Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

Somogyi Néplap 1989. december 14., csütörtök MHV-koncert Kaposváron Hétfőn este több százan várták a népszerű HMV- formáció koncertjét a ka­posvári Kilián György Vá­rosi Művelődési Központ­ban. A közönség eleinte ne­hezen akart „beindulni”, azonban a régi V. Moto- Rock, illetve P. Mobil szá­mok hatalmas sikert arat­tak. A mintegy húszperces P. Mobil blokk a régi idők hangulatát árasztotta. A 2 forintos dal-nál — mint egykoron — újból repültek a fémpénzek. Vikidál Gyula meg is jegyezte a koncert végén: „Látod, . megint a technikusok jártak jól ...” És ahogy jöttek sorban a jól ismert MHV-szerzemé­nyek, mind nagyobb lett a hangulat. Természetesen az előadás végére maradt a legnépszerűbb dal, az Ál­modj, királylány. A szám­nak olyan hatalmas sike­re volt, hogy az alkalmi együttesnek többször is meg kellett ismételnie. A koncert befejezését követően még közel sem ért véget az MHV tagjainak „megpróbál­tatása”, hiszen hosszú per­cekig kellett állniuk az autogramkérők ostromát. A nagy sikerű . koncert után váltottunk néhány szót az együttes tagjaival. Egyet­len kérdésre voltunk kíván­csiak : felröppent a hír, hogy a turnét követően feloszlik az MHV. Az eddigi telt há­zas koncertek és a ' sok el­adott nagylemez fényesen bizonyította a formáció nép­szerűségét. Ezek után ért­hetetlen, hogy az együttes tagjai miért akarnak szét­válni ... — Féltünk a turné előtt — mondja Menyhárt János. — Ma már mindenhol fél házas koncertek vannak. Nem számítottunk ekkora si­kerre. — A közönség elfordult az együttesektől? — Közönség mindig is volt és lesz a jövőben is, csak éppen üres a zsebe. Az ember kétszer is meggondol­ja, hogy 150 forintért belé­pőt vesz-e a koncertre, vagy másra költi a pénzét. — Nagyon örülök, hogy mindenhol ilyen lelkesedés­sel és szeretettel fogadnak bennünket — veszi át a szót Homonyik Sándor. — Ügy vettük észre, hogy az MHV koncertjeire nemcsak egy korosztály kíváncsi. Sokan a családjukkal együtt jön­nek el. Mindenhol sokan várnak bennünket, és a fiatalok velünk együtt ének­lik végig a dalokat. — A siker önmagáért be­szél. Lesz folytatás? — Ez még egyelőre kérdő­jeles dolog. A koncertek mindenesetre arról győztek meg bennünket, hogy érde­mes továbbra is együtt dol­gozni. Valószínűleg lesz folytatásuk a buliknak. — Ha nem is ebben a fel­állásban, de mindenképpen együtt maradunk — mondja Vikidál Gyula. — Jövő nyá­ron a nagy szabadtéri szín­padokon szeretnénk kon­certezni. És az sem elkép­zelhetetlen, hogy új nagyle­mezzel jelentkezünk. Fenyő Gábor Fotó: Csobod Péter TIZEVES AZ ISKOLAI SZEMLE A regionális pedagógiai folyóiratok helyzete Tanácskozás a SOPI-ban Az Iskolai Szemle tízéves- jubileuma alkalmából an- kétot szervezett tegnap a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet Kaposváron. A fo­lyóirat szerkesztőbizottsá­gával közösen rendezett programon előadást tartott dr. Karlovitz János, a Tan- könyvkiadó vezető pedagó­giai szerkesztője, aki nem­csak szerkesztőként volt je­len a rendezvényen. El­mondta, hogy az Országos Pedagógiai Intézet, a Tan- könyvkiadó, és az Országos Pedagógiai Kutató és Mú­zeum a közelmúltban létre­hozta a tankönyvelméleti kutatócsoportot; amelynek vezetését is ellátja. A kutatócsoport a tan- könyvkészítés elméleti meg­alapozásához és történeté­hez, továbbá a külföldi tan­könyvek megismeréséhez ad segítséget a tankönyvírók­nak. Náluk alakult meg Közép-Európa legnagyobb — 70 000 kötetes — tankönyv­tára, amely egyben múzeum is, hiszen a kötetek fele régmúltbeli kiadvány. A ku­tatócsoport tankönyvtárá­ban lehetőséget biztosítanak a tankönyvíróknak a felké­szülésre. Mivel mostanában egyre több alternatív és he­lyi könyvet készítenek, szük­ség is van a műhelyre. Dr. Karlovitz Jánost a re­gionális magyar pedagógiai folyóiratok helyzetéről kér­deztük. — örülök, ha pedagógiai centrumok jönnek létre a megyékben, mert így egyre inkább előtérbe kerülnek a helyi kiadványok a közpon­tiak mellett. Szerencsére van megfelelő mennyiségű és mi­nőségű folyóirat vidéken is. Nem volt ez mindig így: a háború előtt rengeteg pe­dagógiai lap jelent meg, ezeket sajnos később meg­A Bilharziózis gyógyításáért — alternatív Nobel-díj 300 ezer katona vált harcképtelenné... A világon legalább 150 millió ember szenved a mé­telyek okozta bilharziózis nevű betegségben, amely a második leggyakoribb pa­razitás fertőzés a világon. A bilharziózis elsősorban a trópusi és szubtrópusi terü­letek betegsége. Hogy mi­lyen nagy veszélyt jelent az emberre, azt jól illusztrál­ják a második világháború távol-keleti ’ eseményei. A Fülöp-szigeteki mocsaras te­rületeken harcoló 300 ezer amerikai katona rövid idő alatt harcképtelenné vált a fertőzés következtében, A bilharziózis kórokozója egy 10—20 milliméter hosz- szúságú métely. Nevét egy híres német parazitológus orvosról, Theodor Bilthanzról kapta, aki elsőként fedezte fel e féregfajt 1851-ben Kai­róban, az azóta Schistoso- mának nevezett mételyt. Három fajuk van, közös vo­násuk, hogy csak akkor tud­nak a petéből érett, fertő­zőképes féreggé alakulni, fejlődni, ha életüknek egy szakaszát nem az ember szervezetében, hanem vala­milyen állatban, úgynevezett köztes gazdában töltik el. E mételyféreg fejlődéséhez édesvízi csigákra van szük­ség. A kifejlett hím és nőstény mételyek az emberek testé­ben párosával fordulnak elő, vagyis nem külön-külön él­nek az emberi testben, ha­nem párosával egymásba fonódva. De .csak addig, míg meg nem történik a megtermékenyítés. Ezután a nőstény férgek vándorútra kelnek: áz ember különféle szerveinek hajszálereit ke­resik fel, s ott lerakják pe­téiket, elsősorban a bélrend­szer és a hasüregi szervek hajszálereiben. A férgek ter­mészetesen vérrel táplálkoz­nak, s ezáltal jelentős vér- veszteséget, anyagcsereter­mékeik kibocsátásával pedig mérgezési tüneteket okoz­nak. Nem kevésbé számot­tevő az az egészségkárosítás, amelyet a szövetek közt vándorló lárvák és peték idéznek elő szövetroncsoló és allergiás reakciókat ki­váltó hatásukkal. Amikor az ember a mé­telylárváktól hemzsegő víz­ben dolgozik vagy fürdik, a lárvák szinte „rácsapnak” a testére. A parányi élőskö­dők a bőrön egy pillanat alatt megtapadnak, s mind­össze egy-két perc alatt be­furakodnak a szervezetbe. Mivel a behatolás fájdalom­mal nem jár, az ember tu­domást sem vesz róla. De mihelyt a lárvák már a szervezetben vannak — 4— 8 perc múlva —, a bőr visz­ketni kezd. Ha sok métely­lárva hatolt be a bőrbe, a viszketés gyötrővé, tűrhetet­lenné válhat. A viszketés egy idő után magától meg­szűnik, de az már azt je­lenti, hogy a lárvák a bőr­ből a vérerekbe furakodtak, s a véráram a belső szer­vekbe szállította el őket. A bilharziózis gyógyítása sok gondot okozott az orvo­/ soknak. Ennek az volt az oka, hogy csak olyan gyógy­szereink voltak, amelyek gyengén hatottak a féregre. Ezért a cél inkább a csigák kiirtása volt, de a csigael- fenes szerek nem szelektí­vek: minden élőlényt veszé­lyeztetettek. Űjabban olyan készítmények is forgalomba kerültek, amelyekkel a fér­gek jól leküzdhetők. Képünkön dr. Lemma etióp orvos, aki a bilhar­ziózis ellen hatékony szert kísérletezett ki. Teljesítmé­nyéért a „Right Livelihood” nevű svéd szervezet által állapított Alternatív Nobel- díjat kapott. A Somogy Megyei Beruházási Vállalat azonnal felvesz siófoki munkahelyre építőipari kivitelezői gyakorlattal rendelkező ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT, esetleg ÉPÍTÉSZTECHNIKUST. Jelentkezés a SOMBER siófoki kirendeltségén, SIÓFOK, Fő tér 1. II. emelet. (107363/b) szüntették. Kiadó sem ma­radt vidéken. Helyi kezde­ményezésre 1961-ben került újra sor, amikor Szegeden megalapították a Módszer­tani Közleményeket. Ez, a ma is élő újság törte meg a jeget, mert utána több vá­rosban jelentettek meg pe­dagógiai kiadványokat, így tíz éve Kaposváron az Is­kolai Szemlét. A regionális folyóiratok műhelye általában á peda­gógiai intézetekben van. Je­lentős a tevékenységük, hi­szen helyet adnak a megye alkotóinak, szerzőgárdát nevelnek, és közvetítenek az elmélet és a gyakorlat kö­zött. Sok esetben a pedagó­gusok érdekvédelmének a fórumává is válik egy-egy lapszám vagy írás, Dr. Karlovitz János sze­rint a somogyi Iskolai Szem­le magas színvonalú: na­gyon friss, jó szemléletű, és gazdag tartalma olvasmá­nyos. Példamutató a meg­jelenés rendszeressége és az átgondolt szerkesztői munka. Lehetne javítani a lap kül­sején, mert az esztétikai kö­vetelményeknek kevésbé felel meg. Ehhez azonban pénzre vagy nyomdagépre lenne szükség, ezért várják a szerkesztők a segítséget. A somogyi pedagógusok és in­tézmények szeretik, igény­lik a lapot, így jó lenne megoldást találni a szebb külsőre. Varga Zsolt Megbénult a forgalom tegnap a reggeli órákban Csurgó térségében. 19 hely­közi autóbuszjárat teljesen kimaradt, 15 járat tetemes késéssel közlekedett. Barcs térségében i.s fordult elő késés. A jégpáncéllal borí­tott útról még egy sózó ko­csi is az árokba csúszott. A délelőtti napsütés és a kel­lemes enyhülés nyomán helyreállt a normális köz­lekedés. Mit ne vegyünk karácsonyra? Örök- probléma, hogy mit vegyünk szerette­inknek karácsonyra. A választék igen nagy. He­lyesnek láttuk, ha segít­ségképpen felsoroljuk: mit ne vegyünk ajándé­kul. A filmhíradóban gyak­ran látunk ízléses, szép kivitelű atomreaktort. Mégsem ajánlatos, hogy effélét ajándékozzunk. Gondatlan kezelése sok bajt okozhat a háztartás­ban. Az ipar ma már na­gyon szép, szidollal tisz­títható kazánházakat gyárt. Tartózkodjunk az ilyen ajándéktól is. Bár a kazánház jól jön télen, de ha a hozzá tartozó fütő elvész, újat nehezen tudunk szerezni. Léglökéses, nyolcvan személyt befogadó utas- szállító repülőgépet ne ajándékozzunk kará­csonyra. Nagy helyet fog­lal el a lakásban, és nem megy jól a stílbútorok­hoz. Elektronikus számoló­gép. Bár segít a koszt­pénz beosztásánál, még­sem ajánljuk, mert a hó végére nagyon emeli a villanyszámlát. Ma már igen szép ki­vitelű toronydaruk ké­szülnek különböző pasz­tellszínekben. Elromlott felvonójú házakba igen hasznos lehet, mégse ajándékozzunk torony­darut. Az asszony más­nap úgyis kicseréli egy elegáns lurbógenerátorra. Hadd pukkadjon a barát­nője az irigységtől. Egy jól működő, gusz­tusos kis vízi erőmű nagy örömére szolgálhatna a családnak. Különösen a téli befagyott esővezeté­kes időszakban. Ám még- , se ajándékozzunk vízi erőmüvet szeretteinknek, mert a szomszéd joggal terjeszti majd, hogy mi- ■ bői telik nekünk ilyes­mire! Ha jó tanácsaink ké­sőn érkeztek, s a felsorolt praktikus holmikból va­laki már vásárolt szeret­teinek, az illető magára vessen. Galambos Szilveszter A Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 1990 I. negyedévében felajánlja szabad kapacitását — épületlakatos — szerkezetlakatos — COL. védőgázas ívhegesztő — alumínium védőgázas ívhegesztő szakmákban Érdeklődni: Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 8900 ZALAEGERSZEG, Zrínyi u. 105. Telefon 92/13-644 13-645 Fülöp József építésvezető Telex 33-228 szaft mákban Érdeklődni: Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi út 4—8. Telefon 92/14-500, 104-es mellék Hadnagy János építésvezető (133934) Nem oszlik fel (?) az MHV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom