Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

4 Somogyi Néplap 1989. november 8., szerda Az idei idegenforgalmi szezon tapasztalatai Maradt a zsúfoltság Kérdéseinkre válaszol: Rácz Sándor köztársasági elnökjelölt A nép szavazatára számítok Az idei nyári csúcsszezon­ban, az előző évekhez hason­lóan zsúfoltak voltak az idegenforgalmi települések, a boltokban változatlanul sor­ba kellett állni, s a kiszol­gálás színvonala sem volt megfelelő — állapítja meg az Országos •Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség most elkészült jelentése, amely a legutóbbi elmúlt idegenfor­galmi szezon tanulságait taglalja. „Elfelejtett” osztály Az országban mintegy 4300 helyen vizsgálódtak a keres­kedelmi főfelügyelőségek munkatársai, elsősorban ven­déglátóhelyeken, üdülőkben, élelmiszerboltokban és az iparcikk-kölcsönzőknél. Meg­állapították, hogy az üdülő­helyek üzleteiben az áruel­látás — a nyár végi tőke- húshiánytól eltekintve — alapvetően kiegyensúlyo­zott volt, ám a szállításokat nem mindenütt ütemezték egyenletesen, s az üzletek rendelései sem érkeztek idő­ben a szállítókhoz. A for- kaimazott áruk minőségében nem tapasztaltak javulást, az ellenőrzött minták 14 száza­léka nem ffelelt meg az elő­írásoknak. Változatlanul ke­vés a kávé a feketében, a fagylaltok minősége sem kielégítő, a zöldség-gyümölcs üzletekben „elfelejtik” osz­tályba sorolni, s ennek meg­felelő áron árusítani a ter­mékeket, A vevők kárára a próbavásárlások 29 százalé­kában tévedtek az eladók, egy vásárlót átlagosan 9 fo­rint 50 fillérrel csaptak be. A közegészségügyi előírá­sok súlyos megsértése miatt több mint 10 üdülőhelyi bol­tot, vendéglátóhelyet bezá­rattak a felügyelőségek. Az általános rend1, tisztaság nem felel meg a nyugat-európai igényeknek, kifogásolható. A közlekedésbiztonsági ta­nács megyei elnökségi ülésén Kánya János, a TIT So­mogy Megyei Szervezetének titkára a gépkocsivezetők szervezett továbbképzésé­ről tájékoztatta a résztvevő­ket. Beleillet ez abba a gon­dolatkörbe, amely a közleke­désben a három fontos té­nyező: a környezet, a jármű és az ember közül az utób­bi körül forgott. Ugyanis abban, hogy a járművezető milyen színvonalon oldja meg feladatát, nagy szerepe van a szakmai tudásnak. Ilyen megfontolásból indí­totta el 11 évvel ezelőtt a TIT Somogy Megyei Szerve­zete (országos kezdeménye­zésnek számított - akkor) a közlekedési tanfolyamokat, lehetőséget kínálva a válla­latoknak, intézményeknek, szövetkezeteknek, hogy az úgynevezett kötelező gépjár­műoktatást szervezett körül­mények között megoldják. Volt is jelentkező szépen. Évente több ezren jártak e tanfolyamokra. Megérte, hi­szen a TIT arra is vállalko­zott, hogy kellő számú je­lentkező esetén a helyszínre küldje előadóit. Az utóbbi időben bővítette is szolgál­tatásait. Felvállalta a tar­goncavezetők, a szállításirá­nyítók, az úrvezetők tovább­képzését. Bekapcsolódhattak olyan vállalatok is, ahol csak egy-két gépkocsivezető van. A mintegy 34 cég kö­zött különösen kihasználja a lehetőségeket a Balatonbog- lári Mezőgazdasági Kombi­nát, a mernyei, a kaposmé- rői, a szentbalázsi termelő- szövetkezet, a kaposvári kór­házi az IKV. Az előbbi a TIT-hez küldi a targoncave­zetőit is, az utóbbi a hiva­tásos gépkocsivezetők mel­lett azokat is, akik nem hi­vatásosak ugyan, de válla­A vizsgálat tanúsága sze­rint az idegenforgalmi sze­zonban a szabadidő eltölté­séhez, a sportoláshoz, a pi­henéshez használatos eszkö­zök iránt fokozódott a ke­reslet. Ezzel szemben a strandokon általában aka­dozott az idén is a játék- és sportfelszerelések kölcsön­zése, a magánkalcsönzők fő­leg vízi sporthoz szükséges eszközök — szörfök, csóna­kok, vízibiciklik — bérbe­adásával foglalkoztak. 4,5 millió a bírság A turisztikai és kemping­cikkek kölcsönzése nem tar­tozik a jövedelmező tevé­kenységek közé — hiszen magas a beszerzési ár, rö­vid ideig tart a szezon, és kedvezőtlen a forgási sebes­ség —, ezért a nagyobb be­vétel érdekében fokozatosan megszüntetik a kevésbé ke­lendő cikkek kölcsönzését. Egy kedvező tapasztalat: a Természetbarát Szövetség bevezette az ifjúsági köl­csönzési utalványt, ezt a diákok és a többgyermekes családok igényelhetik. Ilyen­formán naponta 20 forint kedvezménnyel bérelhetők a különféle sporteszközök. Ha­sonló utalványos rendszert alaktíott ki az ÁISH is, A főfelügyelőség a vizs­gálatok alapján 228 kereske­delmi és vendéglátóipari dolgozót figyelmeztetett, 19- cel szemben vállalati fegyel­mi eljárást kezdeményezett, 1591-en pdig összesen mint­egy 4,5 millió forint bírsá­got fizettek a szabálytalan­ságok miatt. A vizsgálatot összefoglaló jelentést az Or­szágos Kereskedelmi és Pia­ci Főfelügyelőség a tapasz­talatok hasznosítására az il­letékes felügyeleti ellenőrző és irányító, valamint társa­dalmi szervezeteknek is el­juttatta. lati célra vagy a saját, vagy a munkaadó gépkocsiját használják. Az utóbbi időben azonban jelentősen megcsappant az érdeklődés. Zsolnai Lajosné szerint az idén csak 675 hall­gató továbbképzését végzik, a korábbi több ezer helyett. Ez azért elgondolkodtató, mert közben nő a járművek és a balesetek száma. Vajor\ mi lehet az ok? Egy biztos: nem a költségek emelkedése, hiszen azok ma is szerények. Vannak, akik azt mond­ják, a közöny az oka. Mások szerint nincs a hatóságoknál a továbbképzésnek gazdá­ja. Megszűnt a szállításveze­tők évenkénti értekezlete, ahol terítékre kerültek a ta­pasztalatok, gondok, tenni­valók. Ök egyidőben motor­jai voltak a TIT-es tovább­képzéseknek is. Hogy ma miért nem vállalkoznak ösz- szehívásukra, nem tudni. Ta­lán a központi intézkedé­sektől való túlzott ódzkodás, az önállóság megteremtésé­től való félelem munkál emögött? Mindenesetre sajnálatos a megtorpanás, hiszen a köz­lekedésbiztonság érdekében a járművekben egyre növek­vő lóerőknek összhangban kellene lenni azok tudásá­val, akik bánnak velük. Kü­lönben könnyen elszabadul­hatnak és nagy bajt okoz­hatnak — ahogy ezt az utób­bi időben sok szomorú eset is bizonyítja. Érdemes tehát kihasználni a TIT által nyújtott tovább­képzési lehetőségeket, hi­szen — ez a KBT említeti elnökségi ülésén is nyilván­valóvá vált — ahol törőd­nek a gépjárművezetők is­mereteinek gyarapításával, ott kevesebb a baleset. Szegedi Nándor Rácz Sándor nevét alig egy éve kapta fel ismét a tömegkommunikáció, első­sorban a Történelmi Igaz- ságtételi Bizottság tevé­kenységének köszönhetően. Ö volt az, aki 1956-ban a nagy-budapesti munkásta­nács elnökeként éjszaká­kon át tárgyalt a Kádár­kormánnyal. — Soha nem éreztem to­leranciát részükről köve­teléseinkkel kapcsolatban — mondta 1989. október 22- i bogiári előadásán. — Kádár János mindvégig kö­vetkezetesen ragaszkodott ahhoz, amiről a Szovjet­unióval megállapodott, s ez­zel lemondott egy lehető­ségről: arról, hogy a'magyar nép szabadon építhesse jö­vőjét. Ha akkor a Szovjet­unió megfelelően válaszol a magyarság, a kor által fel­vetett kérdésekre, ma más hazánk, Európa és a világ helyzete. A megegyezés hiá­nya miatt került sor a sal­gótarjáni sortűzre, az újabb 48 órás sztrájk meghirdeté­sére, melynek egyenes kö- vetkezméhye lett a mun­kástanácsok működésének beszüntetése és az ő letar­tóztatása. A főutcai börtön, másfél éves nyomozás, és életfogytig tartó szabadság- vesztés — Rácz Sándor ke­mény leckét kapott történe­lemből. 1963-ban szaDadult, s azóta Budapesten a Hír­adásipari Szövetkezetben dolgozik. — Milyennek látja ma Magyarország esélyeit? Mi­lyen út vezethet ki bennün­ket az ön által említett mo­rális, politikai és gazdasági válságból? — kérdeztem. — A világpolitika ma úgy alakult, hogy fölkínálja ne­künk az évszázadok óta csak áhított szabadságunk visz- szaszerzését. Nagyon fontos, hogy ezt valamennyien tud­juk, ebben a szellemben gondolkodjunk, hassunk és tevékenykedjünk, mert csak közös erővel tudjuk célja­inkat megvalósítani. Most Magyarországon van az a politikai iskola, amelyre a világnak oda kell figyelnie, mert ebbői az is­kolából alakul ki a jövő év­ezred politikája. Óriási fe­lelősség van rajtunk, s nem szabad tévednünk. A ma­gyar társadalom ma még tü­relemmel, fegyelemmel vi­seli azt, ami vele történik, de nem lehet félve és közö­nyösen úrrá lenni a gon­dokon. Politikusainkat nap mint nap figyelmeztetnünk kell: nehogy még egyszer ártsanak ennek a népnek, mert ha ismét utat tévesz­tünk, már nem Európa, ha­nem csak Ázsia felé indul­hatunk el. A hazai politikai életben azt látjuk, hogy nagyon erő­sen demokratizálódik az or­szág. Ha sikerül a kölcsönös bizalom alapján elfogad­nunk egymást, s ha sikerül a nemzetért együtt mun­kálkodnunk — évszázados álmaink válhatnak valóra. — Az úgynevezett sarka- latos törvények elfogadásá­val a politikai küzdelem sú­lya a választásokra tevő­dött át. ön azt mondta: en­nek kapcsán napjaink leg­fontosabb feladata a par­lament visszaadása a ma­gyar népnek. Izgalmas, vita­tott kérdés, a köztársasági elnöki intézmény beveze­tése, melynek betöltésére Rácz Sándor is jelölt. — Régi és új pártok Jce- restek meg, hogy vállaljak tisztséget szervezetükben. Valamennyi felkérést visz- szautasítottam. Én 1956-ban, a forradalom füzében elkö­teleztem magam a magyar nép oldalán — egyszer s mindenkorra. A forradalom kényszerítette rám, hogy egységes nemzetben — nép­ben gondolkodjam. Ha most bármelyik pártba belépnék, azt kívánnák .tőlem; adjam fel ezt az egységképemet. Múltam bizonyítja nézetei­met, s hiszem, hogy a nép végre lehetőséget kap — ön­maga választhatja meg képviselőit. A közelmúlt gyakorlata az volt, hogy előzetes tár­gyalásokon, a közvélemény kizárásával döntöttek ói lé­nyeges politikai kérdéseket. Számomra nem az a lénye­ges, hogy én köztársasági el­nökjelölt leszek-e, hanem az, hogy a nép akaratából jöj­jön létre ez a tisztség. Ne­künk tulajdonképpen most végig feltételes módban kel­lene beszélnünk, mert a jelöltség csak erre jogosít fel engem. — Kiknek a szavazataira számít ön választáskor? — Az egységes magyar nép szavazatára számítok — itt nincs kivétel. Én ugyanúgy képviseltem min­denki érdekét 33 éven ke­resztül, nem válogattam, ki helyett állok a bíró előtt, vagy a vallatószobában. — Rácz Sándor 1956-os tevékenységét egyértelmű­en elítélték a közelmúltig — kiszabadulása utáni politikai szerepléseit agyonhallgat­ták. — Természetesnek tar­tom, hogy egy levert forra­dalom után a hatalomra ke­rült rendszer a forradalmá­rokat nem fogja hősnek tar­tani és nem fogja őket di­csérni. Óriási veszélyt jelent ugyanis, ha egy munkásem­ber gondolatai megelőzik a hivatalos politikát. Olya­nokat mertünk kimondani, amit akkor a Kádárék sem mertek felvállalni. Mi eze­kért a gondolatokért min­denféle megpróbáltatásokat kiálltunk, és az idő minket igazolt. így alakult át a kép, s ezért kell elhallgattatni Rácz Sándort. Én mégis bí­zom benne, hogy ma Ma­gyarországon már nagyon sokan tudják, ki az a Rácz Sándor. — Az ön politikai vissza­térése egybeesett Nagy Imre temetésével. Egy ország lát­ta és hallotta Rácz Sándort, s úgy tűnt, hogy személyé­ben egy vallásos embert is megismerhettünk. — Jól tűnt, én igenis ke­resztény ember vagyok. Ta­lán nem is jó az a szó, hogy vallásos. Vallásos vagyok a magam módján, de nem túl vallásos. Gondolom, hogy ezt a véleményt a Má- ria-ének váltotta ki. A Má- ria-ének elénekeltetése azért vált szükségessé, mert túl­ságosan balra csúszott ma­ga az egész temetés, s én nem tudtam jobb lehetőségét a korrigálásnak. Ez a teme­tés a magyar nép gyásza volt, s ezt kellett kifejez­nünk ebben az énekben. Nem az én vallásosságomat kívántam hangsúlyozni. — Milyen a kapcsolata a pártokkal? A választási had­járatban ugyanis valamilyen szervezetnek menedzselni kell egy politikust, ha ered­ményesen akar szerepelni — Remélem, hogy sok em­ber jelentkezik, aki segít nekem ebben a munkában, ön, mint újságíró, máris ezt teszi. Bízom abban, hogy so­kan támogatni fognak, lesz­nek, akik aláírásokat gyűjte­nek mellettem. Rövid idő, mindössze 10 nap lesz arra, hogy az 50 ezer aláírás iga­zolja, Rácz Sándor valóban potenciális elnökjelölt. Ne­kem nincs pártom, de azért nem mondok le az eredmé­nyes szereplésről. Én min­dennap többet fogok dol­gozni, s az a stáb is, ame­lyik velem együtt a válasz­tási kampányt végigviszi. — Köszönöm a beszélge­tést Süli Ferenc önállóság a Balaton veszprémi partján A Veszprém Megyei Ta­nács nem kívánja szabályoz­ni a Balaton üdülőkörzeté­nek rendjét, az önkormány­zat erősítésére alapozva a helyi tanácsokra bízza a jogalkotást. E törekvés jé gyében a testü'et legutóbbi ülésén hatályon kívül he­lyezte azt az 1986. évi ren­deletét, amely e. beleszólási jogát biztosította. Az azóta eltelt két év alatt kiderült ugyanis, hogy nincs szükség erre a lépcsőfokra a közpon­ti és a helyi jogszabályok között. Az ilyen módon ad­ható általános útmutatások, ajánlások vagy rendelkezé­sek nem igazodnak a telepü­lésenként változó helyi sa­játosságokhoz. Helyenként még az olyan megyei keret- jogszabályt sem lehetett ér­vényesíteni, mint amely az építési tilalommal nem ter­helt zártkertek hasznosítá­sára vonatkozott. A helyi tanácsok döntenek a jövőben a többi között a kereskedelmi és szolgáltató egységek működési feltéte­leiről, a közterületek hasz­nálati díjairól, az állattartás előírásairól, és egyéb, a te­lepülés rendjét érintő sza­bályozásokról. Yíillftistt Pécsen. H»r«m®*»r<>sära növelte árbevételét az első ma­° * gyár—olasz vegyes vállalat, a pécsi székhelyű SOMAPACK. A korszerű cseni agelásieehnikai gépek gyártására szakosodott eég az idén már nyugati exportra is dolgozik. A vegyes vállalat legújabb termékéi a tubustőitő és tasakeló automaták, amelyek­nek prototípusait most szerelik. Tudás és lóerő

Next

/
Oldalképek
Tartalom