Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1989. november 6., hétfő Somogyi Néplap 5 Szobortervek a 301-es parcellában Hérosz és kegyelet Pauer Gyula allegorikus szoborterve Szervátiusz Tibor műve A júniusi újratemetést megelőzően már május 12- én nyilvánosságra hozta pá­lyázatát a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság a 301-es parcellában közadakozásból felállítandó emlékmű elké­szítésére, amelyet az 1956-os forradalom utcai harcaiban elesettek, az ártatlanul meg­gyilkoltak, a forradalmat kö­vető megtorlások áldozatai­nak emlékére kívánnak föl­állítani. Száznegyvennyol- can jelentkeztek és kilenc- venheten mutatták be terv formájában elképzelésüket a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájának rende­zésére és a kegyeleti hely kialakítására. A Budapest Galériában kiállították a pályázatra készített munká­kat. A hazai szobrász- és épí­tésznemzedékek találkozója is ez a kiállítás. A feladat teljesítése nemcsak ambicio­nálta a részvevőket, hanem olyan gondolatokat is éb­resztett, amelyek hozzájá­rulnak a nemzeti történelem formálásához és szobrásza­ink fejlődéséhez, illetve tükre mai állapotának. A bí­ráló bizottság dolga, hogy megítélje, a pályázat felté­teleinek hány felel meg a kilencven pályamunkából, kizárják-e azokat, akik más­képp értelmezték a kiírást. Mert jócskán találkoztunk olyan tervekkel is, amelye­ket a 300-as parcellába szán­tak az' alkotók és sokuknál hiányoltuk az újratemetésen fölolvasottak hosszú névso­rát, mások köztéri szobor le­hetőségét villantották föl. Haraszti István nem ta­Bors István alkotása gadta meg most sem magát: a fékezhetetlen <• hatalom szimbóluma azonban elkép­zelhetetlen a kegyelet hely­színén. Akad több olyan terv még ezen kívül is, amelyik inkább köztérre való. Har­sai Ilona egy kazamatába helyezné el négyalakos Pié- ta-csoportját. Ez talán egy másik szélsőséges felfogás. A többség terve nem ilyen, bár, meghökkentő jócskán van. Ilyen Rajk Lászlóé is, aki júniusban a Hősök terén hasonlóan merész elképzelé­sét valósította meg. Néhá- nyan a Golgotára emlékez­tetnek, így Berczeller Rezső, vagy Samu Géza, noha az utóbbi az életfát szimbolizá­ló formával - túllép az alap- koncepción. A pályázat rész­vevői közül szinte esemény­szerűen fejezik ki a sírok feltárásának fölkavaró él­ményét, közöttük találjuk az Amerikában élő Garufi Auguszte plasztikáját, más­fajta dokumentumhatással bír Polgár Ildi keramikus terve, amelyen korabeli fo­tók jelennek meg, míg Bachman Gábor korabeli új­ságokat használt föl memen- tóként. Puritán Vigh Tamás elképzelése, aki az 1956 év­számot rakta ki sajátos for­mában, a hősök nevének fölsorolása egy nyújtott há­romszög idomot szentelne; Vadász László beérné egy rendezett parkban transzpa­rens számokkal: 1956. Gáti Gábor lélekharangja bizo­nyára sokunkban megkon- dulna, ennél is érzelemtelibb és plasztikailag igényesebb Lugossy Mária különös obe- liszkje, torzó piétával. Szől- lősy Enikő márvány-. Kecs­keméti Sándor kőtömbjei mint a fájdalom kifejezője, nehezedik a nézőre. Pauer Gyula sem tagadja meg ön­magát, allegorikus nőalakja eddigi sorozatának része. A kaposvári Bors István szob­rász és Kampis Miklós épí­tész mindent figyelembe vett, amit a pályázat felada­tul szabott. Igényes rendezé­si és parkosítási terv ké­szült az égbe ragadás és a rossz hatalmat megtestesítő szimbolikus alakok köré, megteremtve annak a lehe­tőségét is, hogy a családta­gok, ismerősök, az áldoza­tokra emlékezők leróhassák kegyeletüket a 301-es par­cellában. A démoni figurák fölé magasodó szimbolikus főalak a héroszit fejezi ki. Deim Pál minden elesett emlékére készült sorozatá­nak* újabb darabjával ismer­kedhettünk meg a Budapest Galériában. Szervátiusz Ti­Lugossy Mária szoborterve dolatokat tartalmaznak s javaslatokat, melyik tervet látnák szívesen kivitelezve a 301-es parcellában. A oikk megírása után je­lentették be, hogy feltétele­sen Jovánovics György munkáját tartja a legalkal­masabbnak a zsűri aria, hogy átdolgozás után föia.- lítsák a 301-es parcellában. A két másik legsikerültebb­nek Deim Pál és Lugossy Mária szobrászok alkotását tartották. Horányi Barna bor monumentális kompozí­ciójának keresztjei és sirató­asszonya megrázó erővel tesz hitet amellett, hogy sose for­dulhasson elő hasonló, mint 1956-ban. Csete György és a műegyetem másodéves hall­gatóinak közös pályázata, amit rajzban tártak a néző elé, egy katedrálist képzel el a rákoskeresztúri közteme­tőben. Fölsorolhatatlan vala­mennyi terv, csupán érzé­keltetni igyekeztem, mi­lyen elképzelések foglalkoz­tatták a pályázat résztve­vőit, akik munkájukkal tet­tek hitet amellett, hogy' a művészet magasztos dolga emlékezni és emlékeztetni. A vendégkönyvben olvasott bejegyzések is hasonló gon­Hazaszeretette nevelik az úttörőket Együttműködés a cserkészekkel Vége a direkt politizálásnak Az úttörőcsapatok küldöt­teinek városi értekezletét szombaton tartották Kapos­váron, a középiskola és diákotthon nagytermében. A 38 úttörőcsapat 110 megje­lent küldötte megvitatta az úttörővezetők X. országos konferenciájának két vita­anyagát: az egyik a mozga­lom 43 évének történetét ér­tékeli, a másik pedig az alapszabály tervezete. Ezt követően megválasztották a küldötteket az országos kon­ferenciára. Biczó Katalin, az újból megválasztott városi úttörőelnök a legfontosabb döntéseket ismertette. — Az úttörőmozgalom 43 évének politikatörténeti ér­tékelése elkészült, úgy dön­töttünk, hogy kérjük az or­szágos konferenciától: egé­szüljön ez ki pedagógiatör­téneti értékeléssel. Ezt mint vitaanyagot majd tavasszal, a következő konferencián tárgyalnánk meg. Az alap­szabályhoz írt előszóval kap­csolatban a következő véle­mények hangzottak el: terü­letünk tagsága elveti a szo­cializmus eszméjére, érték­rendjére építő társadalmi berendezkedés melletti ál­lásfoglalást, szövetségünk céljának azt tartotta, hogy a gyerekeket — világnézetre való tekintet nélkül — a humanista értékek megtar­tására, a haza szeretetére és a demokrácia megélésére nevelje. — Milyen legyen az úttö­rőszövetség a jövőben? — A- hangsúlyt a gyer­mekek érdekvédelmére, a közösségépítésre helyezzük. A gyerekek egyik társadal­mi szervezeteként együtt kí­vánunk működni más gyer­mekszervezetekkel, így a Magyar Cserkészszövetség megyei szervezetével. Ök szintén képviseltették magu­kat a városi értekezleten. Együttműködünk az iskolá­val és a családokkal. Szeret­nénk megvalósítani a tár­sadalmasítást. Minél több nem pedagógust várunk a sorainkba, hogy sok segítő­je legyen a gyerekeknek. Azt javasoltuk még, hogy a Magyar Űttörők Szövetsége önálló, független gyermek- szervezet legyen. Nem kap­csolódunk egy párthoz sem, tehát függetlenítjük magun­kat mindenkitől. Szeretnénk, ha a szövetségünkben meg­valósulna az önkéntesség, amelyet már 1983-ban célul tűztünk ki. Ügy döntöttünk, hogy a direkt politizálást ki­űzzük szövetségünkből. Kö­veteljük az Országgyűléstől, hogy jelentős állami támo­gatást kapjon a Magyar Űt­törők Szövetsége, mint füg­getlen, önálló gyermekszer­vezet, mert a tagdíjakból nem tud megélni, ugyanak­kor úgy ítéljük meg, hogy mozgalomra, szervezetre szükség van. — Mit javasoltak: milyen legyen a kisdobosok és az úttörők nyakkendője? — A gyermekek és az út­törővezetők többségének vé­leménye alapján a nyak­kendő legyen piros és kék, mint a haladás és a béke Szakmai fiszfesség és önállóság Megszűnt a múzeumi hónap A múzeumbarátok csodálkozással tapasztalták, hogy megyénkben idén nem találkozhattak a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága múzeumi és műem­léki hónapi rendezvényeivel. Októberi ünnepén csak a múzeum baráti köre szervezett néhány programot, de ez elsősorban a kör lelkes tagjainak és dr. Magyar Kálmán titkár elhivatott munkájának köszönhető. A hagyományos rendezvények megszűnésének hát­teréről dr. Pogány Gábor művészettörténész, megyei múzeumigazgató-helyettes elmondta, hogy a csekély érdeklődés miatt évek óta foglalkoztak a múzeumi és műemléki hónap megszüntetésével. Ezért májusban a múzeumigazgatók országos értekezlete — a Művelő­dési Minisztérium illetékes főosztályának egyetértésér vei úgy határozott, hogy: „szépen, lassan felejtsük el". A megye szakembereinek megítélése szerint a kampányfeladattá vált múzeumi hónap helyett a min­den év május 18-án megrendezésre kerülő nemzet­közi múzeumi világnaphoz csatlakozik helyi rendez­vényeivel Somogy. A Művelődési Minisztériumban Bodó Sándor azt mondta: a főhatóság a múzeumi hónap időpontját választotta meg rosszul. Álláspontjuk szerint a ren­dezvényeknek az idegenforgalom időszakára — ápri­lis 18 (a műemléki világnap) és május 18 (múzeumi világnap) közé — kellene esni. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a hagyományosan jó októberi programo­kat meg kellene szüntetni. Vannak megyék, amelyek nem mondtak le októberi rendezvényeikről.. Nagy Gábor, a megyei tanács közművelődési iro­davezetője szerint a megye múzeumai önálló intéz­mények. Szakmai tisztességükön és hozzáállásukon múlik, hogy milyen eseményeket tartanak fontosnak. V. Zs. Megtartotta II. kongresszusát a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete A múzeumok, a könyvtá­rak, a levéltárak és a köz- művelődési intézmények több mint 13 ezer szakszer­vezeti tagját képviselő 230 küldött részvételével szom­baton Budapesten megtar­totta II. kongresszusát a Közgyűjteményi Közműve­lődési Dolgozók Szakszerve­zete. Vadász János országos tit­kár a szervezet eddigi, fél­éves tevékenységét áttekin­tő beszámolójában kiemelte: eredményes volt a bérfej­lesztésért vívott küzdelmük; a szervezet tartalékalapjá­ból pedig olyan tiszteletdí­jas szakembereket is bér­emeléshez juttattak, akik eddig havi 5—700 forintért, mostoha körülmények kö­zött dolgoztak. A KKDSZ álláspontja sze­rint a költségvetés és az ön- kormányzat reformját cél­zó törvénytervezetek nin­csenek összehangolva. Az új parlamentnek ezért együtt kejl majd tárgyalnia e két tervezetet és az adórendszert is ebben az értelemben kell megreformálnia. A kongresszus végül ki­nyilvánította azon szándé­jelképe, s a nemzetiszínű csík fejezi ki a magyarsá­gunkat rajta. — Van-e változás az irá­nyításban? — Fontos az a döntés, hogy a városi úttörőelnök­ség kérte a feloszlatását, mivel megszűnt irányító funkciója. Helyette létrejött területünkön a csapatveze­tők tanácsa és egy pártoló testület, amelybe a belépés önkéntes. Várunk minden­kit, aki a saját szakterüle­te szerint foglalkozni sze­retne a mozgalmi munká­val. — Mivel bízzák meg a küldötteket? — Az országos konferen­ciára megválasztott Petro- vics Gyöngyitől, Borsa Gé­zától és Héra Zoltántól azt várjuk, hogy a városi érte­kezlet döntéseit képviseljék. L. G. kát, hogy a szakszervezet csatlakozni kíván a Közszol­gálati Szakszervezetek Szö­vetségéhez; ezért küldötte­ket választott a szövetség januári alapító kongresszu­sára. „Csibészke" sorsjegy Sorsolás december 16. Februárban határozta el a megyei és városi úttörő­elnökség, hogy sorsjegyak­ciót szervez. A tervek sze­rint szeptember elején in­dult volna az akció. A Gön­cöl társaság budapesti nyom­dájában készültek a jegyek, amelyeket egy szociális fog­lalkoztatóban számoztak meg. A munka rossz minő­sége miatt 40 ezer sorsje­gyet újra kellett nyomtatni, így hát csak október köze­pétől árusítják a sorsjegye­ket. Végül 100 ezer darab sors­jegyet bocsátottak ki 10 fo­rintos áron, fele gazdára talált már. Kaposváron a Zselic Áruháznál, a Somogy Aruház előtt és a sétálóut­cában árusítják mozgóáru­sok, általános és középisko­lás tanulók. A megye álta­lános iskoláiban pedig a csapatvezetők kínálják a je­gyeket. A bevételből a megyei elnökség a nyáron táboroz- tatni akar és különböző ren­dezvényeket szerveznek. 500 nyereményt sorsolnak ki félmillió forint értékben. Commodore—64 személyi számítógép, videolejátszó, Suzuki és Riga kismotor, BMX- és kempingkerékpá­rok, kétszemélyes sátrak, va­lamint Lego játékok talál­hatók a nyeremények között. A sorsjegyeket december 10- ig árusítják. A sorsolás Ka­posváron, a Kilián György Városi Művelődési Központ­ban lesz december 16-án a „Karácsonyi ejőzetes” című gyermekprogram keretében. A nyereményeket helyben át lehet venni, és a nyere­ménylistát a Somogyi Nép­lap is közli majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom