Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

I (iS Somogyi Néplap XLV. évfolyam, 292. szám NAPILAP Ára: 5,30 Ft 1989. december 9., szombat MA A „hetek" dilemmája címmel közöljük Lő- rincz Sándor írását az 5. oldalon. Arról van szó ugyanis, hogy mi lesz egyes megyei művelődési intézmé­nyek jövőbeni sorsa; a költségvetési reform keresztezi-e a műve­lődési érdekeket és értékeket. Bár sok még a kérdőjel (az írás után is), a di­lemma mégis valósá­gos és tanulságos. Ezzel az írással nem zárjuk le a kérdést. Gázfáklya­gyújtás Balaton­berényben A mellékutcákban még fel­túrt árkok, földhalmok és védőkorlátok húzódnak, a Kossuth Lajos utcában azon­ban már friss aszfaltburko­lat fedi a gázvezetéket. Az 55. számú ház előkertjében Nyers Tiboréknál állították fel tegnap délelőtt a sárga gázfáklyát, s Kovács Béla, a Somogy Megyei Tanács fő­osztályvezetője gyújtotta meg a lángot, amely azt jel­zi: az első 16 otthonban már vezetékes gázzal fűl­hetnek, főzhetnek. Dénes János, a nagykani­zsai Kögáz igazgaatója egy márványtáblát leplezett le a helyszínen, felirata emlé­kezteti majd a balatonberé- nyieket az itteni nagyüdü­lők és intézmények, vala­mint a lakosság példás ösz- szefogására. — 40 millió forintba kerül a teljes beruházás. A csalá­dok 50 ezer forinttal járul­nak hozzá a gázépítő társu­lat költségeihez — mondta Nagy Károly társadalmi ta­nácselnök. ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT Politikai párbeszédsorozat A Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés és a kor­mány által kezdeményezett politikai párbeszédsorozat. Ké­pünkön, az elnökségben: Németh Miklós és Fodor István, bal oldalon az Országgyűlés és a kormány képviselői, jobb oldalon a pártok képviselői Az Országgyűlés és a kor­mány, illetve a politikai pártok prominens személyi­ségei ültek tárgyalóasztal­hoz pénteken a Parlament­ben — ezzel megkezdődött az a háromnapos tanácsko­zássorozat, amelyet az Or­szággyűlés és a Miniszter­tanács kezdeményezett az ország kormányozhatóságá- nak megőrzését szolgáló konszenzus megteremtése érdekében. Az elnöki tisztséget Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke és Németh Miklós miniszterelnök töl­tötte be. A tárgyalóasztalnál foglalt helyet Jakab Ró- bertné és Horváth Lajos, a parlament két alelnöke, Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes, Pozsgay Imre államminiszter, Békési László pénzügyminiszter és Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke. A poli­tikai párbeszédet kezdemé­nyező testületek erre a kon­zultációra 16 párt vezetőit, illetve vezető testületéinek képviselőit hívták meg. A tárgyaláson részt vett — lé­nyegében megfigyelőként — az Országgyűlés független képviselőcsoportjának, el­lenzéki demokrata képvise­lőcsoportjának, MSZP-, va­lamint MSZMP-frakciójának vezetője is, továbbá a Baj- csy-Zsilinszky Társaság de­legátusa. A tanácskozás mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, kivéve a megnyitó perceit, amikor Fodor István mon­dott bevezetőt. Hangsúlyoz­ta1: az Országgyűlés és a kormány kezdeményezte po­litikai párbeszédsorozat an­nak a megtervezett folya­matnak az utolsó állomása, amely fél évvel ezelőtt a politikai egyeztető tárgyalá­sokkal kezdődött meg, majd az úgynevezett sarkalatos törvények elfogadásával és a hatalmi ágak szétválasz­tásával — a köztársasági el­nöki intézmény, az Alkot­mánybíróság létrehozásával — folytatódott, s az új par­lament megválasztásával ér véget. E konzultációk je­lentőségéről szólva kiemelte: amikor a parlament saját sorsáról dönt, egyben a kor­mány sorsáról is dönt. A három nap tárgyalásain mégsem elsősorban az Or­szággyűlés feloszlatásának kérdéséről célszerű véle­ményt cserélni, sokkal1 in­kább azokról! a törvényja­vaslatokról kellene egyeztet­ni az álláspontokat, amelye­ket a jövő év gazdasági és pénzügyi megalapozása' ér­dekében még a jelenlegi kormánynak kellett előké­szítenie — mondotta. Fel­hívta a figyelmet: a parla­ment a decemberi üléssza­kán tárgyalja az említett törvényjavaslatokat, ame­lyek elfogadása vagy eluta­sítása alapvetően befolyá­solja a politikai helyzetet és így a választások időpontjá­nak meghatározását is. A mintegy ötórás tanács­kozás után Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő és Faragó András, az Or­szággyűlés sajtóirodájának vezetője tájékoztatta a ha­zai és a nemzetközi sajtó képviselőit a1 történtekről. Miként elhangzott: a ta­nácskozáson Németh Miklós, Békési László és Kemenes Ernő lényegében összefog­laló értékelést adott az or­szág belpolitikai, gazdasági helyzetéről, a várható gaz­dasági és szociális nehézsé­gekről, a külgazdasági ve­szélyekről, a szükséges in­tézkedések hatásáról. A be­számolókban szó esett az IMF-megállapodás követel­ményeiről, a közelgő parla­menti ülésszak elé terjesz­tendő gazdaságpolitikai tör­vényjavaslatok fő vonásairól, továbbá az országgyűlési választások időpontjával összefüggő jogi és politikai megfontolásokról is. A résztvevők egyetértet­tek a kormány helyzetérté­kelésével, s azzal, hogy az ország talponmaradása, a békés átmenet feltételeinek megteremtése az első és leg­fontosabb feládat. A gazdaság állapotát, a jövő évi költségvetést és a nemzetközi pénzügyi tár­gyalások kilátásait boncol­gatva megfogalmazódott az az igény, hogy a kormány az egy esztendőre szóló gaz­dasági programján kívül, vagy annak keretében ké­szítsen hat hónapra szóló programot is, amelyben (Folytatás a 2. oldalon.) Kongresszusi útra való Lassan tíz hónapja, hogy a termelőszövetkezetek kül­döttei gazdasági, szervezeti gondjaikra országos tanács­kozásukon nem találtak megoldást, és ezt a vasárnap kezdődő kongresszus fel­adatául tűzték ki. Az elmúlt időszak politikai, társadal­mi változásai megkövetelik a mezőgazdaságban az ér­dekvédelem és a tulajdonosi viszonyok mielőbbi hathatós rendezését. A termelőszövetkezetek területi szövetségének hét eleji küldöttközgyűlésen a kongresszusi útravalót már körvonalazták a hozzászólók. Az összegzett vélemények­ről a szövetség újonnan megválasztott elnökét, dr. Pallér Endrét, a barcsi Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet elnökét kérdeztük. — Ezen a kongresszuson lehetetlennek látszik, hogy végleges konszenzus jöjjön létre mind politikai, mind tulajdonosi, mind pedig ága­zati kérdésekben — mondta dr. Pallér Endre. Véleménye szerint a parasztság politi­kai megítélését szándék- nyilatkozattal kell helyre­tenni. Külön gond az is, hogy a társadalom nagyobb része miért nem vállalja a megmérettetést. A tulajdoni viszonyok kérdése miért nem jön elő az ipari üzemek ese­tében, állami gazdaságok­nál? A legfontosabb feladat, hogy végre tiszta képet ad­janak arról, hogy végül is mi a föld funkciója. Ha a kong­resszus képes lesz erre, ak­kor már lényegi útmutatást is ad. Érdemleges termelésre és megélhetést biztosító érdek- védelemre van szükség. S egységes fellépésre, hogy ne lehessen egymás ellen kiját­szani a különböző szektoro­kat, ezek önálló érdekvé­delme ugyanis most szinte zsákutcába jutott. — Ma a társadalom be van csapva az ágazati te­herviselés bemutatásával. Csak nyitottan kezelve a dolgokat, feltárva őszintén az érveket és ellenérveket, lehet megvalósítani az ága­zat megújulását — mondta a területi szövetség elnöke. Az élelmiszer stratégiai fegy­ver is; a társadalmat az élel­miszer-gazdaság padlóra fektetésével nem lehet re- volverezni. Ennek elkerülése végett nagy szükség van a mezőgazdaságban a „glasz- noszty” végrehajtására. Egyetlen kontroll lehetsé­ges, ez pedig a közvélemény, s ehhez szükséges a de­mokrácia. Á mezőgazdaság­ban, a termelőszövetkezetek­ben van a legkisebb lehető­sége a köntörfalazásnak, mert erős a kontrollsorozat. — A népgazdasági csoda­várás időszakának véget kell vetni. Jelenlegi exportunk már csak a tehetetlenség erejéből fakad. Csordultig a pohár. Csupán a paraszti öntudatból nem lesz kenyér! Törvény adta lehetőség a parlagon hagyott föld — fe­jezte be az elgondolkodtató leltárt dr. Pallér Endre. Annak reményében indul mégis útnak a somogyi kül­döttség a kongresszusra, hogy a szövetkezetek és a szö­vetkezeti tagok szabadságát kiharcolja. Ne legyen töb­bet aratási demonstráció, ne maradjanak műveletlenül a földek! A gesztenyét valakinek ki kell kaparni. Ha erős szö­vetség alakul, akkor az egész ágazat hasznát látja. Még annak árán is, hogy parázs­ba nyúltak. (Mészáros) Új évre, új főorvos Januártól fogad betegeket a műveseállomás Jövőre tízezer sorkatonával kevesebb Lemondhat a hivatásos tiszt a rangjáról' Laktanyán belül nincs politizálás — Repterek polgári célra (Budapesti tudósítónktól.) Szűk körű tájékoztatót tartott tegnap délelőtt a Honvédelmi Minisztérium sajtófőnöke, Keleti György ezredes. Egyedül képviselte a tárcát alighanem azért mert közlendőiben sem ő, sem felettesei n,em találtak kedélyborzoló momentumo­kat. Végül mégis parázs be­szélgetés alakult ki a HM sajtófőnöke és az újságírók között. Már az első napirendi pont vitára adott alkalmat. A szolgálati szabályzat ki­egészítése — amelyet io- vember 7-én adtak ki — még a seregen belül is fél­reértésekre adott alkalmat, így kívánatosnak látszott újra megbeszélni az egye­sületi jogról szóló passzust. Eszerint a laktanyán belüli politikamentesség kötelező. A katona laktanyán kívül lehet bármely politikai párt tagja, ám a katonai szolgá­lat teljesítésével bármilyen módon összefüggő nyilatko­zatot. sem szóban, sem írás­ban nem tehet. A vitát a 10 D pont lángoltatta föl, annak is az utolsó három mondata, miszerint: ,,a' ka­tona a szolgálati elöljáró felhatalmazása nélküli a fegyveres erők tevékenysé­gét és személyi állományát érintő nyilatkozatot sajtó útján nem tehet közzé”. Az újságírók úgy vélték, ez to­vább mélyíti az állampolgá­ri és a formális jog közötti szakadékot és semmiképpen sem szolgálja a seregen be­lüli anomáliák nyilvános­ságra hozását. Ezzel aztán máris oda kanyarodott az eszmecsere a Bokor-ügyre: a szabályzat ebben a meg­fogalmazásban tehát egyszer s mindenkorrá elejét kíván­ja venni a továbbiakban minden hasonlóan kínos esetnek — szögezték le az újságírók. Keleti György ezredes kifejtette: nincs akadálya annak, hogy bár­ki a szolgálati út betartásá­val nyilatkozzon, ám figye­lembe kell1 venni, hogy a hadsereg, a köztársaság vé­delmére fölesküdött hadse­reg rendelkezik, sőt rendel­keznie is kell olyan, infor­mációkkal, amelyeknek nyil­vánosságra hozatalát egyet­len állam sem engedheti meg magának. Ezután a polgári repülés céljaira kijelölt repülőterek­ről esett szó. Tavaly négyet adtak át erre a célra —köz­tük a siófokit — az idén további 16 füves repülőtér szolgálja majd az idegen­forgalmat. A repülőtereken sok helyütt MHSZ-bázis is van — például Kaposváron, ahol a Császár Károly Re­pülőklub nem kevés áldo­zattal korszerű hangárt, ki­szolgálóépületeket épített. Az egyeztető tárgyalások során Szepesi ezredes; az MHSZ repülőfőnöke egyet­értett a hasznosítással. A fogadó repülőterek infra­struktúráját az a vállalko­zó, akár MHSZ-klub vagy MÉM repülőgépes szolgálat köteles biztosítani, amely vállalkozik a polgári gépek fogadására. (Folytatás a 2. oldalon) Megyénk — sőt Veszprém és Baranya megye — vese­betegei is egyre türelmetle­nebbül várják a kaposvári műveseállomás indulását. Két hónapig pozitív volt a művesekészülék víztisztító­berendezésének bakteroló- giai vizsgálata. A legutóbbi köjál vizsgálat viszont meg­hozta a várt negatív ered­ményt. Hétfőn pedig üzem­képes állapotba is helyezték a készüléket. Betegeket azonban még mindig nem fogadnak. Miért? Dr. Varga Levente, a megyei kórház főigazgatója azt mondja: — A művesetelepet a Ro- litron budapesti kisszövet­kezet tervezte és a kivite­lezést a szakemberei végez­ték. A szövetkezet kikötöt­te: csak a felelős főorvos jelenlétében, illetve mun­kába állása után kezdhetik meg a kezeléseket. A szigo­rúság érthető: a rendkívül kényes kezelés helytelen al­kalmazás következtében élétveszélyessé válhat. — Hol késik a főorvos? — A pécsi Mimikáról csak január 2-ával adják ki dr. Sámik József belgyógyász adjunktust. — Miért nem lehetett úgy időzíteni a munkába állítá­sát, hogy a társadalmi ösz- szefogásból'. létrehozott mű­veseállomás betegeket fo­gadjon, amikor arra a mű­szaki feltételek adottak? — A műveseáJlomások fő­orvosait az Országos Bel­gyógyászati Kollégium ne­vezi ki pályázat útján. Eb­be nekünk beleszólásunk nincsen. A türelmi idő ese­tenként változó. Van amikor azonnal döntenek, de olyan is, hogy két hónapot várni kell... Ebben az esetben meg kell várnunk azt is, hogy a víztisztító-berendezés köjál-vizsgálata negatív eredményt adjon és csak utána kérhettük ki a főor­vost a klinikáról. A munka­ügyi előírásokat pedig eb­ben az esetben is be kellett tartani... — A személyzet többi tagja készen álfa munkára? — Igen, öt orvos és a Ro- litron által levizsgáztatott ápolónők már készen'állnak a betegek fogadására. V. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom