Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
XLv!évfolyam, 281. sióm Ara: 4,30 Fi 1989. november 27^hétfö Vasárnap volt az első országos népszavazás A népszavazás 'tegnap a törvényes rendnek megfelelően, nyugodt körülmények között zajlott le. Az országos választási bizottság közlése szerint vasárnap késő 'délután 4 206 785 állampolgár adta le szavazatát; ez a választásra jogosultak 53,6 százaléka — az október 1-jei állapot szerint, janiikor Is 7 853 962 szavazásra jogosult állampolgárt tartottak nyilván. Az országos népszavazás érvényességéről azonban lapzártakor még nem lehet bizonyosat tudni, ugyanis az attól függ, hogy a választópolgároknak több mint a fele érvényesen szavazott-e. Az első országos népszavazást rendezték meg vasárnap hazánkban. Országszerte 11007 szavazókor nyílt meg: hivatalosan a népszavazás kezdetének időpontja reggel 6 óra volt, ám több helyütt már ennél fél, illetve egy órával korábban is lehetett szavazni. A népszavazást 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére rendelte el az Országgyűlés. A szavazólapon — magyarázatokkal kiegészítve négy kérdés szerepelt. Az Országos Választási Bizottság a népszavazás előkészületeinek és első tapasztalatainak legfontosabb tanulságaként azt vonta le: a jövőben sokkal egyértelműbben, precízebben szükséges tájékoztatni a lakosságot. Ugyanis a népszavazás hivatalos kezdete után alig negyed órával már megszólaltak a telefonok, a legkülönfélébb ügyekben kérve felvilágosítást, állásfoglalást. Például arról, hogy a szavazás rendjét ellenőrizhetik-e a különböző pártok aktivistái; igazolólap hiányában szavazihatnak-e azok, akik nem állandó lakhelyükön tartózkodnak; titkosnak minősül-e a szavazás, ha nem ragasztják le a borítékokat? Miként elhangzott: az érvényes jogszabályok szerint a különböző pántok aktivistái nem ellenőrizhetik a szavazás lebonyolítását. Igazolólapra azoknak volt szükségük, akik választásra jogosultak, de nem állandó lakóhelyükön kívántak szavazni Ezt az igazolólapot szombaton 16 óráig szerezhették be a tanácsoknál. Az igazolólap hiánya elsősorban az üdülőhelyeken — így Hajdúszoboszlón és a Balaton környékén — okozott gondot. Miután a törvény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben az állampolgárok nem szavazhatnak, jó néhány esetben kénytelenek voltak őket elutasítani. A szavazás titkosságát pedig — mint modották — nem a boríték lezárása biztosítja (sőt az csak késlelteti a szavazatok feldolgozását), hanem az, hogy az állampolgár a szavazófülkében egymaga, mindenféle befolyástól mentesen dönthesse el mire és hogyan szavaz. A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a Népszabadság, a Magyar Nemzet és az MSZMP új hetilapja, a Szabadság megsértette a törvényt, amely úgy rendelkezik, hogy a választást megelőző napon' (ez esetben szombaton) 0 órától választási kampányt folytatni tilos. Mint kiderült: újabb joghézagról van szó, mert bár a törvény a tilalmat kimondja, viszont semmiféle szankciót nem tartalmaz annak megszegésére. Rámutattak: nehéz azt is eldönteni, hogy a rádióban, tévében elhangzott, a sajtóban megjelent riportok, tudósítások indirekt választási kampánynak minősülnek-e. Az Országos Választási Bizottságnak az az álláspontja: noha feladata, hogy a választások törvényessége fölött Őrködjék, ez csak azt jelenti, hogy az első fokon felmerült vitákban másodfokú szervként járjon' el. Arra azonban nem jogosult, hogy az ilyen jellegű törvénysértések ellen fellépjen. Ezért a bizottság kezdeményezi, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokig ezt a kérdést jogilag rendezzék. (Folytatás a 3. oldalon.) Mintegy félmillió ember tűntetett Prágában a Letna téren, változásokat követelve. A csehszlovák pártvezetés — napokig tartó halogató mesterkedések után — végül is kénytelen volt meghátrálni az elhatalmasodó békés tüntetések előtt. A 48 éves Karel Urbanéket választották meg Milos Jakes helyébe a CSKP 'KB új főtitkárának, s a legfelső vezetés hét tagja távozott posztjáról. A csehszlovák kormány úgy döntött, hogy a legrövidebb időn .belül más pártok képviselőivel és Ipártonkívüliekkel egészíti ki a szövetségi kabinetet A PARASZTSZÖVETSÉG FÓRUMA A FÖLDRŐL, AZ ERDŐRŐL ÉS A VADÁSZATRÓL Az osztozkodás szemlélete helyett a gyarapodás igénye Pozsgay Imre államminiszter: „Ne legyen a spekulációs felhalmozás eszköze!" A magyar parasztság újraélesztését tűzte zászlajára a Parasztszövetség és követeli a földtulajdon 1947-es állapotoknak megfelelő visz- s Ráállítását, merthogy — Gerbovits Jenő, a szövetség főtitkára fogalmazott így szombaton a kaposvári állattenyésztési kar dísztermében rendezett fórumon — „paraszt nélkül nincs mező- gazdaság, paraszt pedig nincs föld nélkül”. A fórumot a földről, az erdőről és a vadászatról rendezték. „Kié legyen az erdő?” — kérdezte a hallgatóságtól Gerbovits Jenő, és így felelt rá: „Akié volt!" A dörgő taps most sem maradt el, és akkor sem, anükor bejelentette: kérik, hogy vizsgálja meg a megyei tanács az esztelen erdőirtásokat, a fával történő pazarló gazdálkodást, most éppen Nágocs, ZIcs és Miklósi határában. A vadászat ma privilégium —-folytatta a főtitkár. — A parasztságnak az a kívánsága, hogy a vadászati bérleti díj legyen az elöljáróságok bevétele, gazdagodjék belőle a falu. A Paxasztszövetség szombaton megrendezett fórumán sokszor volt viharos a taps. A felszólalók, a szövetség tisztségviselői ,pedig igyekeztek nemcsak az értelemre hatni, hanem az érzelmekre is. A fórumot — amelyen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre államminiszter is — Vörös Vince, a Parasztszövetség elnöke nyitotta meg, s az 1941-ben megalakult szervezet történetének ismertetését azzal fejezte be, hogy „előttünk áll egy nagy történelmi korszak, amikor lehet is, kell is a magyar parasztság újraélesztéséért tenni”. Az elnök az országot járva azt tapasztalja, hogy kell a föld tulajdonjoga a parasztnak. Azt azonban hangsúlyozta, hogy „bűn lenne felbontani a tsz-eket és az állami gazdaságokat. A tulajdonjogot azonban vissza keli állítani, hogy értékesíthető legyen a föld a szabad forgalomban és örökölhető is”. Ez a történelmi feladat sokféle jogi kérdésit vet föl, amelynek megoldása az új parlament joga és feladata lesz. A vitában Pozsgay Imre álllammindszter először arra a kérdésre felelt, hogy van-e esélye az országnak arra, hogy újjászülessen önmaga akaratából és erejéből, mások becsületes támogatásával. Egy új Magyarországot teremtsen, amelyben helyre tétetik békésen az igazság, polgárháború és egymásnak feszülő ordas indulatok nélkül. — Arról van szó, hogy a jussot, a jogot úgy kell helyre tenni, hogy egyszer s mindenkorra biztonságban is érezhesse magát a magyar állampolgár — mondta Pozsgay Imre. — Először talán a történelemben megadatott erre a lehetőség, nem kis mértékben éppen az olyan szerveződéseik közreműködésével is, mint a Magyar Parasztszövetség. Egy civil társadalomnak kétféle szövete van. Az együk, amelyik az állampolgári akaratot felviszd a törvényhozásba, a másik pedig az önkormányzati, az ön- igazgatási a helyi autonómiát kifejező szerveződések világa. A kettő nem téveszthető össze, nem is választható el, mert az önkormányzat más minőség, mint a parlament: nem kis iskola kiskorú állampolgárok számára, hogy megtanuljanak benne parlamentálisan élni, hanem valódi, felnőtt, állampolgári közösségi forma. A Parasztszövetség törekvése éppen ezt a civil társadalmi szövetet, annak ön- kormányzati oldalát fejezi ki, elismerve pártrendszerű összefüggéseit is. Ha a biztonságot akarjuk, akkor lehetővé kell tenni az embereknek a szabad életforma- választást is. Ne elvont és kényszerítő ideák béklyójában kényszerüljenek csinálni az emberek maguknak valamiféle berendezkedést, hanem saját tradícióik vagy éppen a hazához való elkötelezettségük, valamint növekvő, javuló életlehetőségeik összekapcsolásával alakítsanak ki meggyőződésük szerinti életformát. Azért fontos ez, mert a most elutasított, de 40 éven át alkalmazott eszménk ezt nem akarta elismerni az ember jogának. Ügy hitték, hogy létezik az embereknek egy kis szűk oligarchisztikus csoportja, amelynek joga van életformát is szabni a társadalom tagjai számára. Ezt a korszakot be kell zárni és túllépni rajta. . A földkérdést tulajdonosi és birtoklási kérdésnek tartja egyszerre Pozsgay Imre. Ezért szükség van arra, hogy elismerve a magántulajdont, a tulajdonából kifordított ember visszakerülhessen abba és érvényesíthesse jogát. Ennek rendbetétele a jövendő törvényhozók feladata lesz. Azzal a bölcsességgel kell megoldani, hogy ne a virágzó, működőképes gazdaságokat rombolják szét, hanem, hogy abban is tulajdonos legyen a nemzet és tulajdonával maga rendelkezzen. A tulajdonlás és a birtoklás essen egybe, vagy ne távolodjon el túlzottan egymástól. A föld legyen a földművelők, a parasztság keze ügyében, és ne legyen spekulációs vagyonok felhalmozásának eszköze. Ennek érdekében az államnak segítenie kell a parasztságot. Ezt a segítséget Pozsgay Imre jóvátétel! formának tartja. S véleménye szerint a tulajdon' az egykori tulajdonosok igénye és szükségletei szerint rendezhető, anélkül, hogy az agrártermelés és az élelmi- szer-termelés folyamatossága megakadna, sőt ez a rendezés újabb erőforrásokat szabadíthat fel. — Amikor az állam felelősségét emlegetem, nem az államháztartás felborítására és annak kifosztására gondolok — mondotta. — Ha az állam segít az egyéni gazdálkodás és a magántulajdon helyreállításában, akkor maga is erőforrást teremt, személy szerint pedig adóalanyokat az államháztartás gyarapítására. Ez a törekvés paraszti megelégedéshez vezet, és ezen az úton új termelőerőhöz juthat az ország. (Folytatás a 2. oldalon.) Somogybán is van szomtonú Különleges fényjelenségek I Különleges, egyelőre tudományos magyarázatokkal alá nem támasztott, ám figyelemre méltó jelenségekről számolt be szombaton Bazsó Gyula, a Pápai Meterológiai Szolgálat ügyeletes technikusa az MTI munkatársának. Elmondta: a Göncöl- szekér vonalában tapasztaltak először a csillagoknál mintegy tízszer erősebben világitó négy fényjelenséget, amely mintegy 1500—2000 méteres magasságban mozgott. Több repülőgép felszállt, s a következő információkat adta a mérőállomásnak: négy, észak-északnyugat és délkeleti elhelyezkedésű, alakjukat és átmérőjüket állandóan változtató jelenséget észleltek, ezekről azonban közelebbi magyarázatot nem tudtak adni. Ugyancsak megmagyarázhatatlan, hogy miközben a csillagképek a Föld forgásával együtt mozognak, a négy „objektum" a helyén maradt A jelenség egyszeresek váratlanul eltűnt az égboltról. Ezt az eddig megmagyarázhatatlan természeti jelenséget Tar Bmő kaposvári olvasónk Is látta. Beszámolt arról, hogy az igáit tetőn autózva pillantotta meg először Rák- si fölött az erős fényt. Ez a fény egészen Szentgá- loskérig kísérte, ott keresztezte az utat, majd eltűnt Elmondása szerint a fény jóval erősebb volt mint a csillagoké.
