Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

1989. november 1., szerda Somogyi Néplap 3 Beszélgetés Tölgy essy Péter SZDSZ-ügyvivővel ■ ■ Illést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról.) kozni, hogy százezer sok vagy kevés. A hatszor ekko­ra lélekszámú Olaszország­ban ötszázezer aláírás kell. Százezer tehát nálunk elég nyomós vitaalapnak tekint­hető. — Nem statisztikailag vi­tatom ezt a kampányt, ha­nem azért, mert a legjelen­tősebb politikai tényezők formálódó konszenzusát a jelenlegi helyzetben kár megkérdőjelezni. — Az aláírások nem ve­szélyeztetik a konszenzust, egyszerűen módot adnak, hogy a nép döntsön. — A dolog visszájára for­dulhat, ha majd mások szer­veznek aláírásgyűjtő kam­pányt, egy, az. SZDSZ-nek tetsző döntés esélyeit csor­bítva. — Meg fogjuk hajtani a fejünket a nép akarata előtt, akkor is, ha kormánypárt le­szünk és ha az a pozíción­kat veszélyezteti. Nem fog­juk mellékcsatornákon át elvitatni ennek hitelességét. — Nem érzi visszásnak, hogy egymással szöges ellen­tétben álló mézetek hangza-- nak el, ám mindannyiszor a nép nevében? — Én sem tartom helyes­nek, ha a legkisebb baráti társaság is a nép szószólójá­vá avatja önmagát. Jobb, ha mindenki a saját nevé­ben beszél. — Nemcsak a kis csopor­tok hivatkoznak a népre, ha­nem a pártok is. — Az SZDSZ nem próbál­ja a saját szavát a nép sza­vának föltüntetni. Csak tag­ságunkra és támogatóinkra apellálunk. Hogy ki milyen arányban képviseli a népet, az majd a választásokon fog kiderülni. — Az önök egyik fő jel­szava, hogy döntsön a nép. Sokan még sincsenek tisztá­ban azzal, hogy ha most az elnökválasztás elodázása mellett voksolnak, később az elnök személyéről köz­vetlenül már nem dönthet­nek. — Nem az SZDSZ döntöt­te el, hogy később a parla­mentnek kell köztársasági elnököt választani. Mi egyéb­ként sem értünk egyet az államfői rendszerrel. Egy or­szágot szerintünk nem egy karizmatikus vezetőnek kell vezetnie, hanem a parla­mentnek és az ennek fele­lős kormánynak. Az európai és a hazai hagyományoknak is ez felel meg leginkább. — Az SZDSZ-nek, úgy látszik, sok előítélete van a mostani parlamenttel szem­ben. — Előítéletem nincs, hi­szen ez a parlament min­den nap megméretik. — Ön itt van. Valóban úgy látja, hogy ez az Or­szággyűlés még mindig va­lamely uralkodó politika ki­szolgálója? — Elismerem, hogy már nem ez a jellemző. Most in­kább az a helyzet, hogy minden képviselő azt mond­ja, amit gondol, amit saját pátriája sugall. Minden kép­viselő a saját akaratát igyek szik megjeleníteni. Csak­hogy ez katasztrófa. így nem működhet eredményesen par­lament. Háromszáznyolc- vanheten háromszáznyolc- vanhétféle véleményt mon­danak. Ez jól mutatja, hogy pártok nélkül nincs igazi parlament. Csak a pártok képesek összefogni a parla­mentet. Korábban az Or szággyűlés csak azért tudott működni, mert volt egy nagy, házon kívüli integrá­tor, amelyik meghozta a döntéseket, melyekre a kép­viselőknek csak bólintaniuk kellett. A túlvezéreltség után most anarchikus a parla­ment. — Az ellenzék ma sok mindent elérhet, ám ha va­lóban a nemzet ügyét érzik fontosnak, érdemes-e min­denben keresztülvinniük az akaratukat? — Ha meg vagyunk győ­ződve arról, hogy egy dön­tés demokratikus és a nem­zet ügyét szolgálja, miért engedjünk az álláspontunk­ból ? — Mi lesz, ha a többi po­litikai erő is így vélekedik? Hiszen ők is hisznek abban, hogy amit akarnak, az jó. Így nem születhet nemzeti egység... — Hogyne születhetne. Vannak olyan, csak igennel vagy nemmel megválaszol­ható kérdések, amelyekben tényleg nem lehet kompro­misszum. Munkásőrség pél­dául vagy van, vagy nincs Más kérdésekben viszont nem csak lehet, de kell is kompromisszumot kötni. Például, hogy mikor vonul­janak ki a pártszervezetei? a munkahelyekről. — Ügy érzem, hogy mind­ezt a bizalmatlanságot es gyanakvást, amelyben a másként gondolkodóknak korábban részük volt, most az ellenzék kamatostul visz- szaadja. Gyanakvónk és rosszhiszeműek a baloldallal szemben. Az MSZP számos konkrét lépés által hitelesí­tett megújulási törekvéseit puszta átcímkézésnek titu­lálják. Az SZDSZ kaposvári szónoka úgy vélte, hogy a kommunisták hazudtak a múltban, és föltételezte, hogy most is hazudnak. Hisz ön a politikai fair play-ben? Abban, hogy ellenfelünk sem akar feltétlenül rosszat? — Vallom, hogy a demok­ratikus átmenethez szükség van a felek közti elemi bi­zalomra. Ha ez nem lett volna meg bennünk, le sem ültünk volna tárgyalni, már a korábbi MSZMP-vel. Az más kérdés, hogy megálla­podni nem tudtunk. Hogy az MSZP létrejötte csak át­címkézés, ezt az SZDSZ nem állítja. Ez csak az egyik jö­vőbeni lehetőség. A másik, hogy valódi'párt formálódik belőle. Világosan látom, hogy az MSZP-ben jelentős változások történtek, ám azt is, hogy a reformtörek­vések zöme egyelőre csak szavakban jelentkezik. Az MSZP taglétszámának csök­kenése nem a mai pártveze­tés vagy pártprogram bűne, hanem a korábbiaké. A párt olyan, mindent uraló gépe­zet volt, amelybe célszerű­nek látszott belépni... Beszélgetésünk végén Tölgy essy Péter meglepő módon a baloldalhoz sorol­ta az SZDSZ-t a magyar po­litikai palettán. — Az SZDSZ balkózép párt. Bálra áll például a ti­pikusan jobbközép MDF- től, amely nemzeti, nacio­nalista és keresztény párt. Az SZDSZ ettől balra, a szociáldemokrácia és a libe­ralizmus irányában helyez­ed} k el. — A közvélemény mégis a jobboldalhoz sorolja a ke­ményen ütköző és lényegé- • ben kommunistaellenes SZDSZ-t. — Tény, hogy az MDF- nél keményebbek vagyunk a régi állampárttal szemben. Mégis azt állítom, hogy ha itt letisztul a demokrácia és megerősödik az MSZP, mi — bár ettől kétségtelenül jobbra —, ám a középhez képest ugyanazon az olda­lon helyezkedünk majd el, közvetlenül a szociáldemok­rata párt mellett. Ha ez va­lakinek meglepő, csak azért van, mert politikai rendszerünkben korábban mindent az MSZMP vonalá­hoz viszonyítottunk. Bíró Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) A megyei tanács a válasz­tási törvények megfelelően létrehozta a választási bi­zottságot, megválasztotta titkárát és két tagját, vala­mint három póttagját. A választási bizottság titkára dr. Rózsa Ferenc nyugalma­zott megyei bírósági tanács­elnök, tagjai' dr. Miklós Endre, a Táncsics gimná­zium tanára és Jaczó Győ­ző, a Közúti Beruházási Vállalat létesítményi főmér­nöke. Póttagok dr. Dér Mi­hály ügyvéd, Andalics Pé­ter villanyszerelő-mester, kisiparos és Tamás- Károly, az Iparművészeti Szakkö­zépiskola tanára. Az öttagú választási bizottság másik két tagját a jelöltet állító párt, illetve független jelölt bízza meg. A testület tudomásul vet­te, hogy a megyei tanács elnöke lemondott a személyi használatú gépkocsiról, és részére saját gépkocsihasz­nálatra átalányt állapított meg. Az előterjesztés szerint ezzel a módszerrel egy ta­nácselnöki ciklus ideje alatt 2,3 millió forintot takarít „Nagykorú” lett az ifjúsá­gi törvény: tizennyolc éve alkotta meg az Országgyű­lés, s a megyei tanács teg­napi ülésén — 1978 után most ismét — a hatását vizsgálta. Azt, hogy miként segítette az ifjúság társadal­mi beilleszkedését, milyenek a meglévő feszültségek fel­oldásához a tanácsok lehe­tőségei. Dr. Horváth Sándor főosztályvezető előterjeszté­séhez tízen szóltak hozzá, közöttük Králikné Cser Er­zsébet ifjúságpolitikai kor­mánybiztos is. A megye if­júságának beilleszkedési problémáit pt pontban fog­lalta össze a jelentés: mind szélesebb rétegek számára válik kilátástalanná a la­káshoz jutás; nem tud szándékainak megfelelően elhelyezkedni a gimnáziu­mot végzett lányok nagyobb része; anyagi eszközök hiá­nyában nem mindig az elő­re meghatározott szándékok­nak megfelelő a közoktatás fejlesztése; a művelődés és a sport intézményrendsze­rének, létesítményeinek romlása hátráltatja a sza­badidős sportolási lehetősé­gek és közösségek kialakulá­sát. És végül: a hátrányos és vezélyeztetett helyzetben le­vő gyermekek és fiatalok Tegnap ünnepélyes pa­rancsnoki értekezletet tar­tottak ‘ a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon. A parancsnokokon kívül az ér­tekezleten részt vettek a társszervek vezetői, képvi­selői is, azoké, amelyeknek munkája valamilyen formá­ban kapcsolódik a rendőr­séghez (ügyészség, tanács stb.). Az ünnepélyes tanácsko­zásra azért került sor, mert a belügyminiszter — mint ezt tegnapi számunkban már közöltük — dr. Ferenczi Lászlót megyei rendőr-főka­pitánnyá és rendőr ezredes­sé nevezte ki, továbbá mert elődje, dr. Böröcz István rendőr vezérőrnagy, megyei rendőr-főkapitány és állam­biztonsági helyettes dr. Má­tyás József rendőr ezredes nyugalomba vonulását kö­vetően elköszönt a testület­től. Dr. Pallagi Ferenc bel­száma a következő években növekszik. Ezek voltak azok a csomó­pontok, amelyekhez a hoz­zászólók így vagy úgy kap­csolódtak. Dr. Baráti János esperes például a család és a társadalom felelősségét hangsúlyozta az ifjúság ne­velése szempontjából. Má­sok az ifjúságpolitikát a társadalompolitika része­ként hangsúlyozták, kifejt­ve, hogy a társadalom álta­lános felemelkedése vezet­het csak el az ifjúság meg­lévő és egyre súlyosbodó gondjainak megoldásához. Csornai Ferenc nagyatádi ta­nácstag azt fejtette ki, hogy nincs működő ifjúságpoliti­ka. Helyzet van csupán, és ez nem ifjúságpárti. Sze­rinte az ifjúság helyzete kö­zel áll a kilátástalan Sághoz, s ez olyan folyamatokat in­díthat el, amelyek a közöm­bösséghez, a felelőtlenséghez vezetnek. Javaslatok is születtek. Szabados Péter, az MDF képviselője például azt ja­vasolta, hogy a gimnáziu­mot végzett és elhelyezked­ni nem tudó fiatalok még egy évig maradhassanak diák státusban, s ez alatt gondoskodjanak szakképzé­sükről, nyelvtanulásukról. ügyminiszter-helyettes mél­tatta a búcsúzó rendőrtisz­teket. Rámutatott: dr. Bö­röcz István felelősséggel, tisztességgel látta el felada­tát, mind a megyében, mind országosan hathatósan elő­mozdította a rendőrség mun­káját, emelt fővel vonulhat nyugalomba. Nagy elisme­réssel szólt dr. Mátyás Jó­zsef tevékenységéről is. Felszólalt a tanácskozáson dr. Gyenesei István megyei tanácselnök és dr. Szabotin István, a megyei ügyészség vezetője is. Amellett, hogy méltatták az e vezetőikkel való gyümölcsöző együttmű­ködést, rámutattak jó em­beri tulajdonságaikra is, hangsúlyozva, hogy mind­kettőjüket a humánum, a szélsőségektől való mentes­ség jellemezte. Valamennyi felszólaló hangsúlyozta: an­nak, hogy a megyében a közrend és a közbiztonság értelmezéseket sem nélkülö­ző vitában Szita Ferenc és dr. Mózes Gábor adott át­fogó értékelést, kifejtve, hogy a somogyi írott sajtó sokat változott az elmúlt időszakban, színesebb, érde­kesebb lett, és hangvétele is jelentős változáson ment ke­resztül. A tanácsülésen több in. terpelláció hangzott el. Szó­vá tették Tikos, Szegerdő és Hollád autóbuszközlkedésé- nek gondjait, azt, hogy a hét Surján-völgyi települé­sen rendkívül nagy a vad­kár, s ez elviselhetetlen már a lakosság és a gazdaságok számára. A tanácsülés egyet­értett azzal, hogy kérjék a német vadkárelhárító vadá­szat elrendelésére. Vitát is kiváltott az a háromfai in­terpelláció, amely szerint ja­nuár elsejétől a moziüzemi vállalat meg akarja szüntet­ni a keskenyfilmek forgal­mazását. Dr. Gyenesei István ta­nácselnök javaslatára a tes­tület foglalkozott az újon­nan alakult pártok és szer­vezetek elhelyezési gondjá­val. Azt javasolta: a megyei A vitát összefoglalva ké­sőbb dr. Horváth Sándor csatlakozott ehhez a javas­lathoz. Brandtmüller Ist­ván tanácselnök-helyettes pedig azt fejtette ki, hogy az ifjúság jelenlegi helyzetét válójában nem ismertük. Ezért fontosnak és szüksé­gesnek tartotta, hogy szocio­lógiai felmérés készüljön a somogyi ifjúság helyzetéről. Ezzel egyébként a tanács is egyetértett. Kristóf Csaba, a Fidesz képviselője egye­bek között • a lakáshoz jutás feltételeinek javítását szor­galmazta, kifejtve, hogy a takarékpénztár jélenlegi hi­telezési feltételei mellett aligha van lehetőségük a fiataloknak családi otthont venni. Javasolta — s ezzel egyetértett a tanács is —, hogy tegyék lehetővé félkész lakások vásárlását. Králikné Cser Erzsébet szerint az ifjúsággal való foglalkozás tulajdonképpen azt jelenti, hogy miként v i­szonyul a hatalom az ifjú­sághoz. Az esélyegyenlőség elvének érvényre juttatása érdekében — más szóval: a meglévő különbségek csök­kentéséért — szerinte meg kellene tá'ltoz.tatni a gyest és -a családi pótlékot, s mind­kettőt állampolgári jogon terén az átlagosnál jobb a helyzet, nekik — de külö­nösen dr. Böröcz Istvánnak — nagy eredményeik van­nak. Az utóbbi a minisztertől kapott dicséretet és jutal­mat nyugdíjba vonulása al­kalmából. Dr. Mátyás Jó­zsefnek tegnap a parancs­noki értekezleten adott át a miniszterhelyettes arany­gyűrűt. Tárgyjutalom át­adásával fejezte ki elisme­rését dr. Böröcz Istvánnak a megyei tanács elnöke és a megyei ügyészség vezetője ■is. Az értekezleten felszólalt az új megyei rendőrfőkapi­tány, a 39 éves, dr. Ferenczi László és bemutatták dr. Riedling Lőrinc alezredest, az új állambiztonsági főka­pitány-helyettest. Az új fő­kapitány korábban a bűn­ügyi osztályt vezette. Kine­tanács kezdeményezze, hogy a városi tanáos a Fidesz-1 és az SZDSZ-t a megyei párt- bizottság volt oktatási igaz­gatóságának székházában helyezze el addig, amíg iro­dahelyiség-gondjukat vég­leg megoldják. Egyúttal azt is bejelentette, hogy e szer­vezetek telefonvonalait úgy biztosítják, hogy a leendő egészségügyi főiskola részé­re tartalékolt pénzből előre megrendelik a készülékek felszerelését, és ezt átmene­tileg az SZDSZ és a Fidesz használja. Az MDF kapos­vári szervezetének átmeneti elhelyezése a Kossuth