Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

Ülést tartott az MSZP országos elnöksége Hapirenden a pártszervezés kérdései Ülést tartott szerdán a Magyar Szocialista Párt or­szágos elnöksége. A testület időszerű kérdésekkel, a pártszervezés helyzetével foglalkozott. Állásfoglalást fogadott el a pártszervezés legfontosabb feladatairól. Az ülésen történtekről Tóth András, az MSZP Or­szágos Irodájának vezető­je tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, az elnökség megítélése szerint a párt szervezése ellent­mondásos helyzetben zajlik, az információk nehezen jut­nak el az érintettekhez. Ez­zel magyarázható, hogy a feltételezettnél lassabban alakulnak az új szocialista párt alapszervezetei. A korábbi MSZMP-alapszer- vezetek sok helyen nem jöhetnek számításba a szer­vezőmunka bázisaként. így a személyes meggyőzés, a közvetlen, személyes kap ­csolatok kiépítése, a párbe­széd lehet az egyetlen ha. tásos módszer. A pártszervezési munka javítására bizottság alakult; Németh Miklós levele a magyar— szovjet gazdasági együttműködésről Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes fo­gadta Barabás Jánost, a Ma­gyar Köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivőjét. A diplomata, kérésére létrejött találkozón Barabás János átadta Németh Miklós kor­mányfő Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökhöz cjmzett levelét, amely a két ország gazdasági együttmű­ködésének egyes időszerű kérdéseivel foglalkozik. Csúcs: Málta partjainál A szovjet tévéhíradó a külügyminisztérium közlé­sére hivatkozva tegnap este bejelentette, hogy a decem­beri Gorbacsov—Bush talál­kozóra Málta partjainak kö­zelében kerül sor. Feltehető, hogy Válletta lesz az a csúcstalálkozó színhelyé­hez közel eső város, amely­re Sevardnadze külügymi­niszter kedd esti moszkvai sajtóértekezletén célzott. tagjai Kovács Jenő, Katona Béla és Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagjai. A pártszervezési bizottság munkájába bekapcsolódnak a platformok és a tagozatok képviselői is. Az elnökség megítélése szerint egyszerre kell a szervezőmunkát ja­vítani és az MSZP politikai szerepvállalását, politikai hatását növelni. Az elnökség döntött arról, hogy a pártszervezői háló­zat kialakításával a közsé­gekben, városokban, me­gyékben is bővíteni kívánja a szervezés személyi felté­teleit. Novemberben öt regionális tanácskozásra kerül sor, amelyeken nyil­vánosságra hozzák a párt agrártéziseit. Elkészültek az MSZP új tagsági iga­zolványai is, ezéket folya­matosan juttatják el a he­lyi pártszervekhez. Az el­nökség politikai bázisának növelése érdekében, átme­neti jelleggel — az MSZP országos választmányának létrejöttéig — úgynevezett delegálási szisztémát dol­Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a Dán Szociáldemokrata Párt meghívására szerdán Kop­penhágába utazott. Vele utazott Vass Csaba, az MSZP országos elnökségé­nek tagja. A küldöttség bú­csúztatásán részt vett Öle Nikclaj Koch, a Dán Ki­rályság budapesti nagyköve­te. A tervek szerint csütör­tökön találkozik a Dán Szo­ciáldemokrata Párt elnöké­vel és Gerd Petersennel, a Szocialista Néppárt elnöké­vel. Fogadja Poul Schlüter miniszterelnök, aki egyben a dán konzervatív néppárt elnöke. Nyers Rezső elutazása előtt a jelenlévő újságírókkal kö­zölte: a párt elnökségének döntése alapján szerdán aláírta a Szocialista Interna- cionáléhoz való csatlakozási kérelmet, és azt haladékta­lanul eljuttatják a nemzet­közi szervezet londoni iro­goznak ki, hogy helyi erő­ket is bevonjanak az elnök­ség tevékenységébe. Az elnökség álláspontja szerint a szervezés során to­vábbra is nyitott módon kell közeledni a volt MSZMP- tagokhoz, úgy tekintve őket, mint az MSZP potenciális tagjait. December 31-ig meg­keresik mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik vál­lalják a reformpolitikát. A volt MSZMP-tagok túl­nyomó többsége tisztessége­sen, becsületesen vállalta a párt által folytatott politi­kát. Őszintén vettek részt a közéleti tevékenységben, így ellenük politikai, morális ki­fogások nem merülhetnek fel. Vannak azonban olyan volt MSZMP-tagok is, akik korábbi cselekedeteik miatt átjelentkezésükkel kárt okoz­nának az új pártnak. A sze­mélyes megkeresést az ő esetükben nem tartják kí­vánatosnak. Az MSZP elnöksége azt kéri tagjaitól, hogy a no­vember 26-i népszavazáson segítsék elő: a köztársasági dájához, valamint Willy Brandt elnöknek. Nyers Rezső szólt arról is: valamennyi külföldi tárgyaló partnere, akivel az utób­bi hetekben módja volt ta­lálkozni, elismerte, hogy Ma­gyarországon lényegbevágó politikai változás történt a Magyar Szocialista Párt megalakulásával. Elismerés­re méltónak tartják a de­mokratizálódási folyamat gyorsaságát, ugyanakkor in­tenek bennünket: a gyorsa­ság ne menjen a minőség rovására. Ezt természetesen szeretnénk -elkerülni — mondotta Nyers Rezső, majd így folytatta. — Fontosnak ítéljük a jó nemzetközi kap­csolatokat. Számítok arra, hogy az MSZP rövidesen a Szocialista Internacionálé tagjává válhat. A mostani munkalátogatás is azt cé­lozza, hogy a Dán Szociál­demokrata Párt meghívásá­nak eleget téve egyeztessük belpolitikai stratégiánkat és az európai politikában vál­elnököt a nép választhassa meg. Ez felel meg a nép­felség elvének és járul hoz­zá a békés átmenet feltéte­leinek biztosításához. Az el­nökség megerősítette, hogy az MSZP egyetlen köztársa- ságielnök-jelöltje Pozsgay Imre. A Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt hétvégi kongresszusán —' amelyre meghívást kapott az MSZP is — a pártot Hámori Csaba és Katona Béla fogja kép­viselni. Tóth András végül el­mondta: a pártszervező munka a következő napok­ban fog felgyorsulni. Az el­múlt néhány hét csupán az erőfelmérésre, az átmenet kérdéseinek rendezésére volt elegendő. Egyébként a kö­zelmúltban elhangzott ada­tok, amelyek 15—20 ezerre tartották az MSZP tagságát, ma már elavultak. A bizo­nyítható létszámot tekintve az MSZP már jelenleg is a legnagyobb létszámú politi­kai párt — állította a párt országos irodájának vezető­je. Iáit szerepünket, s várha­tóan szó lesz az európai bal­oldalhoz való viszonyunkról. Remélem — mondotta Nyers Rezső — a kelet-európai speciális helyzetről is lesz módunk véleményt cserélni. A munkalátogatás során a Dán Szocialista Néppárt ve­zetőivel is találkozom, ami jelzi, hogy mindkét szocialis­ta párttal jó a kapcsolatunk. A tárgyalások során vár­hatóan az európai gazdaság kérdései is szóba kerülnek, hiszen Európa jelenleg nagy gazdasági változások előtt áll; közeledik az egyeséges nyugat-európai piac létreho­zása, és ez új helyzetet te­remt. Ugyanakkor a kelet­európai gazdasági folyama­tok is figyelmre méltóak, ezek talán még nagyobb változásokat sejtetnek, mint az egységes európai piac, hiszen mássá teszi a jövőt. Minden bizonnyal erről a jövőről is szó esik majd — mondotta befejezésül az MSZP elnöke. Csatlakozási kérelem a Szocialista Internacionáléhoz Nyers Rezső Dániába utazott Pozsgay Imre találkozója a kanadai vezetőkkel Vezető kanadai politiku­sokkal tárgyalt szerdán az országban tett látogatásának utolsó napján Pozsgay Imre. Az államminiszter Ottawá­ban felkereste Jeanne Sauvé főkormányzót, aki szemé­lyében II. Erzsébet brit és egyben kanadai uralkodót képviseli. Megbeszélést foly­tat Joe Clark külügyminisz­terrel, találkozott a szenátus és képviselőház elnökével, és fogadta őt Brian Mulroney miniszterelnök. Az államminiszter kedden magyar idő szerint késő éj­szaka Montreálban vett bú­csút a kanadai magyar kö­zösségtől. A helyi katolikus egyházközségbe mintegy 600-an mentek el, hogy ta­lálkozzanak az óhazából ér­kezett vendéggel. A hazai változások egyöntetű támo­gatása mellett a romániai magyarság sorsa iránti mély aggodalom is kicsendült az államminiszternek feltett kérdésekből. Az egyik tré­fás-komoly kérdés így hang­zott: Mit tenne ön, ha ál­lamelnökké választanák és találkoznia kellene Ceauses- cu elnökkel? Megölelné, ke­zet szorítanának, vagy csak távolból meghajolnának? Pozsgay Imre válasza: „El tudom képzelni, államel­nökként mennyi megpróbál­tatást kell elviselni, de er­re azért nem vállalkoznék...” Emlékeztetőül hozzátette, a román elnököt hivatalos látogatáson 1977 óta nem fogadták Magyarországon. Megerősítette, hogy az erdé­lyi magyarság ügyét nem magyar—román kérdésnek tekinti a kormány, hiszen az emberi jogok megsértése nem lehet egyetlen ország belügye sem. Ez az ügy te­hát egész Európára, a vi­lágra tartozik. Pozsgay Imre szerdán át­adta a miniszterelnöknek Németh Miklós kormányfő üdvözletét, s megerősítette Mulroney meghívását ma­gyarországi látogatásra. A kanadai miniszterelryjk erre úgy válaszolt, hogy örömmel készül az útra, amelyre elő­reláthatólag jövő tavasszal kerül sor. Magyar idő szerint ma hajnalban Washingtonba utazott Pozsgay Imre, ahol fogadja őt George Bush amerikai elnök is és tárgyal a kongresszus vezető képvi­selőivel. ÚJ VEGYI ÜZEM Üj üzemet építenek a Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem négymilliárd forintos iköltséggel, 5 a poliuretán termékek egyik fontos alapanyagát, a metilén difenil-diizocianátot (MDI) gyártják majd itt. A létesítmény építése befejezésé­hez tközeledik; hamarosan megkezdik a gyártási rendszer „élesztősét”, s még az idén sor kerül a .próbagyártásra is. Az országos rendőrfőkapitány nyilatkozata Több a bűncselekmény A bűncselekmények szá­mának rohamos növekedé­séről, az amnesztiáról, a fegyverviselési engedélyek felülvizsglatáról és néhány más témáról nyilatkozott Túrós András belügymi­niszter-helyettes, országos rendőrfőkapitány Wágner Tamásnak, az MTI munka­társának. Közölte, hogy az első háromnegyed évben 152 ezer bűncselekmény vált ismertté, 27 ezerrel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A legjobban a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma emelkedett, ösz- szesen 107 ezer »ilyen eset történt, 25 ezerrel több, mint tavaly. Túrós András rámutatott: eddig még sosem fordult elő, hogy egyidejűleg vala­mennyi megyében és a fő­városban is emelkedjen a bűncselekmények száma. Most pedig jelentősen nőtt Győr-Sopron, Vas, Csong- rád, Fejér és Somogy me­gyében — 31—33 százalékkal —, a legkisebb növekedés Békés, Veszprém, Szolnok, Komárom és Borsod-Abaúj- Zempl^n megyében volt, 10— 12 százalékos. A fővárosban ismertté vált bűncselekmé­nyek száma megközelítette a 45 ezret, ez 24 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest. Mint mondta, elfogad­hatatlanul alacsony a 35 százalékos felderítési ered­ményesség, 68 ezer esetben pedig nem sikerült a tettest felderíteni. Ha ez így foly­tatódik tovább, akkor köny- nyen drámaivá válhat a bű­nözési helyzet Magyaror­szágon. Az idén várhatóan 200 ezer fölött lesz a bűn- cselekmények száma. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a részleges am­nesztiatörvényről, elmond­ta: senkinek sem kell tarta­nia attól, hogy veszélyes bűnözők szabadulnak ki a börtönből, mert rájuk ez a rendelet nem vonatkozik. Várhatóan mintegy 900— 1000-en jönnek ki a börtön­ből, nagy többségüket gon­datlanságból elkövetett köz­lekedési bűncselekmény mi­att ítélték el. A miniszter- helyettes hangsúlyozta, hogy a gondatlan elkövetők na­gyon ritkán vétenek újból. Az időskorú szabadulok pe­dig életkoruk miatt aligha vállalkoznak újabb bűncse­lekményre. Várhatóan mint­egy 5 ezren részesülnek el­járási kegyelemben; a jelen# leg ellenük folyamatban lé­vő büntető eljárás meg­szüntetéséről van szó. El­mondta azt is, hogy a Bel­ügyminisztérium szerint in­dokolt lett volna kiterjeszte­ni az amnesztiát azokra is, akik vám- és deviza-bűn­cselekményt követtek el, mert jelentős jogszabályi változások történtek ezen a téren. A fegyverviselési engedé­lyek felülvizsgálatára vo­natkozó kérdésre Túrós András elmondta, hogy "mintegy húszezren rendel­keznek önvédelmi fegyver­rel, közülük 11 ezren a fegy­veres erők tagjai. Eddig-bel­ső belügyi jogszabály so­rolta fel, hogy kik kaphat­nak önvédelmi fegyvert, fgy jutottak hozzá többek kö­zött az MSZMP függetlení­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom