Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

1989. december 18., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 5 Karácsonyi előzetes: Csibészke—sorsolás ■ A korábbi években a városi sportcsarnok is szűknek bizonyult a megyei úttörőelnökség télapóünmepeégének a megrendezésére; Most a városi művelődési központ még kisebb helyre — színháztermébe — „vitte” a rendezvényt Egy fej nélküli gombostűt se lehetett volna szombaton le­ejteni a teremben. Mintegy ezer gyermek szorongott a nézőtéren. Sikere volt annak a palesztin néptáncegyüttesnek, amelynek tagjai a palesztin gyermekek magyar gyerekek­nek küldött ajándékait hozták el. Képeslapokat, trikókat, Kelil Elwezitnek (Arafat elődje) képével díszítve. Ezután a Doktor Bubó Trió karácsonyi zenés műsorával szórakoz­tatta a gyereksereget. A megyei úttörőelnökség Csibészke-sorsjegyakciójónak 485 nyertesiét is e napon húzták közjegyző jelenlétében egy másik helyiségben. Megható volt, ahogy ezer gyermek né­ma csendben várta a megyei tanács és könyvtár előtti té­ren a télapót. Hamarosan zúgás hallatszott és ő helikop­terrel megérkezett. Volt zsákjában minden jó, s ő húzta ki a sorsjegyakció fődíjainak nyerteseit, köztük egy Com­modore 64 számítógép leendő boldog tulajdonosát is. Hogy ki ő, az nem derült ki, mert nem volt ott a rendezvényen. Aki nem nyert', az sem szomorkodott, hiszen a Fla­mingó táncegyüttes társastánc -bemutatóval, köztük a lam- badával szórakoztatta a gyermekeket. Délután még kará­csonyi játszóház és mézeskalács-sütés is volt a művelő­dési központban. (Fotó: Jakab Judit) Megjelent a Barcsi kalendárium Immár második alkalom­mal jelent meg a barcsi Mó­ricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központ kiadásában a Barcsi kalendárium. Az első kiadvány kedvező fo­gadtatása arra ösztönözte a kiadót, hogy folytassa a megkezdett munkát. Az új kalendárium, mely történeti, művészeti antoló­gia, jubileumi év keretében jelent meg, hiszen Barcs el­ső írásos említésének 600. évfordulóját ünnepeli. A település történetének ese­ményekben gazdag 600 éve szolgáltatott anyagot a ka­lendárium 1989. évi számá­hoz. A jelen megértése a múlt megismerése nélkül elkép­zelhetetlen. A gyökerek is­merete, az ahhoz való kötő­dés biztos támpont gyorsan változó világunkban. Az az idő, melyet az ember életé­nek legfogékonyabb szaka­kaszában, a gyermekkorában a szülővárosában tölt, egész életére kihat. Nem véletlen, hogy Barcsról régen elszár­mazott, tőle távol élő em­berek is írnak erről a vi­dékről, mintegy bizonyítván a szülőföld soha nem múló szeretetét — fogalmazza meg köszöntőjében Feigli Ferenc. A köszöntőt újabbak kö­vetik. Veress Miklós és Barcs János verseikkel adóz­nak szülővárosuk előtt. A naptár és a krónika fe­jezet, melyet SChnelbach László állított össze az 1990- es évre vonatkozó naptári dátumok mellett verseket, valamint az irodalmi és mű­vészeti évfordulók jegyzékét foglalja magában. A város történetéből szemelvények szólnak a hagyományokról. Harcos László a franciaor­szágbeli Nancyből írt leve­le a legyűrhetetlen honvágy mellett tesz tanúbizonysá­got. Huber Antal és Huber György rövid történeti váz­latot adnak Barcsról. A te­lepülés nevéről ezt írják: eredetét a meglévő források alapján egyértelműen el­dönteni nem lehet. Valószí­nűleg elfogadható Kniezsa Istvánnak a véleménye: a magyarok a honfoglaláskor itt talált telepek helyét nem ' változtatták meg, s lehet, hogy a régi szláv népektől származik az elnevezés. Ezt követően rövid áttekintést kap az olvasó Barcs törté­netéről a honfoglalástól a tö­rök kiűzéséig. Ebben emlí­tést tesznek a Dráva szabá­lyozásáról, szántó- és erdő- . gazdálkodásról, állattenyész­tésről, valamint a legfőbb foglalatosságokról. Szülök gazdaságtörténetét Bognár Tibor ismerteti. Szu- lokot a Széchenyi család te­lepítette be Németországból toborzott családokkal a XVIII. század köze­pén. Írásos források alap­ján az 1750-ben kelt be­telepítési szerződéstől kezd­ve lehet nyomon követni fejlődését. A levéltári és könyvészeti források min­dig a legnagyobb elismerés­sel emlékeznek meg a köz­ség népéről. Illusztrációként álljon itt a Magyar Gazda című gazdasági folyóirat szemleírójának véleménye 1845-ből: „Szinte jól esik az utas­nak, ha a füstös magyar falvak mögött egy ily hely­ségbe betérhet. Pedig Szu- loknak csekély, s általában silány homok a határa, de ipar, szorgalom és csügged- hetetlen szemfülesség bőven helyreüti azt, mit a termé­szet meg nem adott. .,A két évszázados töretlen fejlődést és fokozatos gazdasági gya­rapodást megszakították a II. világháború utáni, is­mert események, melyek a falu lakossága egy részének Németországba való kitele­pítéséhez vezettek. Bödő Istvánná Lakócsán kutatta nagyszüleink ünne­peit. Az 1944—48 között Bar­cson lezajlott kitelepítések­ről, a lakosságcserékről Bagi Józsefné közöl részleteket. Megdöbbentő tényeket sorol írásában. Somogyiné Karva- lics Rózsa egységes képet rajzolt a XIX. és XX. szá­zad első felében a barcsi felekezeti iskolákról, kiala­kulásukat és fejlődésüket nyomon követve. Berencsi Éva a barcsi Gá­bor Andor Űttörőszínpadot, Pintér Éva a Csiribiri Báb­csoportot mutatja be. Bon- dor Géza képzelt riportja Káló Jánossal Halászmeste­rek a Dráván címmel olvas­ható. A fejezetet Horváth Gábornak, a tömesportról írt vidám tudósítása zárja. Az antológia utolsó olda­lain az évfordulókhoz kap­csolódó rendezvényeket és eseményeket idéztek fel, Győri Vilmos fotóival. A kiadvány méltóképpen hozzájárul a város szellemi értékeinek gyarapodásához. (Bánfai) Néphagyományok őrzői A Somogy Megyei Műve­lődési' Központ szervezésé­ben szombaton délelőtt hosz- szasan tanácskoztak a me­gyében. tevékenykedő és a néphagyományok ápolásá­val, oktatásával' foglalkozó szakemberek. » A 26 együttesvezetőlt Csík­vár József, az SMK művé­szeti osztályának vezetője és dr. Kocsis Ottó, a PATE tanára, a Surján Néptánc- együttes megalapítója .tájé­koztatta a művelődési köz­pont által kidolgozott új tá­mogatási rendszer feltételei­ről. céljáról. Javaslatot tet­tek egy olyan egyesület lét­rehozására, amely támogat­ja, mozgósítja a megyei nép­táncmozgalmat, segíti a me­gye közművelődési intézmé­nyeit, a tánccal kapcsola­tos feladatok ellátásában. Ügy döntöttek, hogy az Somogyi egyesülés anyagi támogatási rendszer új alapokra helyezése mel­lett szakmai téren is változ­tatni kívánnak az eddigi gyakorlaton. Olyan összetett képzési rendszert szeretnének kiala­kítani, amely biztosítja egy- egy település, illetve régió szakember-utánpótlását és az adott területen továbbad­ja az élő népi hagyományo­kat. .Célja az információ köz­vetítése, az együttesek ér­dekképviselete, a képzése­ken, alkotótáborokban a közreműködés biztosítása, a megyei bemutatórendszer 'megszervezése. Arra is töre­kednek a szervezők, hogy az élő és tárgyi kultúra együt­tesen jelenjen meg a ren­dezvényeken. Vállalják szak­mai anyagok beszerzését, központi kezelését is. Ügy döntöttek, hogy cél­jaik megvalósítása és a népi hagyományokat őrző kultú­ra továbbvitele érdekében Néphagyományőrzők Somo­gyi Egyesülete néven alakít­ják meg szervezetüket. Ügy­vezető elnöknek dr. Kocsis Ottót, az ügyvezető elnökség tagjainak Winkler Ferencet és Csíkvár Gábort válasz­tották meg, majd meghatá­rozták az elnökség felada­tát is február 3-ig. Ekkor vitatják meg és hagyják jó­vá ugyanis az alapszabály­tervezetet. Az egyesületnek táncosok, zenekarok, énekkarok, népi iparművészek, kézművesek lehetnek a tagjai, de pár­toló tagként más egyesüle­tek és intézmények is részt vehetnek a munkában, il­letve támogathatják azt. (Várnai) KIÁLLÍTÁSI krónika Fekete—fehérben Fischboin Nándor bemutatkozása Tabon Karácsonyig Tab vendége Fischbein Nándor szobrász- grafikus. A fiatal! művész alkotásaiból szerdán este nyílott kiállítás a városi művelődési központban. A fiatal kisváros lakói abban a szerencsés helyzet­ben vannak, hogy Nagy Fe­renc fafaragó állandó galé­riája mellett évente egy-fcét alkalommal' vendég képző­művészeti alkotásaival is találkozhatnak. Fischbein Nándor azok közé az ifjak közé tartozik, akik többféleképpen fejezik ki magukat a műfajok és technikák válogatásával: szerteágazó munkásságot folytat, grafikai és plasztikai működése sokrétű. Rajzol szénnel, tussal készít linó­metszetet, fába farka dom­borművet, portrét, nem ide­gen tőle a plakáttervezés, az alkalmazott grafika. A 36 éves művész számá­ra mindig is a legfontosabb a hangulat őszinte megjele­nítése. Fischbein Nándor úgy szól' az emberekhez, hogy megértést, együttmű­ködést ébresztenek a mű­vei, Különös készséggel bá­nik a fékete-fehér ányala- tokkal, az ellentétekkel. Ta- bi bemutatkozó kiállításán is e két színt állította kö­zéppontba linómetszeteivel, szitázott képeivel', kisplasz­tikáival és domborműveivel. A hivatásos kiállításren­dező, szobrász-grafikus Fisch- bein a közelmúlt munkáit hozta el a tabi bemutatko­zásra. A művész a városi tanács részére térítés nélkül felajánlotta alkotásait, egy helyi képzőművészetet tá­mogató alapítvány létreho­zására, s vállalta, hogy éven­te mintegy húsz alkotással a továbbiakban is támogat­ja az alapítványt. A képzőművészek legfia­talabb nemzedékéhez sorol­ható művész 1986 óta az Amatőr Képzőművészeti Ta­nács tagja. Eddig több mint hatvan' önálló kiállításon és pályázaton vett részt, nyert díjat. Alkotásai megtalálha­tók többek között Francia- országban, az NSZK-ban, Ausztriában, az NDK-ban. Csehszlovákiában, Jugoszlá­viában sőt az Amerikai Egyesült Államokban is. Fischbein Nándor kiállí­tását december 23-ig tekint­hetik meg az érdeklődők a Zichy Mihály Művelődési Központban. Krutek József Osváth Miklós akvarelljei a Nagyatádi Konzervgyárban A fennállásának 50. év­fordulóját szerény keretek között ünneplő Nagyatádi Konzervgyárban' kiállítás nyílt. Osváth Miklós főváro­si festőművész mintegy 20 akvarelljében gyönyörköd­hetnek a képzőművészeti al­kotásokat kedvelő látogatók. A Székelyföldről Szegedre települt és gyermekkorát a tanyavilágban élő, majd a fővárosiba került festőnek eddig mintegy másfél száz hazai és külföldi kiállítása volt. Nagyatádon már negye­dik alkalommal jelentkezett, ezenkívül Kaposváron is be­mutatkozott. Alkotása iból kiállításit rendeztek Auszt­riában', az USÁ-ban, Brüsz- szel'ben, Ausztráliában és Csehszlovákiában. Alkotásai precíz megfigyelőképességről és biztos rajztudásróli tanús­kodnak. Képeinek minden nézőjét megajándékozta az­zal a békés örömmel, ame­lyet a természet, a kisvá­rosok, a balatoni és a so­mogyi táj nyújthat. Gyer­mekkori tájél’ményei, gö­röngyös életútja most is meghatározzák akvarelljei színeit: az erőteljes mély bárnát, a barnászöldet, az okkersárgát és a lilát. Osváth Miklós drámai és romantikus alkata, vibráló lénye, konok kitartása a csalódások mellett is meg­rögzött emberszeretetre fi­gyelmeztet képeivel. A kiál­lított alkotásaiból' ötöt a konzervgyárnak ajándéko­zott, a többit pedig kedvez­ményes vásárlási feltételek­kel az üzem dolgozói vehe­tik meg. (Dorcsi) Népszerű, ami hasznos Tanfolyamok a Latincában Egyre népszerűbbek a ka­posvári Lafinca Sándor Művelődési Központ tanfo­lyamai. Különösen azok a foglalkozások vonzzák az ér­deklődőket, melyek az élet valamely! területén1 jól hasz­nosíthat óak. Molnár Ferenc, a műve­lődési központ népművelője 1983 óta foglalkozik a tan­folyamok szervezésével és tapasztalata szerint eddig legnagyobb sikere a nyelv, a szaibó-varró, a dzsesszba- lett és az önvédelmi (Aiki­do) tanfolyamoknak volt. A küüömböző nyelvek — angol, német, francia, és olasz — oktatása 12—15 fős gyermek és felinőtt kezdő, haladó, valamint középhala­dó foton történik. A foglal­kozások sikerességének egyik oka, hogy bár önköltsége­sek, aránylag mégis olcsók. Egy óra nyelvtanulás pél­dául mindössze 30 forintba kerül. Ebben az évben ösz- sízesen 50 tanfolyamot indí­tottak, ebből 40 a nyelvtan­folyam, de foglalkoznak az orosz nyelvtanárok nyelvi átképzésével is. Ehhez az anyagi feltételeket a SOPI biztosítja. Az 5—600 embert foglalkoztató tanfolyamok mellett a Somogyi Fotóklub ugyancsak ebben az intéz­ményben tevékenykedik. S hogy mit hoz a konyhára a vállalkozás? Az évi 4—5 millió költ­ségvetéshez a terembérként kifizetett összegből 1,5—2 millió forinttal járulnak hozzá a tanfolyamok. A mű­velődési központ terve to­vábbra is az lesz, hogy a lehetőségekhez mérten min­den igényt ki tudjon elégí­teni. (Várnai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom