Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-05 / 288. szám

4 Somogyi Néplap 1989. december 5., kedd A szövetség már ne M csak a recskieké Beszélgetés dr. Zimányi Tiborral, a recski szövetség főtitkárával Garázssor-kesergő a Füredi úton Dr. Zimányi Tibor köz­gazdásszal Faludy György estjén találkoztam Boglár- lellén; három és fél évet töltöttek együtt a recski in­ternálótáborban — sorstár­sak voltak, és barátok let­tek. Zimányi Tibort tavaly a recski szövetség főtitkárává választották. — Nagyon sok kérés — és nem ritkán kritika is — fu­tott be hozzánk, hogy ne- csak a volt recski foglyok ügyével foglalkozzunk. így a szövetség kiterjesztette te­vékenységét a kitelepítettek, a Szovjetunióba elhurcolt kényszermunkások, illetve a szovjet hatóságok által el­ítéltek problémáira is. Az el­ső eredményeket már érez­hetjük, mert a kitelepítés­ben, illetve a fogságban töl­tött időt beszámítják a nyugdíjba. — Mennyi embert érint­het így a tevékenységük? — Megközelítőleg ismerjük csak a számokat. Annyit tu­dunk például, hogy a kite­lepítettek száma 33 ezer kö­rül volt; a statisztikai való­színűség szerint egyötödük még él. Nagyon sok ember került ki a Szovjetunióba, a hadműveletek után — mint­egy 600 ezer —, és csakegy- harmaduk tért haza. Rend­kívül magas volt a halálo­zási arány, mert európai szemmel nézve hihetetlenül rossz körülmények között éltek. Itt is két kategória volt. A jóvátételi munkát államközi szerződés szabá­lyozta, ez a köznyelvben „kicsi robotként” élt, s el­sősorban a harcok során megsérült üzemek, települé­sek helyreállítása volt a fel­adatuk. Ezek az emberek ál­talában 3—4 évet voltak kint. A másik kategóriába azok tartoznak, akiket szov­jet bíróságok ítéltek el. Ná­luk a legenyhébb ítélet a 10 év, de nem volt ritka a 20— 25 év sem. A ténylegesen le­töltött idő 9—11 esztendő volt, s ez már meghatározó egy ember életében. A tragé­dia az, hogy az elítéltek nagy része egészen fiatal volt: 17—20 év körüli. A szovjet legfelsőbb bíró­ság öntevékenyen feltárta az alaptalan vádakat, s akik­nek a lakcímével rendelkez­tek, elküldte a rehabilitáló ügyiratot. — Számukra külön prob­lémát jelentett az, hogy a magyar hatóságok — elfo­gadva a szovjet bíróságok ítéletét — nem adtak ki er­kölcsi bizonyítványt, a volt foglyok elhelyezkedése így nehéz volt, gyakran csak szakmai végzettségüktől el­térő munkát vállalhattak. Ezek a körülmények mind közrejátszottak abban, hogy jelentős részük ma is mind­össze 4000 forint körüli nyugdíjat kap. A szövetség feladatai közé tartozik, hogy segítsen hátrányos helyze­tükben. — Amikor ön 1950 őszén bekerült a recski táborba, kik voltak a fogolytársak? — A táborban az első munkálatokat a szociálde­mokraták végezték; egy ösz- szehangolt megfélemlítő ak­ció keretében jutottak Recsk- re. Amikor a két párt egye­sült, minden nagyobb üzem­ből letartóztattak 5—6 szo­ciáldemokratát, hogy elejét vegyék a tiltakozásnak. — önnek hogyan alakult az élete? Hogyan került a szövetség élére? — A volt recski foglyok közül 56 után sokan kül­földre távoztak, s ott meg­alakították a Recskiek Szö­vetségét. Nemzetközi szer­vezetekhez, illetve a magyar hatóságokhoz fordultak, hogy rehabilitálják őket, so­káig eredmény nélkül. A magyac politikai életben végbement kedvező válto­zásoknak köszönhető, hogy 1988 szeptemberében meg­alakíthattuk itthon is a recski szövetséget, s akkor választottak engem főtit­kárrá. 1500-an raboskodtunk a táborban, ma már csak 360-an élnek itthon. Első eredményünk, hogy az ott eltöltött időt beszámítják a nyugdíjba, a jogi rehabili­tációnk azonban még nem történt meg. Bocsánatké­réssel nem oldódik meg semmi: pályafutások, kar­rierek mentek tönkre. Na­gyon sokáig például én is fröccsöntő, villanyhegesztő voltam. — Még 56 után is? — Engem még 56 után'is elítéltek: 5 évet kaptam az októberi eseményekben vál­lalt szerepem miatt, s csak egy amnesztia mentesített a hátrányos jogkövetkezmé­nyek alól. Baráti kapcsola­tok révén lettem először pénzügyi osztályvezető, majd főkönyvelő egy szövetkezet­ben. Süli Ferenc Ez már más! A Zselic Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet gyakran kí­nál megvásárlásra Nyugat­ról — főként Hollandiából és Nyugat-Németországból — érkezett különféle hasz­nált ruhát. Egyik turkálójuk (leginkább így ismerik ezt a vásárlási formát), amelyet nemrég Kaposváron a La- tinca művelődési központnál állítottak föl, nem nyerte meg az érdeklődők tetszé­sét. A panaszok, bejelenté­sek alapján készült inter­júnknak — amelyben az akkori főszervező mondta el, mi okozhatta a csalódást — a szövetkezet vezetői nemigen örültek, mondván: igazában nem az interjú- alany által tálaltak okozták a bajt. (Egyébként az illető már nincs a kisszövetkezet­nél.) A hét végén meghívtak bennünket a Megyei Bíró­ság épületébe, ahol úgyne­vezett házi börzét rendezett a kisszövetkezet, ugyancsak az említett országokból Származó holmikból. El­mondták : igyekeznek min­dent megtenni a vásárlók bizalmának megőrzéséért, s szándékukat ezzel a börzével is bizonyítani akarják. Szakértők nem vagyunk, ezért megkérdeztük a bíró­ságon dolgozó lányokat, asz- szonyokat, mi a véleményük a kirakott ruhákról, ame­lyeknek egyébként 800 fo­rintért adták kilóját. A megkérdezettek — no­ha kicsit sokallták az árat (hallottunk itt másoknál al­kalmazott 1000 és 600 fo­rintos árról is) — a válasz­tékkal és a minőséggel elé­gedettek voltak. Volt, aki részt vett a Latincánál azon a kritizált börzén is, és így volt összehasonlítási alapja. Kijelentette, hogy a mosta­ni kínálat más, sokkal igé­nyesebb, mint az ottani volt. Többen kifejezték remé­nyüket, hogy a kisszövetke­zet tartósan biztosítsa majd a megfelelő minőséget és választékot. Ez persze nem­eseik a vásárlók, hanem a szövetkezet alapvető érdeke is. (Szegedi) A rendőrség a lakosság segítségét (is) kéri Feltört villák, ellopott gázpalackok A korábbi években sem volt ritka, hogy télen a Ba- laton-part elhagyott villáit egyesek feltörték, az értéke­sebb tárgyakat elvitték. — Sajnos, az idén már most beindult a „nagy­üzem” — mondja Kosz La­jos rendőr alezredes, a sió­foki rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetője. — A nyár elmúltával a kör­nyéken garázdálkodó bűnö­zők lehetőségei jelentősen szűkültek; nem alapozhat­nak már például a strand­vagy kempinglopásokra, gép- kocsifeltörtésekre. Így a leg­védtelenebb helyek, a tó­parti nyaralók kerültek te­vékenységük központjába, körzetünkben szinte behatá­rolhatók az egyes települése­ken azok az utcák, amelyek a legelhagyatottabbak; ott fordul elő a legtöbb villa­feltörés. Mi természetesen ezeken a helyeken fokozott ellenőrzéseket végzünk, de annyi emberünk nincs, hogy mindig mindenütt jelen tud­junk lenni. Ezért volna igen fontos, hogy a környéken la­kók is segítsenek, ha bárhol valami gyanúsat észlelnek. A villákba általában máshon­nan érkezett bűnözők hatol­nak be, de nem zárható ki helyi lakosok ilyen tevé­kenykedése sem. Vannak, akik csak feltörik a házakat, ott alszanak néhány napig, esznek-isznak, majd tovább­állnak. Az is előfordul, hogy a betörők például színes té­vét, videomagnót találnak; ezeket persze nem hagyják a villában. — Az emberek általában azt hiszik, hogy ezekre a be­törésekre csak éjszaka ke­rülhet sor — kapcsolódik a beszélgetésbe Várhegyi Géza százados, a bűnüldözési al­osztály vezetője. — Ugyan­akkor korántsem biztos, hogy éjszaka „dolgoznak” a betö­rők. Ezért volna fontos, hogy az elhagyott villák környé­kén nappal tébláboló idege­nekre is fölfigyeljenek a környéken lakók. Október­ben például 34 följelentés érkezett hozzánk, de ennél jóval több eset történt. Oly­kor az is előfordul, hogy az őszi betörést a tulajdonos csak húsvét táján fedezi föl, amikor eljön kiszellőztetni a villát. Ismeretlen tettes el­len (ide tartoznak a villa­betörők is) tavaly januártól októberig 1153 esetben in­dult nyomozás. Az idén ugyanezen időszakban 2298 volt a számuk. A lakosság segítsége nélkül tehát egyre nehezebb a dolgunk. — A korábbiaknál diva­tosabb lett mostanában a gázpalackok lopása — veszi át újra a szót Kósz Lajos. —- A közelmúltban például Sió­fokon, Pusztaszemesen, Ságváron, Szántódon, Zamár- diban és Endréden is eltűn­tek palackok a gázcserete­lepekről. Pusztaszemesről például egyszerre 17 palack. Ekkora mennyiséget nem le­het kerékpáron eltolni vagy személygépkocsiban elvinni, ehhez már nagyobb jármű kell. Itt is fontos lenne, hogy egyrészt jobban őrizzék az értékeket, esetleg szereltes­senek föl riasztókészüléke­ket, másrészt pedig, hogy a lakosság figyeljen föl min­den rendhagyó esetre. Azon túl pedig: gyanakodjanak egy kicsit. Például ha vala­ki féláron akar gázpalackot eladni; mert nem biztos, hogy tisztességes úton jutott hozzá. (Gyarmati) Gázmérők .gyártására NSZK—magyar vegyes vállalat alakult Nagykanizsán. A Gázmérő- technika Kft. a szerződéskötés után egy évvel megkezdte a G—4-es típusú mérőberen­dezések gyártását. A nagy pontosságú mérőműszerekből évente tizenötezer darabot gyártanak. A betanulási időszak után az üzem évi százezer mérőműszer gyártását tervezi ZSELIC-BÖRZE Napjainkban nem különö­sebben nehéz feladat bosz- szúságot okozni az egyszerű állampolgárnak. A helyi, közösségi érdekekre való hivatkozás azonban nemrit­kán éppen valódi közösségi érdekeket sért. Bár ilyen esetekben nem volna hiába­való véleményt kérni éppen azoktól, akiket a különböző intézkedések érintenek. Egy ilyen ügyben fordult szerkesztőségünkhöz Szabó Ferenc, Kaposvár, Füredi út 30. szám alatti lakos. El­mondta: előzetes tájékozó­dás alapján tudomásukra jutott, hogy a Füredi Úti- Arany János utcai lakások által határolt közterületen a Kaposvári Városi Tanács garázssor építését tervezi. A terv kivitelezése ellen tilta- kozaiak az ott lakók. Szerintük a tervezett építkezés a lakóközösség érdekeit sérti. Az ottani la­kások nagyobb része szol­gálati lakás; ezekben több- gyermekes családok laknak. Sem a szolgálati lakásokban lakók, sem a tanács által értékesített lakásokban lakó csalódok véleményét nem kérték ki a lakókörnyezet kialakításával kapcsolatban. A lakások alatt garázssor van, s előtte nem parkolhat a garázzsal nem rendelke­zők gépkocsija1. Ha a ter­vezett garázsokat megépítik, mintegy 40—50 gépkocsi-tu­lajdonos a lakásától kb. 300—400 méterre tud csak parkolóhelyet keresni. A szolgálati lakásban la­kó, garázzsal nem rendelke­zők az ott építendő garázso­kat megvásárolni nem tud­ják. Ennek következménye, hogy a város más területén élő gépkocsi-tulajdonosok^ járnának a lakótelepre, s így a gépkocsiforgalom megkétszereződne. A terület fekvése miatt a megépülő garázsok hátsó tetőrésze 0,5—1,5 méterre nyúlna a magasabban fekvő terület fölé, így nincs biztosíték arra sem, hogy az ott lakó gyerekek nem másznak fel a garázssor tetejére. Az építési terv azt sem veszi figyelembe, hogy az uralkodó széljárás, a terület fekvése miatt az ott lakó családok még szellőztetni sem tudnának. A lakásokat többgyerme­kes családok lakják. Ügy ítélik meg: a gyermekek ré­szére megfelelő nagyságú játszótér kialakítása, vala­miint a garázzsal nem ren­delkező gépkocsi-tulajdo­nosok részére megfelelő par­koló kialakítása, a fásítás, parkosítás szolgálná való­ban a lakóközösség érdekeit. Szabó Ferenc elmondta, hogy a tervezett garázsok építése elleni tiltakozásukat október 24-én eljuttatták a városi tanács műszaki osz­tályára, de eddig még vá­laszra sem méltatták a 62 aláírót. Ügy látszik, hiába ajánlották fel, hogy a par­kosításban társadalmi mun­kában részt vesznek. Megkérdeztük a városi ta­nács illetékesét is. Virányi István városi főépítész el­mondta: tudnak róla, hogy a lakókait már régóta fog­lalkoztatja a tervezett ga­rázssor építése; Gulyás Jó­zsef tanácstag kérésére vol­tak a helyszínen is. A la­kók közös képviselői egy­hangúlag kérték, hogy ne épüljenek föl a garázsok. Ezt akkor az Arany János utcával párhuzamosan ter­vezett 16 garázzsal kapcso­latban kérték. — Megígértük, hogy az ott lakók kívánságát mél­tányoljuk, s nem erőltetjük az építkezést. De kértük: hívjanak össze lakógyűlést, s foglaljanak állást abban, hogy ha nem garázsok lesz­nek, akkor mi legyen: zöld, parkosított terület vagy pe­dig parkoló. Ez a gyűlés megvolt. Kértem, hogy ír­janak a városi tanács el­nökhelyettesének egy levelet, mert ha nem garázsokat építenek ott vállalkozásban, akkor a tanácsnak pénzt kell fordítani erre a terü­letre. A lakók a levelet megírták, s erre valóban nem válaszoltunk még, mert sokáig érett a döntés. De végül megszületett. A lé­nyege: hogy a lakók akara­ta ellenére mi nem aka­runk itt garázsokat építeni vagy a garázsok építését vállalkozásba kiadni. Bár gondot jelent a korábban e területen levő 6 garázstulaj- donos igényének a kielégí­tése, az Arany János utca mögötti területre tervezett 16 garázs nem épül meg. Tehát egyelőre nem építe­nék garázsokat — szakkife- jelzéssel élve — sem a 1/2 ütemű szövetkezeti la­kóház mögött, sem pedig az 1/1 ütemű (a Füredi út— Arany utca által határolt belső) területre. Ügy legyen! (Lengyel) SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI ÉS TÁVKÖZLÉSI KISSZÖVETKEZET ÉS A KFT. MEGHÍVJA ÖNT 1989. december 5-én tartandó bemutatójára a MICROCENTER Kft. bemutatótermébe, 10—16 óráig. AJÁNLATAINK: — Gepárd típusú telexek — SImens telexkomputerek — PHILIPS teleseript 42 telexkomputer — PANASONIC telefonközpontok, telefonok — PHILIPS telefonok — Főnök—titkári távbeszélőrendszer — Telefax A KOMPLEX IRODATECHNIKA LEGMODERNEBB ESZKÖZEI. TEKINTSE MEG ÖN IS ŐKET! SZÁMÍTÁS- ÉS IRODATECHNIKAI KFT. 7400 Kaposvár, Ady E. u. 7. Tel. & Fax: 82/11-442 (107302)

Next

/
Oldalképek
Tartalom