Lajos utcában megoldódott. Tele­fonjuk azonban nekik sincs. A megyei tanácselnök föl­ajánlotta, hogy az elnöki különvonalak közül az egyi­ket átmenetileg az MDV rendelkezésére bocsájtja. A Kisgazdapártnak a Haza­fias Népfront megyei szer­vezetének székházában biz­tosítottak helyet és telefoná­lási lehetőséget. A testület megvitatta az ifjúsági törvény végrehajtá­sának somogyi tapasztalatait is. biztosítani. Javaslatai kö­zött szerepel a gyed három évre történő kiterjesztése. A lakásgond megoldása ér­dekében minimumprog­ramnak tekinti, hogy az ott­hont vásárlók készpénz­szükséglete csökkenjen. Ta­pasztalatai szerint a nyugat­európai országokban egy lakás értékének 5—10 szá­zalékát kérik a vásárláskor a fiataloktól. Fontosnak tartotta, hogy a pályakezdők biztonsága ér­dekében terjesszék ki a munkanélküli segélyt a pá­lyakezdőkre, vagy ha ez nem megy, akkor — a csa­lád terheinek csökkentése érdekéhen — hosszabbítsák meg a családi pótlékot ad­dig, amíg munkához nem jut. Szorgalmazta a fiatal­korúak foglalkoztatásának megoldását és megszervezé­sét a családban, és az ál­lami gondozottak beillesz­kedésének eddiginél haté­konyabb segítését. A megyei tanács határoza­tában kimondta, hogy az if­júság szocializációja alapve­tő érdeke a társadalomnak. Ezért saját, szakigazgatási szerveinek konkrét feladato­kat szabott, a központi és a helyi tanácsi szerveknek pe­dig ajánlásokat tett vezése — ahogy a tanács­kozást vezető dr. Molnár Jó­zsef rendőr vezérezredes fő­kapitány-helyettes mondta. — az állomány egyetértését váltotta ki. Dr. Riedling Lő­rinc állambiztonsági főka­pitány-helyettes a rendőrség pártbizottságában töltött be fontos tisztséget, de — aho­gyan a miniszterhelyettes fogalmazott — nem ejtőer­nyős, hiszen arra a terület­re került vissza, ahonnan korábban társai bizalmából és javaslatára elrhent. A régi vezetőknek jó pi­henést, az új.aknak sok si­kert kívántak az ünnepélyes értekezleten. Mindenki tisz­tában van • vele .— hangzott el —, hogy nem lesz könnyű dolguk az országnak ebben az úgynevezett átmeneti helyzetében. A rendőrség­nek nem szabad bizonyta­lankodnia, a törvényeket, a közrendet, a közbiztonságot minden körülmények között fenn kell tartania, hiszen — ahogy a megyei tanácselnök mondta — a demokrácia nem lehet meg rend nélkül és a rend demokrácia nél­kül. (Szegedi) AZ IFJÚSÁG SOMOGYBÁN Beiktatták a főkapitányt Parancsnoki ülés a rendőrségnél meg a tanács. Hozzájárult a testület ahhoz, hogy So­mogy megye felvételét kér­je az Alpok—Adria Munka- közösség tagjai sorába. Mint ismeretes, a megyének Győr- Sopron, Vas és Zala mellett jelenleg megfigyelői státu­sza van a munkaközösség­ben. A megyei tanáas tájékoz­tatót hallgatott meg a mű­velődési bizottság munkájá­ról, és a Somogybán kiadott írott sajtó szerepéről a tö­megtájékoztatásban. dr. Ke­rékgyártó István főosztály- vezető — a napirend elő­adója — hangsúlyozta, hogy csupán a tanácstagok tájé­koztatására szolgál az elő­terjesztés, hiszen döntési le­hetőség ebben a témakör­ben nincs. Mindenesetre az alaposabb ismeretszerzés ér­dekében kérdőíveket jelen­tettek meg a Somogyi Nép­lapban és a városi lapok­ban, választ azonban jórészt csak a Somogyi Néplapban megjelent kérdőívekre kap­tak, összesen 244-et. Az így közvetített olvasói vélemé­nyeket is a testület elé tár­ták. A riposztokat és félre-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom