Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

1989. december 11., hétfő Somogyi Néplap 5 KIK JELENTKEZHETNEK IDE? Drámapedagógiai tagozat a Táncsics gimnáziumban A kaposvári Táncsics Mi­hály Gimnáziumban a szín­házzal kapcsoltos dolgoknak már kultusza van. Színját­szókörük számos sikert mondhat magáénak. Amivel eddig csak hobbi szinten, szeptembertől már tantárgyi keretek között is foglalkoz­hatnak a tanulók drámape­dagógiai tagozat formájában. Terveikről, elképzeléseikről dr. Klujber László tanár tá­jékoztatott. A gimnázium már több évtizede nevel a színjátszás iránt fogékony gyermekeket, akik közül sokan kerültek a későbbiek folyamán színház- közeibe. Ezt a munkát a ta­nulók többletként vállalták 'fcanullmányaik mellett, így so­kan rossz szemmel nézték, s a tanulás rovására írták lel­kesedésüket. Az irodalomba­rát pedagógusokat már évek óta foglalkoztatta egy olyan művészeti jellegű osztály lé­tesítésének gondolata, ahol ezeknek a tehetséges gyere­keknek a kiemelt gondozása történhet. Másrészt a tanu­lók ezzel egyfajta védettsé­get is kapnának, s egy biz­tonságosabb fogódzót jelen­tene számukra majd a tago­zat. Az iskolában a személyi feltételek biztosítottak, te­hetséges gyerek bőven van, s a színház is egyfajta nyi­tottságot mutat elképzelé­seik támogatására. A gimnázium számára va­lamennyi előzmény adott ah­hoz, hogy jövő év szeptem­berében létrejöjjön irodal­mi-drámai képzés egy álta­lános tagozatos osztály kere­tén belül. S hogy igazi út­törőként kapcsolódnak az ilyen jellegű oktatásba, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az országban mindössze Debrecenben, Szentesen, Budapesten és Miskolcon folyik ilyen kép­zés. A gyerekeket egy jól fel­készült gárda oktatja majd, akik között színész, rendező, dramaturg, újságíró, nép­művelő, könyvtáros, ma­gyar-történetem, esztétika szakos tanárok találhatók, tályban heti két tantárgyi Az első és a második osz­tályban heti két tantárgyi óra keretében., valamint orientációs diákkörökön ön­ismereti és önképzőkörökben diákszínjátszással, kamara- énekléssel, újságírással1, és egyéb más dolgokkal meg- iskedhetnek a tanulók. A harmadik és a negyedik osz­tályban heti négy tantárgyi órán magyar nyelvet és iro­dalmat, dramaturgiát és drá­matörténetet sajátíthatnak el a gyerkek. A színházi is­mereteket, a beszédtechni­kát és a mozgásművészetet öntevékeny diákköri foglal­kozásokon tanítják. A ne­gyedik év végén elméleti és gyakorlati érettségi vizsgát ’kell tenniük a tanulóknak. 'Az elméleti vizsga speciális ■témakörökre oszlik a gya­korlati vizsgán pedig a :zín- Ynűvészeti főiskola első ros­tabizottsága is megnézi a 'gyerekeket. S hogy kik jelentkezhet­nek ide? A gimnázium az 'irodalom, történelem, anya­nyelv, ének s a színházmű­vészet iránt érdeklődő, jó tanulmányi eredményű fia­talok jelentkezését várja. A 'jelentkezőknek 1990. február második felében készség- vizsgán kell számot adni szép magyar beszédből né­hány szabadon választott Vers vagy próza elmondása alapján, ének-zene ismere­tekből egy-két dal elének- lésével, s könnyebb alkotá­sok kottaolvasásával. Ezen­kívül megvizsgálják még kreatív fantáziájukat és mozgáskészségüket is. E je­lentkezésektől függetlenül még két középfokú iskolába kérhetik felvételüket a ’ta­nulók. Egyelőre kaposvári és vá­roskörnyéki beiskolázású lesz az irodalmi-drámai fa­kultáció, de kivételes ese­tekben fogadnak gyerekeket á megyéből is. B. T. Baráti kórustalálkozó Látrányban A családiasság a zene jegyében Asszonykórusok, népdal- 'körök és vegyes karok somo­gyi baráti kórustalálkozóját rendezték meg szombaton este Látrányban, a felújí­tott művelődési otthonban. A Somogy Megyei Művelő­dési Központ kezdeményezé­sére öt éve indult útjára a mozgalom, aminek virágzó hajtása a rendszeres össze­jövetel. Nem véletlenül ke­rült a rendezvény jellegének meghatározásába a baráti jelző, hiszen a kórusmozga­lom éltetője a családiasság, az otthonosság a zene, vox humana szellemében. A somogyi kórusmozga­lom népes családja gyűlt össze szombaton a kultúra újabb somogyi fellegvárá­ban, hogy együtt örvendje­nek sikereinknek. Hallhat­tuk a szőcsénypusztai, az ádándi asszonykórust, a ka­darkúti, a hencsei népdal­kört, a tapsonyi asszonykó­rust, a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát somogy­tarnócai asszonykórusát, a homokszentgyörgyi -—vegyes kart, a balatonberényi Kop­zos-Pödrös együttest, a hol- ládi asszonykórust és a he­lyi pávakört. / Zárta a huszadik évfolyamot Megjelent a Somogyi Művészi est Az alapításának 70. évfordulóját ünneplő kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnázium és Egészségügyi Szakkö­zépiskola művészeti es­tet rendezett, ahol az in­tézmény tanulói adtak műsort. A rendezvényen változatos műfajokban mutatkoztak be az isko­la tehetséges diákjai. Az esten bejelentették: a gimnázium egykori ta­nulói megalapították a Munkácsy Baráti Kört. Képünkön Rossini Macs­kaduettjének előadói — Maronics Melinda és Molnár Kunigunda — látható. Honismereti Híradó Huszadik évfolyamát zárja 1989-ben a megyei honisme­reti bizottság és a megyei könyvtár közös kiadványa, a Somogyi Honismereti Hír­adó. A most megjelent idei' második szám Is az alkotó hazaszeretetre nevelést és a helyes értelemben vett lo­kálpatriotizmust szolgálja. A helytörténetírás szolgá­latában című rovatban a szorosad! iskola történetéről olvashatunk. A megyei isko- ’ l'aförténeti gyűjteményben az iskolakörzetből összegyűj­tött tárgyak között szép számmal’ található szorosad! is. Nevelői és tanulói köny­vek, régi földgömb és egy , (talán az eredeti) öntöttvas kályha — írja Bősze Gábor. A névtani, nyelvjárási ku­tatások fejezet közli a ka­posvári Csokonai Tanítókép­ző Főiskola könyvtárában található nyelvjárási témá­jú dolgozatok jegyzékét — összesen 38-at — Nagy Ju­dit összeállításában. A néprajzi dolgozatok ro­vata országos kitekintéssel is vizsgálódik. Ebben olvas­hatunk a Néprajzi Múzeum Somogy megyére vonatkozó kéziratairól is. A Néprajzi Múzeum, úgy is mint orszá­gos gyűjtőkörű múzeum, állapításától kezdve gyűjti az önkéntes és hivatásos néprajzi gyűjtők kéziratait. A szervezett feldolgozó, lel­tározó és feltáró munka 1983-ban kezdődött meg, amikor önálló osztály for­májában. létrehozták az Eth- nológáai Adattárat, azzal a szándékkal, hogy a nem könyvtári jellegű anyagot, elsősorban kéziratokat, fény­képeket és térképeket rend­szerezze és nyilvántartsa, valamint szervezze az or­szágos gyűjtőpályázatokat. A gyűjtemény jelenleg mint­egy 14 000 tételt tartalmaz. A Somogy megyei vonatko­zásban ezt a hiányosságot kívánták pótolni az itt ol­vasható katalógussal. A kaposvári kórház ortho- pédosztályának megalapító­ját és első főorvosát, dr. Farkas Sándor Zoltánt mu­tatja be a helytörténeti arc­képcsarnok rovat. A kaposvári orthopédia volt hazánkban az első vi­déki önálló osztály. Előtte csupán a fővárosban voltak orthopédiai. kórházi osztá­lyok. 1945-ben a kórház te­kintélyes központi segélyben részesült. Ez már a fejlesz­tési tervek kitűzését is lehe­tővé tette. Ezek között első helyen állt az új orthopéd- sebészeti osztály szervezése. 1945. júniusában bízták meg Farkas Sándort a megyei kórházban az orthopédia megszervezésével — írja dr. Zsigmond Kázmér. Családi békénket ha­risnyák veszélyeztetik! Férjuram szerint ha­risnyavásárlásaim , miatt anyagi csődnek nézünk elé­be. Maholnap koldusbotot foghatunk. Költségeinkről, egyhavi kimutatást készített. Művét felindultan lobog­tatta, magyarázatot követelt esztelen kiadásaimra. Ed­dig is tudtam, hogy a havi 3500 forint napi egy haris­nyanadrág elhasználását je­lenti. Ö most jött rá! Vé­dekezni próbáltam: — Ennyi év után, legalább ismét eszedbe jutnak a lá­baim! — A te lábaidért egyik biztosító sem fizetne any- nyit, amennyit harisnyába bújtatásuk felemészt! Majd ocsmányul hozzátette: — Ha annyit érnének a' lábaid, mint a rájuk költött pénz, talán kevésbé érde­kelne az ügy. Megalázó kijelentéseit hallva arra gondoltam, biz­tosan más harisnya van a dologban. Hogy miként rea­gáltam?! Nos, a harci tűz! Lelkemből már. kihúnyt... Lassacskán megértettem, hogy az önkárosító, házi vandalizmus divatjamúlt. (Lásd tányérok összetörése, vázák hajigálása, ablakok bezúzása, méregpoharak ke­verése stb.). Többet" ésszel! Főképpen, pénz nélkül! Szeretteim körbeülték konyhánk asztalkáját, s várták, mi kerül terítékre. Igyekeztem melegen, ehető­én tálalni harisnyaügyemet. Eszerint: — Hajdan nem ragasz­kodtam meghatározott szín­hez. Telt az idő, s a fekete vált kedvencemmé. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a rendszeres szőrtelenítést — a vele járó kínok és költsé­gek végett — abbahagytam, tehát testszínű harisnyáim-, tói el kell búcsúznom. önkritikus vagyok! Há­rom gyerek után, terjedel­mes csipőbőséggel, bármi­lyen fazonú nadrágban, erő­sen emlékeztettem ama négylábú, tejet adó élőlény­re. Esztétikai hibámat belát­va, harisnyanadrágok „özö­nével felszerelkezett, szok­nyaviselő asszony lettem. Esztendő esztendőt köve­tett. Sajnos, 5—6 éves, vala­mikor 40 forintért kapható harisnyakészletem elnyűt- té vált. Elindultam újakat vásárolni. Állandó jellegű, rendkívül alacsony vérnyomásomra, meglepően hatottak a ha­risnyák árai. A méretek viszont, ese­tenként fantasztikusan nye­reségesek! Az eddig megfe­lelt 3-as nagyság, múltkor egészen a nyakamig ért. Igazán örültem! Lényegé­ben 180 forintért harisnya- nadrág, plusz trikó, plusz melltartó szerencsés tulaj­donosának tudhattam ma­gam. Valójában a lyukak izgat­tak engem. Tehetek én ar­ról, ha egy harisnyanadrág, a felhúzástól számított né­hány órán belül tésztaszűrő­nek vagy nokedliszaggató- nak is beillenék?! A lyukak váratlanul keletkeznek: mondjuk, behajlítod, meg­feszíted, kinyújtod a lábai­dat, ujjaidat... és kész! Lyuk a lábszáron, lábuj­jon és mindenütt. Igen, igen. A harisnyák minőségével nagy baj van! Állítom, olyan harisnyanad­rág is létezik, mely egysze­rűen ránézésre, magától ki­lyukad. Segíts magadon! Amit megvarrtam reggel, felfutott estére; amit megvarrtam este, kilyukadt reggelre. Vi­seltem lyukas, felfutott ha­risnyáimat. Hiába takarózol a szoknyáddal, a szemek kegyetlenül végigfutnak a lábaidon! Egy-egy ponton elidőznek, aztán távolabbra merészkednek ... Unatko­zol? Izgulsz? Izgulhatsz a harisnyaszemek széltében- hosszában tartó futóverse­nyén. Tessék, ítéljetek! Szeretteim a hallottakat elfogadták, mondván: le­vesnek bőven elég! Második fogásnak, tálcán kínálták javaslatukat. Miszerint: a családi kincstár ezután egyetlen fityinget sem áldoz harisnyáimra! Megboldogult, drága öreganyám jutott eszembe. Ma is látom, ahogy annak idején, permetezőgép és effajta technikák híján, rossz harisnyákat gyűjtöge­tett össze. Megtömte vala­mennyit Matadorral, s ment, ment serényen... a kertbe, a krumplibogarak vesztére. Térképen, isten háta mö­götti helységeket kerestem. Összegyűjtöttem a selejtes harisnyáimat. Találomra, bekukkantot­tam az egyik portára. A ház mögötti telken, töpörö­dött, kedves arcú anyóka birkózott a (kerti) gazokkal. — Hol jársz te itt, ahol autóbusz is ritkán térül- fordul? Látod, ezek az át­kozott krumplibogarak, tisz­tára lerágnak mindent. Ma­tador van, rossz harisnyám nincs ... Nem futja a nyug­díjból! — Hoztam én annyit, hogy elláthatja velük az egész környéket! Állapodjunk meg darabjáért 30 forintban. Se­gítsünk egymáson! Üzleti hasznomból — ter­mészetesen harisnyákat vet­tem. Szakítottam a hagyo­mánnyal, ezúttal kék színűe­ket. Vérnyomásom 180 volt, az első harisnya fél napig tartott ki. Dühömben a ku­kába hajítottam. Tegnapelőtt — munkából hazaérve —, rendkívüli je­lenet fogadott házunk előtt. A felettünk lakó Kovácsék 15 éves fiát vitték el a rend­őrök, annak rendje-módja szerint. Az ostoba kölyök unalmában bankrablást kí­sérelt meg. Akciójához — álarcnak — egy kék színű, lyukas harisnyát használt. A lyukak megkönnyítették 'azo­nosítását. Férjuram tajtékzik. Ki kíváncsi alpári véleményére! Valamennyi betű leugrálna a papírról, ha leírnám sza­vait. Egy újkeletű mondással búcsúzom: „Mutasd meg a harisnyádat, s megmondom, ki vagy!” Takács Éva A HARISNYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom