Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-18 / 299. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 18., hétfő I Az MSZMP XIV. kongresszusa ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Kormányszóvivői tájékoztató ! Négyórás, meglehetősen intenzív tárgyalásokkal tar-' kított ülést tartott a kor­mány — közölte a vasárna­pi ülést követő szóvivői tá­jékoztató kezdetén Bajnok Zsolt, egyben megkövetve a sajtó képviselőit az „arany- vasárnapi alkalmatlanko­dásért”. Elsőként néhány munka­ügyi szabály változásáról szólt. A szolgálati kikülde­tések költségtérítését az új szabályok általános kötele­zettségként fogalmazzák meg, a részleteket az érin­tettekre, illetve a kollektív szerződésekre bízza. Egy másik módosítás szerint a saját gépjárműhasználatért, ha a munkáltató havi áta­lányt állapított meg — az eddigi 500 kilométer helyett — legfeljebb ezer kilométe­rig számolható el költségté­rítés adómentesen. Oldód­nak a szabadságok kiadásá­nak merev szabályai is. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a szabadság ará­nyos része jár a dolgozók­nak; ha a kollektív szerző­dés másként nem rendelke­zik, az alapszabadság két­harmadát egybefüggően kell kiadni, a szabadság kiadá­sánál a dolgozót meg kell hallgatni, s kívánságát lehe­tőség szerint teljesíteni kell. A szakszervezeti tisztségvi­selők védelmében több új In­tézkedés született: nemcsak a munkahelyen megválasz­tott szakszervezeti tisztség- viselőkre, hanem a külön­böző független szakszerve­zeti szerveződések képvise­lőire is vonatkozik a véde­lem, amely a tisztség meg­szűnése utáni két évre szól. A szóvivő ezt követően bejelentette: a jövőben az Országos Árhivatal elnöke helyett a mezőgazdasági “és élelmezésügyi miniszter gya­korolja majd a mezőgazda- sági termékek, az élelmisze­rek és az élvezeti cikkek te­kintetében az árhatósági jo­gokat. Bajnok Zsolt el­mondta, hogy a kormány módosította a társadalom­A héten befejeződött kong­resszusán a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége alelnö- ke lett dr. Pallér Endre, a barcsi Vörös Csillag terme­lőszövetkezet elnöke. A kongresszusi útravalóról már elutazásuk előtt kér­deztük, most összegező ál­lásfoglalása s teendői iránt érdeklődtünk. — Legfontosabb teendőm, hogy az az érdekvédelmi el­gondolás, amely már itt a megyében és országos szin­ten is megfogalmazódott, a lehető leggyorsabban megje­lenjen a gyakorlatban. Más munkastílusra és más szer­vezeti felállásra van szük­ség. Sürgősen meg kell ta­lálni a kapcsolódási pont­jait a itefületi és szakmai el­vekre épülő, tulajdonfor­máktól függő érdekeknek. A A vezetés terén az új seprű jól seper elve kell érvénye­süljön. December 19-én ismerteti Rednágel Jenő miniszterhe­lyettes a jövő évi, az élelmi­szer és fagazdaságot érintő ár és pénzügyi szabályozók változását. Az új érdekvé­delmi szervezet első szem­besülése lesz-e ez a kész tényekkel, avagy a jogelőd még véleményezte a dönté­seket ? — A TOT és a kormány annak idején egyeztetett, sőt kompromisszumot is kö­biztosításról szóló 1975. évi törvény végrehajtását szol­gáló kormányrendeletet. A gyed-re az is jogosult lesz, aki korábban 65 százalékos segélyt kapott. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a feleség halálától számított egy éven át jár majd a férjnek is< feltéve, ha árvaellásban ré­szesülő gyermeket nevel, s akkor is, ha a feleség halá­lakor mindketten nyugdíja­sok voltak. A Minisztertanács egyet­értve az Országgyűlés tár­sadalombiztosítási bizottsá­gával, úgy döntött, hogy 1991-től bizonyos összegha­tár felett nem kell majd nyugdíjjárulékot fizetni. A járulékkal nem fedezett ma­gas jövedelemrész a nyug­díjalapba természetesen nem lesz beszámítható. E meg­oldás a társadalombiztosítá­si elveknek megfelelően kor­látozza majd a kifizetendő nyugdíjakat. A ' kormány te­hát 1990-re nem fogadott el átmeneti, ideiglenes korlá­tozó intézkedéseket, így jö­vőre a jelenlegi nyugdíjsza- bályok lesznek érvényben. A kormány tájékozódott a jövő évi pénzügyi hitelpo­litikai elgondolásokról is. A cél a külső egyensúly javí­tása, az árnövekedések féke­zése és a gazdaság likviditá­sának szigorú kézben tartá­sa. Ez egyebek között meg­követeli, hogy a nettó belső hitel összességében 8—10 százalékkal, a belföldi pénz- állomány pedig 12—14 szá­zalékkal növekedjék. Fontos, hogy mind a lakosság, mind pedig a gazdálkodás szférá­jában vonzó kamatfeltételek érvényesüljenek. Az egyik elgondolás: a belföldi ma­gánszemélyeknél a letéti je­gyek kamatlábának felső ha­tára január 1-jétől a látra^ szóló betéteknél 14, a tartós megtakarításnál maximum 26 százalékos legyen. A Magyar Köztársaság ál­lamhatáráról, annak rend­jéről', őrizetérő1! és az átlé­töttek. Sajnos nem a kívá­natos mértékben. A kong­resszus után hogyan látja ön a mezőgazdaságban sür­gősen végrehajtandó „glasz- noszty” megvalósulását? — Az érdekvédelmi mun­ka legfontosabb eszköze a nyíltság. Abszolút érte­lemben ki kell jöjjön az ér­dekvédelem a színfalak mö­gül ! A társadalom egészé­nek meg kell ismernie a mezőgazdaság átfogó életét. Csak ezáltal változtatható meg a jelenlegi társadalmi méretű becsapottság. Egy- egy mezőgazdasági erede­tű termék árváltozás esetén az emelkedés összetevőit is megismerhetővé kell tenni, és döntse el a társadalom az igazságot. Nagyon nehéz munka lesz, de enélkül az egész kérdés elveszett. — Mikorra várható ön szerint az egész ágazat igaz­ságos, nemzeti megítélése? — Jelenleg olyan gazdasá­gi káosz uralkodik, amelyet rendbe kell tenni. Az érték és az ár népgazdasági szin­ten elszakadtak egymástól. A torzulásokat hosszú évek során lehet csak kiigazítani, csakis úgy, hogy évente kö­zelítünk az igazságosság fe­lé. Ez ugyan elmélet, a gya­korlatot az élet fogja pro­dukálni, a napi gazdasági szabályok, szabályozók sze­rint. Mészáros Tamás pés szabályairól készülő tör­vény kapcsán a szóvivő el­mondta, hogy megkezdődik a Határőrség szervezeti kor­szerűsítése, feladatainak új­rafogalmazása. A határőri­zeti és a határforgalmi el­lenőrzést a jövőben csak a hivatásos állomány végzi majd. Az átállás 1990-ben kezdődik és a világkiállítás időpontjáig fejeződik be. A fenntartási költségek előre­láthatóan egyharmadával csökkennek. Napirenden szerepelt a Belügyminiszté­rium szervezeti átalakítása is. A változtatás legfonto­sabb indoka: jusson' kifeje­zésre az állambiztonsági és a közibiztonsági, azaz a rendőri munka eltérő jelle­ge, a parlament, a kormány­zat és a közvélemény szá­mára legyen jól átekinthető a minisztérium és a külön­böző szolgálatok munkájá­nak hatékonysága, költsé­geik felhasználása. Országos Rendőr-főkapitányság név­vel illetve Nemzetbiztonsági Hivatal elnevezéssel a bel­ügyminiszternek alárendelt szervezeteket is télrehoznak. A kormány végül szemé­lyi kérdésekről döntött. Dr. Kiss Elemért december 20-ai hatállyal a Minisztertanács hivatala elnökhelyettesi tisz­téből felmentette és egyide­jűleg kinevezte a hivatal' el­nökévé. Czirják Sándort, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettesévé nevezte ki január 1-jei hatállyal. A szóvivő közölte: Kár­páti Ferenc vezérezredes, az ideiglenes köztársasági el­nöktől — a miniszterelnök egyetértésével — kérte a rangjának megfelelő tarta- lékálllömányba helyezését. Az ideiglenes köztársasági elnök a kérésnek eleget lesz, ily módon Kárpáti Ferenc civil miniszterként vezetheti tovább a tárcát. A lépést alighanem az ösztönözte, hogy a honvédelmi tárca lényegében ketté vált: a miniszter felügyelete alá, hatáskörébe a katonapoliti­kai, az államigazgatási és a honvédelmi teendők tartoz­nak. Búcsú a csapatzászlótól Elköszönő gyűlést tartot­tak szombaton a megszünte­tett kaposvári Latincá Sán­dor Munkásőregység tagjai. Papp János, a városi ta­nács elnöke a végrehajtó bi­zottság és a városkörnyéki tanácsok nevében mondott köszönetét a volt munkás- őröknek : — Szüksége lesz Kapos­várnak és a környező köz­ségeknek is az önök — és az önökhöz hasonló józan, aktív dolgozóknak — a munkájára, higgadtságára, politikai érettségére — mondta. — Millió emlék rohanja meg az embert — hangsú­lyozta Marosi János volt egységparancsnok. — Az al- egységi közösségek elvtársi, baráti közösségekké alakul­tak. Sok-sok szép emberi, tartalmi jegy alakult, fejlő­dött ki és jellemezte azász- lóaLj munkáját. Marosi János ezután meg­csókolta a csapatzászlóit és átadta Szellő Jánosnak, a megyei múzeum igazgatóhe­lyettesének. Többeknek csil­lant meg ekkor könnytől a szeme. Végezetül — miután ki­osztották a soros szolgálati és leszerelő érdemérmeket — 63 taggal megalakult a Mun­kásbaráti Kör kaposvári szervezete. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresz- szusa zárt üléssel kezdte meg munkáját vasárnap reg­gel az Építők Székházában. A párt vidéki és budapesti tagságát képviselő mintegy 800 küldött döntött az ügy­rendről, majd Marosán György mondott megnyitót. Beszédében utalt arra: azért vállalta e szereplést, mert az MSZMP az a párt, amely védelmezi a marxizmust, s azon munkálkodik, hogy visszaszerezze a tudományos szocializmus, a marxizmus hitelét. Kérte a küldötteket: segítsenek abban, hogy a politikai közéletbe vissza­kerüljön az önkéntes moz­galmi munka. Megítélése szerint a kongresszus egyik leglényegesebb feladata a hit és a bizalom helyreállítása. Ezek után felkérte a kong­resszus elnökségének tagja­it — Berecz Jánost, Púja Frigyest és Szűcs Ervint —, hogy közösen vezessék a ta­nácskozás munkáját. A küldöttek ezt követően egyhangúan állást foglaltak abban, hogy az MSZMP er­kölcsi és politikai elégtételt szolgáltat méltánytalanul megsértett tagjainak, közöt­tük Marosán Györgynek. Grósz Károly, a kongresz- szusi előkészítő bizottság el­nöke lépett ezután a mikro­fonhoz, az ország politikai és gazdasági helyzetéről, a párt szervezéséről tartva re­ferátumot. Elöljáróban le­szögezte: az MSZMP nem szűht meg, él és dolgozik szerte az országban. Léte és újjászervezése mellett a tag­ság döntött, amely meggyő­ződéssel vallja, hogy a ma­(Folytatás az 1. oldalról.) Helmut Kohl és felesége, Hanníelore Kohl tegnap ma­gánprogramot bonyolított le. A Kohl-házaspár délelőtt Esztergomba látogatott, s részt vett a bazilikában megtartott misén, illetve cserkészavatáson. Megtekin­tették a bazilika kincstárát, majd a prímási palotában Paskai László bíboros, esz­tergomi érsek fogadta a lá­togatókat. Délután Budapest neve­zetességeivel ismerkedett meg a kancellár és felesé­ge. Megtekintették- a Má­tyás-templomot, sétáltak a Halászbástyán, majd a bel­városban tették rövid körsé­tát. Űtbaejteitték a Váci ut­cát, s egy kávéra beültek a Gerbeaud cukrászdába. Vé­gezetül a Nemzeti Múzeum- báni megtekintették a ma­gyar koronázási jelvényeket. Míg Helmut Kohl Magyar- ország nevezetességeivel is­merkedett, Horn Gyula kül­ügyminiszter Theo Waigel pénzügyminiszterrel folyta­tott megbeszélést a Parla­mentben. Ugyancsak különprogramot bonyolított le az NSZK kan­cellárjának kíséretében lévő Hans Klein miniszter. A saj­tó- és tájékoztatási hivatal vezetője vasárnap rövid lá­togatást tett a magyarorszá­gi németség egyik központ­jában, Pécsett. A nyugatné­met vendég tiszteletét tette az új pécsi püspöknél, Mayer Mihályinál, akit az előző na­pon iktattak be tisztségébe, majd megtekintette a szé­kesegyházat és az óváros egy részét. A Lenau egyesü­let meghívásának eleget té­ve ellátogatott a Lenau- házba, a Dél-Dunántúlon élő németek kulturális köz­pontjába, ahol1 Báling Jó­zsef, az intézmény vezetője mutatta be a házat és is­mertette a működését. gyár politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, amelyik a munkások, a'dol­gozó emberek szolgálatát te­kinti munkája legfőbb értel­mének, amelyik a marxiz­mus tudományos elméletével kíván választ adni a jelen és jövő kérdéseire. Szólt ar­ról, hogy már meghaladja a 65 ezret azok száma, akik aláírásukkal bizonyították: ragaszkodnak az MS2MP- hez, s több tízezren kollek­tív listán jelezték e szándé­kukat. Hozzátette: a szer­vezést társadalmi munkában végzik a vezetés nélkül ma­radt MSZMP aktivistái. A továbbiakban — az ok­tóberi Kongresszus ’89 ta­nácskozást értékelve — kijelentette: a hosszabb idő óta szervezkedő frakciós erők a párttagság megkér­dezése nélkül antidemokra- tikusan, a szabályosan meg­választott küldötteket félre­vezetve megváltoztatták a párt jellegét és nevét, szét­verték országos vezetését, s létrehozták — szándékuk szerint az MSZMP helyett —a Magyar Szocialista Pár­tot. A tagság jelentős része azonban felismerte, hogy becsapták, s ragaszkodik pártjához. Az őszi tanácskozás hang­adói jelentősen meggyengí­tették a magyar szervezett baloldalt, utat nyitottak a szooializmusellenes jobb­oldali erőknek, felbecsülhe­tetlen károkat okozva a ma­gyar népnek. Sok százezer ember becsületes közéleti munkáját kérdőjelezték meg, tömegeket taszítottak el a politikai közélettől; le­hetővé tették olyan intézke­Hans Klein ezt követően találkozott a magyar és né­met nyelvű sajtó munkatár­saival és válaszolt kérdé­seikre. Elmondta: eredetileg azt tervezték, hogy Helmut Kohl maga is ellátogat Pécsre, de az idő kényszerű rövidsége miatt erre nem kerülhetett sor. A kancellár képviseletében tehát a tájé­koztatási miniszter tett ele­get a pécsiek meghívásának. Közölte továbbá, hogy ta­lálkozott az újjáépült pécsi Kolping egyesület vezetői­vel, s egyetértettek abban, hogy a szociális és oktatási kérdésekkel foglalkozó moz­galom hidat építhet a Kol­ping egyesület központja, Auggfourg és Pécs között. Az MTI munkatársának vála­szolva megerősítette: egyér­telmű döntés született a2 NSZK főkonzulátusának Pé­csett történő felállításáról. (MTI) dések születését, amelyek aláássák a szocialista rend­szer alapjait: méltatla­nul megsértették a mun­kásőrség becsületes tag­jait, kitiltották a pártszer­veket a munkahelyekről, olyan kormányzati döntése­ket készítettek elő, amelyek következményei egyolda­lúan a lakosságra hárulnak — sorolta Grósz Károly, hangsúlyozva, hogy a tag­ságra akarják hárítani mind- azit a politikai terhet is, ami az MSZMP akkori vezetésé­nek hibáiból ered. Vélemé­nye szerint a párttagság nem tehető felelőssé néhány em­ber hibás döntéséért. Az előadó utalt arra, hogy sokan vitatják: 1988-ban döntöttek-e rosszul vagy azt követően különböző okokból nem voltak képesek a he­lyes elhatározásokat meg­valósítani. Személyesen az utóbbit képviseli: a magyar baloldalt ugyanis a frakció­zások, az egyéni ambíciók rombolták szét, a pártot nem kívülről, hanem belül­ről bomlasztották feL Saját felelősségét említve, idézet­tel élt, amely szerint barát­nak vélte az ellenségét. A referátumot követő vi­tában — jóllehet a szerve­zeti szabályzat lett volna a napirend szerinti téma — számos, a szorosan vett pártügyekeni kívüli kérdést is érintettek a felszólalók. Az új jászerveződő MSZMP- ról egybehangzó volt a vé­lemény: az a tény, hogy a párt ilyen gyorsan képes volt újraéledni, az 6zéles és alulról jövő népi akaratot fe­jez ki. Mint elhangzott: az új politikai programmal színrelépő MSZMP-nek — szakítva a korábbi bürok­ratikus központi intézmé­nyek egész pártéletet meg­határozó szerepével — im­már a párttagokat, illetve az alapszervezeteket kell a középpontba helyeznie. Felvetődött annak kérdése is, hogy kikre számíthat az MSZMP e szocialista prog­ram megvalósításában. Töb­ben úgy ítélték, hogy az MSZMP számos kérdésben közös célt fogalmazhat meg, illetve együttműködhet a szakszervezetekkel, a szo­ciáldemokratáikkal. Volt olyan felszólaló, aki a Magyar Néppárttal, illetve az MDF és a Kisgazdapárt balolda­lával való együttműködést sem tartotta elképzelhetet­lennek. Késő estig elhúzódott va­sárnap az MSZMP XIV. kongresszusán a szervezeti szabályzat feletti vita, emi­att a küldöttek úgy határoz­tak: második fordulóban — a jövő év elején — vitatják meg az MSZMP program- nyilatkozatát, s más állás-, fo^lalásökat. A mintegy nyolcszáz küldött, a vezető tisztségviselők és a testüle­tek megválasztásával foly­tatja munkáját. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a hévízi Állami Gyógyfürdőkórház tó- és fedett fürdője az ünnepék alatt az alábbiak szerint üzemel: 1989. december 24., vasárnap — nyitva tartás 12.00 óráig december 25., hétfő — a fürdők zárva december 26., kedd — nyitva tartás 13.00 óráig december 31., vasárnap — nyitva tartás 13.00 áriáig 1990. január 1., hétfő — a fürdők zárva Nyitvatartási napokon pénztárzárás 1 órával koráb­ban. IGAZGATÓSÁG (107444) Agrárszövetkezés — termelés Az új seprű jól seperjen Alelnök: dr. Pallér Endre Hazánkba érkezett Helmut Kohl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom