Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-15 / 297. szám
1989. december 15., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Kérdéseinkre válaszolt Horn Gyula külügyminiszter Az alapokat kell megváltoztatni Horn Gyula külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnökségének tagja a héten Kaposváron járt; és előadója volt annak a sikeres politikai fórumnak, amelyet a Magyar Szocialista Párt megyei irodája és a kaposvári titkárok tanácsa rendezett. A fórum előtt arra kértük Horn Gyulát, válaszoljon néhány kérdésünkre. Noha igen kevés idő jutott az interjúra, a külügyminiszter készséggel eleget tett kívánságuknak. Az együttes cselekvés adhat eredményt TANÁCSKOZTAK A PÁRTFOGÓK KAPOSVÁRON — Mi a véleménye a legutóbbi események alapján a helet-európai folyamatokról, vannak-e ezekben új elemek? — Mindenképpen vannak új és biztató elemek. Mindenekelőtt arra gondolok, hogy Kelet-Európábán elindult egy olyan átrendeződési folyamat, amelyet Magyarország kezdett el. Ez egyben azt is jelenti, hogy hazánk már nem elszigeteltségben, kisebbségben van, hiszen gyakorlatúig szinte valamennyi kelet-európai ország erre az útra tért rá. Számunkra ez rendkívül biztató. — Véleménye szerint nem növekedett-e a '<belső konfrontáció lehetősége (tettle- gesség, leszámolás) ezekben az országokban? — Magyarországot kivéve a belső átalakulás folyamata mindenütt alulról' jövő kényszer hatására bontakozott ki. Ez nehezen ellenőrizhetővé tette az eseményeket, és azit is jelenti egyben, hogy a változás sok feszültséggel jár együtt. Ez az egyik elém, a másik: mindenütt hozzákezdtek a régi politikai struktúra lebontásához — mindenekelőtt szubjektív szempontból —, a vezetés leváltásához. Ez kétségkívül örvendetes. Az alapokhoz azonban még nem tudtak eljutni. Ilyen rövid idő alatt ezt nem is lehetett megtenni. Ugyanakkor — és ez jelenti a fő gondot (Magyarországon is) — az érdemi változásokhoz hosszadalmas, gyötrelmekkel teli átalkulás szükséges. Ettől szenved ma valamennyi középkelet-európai ország. — Romániával kapcsolatban kérdezem: tekintettel ’arra, hogy a román nagy- követség már a magyar jegyzéket sem hajlandó átvenni, működik-e a két ország között a diplomáciai kapcsolat, vagy ez már csak formailag van meg? — A diplomáciai kapcsolat működik. Kétségtelen azonban, hogy nagyon sokszor, amikor mi szóvá teszünk valamit, tiltakozunk — mind például legutóbb Tőkés László lelkész esetében, akinek egyébként a sorsát rendkívül tragikusnak tartjuk —, a románok arra sem voltak hajlandók, hogy átvegyék tiltakozó jegyzékünket. Ennek ellenére még a kapcsolatok fennálltnak, léteznek. Mi sok mindent próbálunk tenni a normális érintkezés fenntartásáért. Ez — megjegyezném — nem jelent megalkuvást, ellenkezőleg, hiszen lépéseink valós problémák megoldására irányulnak, csak hát a román fél. változatlanul kitér a nagyon lényeges kérdések megoldása elől, így egyelőre nincs előrehaladás. — A Népszabadság ban Befejeződtek az előkészítő és szervezőmunkák, meg kell kezdeni az érdemi kamarai tevékenységre való felkészülést, hogy a valódi piacgazdaság megindulásakor rajtra készen állhassunk. E céllal tartotta meg tegnapi ülését az MTESZ-szék- házhan, Kaposváron a Somogy Megyei Mezőgazdasági Kamara. Takács Dezső mernyei termelőszövetkezeti elnök, a megyei kamara elnöke megnyitójában kijelentette: az idő pénz, tehát rövidre fogott beszámolókat és hozzászólásokat kér. A napirendi pontok között szeremegjelent nyilatkozatában a miniszter úr egyebek mellett a baloldal összefogásának szükségességéről beszélt. Ezek titán nem tudom megérteni, hogy az MSZMP- ben többen miért vádolják önt azzMl, hogy közreműködött — úgymond — a párt likvidálásában? — Azzal, hogy az MSZMP volt vagy jelenlegi vezetői mit fogalmaznak meg, érdemben nem foglalkozom. Az a véleményem, hogy az MSZMP XIV. kongresszusa óriási tettet hajtott végre, amikor létrehozta a Magyar Szocialista Pártot. Ez azt jelenti ugyanis, hogy szakított múltjával, hitelessé, egyértelművé tette, hogy új, szociá Idem okra típusú pártot akar alapítani, amely elveti a kommunista ortodoxiát. Véleményem szerint minden, a Magyar Szocialista Párttól balra elhelyezkedő, és magát baloldalinak valló párt gyakorlatilag n,em akar mást az országban, mint felületi kezelést, a gyökeres változásokkal nem ért egyet. Márpedig mind gazdasági, mind politikai téren abból a súlyos válságból', amelyben vagyunk, csak érdemi változtatásokkal lehet kijutni. Én viszont úgy látom, hogy a most alakuló MSZMP nem a gyökeres változások híve — legalábbis a vezetése nem. Bizonyára van közöttük nagyon sok jóérzésű, jóakaratú ember, aki megpróbál ragaszkodni a régi baloldali értékekhez, de a fentieket nekik is figyelembe keli! venniük. Bizony nem arról van szó — ahogy Púja Frigyes fogalmazta —, hogy itt vannak bajok, de majd azokat megoldjuk. Nem! A bajok orvoslásához alapvető változtatásokra van szükség, mert a bajok az alapokban' vannak és az alapokat kell megváltoztatni. Márpedig aki ezt nem akarja, nem képviseld igazán a nép érdekeit. — Napjainkban előtérbe került a gazdaság. A kérdést úgy is föltehetjük, vajon sikerül-e megakadályozni pelt a megyei elnökség beszámolója és tájékoztató az Országos Agrárkamara megalakulásáról. Ügyvezető apparátus megválasztását is elhatározták, valamint beszámolót kértek az ez évi és a jövő évi költségvetésről. Takács Dezső beszámolójában ismertette a kamara létrehozásával kapcsolatos eddig végzett megyei és országos tevékenységet. Bihari András, a Kaposvári Állami Tangazdaság igazgatója ismertette az ügyvezető titkári állás betöltésére kiírt pályázat elbírálásának módját. A bírálóbizottság összesen nyolc páösszeomlását? Korábban azt hallottuk; a nyugati segítség egyik célja éppen az, hogy az átmenet időszakában átsegítse Magyarországot a nehézségeken. Hol a beígért pénz, és várható-e „mentőöv”? — Nagyon összetett, nehéz probléma ez, egyrészt azért, mert az emberek tűrőképessége a végső határhoz közeledik, másrészt, mert a 15 éves pangás ösz- szes következményeivel kell szembenézni. Az emberek nálunk gyakran hallották, hogy majd így meg úgy fogják rendbe hozni a gazdaságot, ígérték: csökkennek a szociális feszültségek és emelik az életszínvonalat, miközben • ez nem történt meg. A vezetés pedig továbbra is a régi politikát folytatta, azt amelyik az országot csődbe juttatta, márpedig egy ilyen országot nem lehet olyan alapon meggyógyítani, hogy tovább vonszolják az elavult szerkezetet. Persze könnyű mondani, de nehéz megvalósítani a szükséges változtatást. Az emberek már bizalmatlanok, hitehagyototak, nehezen hiszik el, hogy eredményes lesz, ha most a kormányzat azt mondja: további áldozatvállalásokra van szükség. Többségük úgy vélekedik, hogy már rengeteg, áldozatot vállaltak és mégis növekedett a létbizonytalanság, egyre nehezebben élnek. Ezek egyébként teljesen jogos . észrevételek. Viszont a magam részéről ma sem tudok más receptet és kiutat, mint azt, hogy hozzákezdjünk a gyökeres változtatások politikájához. Hogyan? Ügy, hogy leépítjük a mil- liárdokat felemésztő veszteséges, életképtelen vállalatokat, megszüntetjük a nekik nyújtott állami támogatást, a társadalom számára haszontalan és káros tevékenységeket visszaszorítjuk. Éz pedig, sajnos, nagyon kemény áldozatokkal jár. Kérdezett a nyugati segítségről. Nézze a Nyugat támogat bennünket. Máshonlyázatot kapott, ebből hat pályázatot visszaküldött, a két versenyben maradt pályázóból a közgyűlés választja meg az ügyvezető titkárt. Magyar István böhönyei állami gazdasági igazgató javaslatára, a választás hitelessége érdekében titkos szavazással döntöttek. 1990. január 1-jétől a Somogy Megyei Mezőgazdasági Kamara ügyvezető igazgatója dr. Exner Zoltán lesz, aki korábbi munkaköreiből adódóan is jó ismerője a megye mezőgazdaságának. Dr. Exner Zoltán székfoglalójában megköszönte a bizalmat, és megerősítette a njan nem is remélhetünk pénzt és egyebet, hiszen a középkelet-európai szomszédos, szövetséges országok ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint mi. Tehát nekünk azokhoz kell fordulnunk, akik rendelkeznek a segítségnyújtás eszközeivel. A Nyugat — és most főként a partnerekről, a velünk szimpatizálókról beszélek — támogatni akar bennünket. Meg: kell mondanom, hogy Magyarország elmúlt négy évtizedes történelmében nem fordult elő, hogy a nyugati országok részéről ilyen nagy összefogást tapasztaltunk volna hazánk megsegítésére. Ám mindenkinek tudnia kell, hogy ez a támogatás nem helyettünk való cselekvést jelent. Ha mi nem lépünk, nem változtatunk a jelenlegi gazdasági rendszeren, struktúrán, ha az említett állami támogatásokat nem építjük le, ha nem indítjuk el a gazdaságban az érdemi szerkezetváltást, ha nem teremtjük meg a működő tőke normális föltételeit, akkor a Nyugat sem fog segíteni. Ugyanis nincs miért. Nekünk kell1 tehát először lépnünk, hogy kedvet kapjon a nyugati tőkés Magyar- országhoz, és mindazok, akik segíteni akarnak bennünket — Somogy nemrég tagja lett az Alpok—Adria Munkaközösségnek. Milyen lehetőséget lát ebben? — Nagy jelentőségűnek tartom ezt. Mi magunk is nemcsak azt kezdeményeztük, hogy az Alpok—Adria Munkaközösség kibővüljön az Alpok—Adria Pannónia Munkaközösséggel — tehát Magyaroszág is bekapcsolódjon —, hanem szorgalmaztuk Olaszország bevonását is ebbe az együttműködésbe. Megítélésem szerint a határ menti megyék — mindenekelőtt Somogyra gondolok — nagyon sok előnyt élvezhetnek, ha ez az érdemi együttmunkálkodás valóban kibontakozik. Ennek érdekében mindent megteszünk, olyannyira, hogy szakértőink januárban már kész tervekkel mennek Rómába — ezt megelőzően Budapesten tanácskoznak — azért, hogy megállapodjanak. A gazdaság, a környezetvédelem, a kultúra, az oktatás, az ifjúsági mozgatom és más területeken való érdemi együttműködési egyezmények megkötéséről van szó. Ezek a megállapodások előmozdítják, hogy Somogy is bekapcsolódhasson a középnyugiat-európai térségbe. Ennek kapcsán sok impulzust, támogatást, további együttműködési lehetőséget nyerhet, ami kétségkívül jelentősen meggyorsíthatja a megye fejlődését az élet minden területén. Szegedi Nándor testületet abban, hogy szellemi és szakmai képességeinek maximumával kívánja szolgálni a kamara munkáját. Anderka István, a ma- gyaratádi termelőszövetkezet elnöke ismertette ez évi költségeiket, külön kiemelve a tangazdaság által biztosított költségelőlegezést és helyiségbiztosítást. A kamara közgyűlése megállapodott abban, hogy főállású apparátusként összesen három személyt kíván foglalkoztatni. Az ülésen meghívottként részt vett Keszthelyi Sándor, a megyei tanács agrárirodájának vezetője és Herner Endre, a Termelőszövetke-' zetek Területi Szövetségének titkára. (Mészáros) Tegnap az MTESZ Somogy megyei székházában tanácskoztak a hivatásos és a társadalmi pártfogók. A Kaposvári Városi Tanács igazgatási osztálya és a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet által szervezett munkaértekezletre a hivatásos pártfogókon kívül meghívták az önzetlen társadalmi segítőket, akiknek munkájára egyre nagyobb szükség van, hiszen sokasodik a társadalom perifériájára szoruló fiatalok száma. A megye gyermek- és ifjúságvédelmének több mint 200 önkéntes segítője rendkívül eredményes tevékenységgel támogatta az intézmény munkáját: velük együtt sikerült az országos adatoknál jobb megyei eredményt elérni, mert Somogybán kevesebb a korábban bűncselekményt elkövető és visszaeső fiatalkorúak száma. Gaál Tiborné hivatásos pártfogó a gyermekvédelem sarkalatos feladatának tartotta a pártfogói tevékenységet. Véleménye szerint a politika és a gazdaság kérdései háttérbe szorították e nagyon fontos területet. Az állami gondoskodás alatt álló gyermekek és a pártfogói felügyelet alatt álló kiskorúak nem tehetnek arról, hogy hova születtek. Ezért nagyon lényeges, hogy a szakemberek tudják befolyásolni a környezeti tényezőt, és a családgondozásnál is a megelőzésre helyezzék a hangsúlyt. A társadalom kiindulási pontja csak az lehet, hogy elfogadjuk-e a halmozottan sérült, hátrányos helyzetű gyermekeket. Nem szabadna megkülönböztetéseket tenni és előítéletekkel fogadni mindenkit, akinek nem adatott meg családban felnőni. A sok sikerélmény mellett — amit a növendékek hálája és ragaszkodása jelent — több kudarcról is hallottunk. Arról, hogy a munkahelyek hiánya lehetetlen helyzetbe hozza a börtönből szabaduló fiatalokat, továbbá arról, hogy a bőrszínük, állami gondozásuk és szellemi fogyatékosságuk miatt sokszor kiközösítik a gyermeket. Nehezíti a munkát az elavult, sok egymásnak ellentmondó jogszabály és a bürokrácia is. Az utóbbiak miatt előfordult, hogy a pártfogó későn értesül egy- egy fiatal sorsát befolyásoló döntésről, mert nem hívták meg a gyámhatósági vagy a rendőrségi tárgyalásra. Ezért az úgynevezett előgondozás (a bírósági ítélet meghozatala előtti időszakban) nem lehet eredményes, mert a pártfogó nem szólhat érdemben növendékéért. Dr. Orbán István, a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója a deregulációs programról tartott tájékoztatót. A program az összes hatályos jogszabály felülvizsgálatát jelenti, és helyettük egységes jogszabály készül. A gyermekvédelem területén jelenleg 199 jogi szabályozó van érvényben, ebből 143 a családjogról és a családgyermekvédelemről szól. Célszerű lenne ifjúsági, és gyermekvédelmi törvényt alkotni, amellyel minden alapvető kérdést keretjelleggel lehetne szabályozni. Az új Országgyűlés megválasztásáig ezzel a témával már nem foglalkozik a parlament, ezért most az alacsonyabb szintű jogszabályok kidolgozása folyik. Ebből áll majd össze a törvény. A helyzet és az idő azonban megköveteli a részkérdések kidolgozását. Gondot okoz, hogy az iskolai gyermekvédelem határai meddig tartanak, és ,a megszüntetett rendtartások helyébe lépő szervezeti, működési szabályzatok intézményenként eltérőek. Fontos kérdésekben egységes fellépésre van szükség, ezért nagy valószínűséggel ismét lesz rendtartás. Rendet kell tenni — fogalmazta meg az igazgató. Elmondta, hogy egy tucat jogszabály marad az eddigiekből, és azok között várhatóan már nem lesz munkát gátoló rendelkezés. örvendetes bejelentést is hallhattak a tanácskozás résztvevői: január 1-jétől a nevelőszülők is jogosultak lesznek nyugdíjra, és szeretnék elérni, hogy a társadalmi pártfogók szintén kapjanak bért. Az ugyancsak eldőlt már, hogy a jövő évtől ötmilliárd forinttal több pénzt biztosít a kormányzat szociális segélyezésekre. Az ülés délután korreferátumokkal folytatódott. Varga Zsolt Havonta ötezer darab elektromos ajtónyitó zárat készítenek az Elekterv Kft. kiskorpádi üzemében. Egy szegedi feltaláló találmányát vette meg a Kft., és egyedül itt gyártják ezt a biztonsági zárat az országban. Fotó: Jakab Judit Működőképes mezőgazdasági kamarára van szükség
