Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-16 / 298. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 16., szombat Elhunyt Andrej Szaharov Meghalt Andrej Dmitrijevics Szaharov fizikus, No- bel-békedíjas szovjet parlamenti képviselő. 68 éves volt. Halálának hírét a szovjet főváros sajtóköreiben nyu­gati újságírók tették először közzé, a család különböző tagjaitól nyert értesülések alapján. Ezek szerint Sza­harov csütörtök este — a radikális reformpárti parla­menti“ képviselőket tömörítő régióközi csoport ülése után — lakásán szívrohamban hunyt el. Szaharov neve fizikusként összefonódott a szovjet nuk­leáris fegyverek megterem­tésével, őt nevezik a szovjet hidrogénbomba atyjának. Éppen tudományos tevé­kenysége ébresztette rá, nv- lyen veszély fenyegeti az emberiséget az atom- és hidrogénfegyverek korá­ban. A felismerés vezette arra az útra, amelyen pol­gárjogi harcosként haladva vállalta a kegyvesztettséget, a hivatalos körökkel való szembekerülést, a száműze­tést. A brezsnyevi idők elszi­geteltségét csak az átalakí­tási politika törte meg, ami­kor a tudós és az őt a szám­űzetésbe is elkísérő felesége, Jelena Bonner Mihail Gor­bacsov közbenjárására tér­hetett vissza a szovjet fő­városba. Szaharovot az elmúlt évek megerősítették abban, hogy igaz ügyet vállalt, amelyért a hetvenes években a Nyu­gattól Nobel-békedíjat, ha­zájának akkori vezetésétől kirekesztettséget kapott. A nyolcvanas évek má­sodik fele a nagy visszaté­rés időszaka volt; visszake­rült az akadémia elnöksé­gébe, ismét bekapcsolódha­tott a tudományos közélet­be. Ez év tavaszán az új szovjet parlament képvise­lőjévé választották .ahol a Népi Küldöttek Kongresszu­sán elhangzott felszólalásai­val bizonyította, hogy az évek nem törték meg. Egyike volt azoknak, akik a reformok,' az átalakítás ütemével elégedetlenek vol­tak, a lassúságtól a megkez­dett politika visszafordítha­tatlanságát féltették, s ezért létrehozták a régióközi kép­viselőcsoportot. Szaharovot ennek egyik társelnökévé választoták. Bár ő maga is gyakran bírálta a gorbacso- vi politika egyes lépéseit, legutolsó nyilatkozataiban is azt hangoztatta, hogy ez a vezetés támogatást érde­mel. Nem érhette meg, hogy a Szovjetunióban megvalósul­janak azok az eszmék, ame­lyekért évtizedeken át har­colt, de az utolsó pillanatig láthatta, hogy személyes hozzájárulása révén is for­málódik az általa is áhított, új, demokratikus Szovjet­unió. Ki kicsoda Keleten Ki kicsoda Kelet-Európábán címmel közölt össze­állítást legújabb számában a L’Express című népszerű francia politikai hetilap. Az összeállítás a Szovjetunió és a közép- és kelet-európai országok jelenlegi és po­tenciális politikai vezetőit mutatja be, rövid jellemzése­ket és egy-egy szavas meghatározásokat adva róluk. Magyarországról a listán Pozsgay Imre is szerepel, akit a hetilap „A robbantó”-nak nevez. Németh Miklós mi­niszterelnök jelzője: „Az amerikai”, Horn Gyula kül­ügyminiszteré „A faltörő kos”. Szerepel a bemutatott személyek között Nyers Rezső („A régi”), Antall József („Az aspiráns”), Kis János („A teoretikus”) és Habsburg Ottó („A trónkövetelő”). MSZP-titkárok tanácsa alakult Marcaliban Az MSZP marcali városi szervezőbizottsága a közel­múltban ülést tartott, s ezen értékelte a pártszer­vezést, meghatározta a to­vábbi feladatokat. A város­ban és környékén 152 volt MSZMP-tag, illetve új belé­pő lett a párt tagja. Az ed­digi öt alapszervezet újabb öttel egészül ki. Ezzel, ha nem is a várt mértékben, mégis megteremtődtek a párt működésének alapjai Marcaliban és vonzáskörze­tében. A szervezőbizottság kibő­vített ülésén a jelenlevők döntése alapján megalakult a titkárok tanácsa. Vezetője Varga László, a marcali Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke lett. A tes. tület támogatja, hogy dr. Suchman Tamás, a városi szervezőbizottság volt elnö­ke, a Budapest Bank Rt. marcali fiókjának vezetője képviselőjelöltként indul­jon. A titkárok tanácsa a szervezőbizottság korábbi állásfoglalása alapján a párt választási irodájának veze­tőjeként megerősítette tisz­tében Csordás Ferencet, a szakközép- és szakmunkás- képző iskola igazgatóját. A titkárok tanácsának munkáját január elsejétől egy nyolc- és egy négyórás függetlenített dolgozó segíti a városi pártirodában, a Rá­kóczi utca 16. szám alatt. A pártiroda vezetője Jeszenöi László. Németh Miklós fogadta a Szentszék küldöttséget Németh Miklós miniszter- elnök pénteken a Parla­mentben fogadta a Szent­szék küldöttségét, amely F ramcesco Colasuorvno ér­sek, rendkívüli felhatalma­zású nuncius vezetésével tartózkodik Magyarorszá­gon. A szívélyes légikörű megbeszélésen áttekintették hazánk és a Szentszék fej­lődő kapcsolatait, s a dip­lomáciai kapcsolatok hely­reállításának közeli lehető­ségeit. A találkozón^ részt vett Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Sar­kad) Nagy Barna miniszter- helyettes. Feloszlatják az NDK-ban a munkásőrséget Az NDK kormánya úgy határozott, hogy feloszlatja a munkásőrséget — jelen­tette gyorshírben az ADN hírügynökség. A pénteki értesülés szerint a mintegy 155 ezer főt számláló fegy­veres testület feloszlatásával kapcsolatos intézkedéseket 1990. június 30-ág be kell fejezni. Az NDK munkásőrségét az 1953 júniusában lezajlott fölkelés nyomán hozták lét­re, elvileg a „szocialista vívmányok” védelme érde­kében. Valójában azonban az NSZEP hatalmának biz­tosítását, egy esetleges újabb népfelkelés elfojtását szol­gálta. Nagy órája 1961 au­gusztus 13-ikán ütött a szer­vezetnek, akkor, amikor a berlini fai felhúzásakor ka­tonákkal vállvetve „biztosí­totta az NDK államhatárá­nak megszilárdítását”. Az Utóbbi hetekben az ellen­zéki szervezetek egyre han­gosabban követelték a munkásőrség feloszlatását, fegyvereik beszolgáltatását. Budapesten tárgyalt az ausztrál külügy­miniszter Egynapos, villámlátogatást tett Magyarországon Gareth Evans, az Ausztrál Állam­szövetség külügy- és külke­reskedelmi minisztere. A Horn Gyula külügyminiszter meghívására csütörtökön este érkezett politikus, aki pénteken, a délutáni órák­ban elutazott Budapestről. Zsúfolt, alig 20 órás prog­ramjáról a repülőtéren nyi­latkozott az MTI és a Ma­gyar Televízió munkatársai­nak. Elmondta, hogy inten­zív megbeszéléseket folyta­tott a Magyar Köztársaság vezető személyiségeivel. Ko­ra reggel ült tárgyalóasztal­hoz vendéglátójával, Horn Gyulával, majd röviddel ké­sőbb Németh Miklós minisz­terelnökkel találkozott a Parlamentben. Délben Szű­rös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök fogadta az Országház Nándorfehérvár termében. Kérésére lehető­séget teremtettek arra is, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Magyar Demok­rata Fórum képviselőivel is 'találkozhasson. A megbeszélésekről szólva hangsúlyozta: mód nyílott arra, hogy kifejezhesse ha­zája csodálatát és tisztele­tét azért a vezető szerepért, amelyet Magyarország ját­szik Kelet-Európábán a po­litikai és a gazdasági re­formmozgalomban. Ausztrá­lia a 24-ek csoportja tagja­ként is szimpatizál hazánk­nak a politikai és a társa­dalmi nehézségek közepette, a gazdasági reform sikere érdekében kifejtett tevé­kenységével. Szóba került a tárgyalásokon Ausztrália se­gítségnyújtási törekvése is, így többek között a vám- preferencia biztosítása, e státuszt egyébként éppen e nlapon adta meg az állam­szövetség Magyarországnak. Szövetségre léptek a történelmi pártok Pénteken szövetséget ala­kítottak a történelmi pár­tok. Énről a Független Ma­gyar Demokrata Párt, a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Magyar Függetlenségi Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Politikai Foglyok Szövetsége nyilatkozatot tett közzé. A dokumentumban megfogalmazták: a törté­nelmi pártok felismerték, hogy az ország sorsának ja­vításáért csak összefogással, az erők egyesítésével tud­nak felelősséggel cseleked­ni. A szövetség megalakítása aűlkalmából, a MUOSZ szék­házában megtartott sajtó- tájékoztatón Kővár Gyula, a Független' Magyar Demok­rata Párt intézőbizottságá­nak tagija a szövetséges pár­tok képviseletében elmond­ta: a választásokig egyezte­tik taktikai és stratégiai lé­péseiket, nem gátolják egy­más pártépítését, választási felkészülését, és a választá­sok második fordulójában miniden lehetséges módon elősegítik közösi jelöltjük si­keres szereplését. A törté­nelmi pártok szövetsége nyi­tott, bármely párt vagy szer­vezet csatlakozhat hozzá, illetve távozhat belőle. A szövetség addig marad fenn, ameddig az aláírók egyhan­gúlag fel nem oszlatják. Kővár Gyula emlékezte­tett arra, hogy a történelmi pártok korábban már több kérdésben sikeresen léptek fel, bár akkor még nem mondták ki szövetségrelé- pésüket. Az egyik ilyen, si­keres akciójukként említet­te, hogy a legutóbbi ülés­szakon megakadályozták a parlament önmaga által való feloszlatását, s remélik, hogy e kérdés elnapolását a jövő héten kezdődő ülésszakon is sikerül elérniük. Vélemé­nyük szerint ugyanis ma nincs olyan nagyobb ütőké­pes párt, amely három hó­nap múlva át tudná vagy át merné venni az ország irányítását. A történelmi pártok kezdeményezésének eredményeként értékelte azt is, hogy a múlt hétvégén létrejöhetett a kormány és a pártok, valamint az ér­dekképviseleti szervezetek nemzeti csúcstalálkozója. Kővár Gyula elmondta azt is, hogy a most aláírt nyilatkozatot a szövetség megalakításáról a pártok ve­zető testületéinek még meg kell erősíteniük. A pártök jelen lévő képviselői valószínűsí­tették, hogy ezt a megerő­sítést megkapják vezető tes- tiületeiktől1. A szövetségi lét­rehozásának céljáról vala­mennyi érintett párt képvi­selője úgy nyilatkozott, hogy ma minden felelősen érző pártnak nemzetben, s nem pártpolitikában kell gondol­kodnia, félre kell tennie minden olyan pántviszályt, amellyel a magyar népnek árthatnának. (MTI) Helmut Kohl Budapestre látogat Németh Miklósnajc, a Minisztertanács elnökének meg­hívására december 16-án, szombaton hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Helmut Kohl, a Németh Szövetségi Köz­társaság kancellárja. Helmut Kohl 1930-ban született Ludwigshafenben. Fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe: 1947-ben belépett a Keresztényde­mokrata Unióba. Felsőfokú tanulmányait 1950 és 19 58 között Frankfurtban és Heidelbergben végezte; jo­got, történelmet, szociológiát és államtudományt tanult. 1953 és 1973 között külön­böző tartományi funkciókat töltött be a keresztényde­mokrata ifjúsági szervezet­ben, majd pártjában, a CDU-ban. 1969-től 1973-ig a CDU elnökhelyettesi tisz­tét látta el, egyben (1969 és 1976 között) Rajna-Pfalz tartomány miniszterelnöke volt. A CDU elnöki posztját 1973 óta tölti be Helmut Kohl. A politikust 1976-ban a Szövetségi Gyűlés tagjává választották. 1976-tól 1982-ig a parlament CDU CSU frak­ciójának elnöke volt. Hel­mut Kohl 1982 óta a Né­meth Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja. A politikus nős, két gyer­mek édesapja. (MTI) HETI ESEMÉNYKRONIKA Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök december 13-án a Parlamentben fogadta a delegáció élén hazánk­ban tartózkodó Michel Beregovoy képviselőt, a Francia Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának tagját. SZOMBAT: EK-csúcstalálkozó Strasbourgban, megállapodás Kelet-Európa támogatásáról. — Az SZKP KB ülése, a konzer­vatívok támadása. — A NSZEP rendkívüli kongresszusa, Gregor Gysi az új pártelnök. — Kormányátalakítási tárgyalások Prágá­ban az ellenzék nyomására. — A Fülöp-szigeteken vége a puccs- nak. VASÁRNAP: Nem-kommunista többségű kormány Csehszlo­vákiában, Marian Calfa az új miniszterelnök. — Gorbacsov el­lenzi a párt vezető szerepének „elsietett” módosítását. — Száz­ezres tüntetés Szófiában. — Közép-amerikai csúcs San Jósé­ban. HÉTFŐ: Négyhatalmi konzultáció Berlinben Németországról. — Baker amerikai külügyminiszter Londonban tárgyal Kelet- Európáról, a német egységről. — A Pravda főszerkesztője cá­folja, hogy Gorbacsov felajánlotta lemondását; a cáfolat nem állja meg a helyét. — Mladenov bolgár pártvezető szerint tör­lik a BKP vezető szerepére vonatkozó alkotmányos cikkelyt. KEDD: Amerikai külügyminiszter először tárgyal az NDK- ban. — Dumas francia külügyminiszter szerint az NSZK-nak el kell ismernie a német—lengyel határt. — A szovjet parlament elhalasztja a vitát a párt vezető szerepéről. — Andreotti szerint a Baltikum államainak képviseltetniük kell magukat az ENSZ- ben. — Rómában tárgyal Rakowski lengyel kommunista párt­vezető. — Az EFTA szerint nincs szó a kelet-európai államok tagságáról. — Üjabb tüntetés Szófiában. — nagyratörő béke- tervet írtak alá a közép-amerikai államfők. SZERDA: Kizárják a pártból Todor Zsivkovot. — Rizskov szovjet kormányfő új gazdasági programot terjeszt elő és ja­vasolja a KGST gyökeres reformját. — Prágában elismerik: le­het, hogy az átalakítás munkanélküliséggel jár. — Arafat Var­sót javasolja a PFSZ és Izrael béketárgyalásának színhelyéül. — Frederik de Klerk dél-afrikai elnök találkozott Nelson Man­delával. CSÜTÖRTÖK: Az Európai Parlament felszólítja Bonnt: is­merje el a lengyel—német határt. — A keletnémet ellenzék közzéteszi a német újraegyesítés programját. — Az NDK és az NSZK megállapodik a gazdasági együttműködésről. — A VSZ és a NATO reményteli tervet terjeszt elő az európai ha­gyományos haderők csökkentéséről. — Csehszlovákiában a parlament fogja megválasztani az államfőt. — Az Európai Par­lament ismét elítéli Romániát az emberi jogok megsértése miatt. PÉNTEK: Patricio Aylwin Chile új elnöke; vége a katonai diktatúrának. — Tüntetések Prágában Václav Havel elnökjelö­lése mellett. — Bejelentik, hogy meghalt Andrej Szaharov. • •« t Szabadságot a politikai foglyoknak! — olvashatók az egyik transzparensen december 10-én, az emberi jogok napján rendezett tüntetésen, ahol több ezren támogat­ták a peresztrojkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom