Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-30 / 284. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 30., csütörtök Az MSZP elnöksége a népszavazásról A népszavazás tanulságainak, valamint a kialakult politikai helyzetből adódó feladatoknak- a megvitatása szerepelt az MSZP elnöksége szerdai ülésének napirendjén. Az ülésről a késő délutáni órákban — a tanácskozás befejezése előtt — tájékoztatták a hazai és a külföldi sajtó munkatársait. Kovács Jenő, az elnökség tagja itt mutatta be a párt újonnan létrehozott sajtószolgálatának vezetőjét, az elnökség szóvivőjét. Polgár Viktort, aki szolgálati közlemények felolvasásával kezdte meg tevékenységét. Bejelentette: a testület üdvözli, hogy a Csehszlovákiában az elmúlt na- pokban-hetekben elmozdulás történt a reformok és a demokrácia erősítésének irányába. Tájékoztatott arról, hogy Nyers Rezső pártelnök és Németh Miklós miniszterelnök Mihail Gorbacsov meghívására december 4-én rövid látogatást tesz Moszkvában. Részt vesznek azon a találkozón, amelyen az SZKP főtitkára tájékoztatást ad az amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseiről. Szólt arról, is, hogy az MSZP székházónak aulája december Í jén 16 és 21 óra között nyitva áll az érdeklődők előtt. A program szerint nyilvános, pódiumbeszélgetést terveznek Vastagh Pállal, a párt vidéki titkárával, Illetve Sznndtner Ivánnal, az MSZP választási ^irodájának vezetőjével, A rendezvény ízelítő az új rendből, ámelyet január 2- tó] terveznek meghonosítani a Jászai Mari téren, Kovács Jenő az elnökségi ülésről beszámolva elmondta: a testület elfogadja, s tiszteletben tartja a népszavazás elveit. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapok során az MSZP következetesen érvelt amellett, hogy a köztársaság elnökét a népnek kell megválasztania. A népszavazáson erre leadott szavazatok száma megnyitotta az utat az alkotmánymódosítás előtt — ahhoz, hogy az alaptörvény változtatásával a jövőben a köztársasági elnököt általános választásokon válasszák meg. Hozzátette: most már az SZDSZ is arra kényszerült, hogy az utolsó napokban 180 fokos fordulatot végrehajtva elfogadja ezt a realitást. Az MSZP elnöksége felhívja mindazokat, akik az első kérdésre nemmel szavaztak, s változatlanul aat kívánják, hogy az alkotmány módosításával lehetővé váljon a köztársasági elnök közvetlen választása: követeljék, sürgessék, hogy a parlament tegye meg az ehhez szükséges lépéseket. A párt tagjai ezt a szándékot tudassák a parlamenti képviselőkkel. Kovács Jenő leszögezte: a népszavazás nyomán kialakult új helyzet szükségessé teszi mind a szocialista párton belüli, mind a különböző pártok képviselői közötti tanácskozást a politikai helyzetről. A párt sürgeti az országgyűlési választások mielőbbi kiírását; ezt követeli meg a belpolitikai helyzet, s a nemzetközi környezet is. . A MUOSZ elnökségének állásfoglalása A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége ismételten állást foglal a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeletére létrehozott kormánybizottság tevékenységéről és ösz- szetételéről. A MUOSZ elnöksége tájékozódott a kollégák, az érintett közösségek, szakmai és társadalmi szervezetek véleményéről. A Minisztertanács rendeletének szövegét csak nagy késéssel, alig egy nappal a november 30-i kormányülés előtt kapta meg. Az elnökség véleménye változatlanul az: a felügyelő bizottság létrehozása — ellentétben a korábban kinyilvánított szándékokkal — a pártharcok nemtelen színterévé teheti a nemzeti tájékoztatási eszközöket. A felügyelő bizottság létrehozásáról hozott kormányrendelet önellentmondásos, a bizottság hatásköre bizonytalanul tág. Kérjük a kormányt — figyelemmel az elemi erejű szakmai tiltakozásra is —, ne csináljon presztízskérdést abból, hogy megalapozatlan, rossz döntése mellett kitart, és vizsgálja felül a bizottság létrehozását és jogkörét meghatározó rendeletét. (OS) ÜNNEPEK ELŐTTI r A K k. 1 U a NÍVÓKER KFT.-nél! 1989. december 1-jétől KAPOSVÁRON a Dorottyában, a volt Mézes Mackó helyén lévő üzletünkben bálás ruházati vá^ár 1000 Ft/kg helyett 500 Ft/kg-os egységáron. éí NE FELEDJE, NÁLUNK MINDIG NÍVÓKER KFT TÖRTÉNIK VALAMI. (107308) A Szociáldemokrata Párt, a Fidesz, az SZDSZ és a Kisgazdapárt megyei szervezetei reagáltak Hámori Csaba siófoki előadására. Az SZDSZ és a Fidesz már másodszor. Az MSZP elnökségének tagja Siófokon mondta azt, hogy az Egyesült Államokban írt forgatókönyv szerint zajlanak hazánkban a politikai folyamatok. Azt kéri a négy megyei szervezet, hogy bizonyítsa ezt az állítást Hámori Csaba. Felteszik a kérdést is, hogy miért nem tiltakozott akkor, „amikor ezek a folyamatok tényleg irányítottak voltak ..., miért gondolja, hogy a külföldi töke beáramlása káros .lenne az országnak? Ha káros . . . , akkor miért kopogtat az MSZP a Szocialista Internacionáléba, ahol a tőkés országok pártjai vannak? ..............A valódi tőkeb eáramlás még nem kezdődött meg, mert a nyugati tőkések a szabad parlamenti választásokat várják. Így talán azon kellene elgondolkozniuk az MSZP vezetőinek, hogy ki miatt áll az ország a gazdasági összeomlás szélén ...” Állásfoglalásukban kifejtik azt is, hogy Nagy Imre révén — aki Marcaliban vett részt fórumon — „pressziót próbálnak gyakorolni azon emberekre is, akik lelkiismeretűkre hallgatva nem lépnek be az MSZP-be és egyetlen pártba sem, de vezetői funkciókat töltenek be. Miért gondolja, hogy ezen emberek jellemtelenek, ha a békés átmenetet pártonkívüliként segítik. Ha ezek az emberek esetleg az esélyegyenlőség érdekében segítenek az ellenzéki pártoknak megoldani a helyiséggondjaikat, akkor az udvarlás? Milyen politikai kultúra ez, ahol nem a saját lelkiismeret alapján hagyjuk az embereket dönteni? .. . Nagy Imre tényleg úgy érzi, hogy az ellenzék a harmadikutas elképzeléssel lépett a politikai porondra? Épp az MSZP elnökségi tagjaként nyilatkozik így, amikor a szociáldemokrata eszméket igyekezett kisajátítani. .. Mi, az ellenzéki pártok békés átmenetet akarunk, de az emberi méltóság csonkítása nélkül. Tudomásul kell venni, hogy az embereket a napi megélhetés gondjai foglalkoztatják, és aki fellép a jobbítás szándékával, mint az ellenzéki pártok, azoknak is meg kell adni az esélyt a bizonyításra. Döntsön a nép, a képviselői választásokon.” Hámori Csaba az SZDSZ és a Fidesz tiltakozásáról Tanulni kell a harsányságot Hámori Csabával folytatott parlamenti beszélgetésünk során először az ellenzék főbb kifogásaira kértünk választ. — Az SZDSZ a legsötétebb Rákosi-korszakra emlékeztetőnek vélte azt a mondatát, melyben a magyar nemzet szempontjából tragikusnak ítéli, hogy „az Amerikai Egyesült Államok által irt forgatókönyv szerint zajlanak most hazánkban a politikai folyamatok." — Örülök” annak, hogy erről vita alakult ki, mert így elértem azt a célomat, hogy felhívjam a figyelmet arra: Magyarország ebből az ide- odai csapódó kis ország állapotából most kikerülhet. Az előadásomban arról is szóltam, s ez talán már nem emlékeztet a Rákosi, korszak szóhasználatára, hogy mi 500 éve valamilyen nagyhatalom . függőségében élünk, s nemegyszer tettünk 160 fokos irányváltást. Nem szerencsés léte ez egy nemzetnek. Egy-egy ilyen totális fordulatot mindig a le- számolás légköre kísér. Erre a veszélyre akartam felhívni a figyelmet. A korábbi történelmi korszakban is megtették ezt politikusok, figyelmeztetve, hogy az ilyen „igazo'dó” korszakokban nagy veszteségeket szenvedett el az ország. A mostani egyoldalú orientációs törekvések is veszélyt rejtenek. Erre Németh Miklós, is fölhívta a figyelmet november 21-i beszédében. Amit mondtam, az nem azonos az ^ Amerika-ellenesség- gel. Két hónapig éltem az USA-ban és imponáló dolgokat is tapasztaltam, a kreativitásnak és az emberi szellemnek olyan eredményeit láthattam, amelyek valamennyiünknek tanulságosak. Ez nem lehet azonban ok arra, hogy kikössük a csónakunkat. A kiszolgáltatott helyzetben levő kis országok sorsába persze sokan és sokféleképpen beleszólnak. Adósságaink módot adnak országoknak, hogy számunkra föltételeket szabjanak. Tény, hogy nincs más választásunk, hiszen az új technológiát és a tőkét ebben az időszakban csak ■nyugatról várhatjuk. Mégis nekünk, magyaroknak adottságaink kihasználására alapozó, önálló politikát kellene folytatnunk. Mozgásterünk ehhez most lényegesen nagyobb. — Van-e valamilyen konkrét ismerete arra vonatkozóan, hogy a magyar belpolitikát külföldről befolyásolják? — Több példát is tudnék mondani, amiként meg is tettem ezt előadásomban. Ez nyilván elkerülte az SZDSZ tagjainak figyelmét. Ott felhívtam a figyelmet, hogy vannak bizonyos „forgató- könyvek”, s elmondtam azt is, hogy ezek hol lelhetőek fel. Tehát senki sem vádolhat azzal, hogy légből kapott híreket terjesztettem. — Nem ismételné meg e tényeket? — Nem. Nézzenek utána, hogy mit mondtam. — Az ellenzék erőteljesen visszautasította azt a véleményét, mely szerint a társadalmi közhangulatban jelenlevő félelmet a „jobboldali pártok, mint az SZDSZ, Fidesz és Magyar Október Párt gerjesztik", — Sogy pontosítsák: e pártok elsősorban bizonytalanságot gerjesztenek, ám épp történelmünk tapasztalatai miatt ez nincs mesz- sze a félelemtől. Ez nem népszerű, mégis elmondom: a Kádár-korszak legjobb szakaszai — a 60-as és 70- es évek — azért ivódtak be a nép leikébe, mert a korábbi irányváltásokkal szemben biztonságérzetet adtak. Ez már a múlté ... — Ne haragudjon, hogy közbeszólok, de a tiltakozók-szerint a bizonytalanságot a gazdasági tényezők okozzák. Míg politikai félelem azokban van, akik még mindiga sztálinista dogmákban gondolkodnak, s képtelenek belátni, hogy idejük lejárt... — A gazdasági gondokhoz nem kell, hogy társuljon a „minden, ami létezik, hamis” tudata’, a „minden, ami 40 év alatt történt, hazugság” rágalma. Ebben is lehetne differenciálni, ahogy azt most az MSZP teszi: van, amit kategorikusan megtagad a múltból és van, amit véd. A múlthoz egy korszak egyetlen pártja sem viszonyulhat sommás mindent tagadással. Márpedig ezek a pártok ezt teszik. Az így megnövelt bizonytalanság számukra jobban biztosítja az új építkezés lehetőségét, mintha a korábbi dolgok lebontása és nem robbantása történik. — Dr. Tölgyessy Péter, az SZDSZ ügyvivője egy beszélgetésünk során elutasította a jobboldaliság vádját, és az SZDSZ-t a politikai centrumtól balra elhelyezkedő pártként deklarálta. Mint mondta, ez csak azért tűnhet meglepőnek, mert hozzászoktunk, hogy mindent az MSZMP vonalához viszonyítsunk... — Ügy gondolom, hogy az SZDSZ-nek is van nagyon pozitív értéktartalma. Nem ismerem ugyan pontosan belső erővonalaikat, de például a szociálpolitikában igen eredeti elgondolásokkal álltak elő. Tőlük is lehet tehát tanulni és én erre kész is vagyok.'Mégis: ha programjuk filozófiáját górcső alá vesszük, jobboldali konz_ervatív beállítódást látunk. — Tölgyessy Péter szerint ez félremagyarázás, mely abból ered, hogy ők a volt állampárttal szemben hajthatatlanok. De nem. általában szocialistaellenesek. — Ezek szerint módosult a korábbi álláspontjuk. — ön úgy ítélte meg, hogy a „hazai jobboldalt a hatalom hódító illata motiválja", ök vitatkoznak ezzel, s úgy látják, hogy az MSZMP 40 éven át élvezte a halalom bóditó illatát, anélkül, hogy kiérdemelte volna. — Hogy ok nem vágynak a hatalomra, csak kénysze- rülnek az ország élére állni, nem igaz. Cáfolja ezt a november 26-ára kikény- szerített jogállamiság! alkot, mányossági csapda története. Egészen triviális számomra, hogy azok szervezték ezt a kampányt, majd azok csatlakoztak hozzá, akiknek nincs köztársasági elnökjelöltjük. Ezt persze nem mondják, egészen mást mondanak, mellébeszélnek, — ön korábban az MSZMP-n belül a szabad gondolkodók közé soroltatott, s több esetben ütközött is a párt konzervatív személyiségeivel. Miként éli meg, hogy egyes körökben most önt tekintik „balosnak"? — Igyekeztem mindig a magam útját járni. Ezért a különböző nézőpontokból mindig eltérően ítélték meg, a beállítódásomat. Nemegyszer kötöttem kompromisz- szumokat is, s változatlanul szabadelvűnek tekintem magam. Ez ma nem egy jellegzetes politikai megnyilvánulás. Az alkalommal élve néhány időszerű kérdésről is kikértük Hámori' Csaba véleményét, így elsőként a megyei lapkiadó vállalatok, illetve megyei lapok és az MSZP jövőbeni viszonyáról. — Hogyan ítéli meg azt a több megyében is tapasztalható törekvést, hogy a lapkiadó vállalat gazdaságilag, míg a megyei lap politikailag pártoktól független legyen? — A Pest megyei példa nem jellemző, mert nálunk nincs önálló lapkiadó vállalat. Megyei lapunk tisztességes, szocialista értékeket közvetítő, ám emellett sokféle más nézetet is megjelenítő sajtóorgánum. Szerintem a föltett kérdésben is a demokráciában nyíltan megjelenő érdekharcok mutatkoznak meg. Érdek az, hogy ha a lap irányítása rövid kantáros, stupid módszerekkel történt, azt egyszer s mindenkorra szüntes-_ sük meg. Érdek az is, hogy a tekintélyes tömeghatású megyei lapok kinek az álláspontját közvetítik. Én nem hiszek abban, hogy egy újság független tud lenni. Hosszabb távon mindig kimutatható, hogy egy lap milyen érdekeket közvetít. Amiként az is, hogy ezek az értékek mely politikai erőcsoportosulás érdekeihez kötődnek. — A politikai függetlenséget tehát illuzórikusnak tartja. És a gazdasági függetlenséget? — A gazdasági önállóság lehetőségét elfogadom, csak annak nem vagyok híve, ha valaki a politikai önál. lóság jelszavával más politikát akar szolgálni. Azt a tényt például, hogy a Magyar Rádió egyik újságírója április 30-áig az MSZMP tagja volt, majd május elsejétől egy ellenzéki újság főszerkesztőjeként lépett fel, én etikátlannak tartom. — Ma olyankor is hajlamosak vagyunk köpönyegforgatást gyanítani, amikor csak arról van szó, hogy változott a világ, s változtak benne az emberek is. Nem lehet a gerincesség egyetlen mércéje, hogy valaki az idők végezetéig ugyanazt mondja. — Valóban sok ma az oktalan gyanakvás. Ez a változó, új értékeket felszínre hozó korszakok velejárója. Hogy a magam példáját említsem: 1985—1986-ig hittem a korábbi szocializmusmo- dellben, azt javíthatónak tartottam ,,. Szenvedéssel, belső viaskodással terhes volt az időszak, amikor ez az álláspontom megváltozott. Most hasonló, mély meggyőződéssel, keserűbben, de talán bölcsebben is vallom azt, hogy ez a tagolt társadalomfelfogás, amely azonban mégis a közösség érdekét szolgálja, a jövő útja. — Az MSZP kaposvári gyűlésén többen úgy látták, hogy politikai módszereinek megválasztásában az MSZP sem lehet szemérmes. Éles politikai versenyben másként nem lehet sikert elérni. — Visszafogottságunknak vagy gátlásainknak két okát látom. Az egyik a korábbi szokások ereje. Az állampárti' fölfogástól idegen volt ez a harsányság. — A monopolhelyzetben lévő MSZMP nem is kényszerült erre. — Valóban, ám az MSZMP szolidabb és visszafogottabb volt sikerpropagandájában is, mint más kelet-európai országok pártjai. Szóval, a másik ok a pártnak az a törekvése, hogy ne rövidtávú győzelmeket arassunk, ne csak villogni akarjunk. A parlamentben például a mi frakciónk nem akarja érvényesíteni a választási sikerekre építő, rövid távú kormánypolitikát. Mi azért szorgalmazzuk például a valódi tulajdonosok mielőbbi megtalálását — s itt nemcsak a privatizálásról van szó, hanem más tulajdonlási formákról is—, mert ez hosszú távon szolgálja a gazdaságot.. S bár pártunk felfogását a hosszú távú célok határozzák meg, elismerem, hogy tanulnunk kell a politikai élet ma kibontakozó harsányságát is, s bátrabban élni a politikai hirdetések, utcai röplaposztoga-- tás vagy népszerűsítő akciók rendezésének eszközeivel is. — •Köszönjük a véleményét. Bíró Ferenc
