Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-15 / 297. szám
1989. december 15., péntek SOMOGYI NÉPLAP 9 EZ VAN! II. Ramszesz egyiptomi fáraó öntözésügyi miniszterének szarkofágját, a világ egyik legrégebbi, köböl készült műtárgyát a saqarrai lépcsős piramis (a háttérben) közelében állították ki. A 3300 éves kőépítményt, amely valójában egy fedeles koporsó, nemrég találták meg a régészek sok más értékes lelettel együtt. Fiús honatya „Nem játszhatod a korrupciós botrányokat vizsgáló képviselőt, ha a házadban homoszexuális bordély működik” — adta a több, mint baráti tanácsot a Boston Globe, méghozzá vezércikkben Barney Frank 49 esztendős honatyának. Ez egyszerűbb, fogalmazásban lemondásra való felszólítás volt. S miután kiderült, hogy Frank nemcsak a házát, hanem a testét is nyújtotta, más amerikai lapok is szellőztetni kezdték az ügyet. A Newseek egyenesen címlapsztoriként tálalta, közvélemény-kutatást is végzett. Amiből kitűnt, hogy a megkérdezettek mindössze 46 százaléka tartaná helyénvalónak Frank botrány miatti lemondatását. A véleményekből azonban az is kiderült, hogy a válaszadók a honatya homoszexuális orgiáinál elítélendőbbnek tartják az alkoholista és az adófizetők dollárjaival korrupciózó képviselők magatartását. Lehet, hogy ez adott bátorítást Barney Frank nyilatkozatához: „Az időmmel és a pénzemmel azt csinálok, ami nekem jólesik.” Megy vagy marad? A kérdésre nincs válasz, bár az említett Boston Globe szerint vannak, akik fogadást ajánlanak: ha távozik, nem lesz egyedül, aki elhagyja a parlamentet. „A Kongresszus ugyanis tele van olyan képmutatókkal, akik nappal hangosan támadják a ho- moszexualitást, éjjel pedig űzik.” Bizonyára nem hallottak még a visszahívást jelentő aláírás- gyűjtés réméről... Analfabétáké • •• ajovo „Ha egy éhezőnek adsz egy halat, egyetlen napra száműzted az éhségét. De ha megtanítod halászni, egész életére enni adtál neki” — tanítja a kínai bölcs, és vallja az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is: halászatra tanítani manapság annyi, mint lépést tartani a technikával. Már neve is van annak a milliárdokkal mérhető sokaságnak, amely a mesterséges agy, a számítógépek világában egyre terebélyesedik: a posztmodern társadalom analfabétái. Afrikában a lakosság 54, Ázsiában 35, Latin- Amerikában 28 százaléka írástudatlan. Az iparilag fejlett országokban 28 millióra teszik azoknak a számát, akik csak kereszttel tudják jelölni a nevüket. „Az eszközök, amelyek a kultúrát hivatottak terjeszteni, a passzivitásnak kedveznek. Nem nevelnek gondolkodásra, nem bőví- ; tik a tudást, nem fejlesztik annak az embernek a képességét, aki dolgozik velük” — idézi a La Republli- ca az UNESCO egyik alkalmazottját. Mit hozhat ezek után a jövő? „Szerintem az ezredforduló analfabétája az a szupermenedzser lesz, aki tudja kezelni a személyi számítógépét, de semmit sem ismer Arisztotelész gondolatainak egyszerű csodáiból.” Beszédes múmiák Vili. Henrik, az anglikán egyház megalkotója mintegy négyszáz évig cipelte történelmi terhét, azt, hogy a halálát szifilisz, vérbaj okozta. Azután az idén nyáron megírták róla, hogy ez tévedés, az asszonyfaló király ugyanis vészes C-vitamin hiányban hunyt el, skorbutban. Aragóniái Mária, akinek szépségét és a hitben való elmélyültségét Itália reneszánsz költői énekelték meg, s akinek bebalzsamozott holttestéhez ma is zarándokolnak Nápolyban, nos ő bizony szifiliszben hunyt el 1568-ban. A Lancet című orvosi szaklap adott hírt arról a meglepő vizsgálatról, amelynek a pisai egyetem kutatói vetették alá a múmiát. „A test rendkívül jól konzerválódott, a bőr, a haj és a pompás reneszánsz ruházat megmaradt. A bőr jellegzetes károsodása egyértelműen utalt a treponema jelenlétére, arra, ami a betegséget előidézte. Még ez is olyan jól konzerválódott, hogy össze lehetett hasonlítani a betegség mai tüneteivel” — nyilatkozta az egyik professzor. A paleopatológu- sok, a régi idők betegségeit kutató orvosok azzal is hangsúlyozták a tudomány sikerét, hogy először nyílt lehetőség rég meghalt emberen kimutatni a szifiliszt, mint halálokot. Igen ám, de honnan kapta a jámbor életű Mária ezt a kegyetlen betegséget? Nos, erre már korántsem adtak pontos választ. Az egyik feltevés szerint a bajt Kolumbusz tengerészei hurcolták be Európába. Ezt megerősíti, hogy az első orvosi leírás 1530-ban utal — méghozzá poétikus formában — arra, hogy egy Syphillis nevű pásztor miként kapta meg a „francia betegséget”. Vagyis azt a bajt, amely a francia zsoldosok révén jutott Itáliába. Az Alpokon túl viszont máig is „nápolyi betegségeként ismerik, melyet a zsoldosok hurcoltak francia földre, itáliai kalandozásuk végzetes emlékeként. Júlia erkélye Rómeó és Júlia tragikus története úgy látszik, még nem ért véget. A két veronai fiatal csupán az életét áldozta fel a szerelemért, most azonban pusztulóban van romantikus kapcsolatuk kézzel fogható emléke is. Agonizál az erkély, a híres veronai házban! A pusztító esőkkel és tikkasztó napsütéssel is járó idő konok szövetségest kapott a turisták seregében, akik harkály módjára vésték- fúrták a követ, a fát, s mi több, magukkal is vitték a látogatás tárgyi emlékeiként. Ezzel kapcsolatban két véleményt idéz az olasz La Repubblica. A múzeumi szakember szerint az erkély állapota olyan, hogy csak az azonnali, sürgős beavatkozással lehet megmenteni a leomlástól. Az ellenvélemény: „Hadd dőljön össze, úgy sincs semmi történelmi hitele, eddig is csupán a hiszékeny turistákat vonzotta." Az illúzió megmentésében mégis bízhatunk, mert évente kétszázezren látogatják a Via Cappello utcai házat és az erkélyét, s a fejenként kifizetett 3500 lírás belépő összege is hiányozna. Állati dolgok Amíg te puszit adsz, addig Róka koma, loptad a libát? én elfordulok. Fotó: Jakab Judit Barnamedvék jégkorongmérkőzése Hamburgban. A moszkvai Állami Cirkusz „igazolt játékosai” a nyugatnémet városban vendégszerepeitek. Úrnő vagy űrnő 1989—1990 telére ajánlja Paco Rabanne spanyol divattervező a térdhosszúságú, különleges ujjmegoldású kabátot... A leendő vásárló el ne mulassza a kabáthoz illő, csúcsos süveg beszerzését sem! Mosolyórák Aki többet mosolyog, többet keres. Lényegében így hangzik a jelszó, melyet ebben a formában ugyan nem hirdettek meg, de valamennyi érintett tudja, hogy erről van szól. Mint az Espresso megírta: Franciaországban a bankok, a közlekedési vállalatok, a biztosítótársaságok sajátos harcot indítottak a kliensek becserkészésé- re. Ami pedig a vasút és a légi- társaságok között zajlik, akár háborúként is jellemezhető lenne, ha a kifejezést más jelentéstartalommal nem sajátította volna ki a kor. Az Air Inter — a francia belföldi légitársaság — az utasok megtartása és a leendők megnyerése érdekében tanfolyamokat szervezett 3400 alkalmazottjának (légikísérők, utasfelvilágosítók, jegykezelők stb.) a szimpatikus viselkedés olykor csakugyan nehéz tudományából. Meghallván a hírt, az SNCF, az államvasút, illetékesei is döntöttek: itt az ideje iskolába küldeni 23 ezer alkalmazottat a kor- és célszerű viselkedés elsajátítására. A verseny ugyanis ezt a két vállalatot érinti leginkább, és bár eltérő dimenziókban dolgoznak, a jelszavuk közös. A kliens szent, és mindig igaza van, még akkor is, ha hazudik. A kliens ugyanis fizet — tartják a verseny világában. A múltkoriban honunkban is láttunk mosolygó alkalmazottat: a sofőr minden gyors fékezésnél ránevetett a kapkodó, kapaszkodó utasokra. Tudhatták volna: mosolyórát vett, s ezért volt a menet kész röhej. Fizess, vagy megveszel A Scotland Yard harckészültségben áll a veszett kutyák miatt. A közelmúltban ugyanis az alvilág szokatlan módszert helyezett kilátásba: veszett kutyák özönlik el Angliát, ha nem kapnak 2 millió fontsterlinget. A terv kész: a veszettség vírusával oltják be a békés házőrzőket és a kóber ebeket egyaránt. Uxbridge rendőrségét az egyik vasárnap ismeretlen telefonáló hívta fel és közölte, hogy üzenetet hagytak a megadott utca egyik postaládájában. Az írógéppel írt levél szerint a rendőrségnek négy különböző újságban feladott apróhirdetésben, a jelzett kód szerint tudatnia kell annak a rendőrtisztnek a nevét és telefonszámát, aki a veszettséget megakadályozhatja. Vagyis, aki a zsarolókkal tárgyal a feltételek teljesítéséről. A Scotland Yard eleget tett a felszólításnak, a nyomozás eredményéről egyelőre nincs hír. Annál több információ látott napvilágot a közelmúlt zsarolási szándékú ételmérgezéseiről, s az újabb fenyegetés sokkolta a közvéleményt. A lapok utalnak arra, hogy a brit gyarmatbirodalom emlékei között élénken él a veszettség betegsége, érthető tehát, ha a Yard kezdettől komolyan foglalkozik az üggyel. Fölidézték az 1969- es veszettség esetét is, akkor Camberley környékén minden kutyát lelőttek. Ám, ha most több országrészben is sikerülne néhány kutyát beinjekciózni, ez beláthatatlan következményekkel járna a szigetországban — állapítják meg a lapok. A küzdelembe beszálltak áz állatvédők is, tudatták, hogy a szérumhoz úgyszólván lehetetlen hozzájutniuk avatatlanoknak. A rendőröket ez nyilván nem nyugtatja meg, hiszen éppen a bűnüldözés története igazolja, hogy a lehetetlenekben az alvilág hisz a legkevésbé.
