Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-18 / 299. szám
1989. december 18., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 5 Karácsonyi előzetes: Csibészke—sorsolás ■ A korábbi években a városi sportcsarnok is szűknek bizonyult a megyei úttörőelnökség télapóünmepeégének a megrendezésére; Most a városi művelődési központ még kisebb helyre — színháztermébe — „vitte” a rendezvényt Egy fej nélküli gombostűt se lehetett volna szombaton leejteni a teremben. Mintegy ezer gyermek szorongott a nézőtéren. Sikere volt annak a palesztin néptáncegyüttesnek, amelynek tagjai a palesztin gyermekek magyar gyerekeknek küldött ajándékait hozták el. Képeslapokat, trikókat, Kelil Elwezitnek (Arafat elődje) képével díszítve. Ezután a Doktor Bubó Trió karácsonyi zenés műsorával szórakoztatta a gyereksereget. A megyei úttörőelnökség Csibészke-sorsjegyakciójónak 485 nyertesiét is e napon húzták közjegyző jelenlétében egy másik helyiségben. Megható volt, ahogy ezer gyermek néma csendben várta a megyei tanács és könyvtár előtti téren a télapót. Hamarosan zúgás hallatszott és ő helikopterrel megérkezett. Volt zsákjában minden jó, s ő húzta ki a sorsjegyakció fődíjainak nyerteseit, köztük egy Commodore 64 számítógép leendő boldog tulajdonosát is. Hogy ki ő, az nem derült ki, mert nem volt ott a rendezvényen. Aki nem nyert', az sem szomorkodott, hiszen a Flamingó táncegyüttes társastánc -bemutatóval, köztük a lam- badával szórakoztatta a gyermekeket. Délután még karácsonyi játszóház és mézeskalács-sütés is volt a művelődési központban. (Fotó: Jakab Judit) Megjelent a Barcsi kalendárium Immár második alkalommal jelent meg a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központ kiadásában a Barcsi kalendárium. Az első kiadvány kedvező fogadtatása arra ösztönözte a kiadót, hogy folytassa a megkezdett munkát. Az új kalendárium, mely történeti, művészeti antológia, jubileumi év keretében jelent meg, hiszen Barcs első írásos említésének 600. évfordulóját ünnepeli. A település történetének eseményekben gazdag 600 éve szolgáltatott anyagot a kalendárium 1989. évi számához. A jelen megértése a múlt megismerése nélkül elképzelhetetlen. A gyökerek ismerete, az ahhoz való kötődés biztos támpont gyorsan változó világunkban. Az az idő, melyet az ember életének legfogékonyabb szakakaszában, a gyermekkorában a szülővárosában tölt, egész életére kihat. Nem véletlen, hogy Barcsról régen elszármazott, tőle távol élő emberek is írnak erről a vidékről, mintegy bizonyítván a szülőföld soha nem múló szeretetét — fogalmazza meg köszöntőjében Feigli Ferenc. A köszöntőt újabbak követik. Veress Miklós és Barcs János verseikkel adóznak szülővárosuk előtt. A naptár és a krónika fejezet, melyet SChnelbach László állított össze az 1990- es évre vonatkozó naptári dátumok mellett verseket, valamint az irodalmi és művészeti évfordulók jegyzékét foglalja magában. A város történetéből szemelvények szólnak a hagyományokról. Harcos László a franciaországbeli Nancyből írt levele a legyűrhetetlen honvágy mellett tesz tanúbizonyságot. Huber Antal és Huber György rövid történeti vázlatot adnak Barcsról. A település nevéről ezt írják: eredetét a meglévő források alapján egyértelműen eldönteni nem lehet. Valószínűleg elfogadható Kniezsa Istvánnak a véleménye: a magyarok a honfoglaláskor itt talált telepek helyét nem ' változtatták meg, s lehet, hogy a régi szláv népektől származik az elnevezés. Ezt követően rövid áttekintést kap az olvasó Barcs történetéről a honfoglalástól a török kiűzéséig. Ebben említést tesznek a Dráva szabályozásáról, szántó- és erdő- . gazdálkodásról, állattenyésztésről, valamint a legfőbb foglalatosságokról. Szülök gazdaságtörténetét Bognár Tibor ismerteti. Szu- lokot a Széchenyi család telepítette be Németországból toborzott családokkal a XVIII. század közepén. Írásos források alapján az 1750-ben kelt betelepítési szerződéstől kezdve lehet nyomon követni fejlődését. A levéltári és könyvészeti források mindig a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg a község népéről. Illusztrációként álljon itt a Magyar Gazda című gazdasági folyóirat szemleírójának véleménye 1845-ből: „Szinte jól esik az utasnak, ha a füstös magyar falvak mögött egy ily helységbe betérhet. Pedig Szu- loknak csekély, s általában silány homok a határa, de ipar, szorgalom és csügged- hetetlen szemfülesség bőven helyreüti azt, mit a természet meg nem adott. .,A két évszázados töretlen fejlődést és fokozatos gazdasági gyarapodást megszakították a II. világháború utáni, ismert események, melyek a falu lakossága egy részének Németországba való kitelepítéséhez vezettek. Bödő Istvánná Lakócsán kutatta nagyszüleink ünnepeit. Az 1944—48 között Barcson lezajlott kitelepítésekről, a lakosságcserékről Bagi Józsefné közöl részleteket. Megdöbbentő tényeket sorol írásában. Somogyiné Karva- lics Rózsa egységes képet rajzolt a XIX. és XX. század első felében a barcsi felekezeti iskolákról, kialakulásukat és fejlődésüket nyomon követve. Berencsi Éva a barcsi Gábor Andor Űttörőszínpadot, Pintér Éva a Csiribiri Bábcsoportot mutatja be. Bon- dor Géza képzelt riportja Káló Jánossal Halászmesterek a Dráván címmel olvasható. A fejezetet Horváth Gábornak, a tömesportról írt vidám tudósítása zárja. Az antológia utolsó oldalain az évfordulókhoz kapcsolódó rendezvényeket és eseményeket idéztek fel, Győri Vilmos fotóival. A kiadvány méltóképpen hozzájárul a város szellemi értékeinek gyarapodásához. (Bánfai) Néphagyományok őrzői A Somogy Megyei Művelődési' Központ szervezésében szombaton délelőtt hosz- szasan tanácskoztak a megyében. tevékenykedő és a néphagyományok ápolásával, oktatásával' foglalkozó szakemberek. » A 26 együttesvezetőlt Csíkvár József, az SMK művészeti osztályának vezetője és dr. Kocsis Ottó, a PATE tanára, a Surján Néptánc- együttes megalapítója .tájékoztatta a művelődési központ által kidolgozott új támogatási rendszer feltételeiről. céljáról. Javaslatot tettek egy olyan egyesület létrehozására, amely támogatja, mozgósítja a megyei néptáncmozgalmat, segíti a megye közművelődési intézményeit, a tánccal kapcsolatos feladatok ellátásában. Ügy döntöttek, hogy az Somogyi egyesülés anyagi támogatási rendszer új alapokra helyezése mellett szakmai téren is változtatni kívánnak az eddigi gyakorlaton. Olyan összetett képzési rendszert szeretnének kialakítani, amely biztosítja egy- egy település, illetve régió szakember-utánpótlását és az adott területen továbbadja az élő népi hagyományokat. .Célja az információ közvetítése, az együttesek érdekképviselete, a képzéseken, alkotótáborokban a közreműködés biztosítása, a megyei bemutatórendszer 'megszervezése. Arra is törekednek a szervezők, hogy az élő és tárgyi kultúra együttesen jelenjen meg a rendezvényeken. Vállalják szakmai anyagok beszerzését, központi kezelését is. Ügy döntöttek, hogy céljaik megvalósítása és a népi hagyományokat őrző kultúra továbbvitele érdekében Néphagyományőrzők Somogyi Egyesülete néven alakítják meg szervezetüket. Ügyvezető elnöknek dr. Kocsis Ottót, az ügyvezető elnökség tagjainak Winkler Ferencet és Csíkvár Gábort választották meg, majd meghatározták az elnökség feladatát is február 3-ig. Ekkor vitatják meg és hagyják jóvá ugyanis az alapszabálytervezetet. Az egyesületnek táncosok, zenekarok, énekkarok, népi iparművészek, kézművesek lehetnek a tagjai, de pártoló tagként más egyesületek és intézmények is részt vehetnek a munkában, illetve támogathatják azt. (Várnai) KIÁLLÍTÁSI krónika Fekete—fehérben Fischboin Nándor bemutatkozása Tabon Karácsonyig Tab vendége Fischbein Nándor szobrász- grafikus. A fiatal! művész alkotásaiból szerdán este nyílott kiállítás a városi művelődési központban. A fiatal kisváros lakói abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy Nagy Ferenc fafaragó állandó galériája mellett évente egy-fcét alkalommal' vendég képzőművészeti alkotásaival is találkozhatnak. Fischbein Nándor azok közé az ifjak közé tartozik, akik többféleképpen fejezik ki magukat a műfajok és technikák válogatásával: szerteágazó munkásságot folytat, grafikai és plasztikai működése sokrétű. Rajzol szénnel, tussal készít linómetszetet, fába farka domborművet, portrét, nem idegen tőle a plakáttervezés, az alkalmazott grafika. A 36 éves művész számára mindig is a legfontosabb a hangulat őszinte megjelenítése. Fischbein Nándor úgy szól' az emberekhez, hogy megértést, együttműködést ébresztenek a művei, Különös készséggel bánik a fékete-fehér ányala- tokkal, az ellentétekkel. Ta- bi bemutatkozó kiállításán is e két színt állította középpontba linómetszeteivel, szitázott képeivel', kisplasztikáival és domborműveivel. A hivatásos kiállításrendező, szobrász-grafikus Fisch- bein a közelmúlt munkáit hozta el a tabi bemutatkozásra. A művész a városi tanács részére térítés nélkül felajánlotta alkotásait, egy helyi képzőművészetet támogató alapítvány létrehozására, s vállalta, hogy évente mintegy húsz alkotással a továbbiakban is támogatja az alapítványt. A képzőművészek legfiatalabb nemzedékéhez sorolható művész 1986 óta az Amatőr Képzőművészeti Tanács tagja. Eddig több mint hatvan' önálló kiállításon és pályázaton vett részt, nyert díjat. Alkotásai megtalálhatók többek között Francia- országban, az NSZK-ban, Ausztriában, az NDK-ban. Csehszlovákiában, Jugoszláviában sőt az Amerikai Egyesült Államokban is. Fischbein Nándor kiállítását december 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Zichy Mihály Művelődési Központban. Krutek József Osváth Miklós akvarelljei a Nagyatádi Konzervgyárban A fennállásának 50. évfordulóját szerény keretek között ünneplő Nagyatádi Konzervgyárban' kiállítás nyílt. Osváth Miklós fővárosi festőművész mintegy 20 akvarelljében gyönyörködhetnek a képzőművészeti alkotásokat kedvelő látogatók. A Székelyföldről Szegedre települt és gyermekkorát a tanyavilágban élő, majd a fővárosiba került festőnek eddig mintegy másfél száz hazai és külföldi kiállítása volt. Nagyatádon már negyedik alkalommal jelentkezett, ezenkívül Kaposváron is bemutatkozott. Alkotása iból kiállításit rendeztek Ausztriában', az USÁ-ban, Brüsz- szel'ben, Ausztráliában és Csehszlovákiában. Alkotásai precíz megfigyelőképességről és biztos rajztudásróli tanúskodnak. Képeinek minden nézőjét megajándékozta azzal a békés örömmel, amelyet a természet, a kisvárosok, a balatoni és a somogyi táj nyújthat. Gyermekkori tájél’ményei, göröngyös életútja most is meghatározzák akvarelljei színeit: az erőteljes mély bárnát, a barnászöldet, az okkersárgát és a lilát. Osváth Miklós drámai és romantikus alkata, vibráló lénye, konok kitartása a csalódások mellett is megrögzött emberszeretetre figyelmeztet képeivel. A kiállított alkotásaiból' ötöt a konzervgyárnak ajándékozott, a többit pedig kedvezményes vásárlási feltételekkel az üzem dolgozói vehetik meg. (Dorcsi) Népszerű, ami hasznos Tanfolyamok a Latincában Egyre népszerűbbek a kaposvári Lafinca Sándor Művelődési Központ tanfolyamai. Különösen azok a foglalkozások vonzzák az érdeklődőket, melyek az élet valamely! területén1 jól hasznosíthat óak. Molnár Ferenc, a művelődési központ népművelője 1983 óta foglalkozik a tanfolyamok szervezésével és tapasztalata szerint eddig legnagyobb sikere a nyelv, a szaibó-varró, a dzsesszba- lett és az önvédelmi (Aikido) tanfolyamoknak volt. A küüömböző nyelvek — angol, német, francia, és olasz — oktatása 12—15 fős gyermek és felinőtt kezdő, haladó, valamint középhaladó foton történik. A foglalkozások sikerességének egyik oka, hogy bár önköltségesek, aránylag mégis olcsók. Egy óra nyelvtanulás például mindössze 30 forintba kerül. Ebben az évben ösz- sízesen 50 tanfolyamot indítottak, ebből 40 a nyelvtanfolyam, de foglalkoznak az orosz nyelvtanárok nyelvi átképzésével is. Ehhez az anyagi feltételeket a SOPI biztosítja. Az 5—600 embert foglalkoztató tanfolyamok mellett a Somogyi Fotóklub ugyancsak ebben az intézményben tevékenykedik. S hogy mit hoz a konyhára a vállalkozás? Az évi 4—5 millió költségvetéshez a terembérként kifizetett összegből 1,5—2 millió forinttal járulnak hozzá a tanfolyamok. A művelődési központ terve továbbra is az lesz, hogy a lehetőségekhez mérten minden igényt ki tudjon elégíteni. (Várnai)
