist­ván alezredes, kapitányság- vezető tájékoztatta szerve­rok, a búcsúk napjait, sőt a telet is. A személygépkocsi­forgalom téli mérséklődésé­vel várhatóan nő a tömeg- közlekedési eszközök iránti igény. Kovács Istvánná Görge­tegről azt kifogásolta, hogy a diákok nem érhetnek idő­ben Barcsra az iskolakezdés­re. Görgeteg a „felezőn” van területileg. Horváth Istvánná, Kutas tanácselnöke szerint Nagy­atád felé megfelelő a közle­kedés, ám például Kisba­jomból Kaposvárra munká­ba járni időigényes vállalko­zás. A közeli jövőben átad­ják a . beleg—ötvöskónyi utat. Ma még nem lehet el­dönteni, gazdaságos-e, hogy autóbuszjárat is legyen. Gyu­ricza István ígéretet tett en­nek a vizsgálatára. Láber Gyuláná, Lábod ta­nácselnöke ismétlődő gon­dot vetett föl: Rinyabese- nyőből évek óta nem tudják megoldani a munkakezdés­hez igazodó járatot. Ez ti­pikus példája az érdekek különbözőségének. Rinya- besenyő lakosainak többsé­ge többszörösen hátrányos helyzetű. Nagyobbrészt képzetlenségük, másrészt munkaerkölcsük miatt. Az elnökasszony lelkiismerete és kötelessége szerint azt szeretné, ha munkához jut­nának és dolgoznának. Erre esélyük volt, ám a közleke­dési gondok miatt nem va­lósulhatott meg. Megnyugtató volt Somogy- szob tanácselnökének szót­lansága e napirend során. Ugyanezen a napon az es­ti órákban a városkörnyék másik szegletében, Nagy­atád—Kivadáron is nem ke­vés kritika hangzott el a közlekedéssel kapcsolatban. Talán jó lenne, ha az uta­sok és az utaztatók arra is gondolnának: szerepük időnként fel is cserélődik. Kreisz György zeti és személyi kérdésekről az MSZP, az MDF, SZDSZ és a Független Kisgazdapárt képviselőit. A beszélgetés középpontjában a rendőrség Belügyminisztériumhoz kö­tődése, illetve önkormány­zathoz tartozása állt. Találkozó Siófokon HIT JAVASOLNÁK? Ellenzéki pártok és a rendőrség párbeszéde Ellenzéki pártokat, szerve­zeteket hívott meg beszélge­tésre a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság csü­törtökön este a kapitányság épületébe. Az érintettek a meghívást megköszönték, és figyelemre méltó lépésnek tartják. Az ilyenek erősíthe­tik a bizalmat — mondták — és eloszlathatják azt a misztikus ködöt, amely 40 év alatt a rendőrséget körül­vette. Wolf Csaba (Fidesz) kijelentette: Ebben -az épü­letben akkor járt, aamikor politikai ügyben gyanúsított­ként kihallgatták, ezért mostani találkozója a rend­őrséggel korszakos változás jelének minősíthető. Dr. Ferenczi László ezre­des, megyei rendőrfőkapi­tány és rajta kívül a rend­őrséget képviselő dr. Király Ferenc őrnagy, városi rend­őrkapitány, dr. Riedling Lő­rinc alezredes, állambizton­sági főkapitány-helyettes, valamint Buzsáki László őr­nagy, titkárságvezető már az első percekben igyekeztek a bizalom légkörét megte­remteni. Ezt elsősorban az­zal érték el, hogy nyílt, tisz­tességes tájékoztatást ad­tak a rendőrség munkájáról a bűnözés helyzetéről, és az ellenzékiek által föltett, ké­nyesnek látszó kérdésekre is őszintén válaszoltak; végül a pártok segítségét, javas­latait kérték a gondok eny­hítéséhez. Az utóbbiból van bőven. Ez kiderült a rendőrfőkapi­tány tájékoztatójából is, amely különösen a bűrügyi helyzetről festett eléggé sö­tét képet. Bizonyítja az utób­bit az, hogy ez év első 9 hónapjában 31 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma megyénkben, s mint­egy 47 százalékkal több az ismeretlen tettes ellen indí­tott nyomozás. Miközben romlik a statisztika, nő a rendőrség leterheltsége, 60 —70 ügy vizsgálata jut egy- egy nyomozóra. Kedvezőt­lenül befolyásolja a mun­kát a rendőrség technikai elmaradottsága, a rendőrök — jogi hézagok, társadalmi megítélés - miatti — elbi­zonytalanodása. Az ellenzé­ki pártok, szervezetek kép­viselői hangsúlyozták: ez a helyzet káros a társadalom­nak, szükség van a hatékony munkát végző, bűnözést visszaszorító rendőrségre. Több javaslat is elhangzott. Íme, néhány! Bodó József (Törökkoppány, Parasztszö­vetség) gyakoribb találko­zást, a fegyverek pontos nyilvántartását szorgal­mazta Németh Béla (Kis- • gazdapárt) a rendőrök sok­kal körültekintőbb kiválasz­tását ajánlotta. Gerbovits Jenő (Kisgazdapárt) szeret­né, ha növelnék a rendőri munka hatékonyságát, a rendőrök tekintélyét. Az utóbbihoz egyebek mellett az is hozzájárulna, ha nem helybeli embereket alkal­maznának egy-egy helység­ben. Ficzere Mátyás (SZDSZ) szerint javulna a közélet tisztasága, ha „a ré­gi nagy halak” még mindig nem munkálkodnának. Nagy — úgymond — a morális csőd; szigorúbban kellene föllépni például az ittas ve­hetőkkel szemben. Wolf Csaba (Fidesz) szerint job­ban kellene figyelni az ön­kéntes rendőrök magatar­tására, nekik elsősorban pél­dát kellene mutatniuk. Szük­séges, hogy az önkormány­zatok válasszák meg majd a rendőrség vezetőit. Jónak tartja a főkapitány ötletét, hogy a város címere legyen a rendőrségi autókon. Hódos Győző (MDF) úgy látja, a növekvő bűnözés a gazdasá­gi válság következménye. Szerinte a rendőrséget meg kell kímélni a pártoktól, hogy semleges tudjon ma­radni. Kis Lea Gyöngyi (SZDP) szívesen vállalkozik arra, hogy segítse a rendőr­ség munkáját, s az intézet­ből szökött gyerekek ügyé­nek gyorsabb kivizsgálását kérte. Horváth Zoltán (Kis­gazdapárt) azt javasolta, hogy a munkásőrségre for­dított összegek egy részét csoportosítsák át az anyagi gondokkal küszködő rend­őrséghez. A több mint háromórás eszmecsere kétségkívül leg­izgalmasabb része a fegy­verhasználattal, valamint ak állambiztonsági, ismer­tebb nevén titkos szolgálat­tal volt kapcsolatos. Az a főkapitány tájékoztatójából is kiderült, hogy a fegyver- tartásban nagyobb szigort és rendet akarnak. (Megyénk­ben jelenleg 838 önvédelmi pisztolyt tartanak nyilván.) Azoktól, akiknél a föltételek nincsenek meg, bevonják a lőfegyvereket. Már olyan is akadt, aki önként beszolgál­tatta. Az ellenzéki pártok képviselői elsősorban az il­legálisan kint levő fegyverek miatt aggódtak. Megnyugta­tó választ kaptak a mun- kásőrfegyverek sorsára vo­natkozóan, azt azonban, hogy kinél van fegyver engedély nélkül a megyében, senki sem tudja. Ami a titkosszolgálatot il­leti, sokkal több volt a meg­nyugtató válasz. Riedling al­ezredes meggyőzően érvelt amellett, hogy biztonsági szolgálatra minden ország­nak szüksége van. Hiszen egy sor olyan bűn van, amely ellen hatékonyan csak a biztonsági szolgálat tudja fölvenni a harcot. Eloszlat­ta viszont az amiatti aggo­dalmat, hogy a mai állam­biztonsági szervezet valami­féle társadalomtól függet­len, rosszemlékű hatalommá változhatna. Ugyanis olyan törvények vannak készülő­ben, amelyek ennek a szol­gálatnak, valamennyi tevé­kenységét, módszerét szabá­lyozzák, és biztosítják az ál­lampolgárok ezzel összefüg­gő jogait is. Betartásukra az a legfőbb garancia, hogy a titkosszolgálat a nyilvános­ság ellenőrzése mellett mű­ködik. Ezen az információgazdag esti találkozón akadtak vi­tatott kérdések is. Abban azonban mindenki egyetér­tett, hogy a legjobb rendőri szervezet is csak akkor le­het eredményes, ha segítsé­get és bizalmat kap a tár­sadalomtól. Ügy tetszik, az utóbbi egyre erősödik, és — ahogy az egyik ellenzéki párt képviselője mondta — azon a válságon, amelyet mostanában néhány rossz gyakorlat és elítélendő eset okozott a lakosság és rend­őrség között, hamarosan túljut a társadalom; megte­remtődik a gyümölcsöző együttműködés a rendőrök és a civilek között. Szegedi Nándor Üdülőfalu, vitorláskikötő

Next

/
Oldalképek
Tartalom