Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

4,30 Ft <J\(WPILftP 1989. december 19., kedd XLV. évfolyam, 230. szám Tűzkárok Somogybán (4. oldal) A „beszélő nép" eredetéről (5. oldal) módosítottak több törvényt Megkezdődött az Országgyűlés sorsdöntő ülésszaka Nobel-bélcedíjat Tőkés Lászlónak Most is nehezen állapodott meg a T. Ház abban, hogy mi legyén benne az Ország­gyűlés decemberi ülésszakának tárgysoro­zatában. A képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló törvény­javaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak. A tanácskozást tévén nézőket is érdekli, hogy nem változtattak a szava­zás eddigi módján, s ezután az eredményt nyilvánosságra hozhatja a sajtó. A honatyák megtárgyalták az alkotmány módosításával összefüggő javaslatokat az ügyészségről, a büntetőeljárásról szóló tör­vények, a Büntető törvénykönyv, vala­mint a büntetések és az intézkedések vég­rehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Érdekesség, hogy eltörölték a szigorított őrizet intézményét. A képvise­lők elfogadták a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, s módosították a társa­dalombiztosítási törvényt. A T. Ház janu­árban még egyszer visszatér az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, lét­számára; éves költségvetésére. Nagy hatású beszédet mondott Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a X. Házban, segítve a jövő évi kötségvetés elfogadását a megfontolandó érvelésével. A képviselők állást foglaltak Tőkés László mellett, s támogatták a fölterjesz­tését Nobel-békedíjra. Nem ' sokkal 10 óra után tegnap megkezdődött az Or­szággyűlés decemberi ülés­szaka. Az ülés sorsdöntőnek ígérkezik, hiszen, a képvise­lőikinek ezen a pléniumon kell dönteniük a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetés tervezetéről, a kormány egyéves program­járól'. A tét: megőrizhető-e az ország kormányozhatÓ6á- ga, fenntartható-e a békés átmenet, és sikerül-e a gaz­dasági válság továbbmélyü- lését megakadályozni, a fi­zetésképtelenséget elkerülni. A képviselők várhatóan ar­ról is határoznak, hogy idő előtt feloszlassák-e az Or­szággyűlést. Az ülésszakot Fodor Ist­ván, az Országgyűlés meg­bízott elnöke nyitotta meg, s bejelentette, hogy két kép­viselő, Bodomé Banka Már­ta (Bács-Kiskun m., 2. vk.) ési Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 6. vk.) le­mondott mandátumáról. A parlamentben így a mandá­tummal és szavazati joggal rendelkező képviselők szá­ma 376-ra csökkent. Ezután köszöntötte a mi­niszterelnök meghívására hazánkban tartózkodó Hel­mut Kohlt, a Német Szövet­ségi Köztársaság kancellár­ját, aki megjelent az Ország­gyűlés hétfői ülésén. Ezután Helmut Kohl be­szédet mondott a Tisztelt Ház tagijai, valamint a nagy számban megjelent vendé­gek előtt. Az NSZK támogatja Magyarországot A magas rangú vendég méltatta azt a szerepet, amelyet a magyar Ország- gyűlés játszott a reformok létrehozásában, s abban, hogy az ország megindul­hasson a pluralizmus és a demokrácia útján. Az NSZK a jövőben is hathatósain tá­mogatni kívánja a reformok útján járó Magyarországot. A magyar reformpolitika sikere döntő mértekben hoz­zájárult a Szovjetunióban, Lengyelországban, a Cseh­szlovákiában és nem utolsó sorban’ az NDK-ban folyó nyitási, megújítási folya­mathoz. A hivatalosan hazánkban tartózkodó Helmut Kohl, az NSZK kancellárja feszólalt az ülésszakon A parlament ülésszakára utalva Kohl kancellár han­goztatta: tudja, hogy nehéz lépések megtétele vár a ma­gyar Országgyűlésre, de — saját tapasztalatai alapján — arra figyelmeztette a tör­vényhozást, hogy az ország jövőbeni fejlődése érdeké­ben a parlamentnek, a kép­viselőknek is bátorságot kell tanúsítaniuk, még akkor is, ha népszerűtlen intézkedé­sekre van szükség. A ma­gyar reformok sikere egész Európa számára is felmér­hetetlen jelentőségű. E ne­héz úton — húzta alá ismé­telten a kancellár — Ma­gyarországi számíthat nyu­gati barátaira, mindenek­előtt a németekre. — A németek rendkívül nagy hálával tartoznak Ma­gyarországnak. A két népet összekötő ezeréves történel­mi múltban kiemelkedő he­lyet foglal el' az idei év, amikor Magyarország az NDK-állampolgárok tízezrei előtt nyitotta meg a szabad­ság felé vezető utat. RJa- gyaróTSzág ezzel döntő lö­kést adott az ország hatá­raim túl zajló reformtörek­véseknek. Ezzel- kapcsolat­ban hangsúlyozta: síkra fog szállni azért, hogy minél gyorsabban megkezdődjék a vízumkötelezettség meg­szüntetéséről, és az ezzel kapcsolatos kérdésekről szó­ló tárgyalások sorozata. — A két nép közötti híd­építésben fontos szerepet vállalhatnak a Magyaror­szágon élő németek is. Az a példaszerű és iránymutató nemzetiségi politika, amely Magyarországon a helsinki záróokmány alapján kiala­kult, lehetővé teszi, hogy a magyarországi németek könnyű szívvel1 úgy döntse­nek: ittmaradtnak szülőföld­jükön, itt építsék fel egzisz­tenciájukat, gyermekeik jö­vőjét A két ország gazdasági együttműködéséről szólva Kohl kancellár rámutatott: a beruházások elősegítését és védelmét szolgáló kétol­dalú szerződés fokozta Ma­gyarország vonzerejét a be­fektetést kereső magántőke körében. Az eddig megala­kult több mint 200 német- magyar vegyes vállalat máris jó időközi mérleget jelent. A lehetőségek; azon­ban még távolról' sincsenek kiaknázva. Kohl kancellár ezért e helyről1 is felhívta a két ország vállalkozóit, el­sősorban a kis- és közép­vállalatokat, hogy éljenek a szoros gazdasági együttmű­ködés lehetőségével. Az NSZK vállalkozóit arra kér­te: műszaki tudásukkal, ke­reskedelmi jártasságukkal járuljanak hozzá a magyar reformok sikeréhez. A kancellár emlékeztetett arra is, hogy 1990. január 1-jétőt kezdve a magyar áruk szabad utat kapnak a Közös Piac felé. E nyitás a nagy „belső piac” 1992-ben esedékes kiteljesedése szem­pontjából1 szinte beláthatat­lan jelentőségű. Ezenkívül igen jelentős az Európai Közösségnek az a szándéka, hogy 1 milliárd dolláros kö­zéptávú szerkezetátalakítási kölcsönnel segíti Magyaror­szágnak a tervgazdaságiból a piacgazdaságba vezető ne­héz átmenetét Azzal' a ké­réssel fordult a Ház felé: bátor és messzire látó ha­tározatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági ‘struktú­rájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépé­sekkel1 elképzelhetőek az együttműködés olyan for­mái, amelyek a régió re­formországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai Közösségiben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel1 szólt arról, hogy Magyarország a közel­múltban fölvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország ké­relmét. Helmut Kohl „okosnak és előretekintőnek” ítélte a ma­gyar külpolitikát, mert fel­ismerte a helsinki folya­matban Európa mai nemze­dékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője ér­dekében: — Magyarország a nehéz időkben is újra1 és újra a jövőbe mutató im­pulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis orszá­gok különleges felelősségé­ből fakadó kötelességének. Magyarország és az NSZK közös érdeke, hogy az euró­pai hagyományos haderőikre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön' Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést meg­ér, ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tár­gyalásokat. Az NSZK kancellárja részletesen szólt a német­földön. végbemenő „első bé­kés forradalomról?’ ia Ez­zel kapcsolatban kifejtette: nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. Ugyan­csak történelmietlen lenne, és nem érdemelne hitelt az az állítás sem, hogy csak a németekre tartozik: rendel­kezhetnek-e szabadon sor­sukkal, s ha igen, hogyan, illetve szomszédaikkal együtt járják-e útjukat, vagy szom­szédaik ellen. Kohl kancellár rámuta­tott: fontos, hogy a néme­tek éljenek a történelem adta eséllyel' az évszázad utolsó évtizedében, hogy a béke, a szabadság, az igaz­ságosság érdekében’ tevé­kenykedjenek. — A német nép az NDK- t>an és az NSZK-ban is egyet szeretne, egy a szíve vágya: a béke tartós legyen, és németföldről1 ne indul­jon ki soha többé félelem, hanem béke, békevágy'és a népek közötti megértés. Helmut Kohl hangoztatta: az NSZK az NDK-ban élő honfitársai döntését — bár­hogy is foglalnak állást — el fogja fogadni, és tiszte­letben tartja majd. Remélik viszont, hogy szomszédaik is így cselekednek. Ezzel vi­lágosan lemondanak min­den „egyéni” német vállal­kozásról, külön útról, és minden visszafelé vezető nacionalizmusról. Végezetül a kancellár szívből jövő köszönetét mondott mindazért, amit Magyarország — különösen ebben az esztendőben — a németekért tett, és ünnepé­lyesen ígéretet tett arra, (Folytatás a 2. oldalon.) Háron részre szakadt a Mészöv- — , Külön utakon Három részre szakadt a Fogyasztási Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége és a küldötteknek sikerült egyezségre jutni a vagyon- elosztás kérdésében is. Rö­viden így foglalható össze a tegpap délelőtti — akár rendhagyónak is mondható — küldöttközgyűlés ered­ménye. A megyék közül elsőként szánta rá magát a Mészöv a szétválásra. Horváth Lajos titkár szerint szívesen vál­lalják az úttörő szerepet, ta­lán majd másutt is követik a példájukat, de az bizo­nyos, hogy a gazdasági-po­litikai változások ehhez ha­sonlóan lépésre kényszerí­tik a föderációkat. A volt titkár jó érzéssel beszélt ar­ról, hogy a többség nem a korábbi szervezetek teljes szétziláláséra törekedett, így születhettek meg az ésszerű kompromisszumok. A szervezeti korszerűsí­téssel azonban — ahogy tegnapi előzetes interjúnk­ból’ is kiderült — együttjár a létszámcsökkentés: tizen­három dolgozónak mondtak (illetve próbáltak) felmon­dani a Mészövnél. A szétválásról és a va­gyonmegosztásról szóló ter­vezettel, úgy látszott, na­gyon is egyetértettek a résztvevők, alig akadt vala­kinek megjegyezni, kiegé- Sizítená valója. Sokan és ren­geteget dolgoztak az el óké- szátétesel. Németh István balaton- szánszói küldött éppen ezért nyugodtan beszélhetett kol­lektív bölcsességről, hiszen mint mondta, nemcsak az elnökség tagijainak a véle­ményét tartalmazza a leírt anyag, hanem az egész tag­ságét. „Szeretném megtörni ezt nagy hallgatást” — jelent­kezett szólásra Varsányi László fonyódi küldött. Mindjárt hozzátette: az az érzése, hogy a küldöttköz- gyűléls résztvevői érdemi munka nélkül térnek meg otthonukba. „Nem azért hívták ide az embereket, fi­zetik az útiköltségünket, hogy szótlanul, egyöntetűen megszavazzuk az előterjesz­tést” Szóba került még az elnöki honorárium és az, hogy a mostani helyzetben inkább az erők és a pénzek összpontosítására lenne szük­ség nem pedig a szétdara- bolására. Ahogy korábban, úgy a meglepő felszólalás után sem harapózott el az indu­lat a teremben, a küldöttek vagy egyetértettek ezzel a hozzászólással is, vagy nem. De ezt már senki sem fog­ja megtudni. Horváth Lajos visszauta­sította, hogy érdemi munka nélkül fejezik majd ma be küldetésüket, sajnálta, hogy az emberek most nem nyil­vánítanak véleményt, de hozzátette: az előkészítésben köabem természetesen min­denki elmondhatta javasla­tát. A titkos szavazáson döntő többséggel a szétválás mel­lett döntöttek a küldöttek, és elfogadták a vagyonel- osztásra tett javaslatot is. A küldöttközgyűlés után megalakult az Áfészek So­mogy Megyei Szövetsége és a Takarékszövetkezetek. So­mogy Megyei Szövetsége. A lakásszövetkezetek határo­zatképtelenség miatt elna­polták az alakuló ülést. (Faragó) Megyénk egyik legfiatalabb sportegyesülete, a Kapos Ritmikus Sportgimnasztika SC tartott igen meleg han­gulatú karácsonyi ünnepséget szombaton a kaposvári RSG-csarnokban. Tudósításunk a 7. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom